Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-11 / 215. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. szeptember 11. .........................................'I I / Or vosság a hitetlenkedésre A BŐVENTERMÖ BÚZAFAJTÁK TERMESZTÉSÉRŐL tf «néhányszor keresteti! már Tiszagyendán Kiss Jó­zsefijét, a községi párttitkárt, aki egyben a Lenin Tsz párt­titkára is. A felvilágosítás legtöbbször így hangzott! — Kint van a határban, — Elment a tsz-hea — Területen van, % A napokban is ezt a vá­laszt kaptam, amikor keres­tem. Utána indultam hát a Lenin Tsz-hez, onnan ki a határba. Az irodán se tud­ták pontosan, merre van. Csak annyit! Talán a Bors­halomnál. — Gsak ügy tudja ponto­san az ember, mivel hogyan állunk, ha maga is utána néz. Amit hallomásból tudunk, azt mindig könnyebben elfe­lejtjük. Legyen az bármilyen jó hír, sose tudok neki úgy örülni, mintha magam is lá­tom — mondja Kiss elvtárs­nő, amikor végre megtalá­lom. Most éppen mégsem ilyen „jó hír9? után járt. „Kényes" ügynek nézett utána A legutóbbi küldöttgyűlésen ugyanis felelősségrevontak néhány tagot, mert kukoricát hordtak haza a közösből. Ki félzsákkal, ki egésszel. Igaz, nem táblából, csak a tábla széléből törték. Onnan, ahol a silőkombájn otthagyta. A küldöttgyűlésen azzal véde­keztek, hogy úgy is leszántot­ták: már egyrészét Ezt nézte meg, igaz-e. — És? — Nem szántották. Ezzel csak védekeztek — mondja s megmagyarázza, miért ilyen fontos, hogy ebben is tiszta képet lássanak. Az ősszel több tsz-ből ala­kult a Lenin. Az évet job­bára civakodva kezdték. So­kan azt fújták: f,Ha külön- külön maradunk, ősszel job­ban osztanánk”. A pártszer­vezet nem hagyta válasz nél­kül a hitetlenkedők vélemé­nyét. Mindenekelőtt azt akar­ták elérni, hogy mindenki nagyon szorgalmasan, ereje teljével dolgozzék. Ez a leg­jobb orvosság a hitetlenke­désre. Az, ha> dolgoznak, s ha minden szem termést megbecsülnek. A munka után pénz is lesz. A gazdaságvezetéssel együtt kidolgozták a prémiumrend­szert. Ez volt az, ami a mun­kára legjobban ösztönzött. A nyáron 1800 kh. kalászos volt vágnivaló. Kellettek a családtagok Jöttek, mert prémiumot is kaptak. Hetven pár kaszást toboroztak. S cséplés után rögtön mértek. Volt, aki 2—3 mázsa búzát csak prémium­ként vitt el. Az állattenyésztők is épp abban az időben kapták meg a prémiumot. Ök azért, mert augusztus elejére évi tejter­vüket teljesítették. Az idős Sághi Pál brigádjában 1240 forint prémium jutott fejen­ként. Sipos Lukácséknál pe­dig 706 Ft. Balogh György elvtárs, az állattenyésztési tírigádvezető azt mondja, hogy ennyit még nem köve­teltek meg a tehenektől. Most bezzeg minden csöpp tejet ki­fejnek. Külön emlegetik a dinnyéseket is. Korán palán- fáltak, s már 4 forintos diny- nyét is vittek a piacra. Há­romannyit kaptak eddig a termésből, mint amennyire számítottak. Minden igyekezet mellett is mutatkozik azonban termelési kiesés A búzatermés körülbelül 20 vagonnal maradt alatta a tervezettnek. És ha a párt­vezetőség nem táplálja szaka­datlanul a bizakodást az em­berekben, s ha nem néznének utána minden szem gaboná­Sősborszesz - sör helyett Szabó Zoltán főkönyvelőnek olthatatlan szomjúsága miatt kellett 1959-ben megválnia a mezőhéki Táncsics Tsz-től. A gazdák nem nézték jó szem­mel gyakori ittasságát. Egy hónapos pihenő” után Szabó elhatározta, hogy vala­mi hasznosat csinál. Attól kezdve bejárt a tiszaföldvári földművesszövetkezet 14. szá­mú boltjába, melynek felesé­ge volt a vezetője. Ami igaz, igaz: inkább iddogált, mint­sem dolgozott. Ha a sör el­fogyott, ráfanyalodott a sós- borszeszre is ... Szabóné nemrég megbetegedett s át­adó leltárral utódja vette át munkakörét. A leltározásnál 14 ezer forintos hiány mutat­kozott Nemcsak az hiány­zott, mit Szabó megivott, de a férfiingek, gyermekruhák is, melyeket a házaspár el­ajándékozott, saját használa­tára elvitt a boltból. Való­színűleg az sem okozott több­letet, hogy Szabóné átmeneti­leg egy leánykát bízott meg — saját távollétében «* az eladással — A szolnoki járásbí­róság tegnapi tárgyalásán Szabó Zoltánnét társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett hűtlen kezelés és sikkasztás miatt három hó végrehajtható börtönbünte­tésre ítélte. Szabóné a meg­nyugvás tekintetében három- napi gondolkodási időt kért. Szabó Zoltánt a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett hanyag kezelés bűntettében találta bűnösnek a bíróság ezért jogerősen öt hó felfüg­gesztett börtönbüntetésre és 400 forint pénzbüntetésre ítélte. Csávázzuk a vetőmagot, hogy vetéseinket az üszögfertőzéstől meg- Védjük. Ceresan és Germisan nedves, vagy Germisan porcsávázószer kitű­nően bevált az üszög­fertőzés ellen. * Gabonavetéseinket súlyo­san károsító csúcsároló irtására HCH-val porozzunk. Mezei pocok irtására ki­tűnően bevált az ARVALIIV pocokirtószer. Borkezelésnél t bőrbetegségeik, borvirág (pimpósodás), bamatörés és ecetesedés ellen PANNÓNIA BORKÉNTABLETTÁT használjunk. <0 Filoxérát SZÉNKÉNEGGEL irtsuk a gyökérnemes szőlőben és nem im­munis talajon. A szénkéneg 50, 100 és 200 literes kölcsön vashor­dóban kerül forgalomba. BESZEREZHETŐ: a földművesszövetkezetekben, az Állami Kiskereskedelmi Vállalatok boltjaiban és a vetőmagboltokban. FORGALOMBA HOZZA: a Műtrágya és Növényvédőszer Ér­tékesítő Szövetkezeti Vállalat és megyei kirendeltségei. nak, könnyen elveszítenék bizakodásukat. A ' legutóbbi taggyűlésen felmérték a gazdaságvezetők­kel együtt, hogy „30 még a 30 forint”. Annyi is marad, ha a még kintlévő két és félmilliót érő terményt gyor­san betakarítják. Itt kelt szárnyra az a kezdeménye­zés... A brigádok segítsék ki egy­mást. Ahol beérik a kukori­ca, a répa, ott segítsenek azok a brigádok, munkacsa­patok, ahol később lesz munka. Ezt a javaslatot vé­gül úgy is érvényesítették: A háztáji kukorica érett be elő­ször. Ha a többség jóváhagy­ja, annak a csutkáját silóz- zák be. A közösből meg majd visszamérik, kinek mennyi jár. így biztosítva lesz a kö­zös jószágállomány takarmá­nya. A taggyűlés után pár nappal a párttagok jelezték, mindenki egyetértett a ja­vaslattal. Veres elvtárs, a tsz elnöke, azt mondta, mikor a határt jártuk: Nyugtalan föld ez, olyan dimbes-dombos. Én megtoldtam azzal: Olyan, mint rajta az embe­rek, akik nem estek kétségbe az első nehézség, a szárazság okozta veszteség miatt, ha­nem elvették a természettől mindazt, amire szükségük van ott, ahol tudták. B. E. Megyénk mezőgazdaságá­nak kulcskérdése a kenyér­gabona-termesztés. Ahhoz azonban, hogy a ránkváró feladatoknak meg tudjunk fe­lelni, elengedhetetlen a búza térmérő lagának növelése. A termésátlag bővítésének pe­dig a fajták helyes megvá­lasztása egy fontos tényező­je. Hazai búzafajtáink 18—20 mázsás maximum termésen felül már nem tudnak adni. Ezért — mivel a magyar nö- vénynemesítők pillanatnyilag lemaradtak a követelmények­hez mérten — külföldi búza­fajtákat ajánlunk. Magvarországon nemrégen kezdődött el a külföldi búza- termesztési kísérlet. 1959-ben nyolc külföldi búzafajta tu­lajdonságaival ismerkedtünk. 1960-ban már termesztettünk is szovjet és olasz búzákat. A kísérletbe állított fajták kö­zül a szovjet fajták fagykárt sem szenvedtek az olasz faj­ták gyenge fagytűrő képessé­gű búzái pedig kiestek a ter­melésből. Vagyis most már azt is tudjuk, mely fajtáknak nem árt a magyarországi tél. A kísérletek jó eredménye alapján javasolta kormá­nyunk a bőven termő búzafaj­ták nagyüzemi termesztését. Szolnok megye termelőszö­vetkezetei ez év őszén 40 ezer hold i.agytermőképességű kül­földi búzafajták elvetésére vállalkoztak. A megye állami gazdaságai pedig tízezer hol­dat vetnek el vagyis Szolnok megyében 50 ezer holdon ter­mesztjük a bőventermő kül­földi búzákat. Tekintettel arra, hogy e búzafajták agrotechnikája el­tér a hazai fajtákétól, né­hány szaktanácsot adunk a termesztésükre vállalkozók­nak. Mindenekelőtt az első: e fajták termelésére azok a mezőgazdasági üzemek vál­lalkozzanak, ahol az intenzív gazdálkodás feltételei adva vannak. (Kiváló talajmunka, trágyázott, műtrágyázott ve­tőágy, növényápolás, fejtrá­gyázás, gyomirtás.) A forga­lomba kerülő fajták tenyész- ideje nem egyenlő. A San Pastore és a Szkoroszpelka korábban érik, mint a Be- zosztaja, az Autonómia, vagy a Produttore. A betakarítás megkönnyítését szolgálja, ha egy-egy termelőszövetkezet rövidebb és hosszabb te­nyészidejű fajtákból egyaránt vet. A vetési sorrend elkészíté­sét is javasoljuk. A nagyter- mőkéyességű fajták igénye­sebbek a talaj termőerejére, ezért a legjobb táperejű táb­lákat kell számukra biztosí­tani. Olyan elővetemények- kel, amelyek lehetővé teszik a jó talaj előkészítést. E faj­ták mély vagy mélyítő mű­Kenyérkóstoló után A SZOLNOKON tartott mezőgazdasági aktíva után összedugtuk a fejünket, s ar­ról tanácskoztunk: mennyi területen vessünk külföldi búzafajtát — sorolja Raba- tin János, a kunmadarasi Kossuth Tsz párttitkára, — Néhányan, akik részt- vettünk az aktíván, s nem­csak hallottuk, hogy hol mennyit adott a szovjet és olasz búza, hanem az azok lisztjéből sütött finom ke­nyeret is megkóstoltuk, — amellett voltunk: próbáljuk meg. Nekünk is jó, az or­szágnak is érdeke, ha egy holdon nem 10—11 mázsát, hanem ennek dupláját, vagy még annál is többet terme­lünk. Voltak, akik hitetlen- kedve csóválták fejüket, ké­telkedtek abban, hogy ilyen magas hozamokat el lehet érni. De azért mind több­ször szóba került ez a dolog, s ma már eldöntött tény, hogy 200 holdon szovjet és olasz búzavetőmagot teszünk a földbe. Azt is érdemes papírra vetni, hogy milyen körülte­kintéssel és gondossággal ké­szülnek a Kossuth gazdái az új fajta búzák termesztésé­re. Mit mond erről Rabatin elvtárs? — Az összes búzavetésünk 810 hold lesz. A talaj nem egyforma. Vannak olyan te­rületek, amelyeket tavaly ősszel szántottunk először, addig egyéni gazdák művel­ték. Még nagyon elválik az olyan föld, ami az utóbbi esztendőkbe kevés trágyát és gyenge minőségű munkát kapott. Mindezt figyelembe vettük, amikor Kijelöltük: ho­vá is vessük a külföldi bú­— 200 holdas, egybefüggő iblát biztosítunk a külföldi úza termesztésére, olyan srületen, ami már évek ta a tsz kezelésében van. A étszázból 150 holdon nyári lélyszántást végeztünk, . 50 oldon pedig here után ké­ül földbe a mag. — SZEPTEMBER VEGÉN íunkába állítjuk a vetőgépe- et. Addig a kapásnövények 3mét betakarítjuk. Hogy leggyorsítsuk ezt a munkát, ivasoltuk a premizálást, mit a tsz vezetősége min- en bizonnyal elfogad. Nyolc­án holdon termeltünk cu- orrépát, két brigád terűié­in. Negyven holdat öntöz- ink, 200—240 mázsás ter­dését végzik a gazdák, ösz- szevontuk a két brigád ere­jét, hogy mielőbb letudjuk ezt a munkát így gondoljuk megoldani a kukorica töré­sét is. A betakarítási mun­kák premizálásában a vezető­ségi ülés hoz döntést. A ja­vaslat az, hogy egy hold cu­korrépa felszedéséért 6 kg cukrot prémiumként osszunk szét munkaegység arányában a szedésben résztvevők kö­zött. A 120 hold öntözött ku­korica szárát besilózzuk, így azt silókombájnnál vágjuk le. E területen a törés, cso- móbahányás, elszállítás vár a gazdákra, s e munkákért holdanként 50 kg prémium­ként illeti meg őket. A többi kukoricánál — ahol jóval ritkább a tőállomány — a szárat is a gazdák takarítják be. A javasolt premizálási mennyiség itt is holdanként 50 kg. A KOSSUTH TSZ-BEN jó „haditervet” dolgoztak ki az őszi betakarítás és vetés el­végzésére. Ha be is tartják azt, akkor időben földbe ke­rül a búza és más őszi kalá­szos vetőmagja, ami egyik fontos feltétele a jó termés­hozamnak. N. K, vetést kívánnak, legalább 30 —32 cm-es mélyszántásban díszlenek a legszebben. Ha ez nem lehetséges, akkor leg­alább olyan elővetemény után kerüljenek, amelyek ezt a mélységű szántást megkap­ták. Mivel tápanyag igényük is nagyobb, mint a hazai faj­táké, nagyadagú műtrágyá­zás illeti meg mindeniket. — Termelőszövetkezeteink min­den külföldi búzafajtához holdanként 3 mázsa műtrá­gyát kapnak kereten felül. — Javaslatunk á táperőtől füg­gően 4—5 mázsa vegyes mű­trágya használata holdan­ként. A felhasznált műtrá­gya összetétele lehetőleg 50 százalék foszfor, 30 százalék nitrogén, és 20 százalék ká­lium legyen. A nitrogén mű­trágya egy részét január első felében és koratavasszal fej- trágyaként szórjuk ki. A nagytermes feltétele az optimális növényállomány. — Ehhez pedig 140—160 kiló vetőmag elvetése szükséges holdanként. A vetőmaggal takarékoskodni a legnagyobb könnyelműség, hiszen ezzel a terméseredményt veszélyez­tetjük. Vetésnél az az irány­adó, 2—3 cm-rel mélyebbre kerüljenek mint a hazai faj­ták, így a bokrosodási cso­mópont mélyebben helyezke­dik el és ezáltal megnövelr jük a növény fagytűrő képes­ségét. A vetés idejére vonat­kozóan október 20-ig bezáró­lag földbe kerüljenek a kül­földi búzafajták vetőmagvak Ehhez csak annyit, a gyakor­lat szerint száraz nyár után esős ősz várható, ezért igye­kezzünk a külföldi búzák ve­tésével. Zsidó Péter megyei növénytermesztési felügyelő Hirdetmény Az ebek veszettség elleni kö­telező védőoltása 1960. évben Szolnok város területén a kö­vetkező helyen és időben íog történni: Szeptember 12-én 14—17 óráig a Palotás! iskolánál, 13-án 8—12 óráig a Tulipán vendéglő előtt, Szolnok-Alcsi vasútállomásnál. 13- án 14—17 óráig a Kertváros földművesszövetkezeti boltnál. 14- én 8—12, 13—17 óráig a vásár­téren az apaállatistállónál. 16-án 8—13 óráig a búzapiacnál, a Rá­kóczi út és Üttörő utca sarkán lévő népbolt előtt. 17-én 8—13 óráig a Vágóhíd előtt. 17-én 8— 10 óráig a Kénsavgyár mellett, a Modla-féle tanyán. 19-én 8—12 óráig a Szabadság Tsz központ­jában. 19-én 14—17 óráig az Abo- nyi úti játszótéren. 20-án 8—12 óráig a zagyvarékasi kőút mel­lett, a Eresztőhalmi iskolánál. 20-án 14—17 óráig a volt Kiscsa- tári vendéglő előtt. Kisgyep. Az oltáshoz minden 3 hónapot betöltött ebet elő kell vezetni. A veszettség ellen be nem oltott ebek kiirtását el fogom rendel­ni, tulajdonosaik ellen pedig szabálysértési eljárás indítható. PODEN GYULA sjc. mezőgazdasági osztályvezető A szolnoki Tisza élővilága A TISZA fiőnyei közül a legparányibb, ] csak erős nagyítóval, a (mikroszkóppal megfigyelhető /növénykéknek, a moszatoknak alapvető fon­tosságuk van a vizi élet egé­sze szempontjából. Ezek a növénykék állítják ugyanis elő mindazt a szerves táp­anyagot, amit azután a folyó egyéb élőlényei felhasznál­nak. Úgynevezett „táplálék- lánc” alakul ki a szerves táp­lálékot elsődlegesen termelő moszatok és a halak között. A táplálékláncnak a mosza- tokhoz — közvetlenül csatlakozó tagjai, az el­ső moszatfogyasztók mik­roszkopikus egysejtű állatok, ezek valamivel nagyobb ál­latkáknak szolgálnak azutan táplálékul. Hogy mennyire gazdag egy víz élővilága — beleértve természetesen a halállományát is — alapvető módon a moszatokban való gazdagság szabja meg. Az előző két esztendőben főleg a szegedi és a felsőti­szai mederszakaszt, valamint a tiszalöki vízlépcső vissza­duzzasztott vizét vizsgáltuk ilyen szempontból. Hazai vo­natkozásban az ilyen rend­szeres folyami vizsgálatok úttörő jellegűek voltak. A múlt évtől kezdve na­gyobb figyelmet fordítunk a szolnoki Tisza mederszakasz és a szolnoki Holt-Tisza ta­nulmányozására. A szolnoki (alcsiszigeti) Holt-Tiszáról már az eddigi vizsgálataink alapján is azt mondhatjuk, hogy annak gazdag moszatvi- lága és egysejtű állatvilága jóval nagyobb halállomány eltartására is képes lenne, te­hát érdemes lenne itt rend­szeresebb halgazdálkodást ki­alakítani. MAGÄNAK a szolnoki Ti­szának a kutatása azért ér­demel mind elméleti, tudo­mányos, mind gyakorlati, víz­gazdálkodási szempontból kü­lön figyelmet, mert itt a Ti­sza vize egyrészt közvetlenül szolgálja egy nagyobb város ivóvízellátását, másrészt a különböző iparművek ipari szennyvizeikkel egy bizonyos fokig terhelik a folyót. ' Ez utóbbi azért nevezetes, mert az ipari szennyezések általá­ban jelentősen befolyásolják a folyók élővilágát és a szol­noki vizsgálatok majd meg­mutatják, hogy a szennyező­dés milyen mértékű és a meg­engedettnél nem károsabb-e? Egyes moszatok és egysejtű állatok igen érzékenyen rea­gálnak a folyóvízben bekö­vetkező kémiai változásokra, így közülük egyesek a szer­ves szennyezések hatására pusztulni kezdenek, számuk csökken, mások részére meg éppen kedvező a szerves szennyezések növekedése és annak hatására szaporodnak. Az ilyen, a vegyi változáso­kat érzékenyen jelző, úgyne­vezett „indikátor” moszatok­nak a jelenlétéből aztán igen jó hatásfokkal következtethe­tünk a vizsgált víz, folyó­szakasz szennyezettségének a mértékére. Az „indikátor” moszatoknak ismeretében végzett biológiai vízellenőr- zés ilymődon értékesen ki­egészíti a kémiai vízkontrollt. A Tiszában végzendő bioló­giai vizkontrollra igen jelleg­zetes mederszakasznak mu­tatkozik a szolnoki. A víz- kontroli különben a folyóvíz­nek öntözővízként való fel- használása, halállományának megfelelő fejlődése és fürdő­vízként való vízhasznosítás szempontjaiból egyaránt igen fontos. A SZOLNOKI Tisza-sza- kasz mikroszkopikus élővilá­gának vizsgálatában a heivi intézmények, szervek igen készséges segítséget nyújta­nak munkánkhoz. így a sze­gedi Tudományegyetemen működő Magyar Tiszakutaló Állomás szívesen — és re­mélhetőleg a jövő azt mutat­ja majd, hogy eredményesen — végzi a szolnoki Tisza-sza- kasz kutatását és ezzel az itteni élővilág egyre ala­posabb tudományos megisme­résén, mint elméleti célon túl a folyóvíz elszennyeződése elleni küzdelemhez, tehát egy gyakorlati feladathoz is segít­séget tud majd nyújtani. Dr. Uherkovich Gábor tudományos kutató, a Tiszakutató Bizottság titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom