Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-11 / 215. szám
I960, szeptember 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A FELSÖ-DUNÁNTÚL PÉLDÁJA Végigjártam a Felső-Dunántúli Mezőgazdasági Kiállítást. Részt vettem a székes- fehérvári országos gabona- termesztési tanácskozáson, átolvastam a Fejér megyei Hírlap e két eseményről szóló híradásait, s úgy találom, van mit tanulnunk a felsődunántúliaktól. A székesfehérvári mező- gazdasági kiállításon öt megye: Fejér, Győr, Veszprém, Vas és Komárom megyék termelőszövetkezetei, állami gazdaságiai adtak számot a látogatóknak arról, hol tartanak,. hová igyekeznek. — Győr, Fejér és Veszprém megye mezőgazdasági eredményei nem ismeretlenek az országban. Mindhárom termelőszövetkezeti megye. — Sőt Győrről, mint az ország első termelőszövetkezeti megyéjéről beszélnek. Rangot ad a megyének, hogy ott fejeződött be elsőnek a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Annakidején Szolnok és a megyéknek. S hogy ki lesz a termelési verseny győztese — ez adja meg majd ezután a rangot. Egy már biztos. Szolnok megye az ország legnagyobb gabonatermesztő megyéje, s ugyanakkor Fejér megye az, amely az ország lebjobb gabonatermesztő megyéje címért verseng. S nem is alaptalanul. Noha a mostani búza terméseredményük körülbelül a miénkkel azonos (megközelítőleg olyan 10 mázsás átlagtermésre gondolunk mind a két megyében), kimagaslóbb eredményeik vannak, mint nekünk. Az országoshírű székesfehérvári Szabad Élet Termelőszövetkezet már elérte összbúza- vetés területén a holdankén- ti 22 mázsás átlagot, s kiadták a jelszót megyeszerte: megkettőzni a búzatermést. Vagyis, ha nem is jövőre, nem is két éven belül, de mielőbb elérni a 20 mázsás átlagbúzatermést. A Fejér-megyei pártbizottság és a megyei tanács, a Földművelésügyi Minisztériummal közösen máris kiadta és 10 ezer példányban terjeszti dr. Rajki Sándornak, a martonvásári Mező- gazdasági Kutató Intézet vezetőjének „Hogyan kettőzhetjük meg a búzatermésünket?” című brossuráját. A Győr megyeiek a Sopronhor- pácsi Kutatóintézetre számítanak hasonlóképpen. Idekívánkozik, hogy a megyénkben Nagykunsági Mezőgazdasági Kutatóintézet is ért el szép eredményeket. Azt a jó módszert nyugodtan átvehetjük a felső-dunántúliaktól, hogy a jövőben sokkal jobban igénybe vesszük kutatóinkat, miint azt eddig tettük. Időzve még egy keveset a székesfehérvári gabonatermesztési tanácskozásnál, melyen megyénket negyventagú szövetkezeti küldöttség képviselte SzékesfeA Felső-Dunántúli Mezőgazdasági Kiállítás impozáns részlete a MEZŰSZÖV gépfel vonulása. rotecbnikai eljárások, a tudomány új vívmányai iránt? A Fejér megyeieknek is vannak kiemelkedő termelő- szövetkezeteik. A már említett székesfehérvári Szabad Élet öt év átlagában 20 mázsás búzatermést takarított be. A besenyői Sallai, a ká- polnásnyéki Vörösmarty tartoznak még az élvonalba. S e 'termelőszövetkezetek eredményeit széles körben ismertetik a megyében. Általában az a tapasztalat, jobb propagandistái az új módszereknek, mint mi vagyunk. S ebből a megyei pártsajtó, a Fejér megyei Hírlap nagy részt vállal. Röviden az öt megye kiállításáról. Azért röviden, mert egy kiállítás soha sem tudja tehén kerül. A kiállítás nem fokmérő, ha nem mutatja meg az átlagot. A kiállítást látogató, végigjárván a pavilonokat, hajlamossá lehet rózsaszínben látni a világot. Nem is írok arról, milyen acélos búzát láttunk a Győr megyeiek pavilonjában, a mihályi Táncsics Termelő- szövetkezettől, mit hoztak, mekkora súlyú állatot vezettek fel a többi termelőszövetkezetek. Más itt az érdekes. A 60 ezer négyzetméter területű Felső-Dunántúli Mezőgazda- sági Kiállításon Fejér megyéből 75, Győr megyéből 18, Komárom megyéből 20, Vas megyéből 16 és Veszprémből 8 termelőszövetkezet kóstolgatásával. S ez arra váll, a felső-dunántúliakban ugyanaz a törekvés él, mint bennünk. Társadalmi üggfé tenni a magyar mezőgazdaság fejlődését. A legkülönbözőbb társadalmi rétegek érdeklődését a falura, a mezőgazdaságra irányítani. A lokálpatriotizmusról. A Fejér megyeiek nagyon szeretik szűkebb pátriájukat. Büszkék arra, hogy megyéjükben terül el az idegenforgalmi érdekességű Velencei tó, hogy náluk épült fel nagy szocialista településünk, — Sztálinváro®, hogy Székesfehérvár ősi falai közt székelt István király. A székesfehérvári Szabad Élet Termelőszövetkezet összjövedelmének 60 százalékát az állattenyésztés adja. A szövetkezeti gazdák önerőből épített szalmatetős hizlaldája. Győr megye együtt haladt. Talán ez — és az elért termelési eredményeink — a magyarázata annak, hogy a magyar mezőgazdaságban most még rangja van Szolnok megyének is. Most még. így mondom, mert a nagyüzemi termelés szervezése, fejlesztése sokkal nehezebb, bonyolultabb, szerteágazóbb feladat, mint a kollektivizálás volt. S ha eddig az élenjárók egyikének szerepét töltöttük is be, a Felső-Dunántúli Mezőgazda- sági Kiállítás arról győzött meg bennünket: igyekeznünk kell a termeléssel. Ebből versenyt csinálhatunk. A termelésben versenyezniük kell Ilyen még nem volt Magyarországon. S ha a Fejér megyeiek ki nem dolgozták volna a hogyanját is mozgalmuknak, nyugodtan álmodozóknak mondhatnánk őket. Csakhogy Fejér megye ebben az évben búzavetésének felén külföldi, bőven termő szovjet és olasz kenyér- gabonát termeszt. (Nálunk, Szolnok megyében az össz- búzavetésterület egynegyed részén kerül földbe külföldi vetőmag.) S ha ehhez hozzávesszük, hogy megbízták nö- vénynemesítőinket új nagyhozamú magyar búzafajták kikísérletezésével, biztosak lehetünk: állják az országnak adott szavukat. hérvárott Azon túl, hogy bőséggel adtak agrotechnikai szaktanácsokat is, van itt néhány más dolog is, ami megszívlelendő. Egyszer az. A Fejér megyeiek igen nagy érdeklődéssel hallgatták az előadókat, a hozzászólókat. Az unalomülte arcok szinte hiányoztak a teremből, önkéntelenül is arra kellett gondolnunk: hány olyan tapasztalatcserén vettünk részt már e megyében, amelyen egyes járások, városok szakemberei, vezetői fölényesen le- gyintgettek, rajzolgattak, sőt aludtak. — A felső-dunántúliakban talán nagyobb érdeklődés van a korszerű ag- SV«*, • - •• .«•. && . ..SW.,. ,. ' A kiállításon sok érdeklődő tekinti meg a négymegoldásos egybeépített sertésfiaztató típusokat. Cserép, szalma és nádfedőt egyaránt használnak. visszaadni a kiállító megye, vagy tájjeleg keresztmetszetét. Az csak természetes, hogy a kiállításokra a leges- legszebb fürt szőlő, a leghatalmasabb példány cukorrépa, paradicsom, paprika, a legszebb kos, a legtöbbet fialó koca, a legtöbb tejet adó képviseltette magát. Számunkra a sok kiállító termelőszövetkezet és állami gazdaság szemlélete mond inkább valamit. Mégpedig. A Jó súlyban lévő hízósüldők egyszerű épületekben fogadták kíváncsikodásunkat. Az ól, a létesítmény a lehető legolcsóbban készült, ám a kifutókban önetetőkből takar- mányoztak, önitatókból ittak a süldők. így nagyon alacsony önköltséggel lehet hizlalni. A kiállítók bemutatták az olcsó, célszerű szervázas épületeket, szalma-, cserepes nádfedővel. S ezzel azt példázták: alkalmi anyagokból lehet a legolcsóbban termelni. Nem is csodálkoztam azon, hogy a nagyszámú látogató hosszan időzik egy-egy karám, egy-egy sertésól, egy- egy hizlalda előtt. Természe-, tesen többnyire szövetkezeti parasztküldöttségek keresték fel a kiállítást. Ám a más foglalkozású látogatók sem elégedtek meg az ipari-, kereskedelmi-, a gépi kiállítási részleg megtekintésével, a lacikonyhák felhozatalának S büszkék, igenis büszkék arra, hogy megyéjük mező- gazdaságának jó hírneve van az országban. Igaz, hogy a lokálpatriotizmus néha szélsőségekbe is ragadtatja őket. Az országos gabonatermesztési tanácskozáson felszólalt a Fejér megyei állami gazdaságok vezetője. Ilyasmiket mondott, hogy Fejér mfegye a történelmi nevezetességek színhelye, s hogy tőlük indulnak ki a nagy kezdeményezések, hogy rajtuk az ország szeme. Mindez nem látna napvilágot a Szolnok megyei pártsajtóban, ha nem lenne a mi mellényünk is néha igen nagy. Valahogy így lehetne a székesfehérvári tapasztalatokat összegezni: van, amiben előbb járunk, másokban ők járnak az élen, vagy ők törnek az élre. Mindkettőből az ország népe részel haszonnal. Ezért tanuljunk tőlük. Ami jó náluk, azt vegyük át, s ami jobb nálunk, adjuk át nekik is Ez a Dunántúlon töltött napok tanulsága. Börzék Lajos Fejér megyében hódít az olcsóság, egyszerűség. Villanypásztor őrzi a békésen delelő teheneket. ttnntcaai Jénoa. a Faiér megyei Hirl&s Szerkesztősége íotórisorterénels felvételéül
