Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-29 / 230. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, szeptember 29. Az ENSZ közgyűlés kedd délutáni ülése (Folytatás az 1. oldalról) tásának és tökéletesítésének kérdésében. A román küldöttség úgy véli — mondotta Gheorghiu- Dej, hogy e kérdés megoldá­sát lehetővé teszi az a szov­jet javaslat, amely szerint a végrehajtó szerv ne egy sze­mélyből, a főtitkárból álljon, hanem az államcsoportok — a nyugati szövetséghez tarto­zó államok, a szocialista ál­lamok és a semleges orszá­gok — egy-egy képviselőjéből. A román küldöttség csat­lakozik azokhoz az itt el­hangzott véleményekhez, — hogy az ENSZ normális te­vékenységét gátolja az, hogy székhelye New York városa. A román küldöttség helyt­állónak tartja azt a véle­ményt, hogy meg kell vizs­gálni az ENSZ vezérkarának más országba történő áthe­lyezése kérdését, olyan or­szágba* amely biztosítani tudja a küldöttségek és álta­New Yorkban kiadták Hruscsov beszédét NEW YORK (TASZSZ). A Cross Current kiadó nagy példányszámban megjelentet­te Hruscsovnak az ENSZ- közgyűlés 15. ülésszakán mondott beszédét. A brossu­ra, amelyet a new-yorkl kia­dó hozott forgalomba, tartal­mazza még a gyarmati rend­szer megszüntetéséről szóló szovjet nyilatkozat-terveze­tet, az általános és teljes le­szerelési szerződés alaptéte­leit, valamint a Szovjetunió kormányának leszerelési nyi­latkozatát. (MTI). Iában az egész szervezet nor­mális tevékenységét. ' A Román Népköztársaság küldöttségének vezetője ki­fejezte azt a reményét, hogy a közgyűlés megtalálja a módját, miként vezesse ki a leszerelés problémáját a zsákutcából, miként váltsa valóra az emberiség nemes törekvését — a háborúmen­tes világot. A küldöttség re­méli: a közgyűlés síkraszáll a gyarmati rendszer végér­vényes felszámolásáért és a még gyarmati rabigában sínylődő népek előtt meg­nyitja a szabadsághoz és az emberi méltósághoz vezető utat; reméli, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezete valóban a béke és a nemzet­közi biztonság hathatós esz­közévé válik. (MTI). Nasszer beszéde az ENSZ közgyűlésén NEW YORK. (TASZSZ)- Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke a közgyű­lés általános vitájában be­szédet mondott. Az EAK kül­döttségének vezetője hangsú­lyozta, hogy minden ország­nak a lehető legnagyobb mé­retekben ki kell vennie ré­szét az ENSZ munkájából. — Az ENSZ kapuja álljon nyitva mindennemű megkü­lönböztetés és fanatizmus nélkül — mondotta —, e nemzetközi szószéknek való­ban tükröznie kell a népek vágyait. Éppen ezért — hangsú­lyozta Nasszer — felhaszná­lom az alkalmat, hogy meg­ismételjem az Egyesült Arab Köztársaság óhaját: Nyissák meg az ENSZ kapuit a Kí­nai Népköztársaság előtt. ** Nasszer ezután megjegyez­te, hogy az ENSZ jelenleg válaszút előtt áll, majd rá­tért a gyarmati rendszer új formáinak leleplezésére. — Négy esztendővel ezelőtt — mondotta — az afrikai kon­tinens tanúja volt annak, hogyan semmisül meg a gyar­mati rendszer, most azonban az imperializmus új formáiba ütközik. A szuezi agresszió a leplezetlen imperializmus temetője volt. Ma Kongóban álcázott imperializmussal van dolgunk. ,A legnagyobb veszély, amely a kongói nép fölé tor­nyosult — s ez bennünket is fenyeget — abban rejlik — mondotta Nasszer —, hogy az imperializmus spanyolfalként próbálja felhasználni az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét, s így akarja leplezni igazi célját”. Ennek az imperialis­ta manővernek két áldozata van: a kongói nép és az Egyesült Nemzetek Szerveze­te. Ezután az EAK elnöke éle­sen elítélte Franciaországot, mert még mindig folytatja £ gyarmati háborút Algéria né pe ellen. Az ENSZ szerepéről szól­va Nasszer kijelentette: Meg­engedhetetlen egyes nagyha­talmak ama törekvése, hogy a nemzetközi szervezetet maguk hidegháborús eszkö­zének használják fel. Az EAK elnöke elítélte azokat a ren­delkezéseket, amelyeket az amerikai hatóságok léptettek életbe több küldöttség moz­gásának korlátozására. Nasszer elnök kifeiezte re ményét, hor’v az ENSZ köz­gyűlésének 15. ülésszaka mint a béke ülésszaka vonul be a történelembe. Ugyanakkor rámutatott. — hogy a világ előtt álló sok­rétű problémákat nem lehet a közgyűlés ülésszakának rö­vid ideje alatt megoldani. Mégis abban reménykedünk, — mondotta Nasszer. hogy itt As amerikai magyarok kössön táti ék Kádár Jánost A magyar küldöttség részvétele Novotny köztársasági elnök fogadásán New Y or k, az MTI Jcülöntudósítója jelenti New Yorkból: Megható jelenet játszódott le kedd délután a New York-i magyar ENSZ- missziónak a 75. utca 10. szám alatti szék­házában. Amerikai magyaroknak mintegy negyven képviselője jött el, hogy kö­szöntse Kádár Jánost, a magyar ENSZ- küldöttség vezetőjét és személyében a magyar népet s a Magyar Népköztársa­ság kormányát. A küldöttség nőtagjai valóságos virágözönnel halmozták el Ká­dár Jánost. Kijelentették, hogy szeretetük jeléül hozták a virágokat. Az egyik asz- szony megjegyezte: „Soha nem gondoltuk volna, hogy New Yorkban fogjuk önt üd­vözölni”. A küldöttség szóvivője röviden üdvözölte Kádár Jánost. „Érzéseinket aka­rom tolmácsolni — mondotta. — Mi, amerikai magyarok úgy nézünk az ország vezetőire, mint hazánk megmentőire. Jó­érzés nekünk, hogy hosszú, Amerikában töltött évek után köszönthetjük Önt, s ön által az egész magyar népet”. Kádár János láthatóan megilletődve válaszolt. „Kedves vendégeink — mondta —, vagy nem is tudom, hogyan szólítsam önöket.” — „Munkástársaknak” — hang­zott a küldöttségből. „Hát kedves mun­kástársak, nagyon köszönöm, hogy eljöt­tek, köszönöm a kedvességüket. Az otthoni dolgokról nem akarok sokat mondani, mert hiszen önök közül többen jártak ezen a nyáron Magyarországon, s talán jobban tudják, mik az otthoni hírek. Egy bizonyos, és ezt Önök is láthatták, hogy otthon, Magyarországon is lehet élni, sőt talán jobban lehet élni, mint az Egyesült Államokban. Itt, az Egyesült Államokban úgy látom, dolgozni jól lehet, de azt hi­szem, hogy élni jobb minálunk.. Az ENSZ-ülésszakra mi azért jöttünk, hogy mindenki megismerje a mi álláspontun­kat. Ez meg is fog történni. Magyarország kis ország és az is tény, hogy mi száz év­vel hátrábbról indultunk el, mint más fejlett országok. Mégis 15 év alatt 80 év mulasztásait pótoltuk, pedig közben még hibákat is elkövettünk. Mi Magyarorszá­gon azt valljuk, hogy az élet nemcsak a pénzből áll. Otthon, ha valaki az utcán sír, akkor a szembejövők megkérdezik, bogy mi baja van. Ha valaki bajban van, mindig számíthat embertársai segítségére. Minálunk törődnek egymással az embe­rek-. Kádár Jánosnak ezeket a szavait óriási taps fogadta. „Üdvözöljük Önöket, az önök családtagjait, barátait, minden magyar barátunkat. Nagyon jól tudjuk — mondta befejezésül Kádár János —, hogy az Amerikában élő magyarok nagy több­sége rendes ember»* kedvezőbb légkör alakul ki és megtörténik az első lépés az előttünk álló problémák megoldása feléi Hangsúlyozta ezután Nasz- szer, — hogy annyi államfő és vezető személyiség jelen­léte a közgyűlésen lehetősé­get ad a béke ügyét szolgáló erőfeszítésekre. Nem hiszem, hogy népeink megbocsátanak nekünk, ha elmulasztjuk ezt a lehetőséget és nem mozgó­sítjuk erőinket a lehetőség legjobb kiaknázására. (MTI) Ma: NÉPHADSEREG NAPJA Tizedszer ünnepeljük ma a néphadsereg napját. — Száztizenkét évvel ezelőtt, 1848. szeptember 29.-én a Velencei tó mellett, Pá- kozdnál farkasszemet néz­tek egymással a zsarnok­ság és a szabadság erői. E nap tanító és követendő példázat lett arra, hogyan lehet és hogyan kell védel­mezni a népet, a hazát. A százévesnél is régibb probléma ma is él és ma is éltet. A mi katonáink bát­ran vallják példaképüknek a pákozdi hősöket. A pá- kozdi győztes hazafiak mél­tó követői voltak az 1919- es Magyar Tanácskoztál saság nagyszerű Vörös Hadseregének katonái is, akik bátran küzdöttek a nép szabadságáért, a mun­káshatalom megvédéséért. az emberek életének mev- v ál toztat ásáért. A mi katonáink az 1848- as és 1919-es hősök méltó utódai Bátor védői ha­zánk határainak. Védik nagyszerű alkotásainkat, biztosítják mindannyiónk számára a legdrágábbat, a békét. Szeretettel köszöntjük e napon néphadseregünket. Békénk, boldog jövőnk biz­tosítékát látjuk bennük, mert tudjuk: ennek a had­seregnek olyan fegyvertár­sai vannak, mint a Szov­jetunió hadserege, mely­nek erejét két világhábo­rúban aratott fényes győ­zelemben ismerte meg a világ. üdvözöljük e napon né­pünk szeretett fiait, nép­hadseregünk minden ka­tonáját! Eles vita után az általános ügyrendi bizottság szavazattöbbséggel elutasította a Kínai Nép­köztársaság ENSZ-jogai érvényesítésének napirendre tűzését Ezután közvetlen, baráti beszélgetés kezdődött Kádár János, valamint a ma­gyar ENSZ-delegáció más tagjai és a ven­dégek között. Az asszonyok azt mondták, hogy „reméljük, az Egyesült Államokban is él közismert humorával”. Kádár János erre azt válaszolta, hogy nagyon szívesen, bár most nem humorizálni jött a magyar küldöttség, hanem dolgozni. Többen kér­dezték, hogy mit vár a magyar delegáció az ENSZ-közgyűléstől. Kádár Jánost azt válaszolta, hogy a világot sem egy nap alatt teremtették. A világ képét sem le­het egy nap alatt, azaz ezen az ENSZ- közgyülésen megteremteni. De egy bizo­nyos: a világ még jobban meggyőződik arról, hogy a kommunisták békét akar­nak és erejük is van ahhoz, hogy a bé­két biztosítsák. Ezt az Egyesült Államok­ban is tudják és most még inkább meg fogják tudni. A látogatás végén a vendégek és az ENSZ-delegáció tagjai poharat ürítettek a magyar nép sikerére. A látogatás után Kádár János és az ENSZ-delegáció többi tagjai részt vett Novotnynak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének fogadásán. A foga­dáson megjelent Hruscsov szovjet minisz­terelnök és a népi demokratikus országok vezetői, nagyon sok ázsiai és afrikai ál­lam ENSZ-delegációjának vezetője, Cyrus Eaton, a közismert amerikai nagyiparos és felesége, a sajtó nagyon sok képvise­lője. Az újságírók természetesen megint körülvették Hruscsovot és számtalan kér­dést intéztek hozzá. A szovjet kormányfő kedvesen tréfálkozva válaszolt, de a nyu­gati újságírók nagy bosszúságára semmi olyat nem mondott, amiből következtetni lehetne a Szovjetuniónak a közgyűlésen teendő további lépéseire. A csehszlovák fogadás után Kádár János Nehru indiai miniszterelnök szállá­sára hajtatott, ahol részt vett a Nehru által adott vacsorán. A vacsorán magyar részről Sík Endre külügyminiszter is részt vett. Ott volt Hruscsov szovjet mi­niszterelnök, a népi demokratikus orszá­gok vezetői, Castro kubai miniszterelnök, az ázsiai és afrikai országok delegációi­nak vezetői és számos külügyminiszter más országokból is. A vacsorán szívélyes baráti beszélgetés folyt. Kádár Jánosnak egyébként igen nagy publicitása van az amerikai sajtóban. Á nagy amerikai lapok, mint a New York Herald Tribune és a New York Times napról napra fényképeket és cikkeket kö­zölnek a magyar ENSZ-delegáció vezető­jéről, közük programját és azt, hogy kik­kel találkozott. (MTI) jelenléte az ENSZ-ben, kelle­metlen lenne neki. Az iraki küldött hangoztat­ta, hogy semmiképpen sem lehet indokolni, miért akar­ják kizárni a világ legna­gyobb lakosságú országát az ENSZ-ből. Ezt a habozást semmiképpen sem lehet meg­okolni. Eljött az idő — mon­dotta Irak képviselője —, hogy szembenézzünk a reali­tással. Ha különböző vélemé­nyek is vannak ebben a kér­désben, annál inkább meg kell tárgyalni a problémát a közgyűlésen. Románia küldötte kifejtet­te, hogy az ENSZ éveken ét ragaszkodik- ama fikcióhoz, amely megakadályozza a kí­nai nép törvényes kormányá­nak megjelenését az ENSZ- ben. Maga Herter amerikai külügyminiszter jelentette ki, hogy leszerelési egyezmény esetén a Kínai Népköztársa­ságot is meg kellene kérni, hogy csatlakozzék az egyez­ményhez. Most ugyanez a Herter olyan utasítást ad a küldöttségének, hogy ellenez­ze a kínai ENSZ-képviselet rendezésének megtárgyalását a közgyűlésen. Ez teljesen tarthatatlan — mondotta Ro­mánia küldötte. Nagy-Britannia képviselője azt mondta, hogy Anglia eüs- meri a Kínai Népköztársasá­got, de az ENSZ-tagság ren­dezésének jelenlegi megtár­gyalása kárt okozna. Semmi jó nem származnék belőle és a légkört mérgezné, feszültté tenné, ha most vitát kezde­nének róla, ki képviselje Kí­nát az ENSZ-ben. Panama a kérdés napi­rendre tűzése ellen foglalt állást, Bulgária mellette, s végül Zorin szólalt fel ismét New York (MTI). Polgár Dénes, az MTI különtudósí- tója jelenti New Yorkból: Kedd este New York-i idő szerint háromnegyed 9 órakor az ENSZ általános ügyrendi bizottsága megtárgyalta a na­pirendi javaslat utolsó pont­jait. Nagy vita fejlődött ki annál a kérdésnél, vajon fel­vegyék-e a napirendre a Szovjetunió által javasolt pontot, a Kínai Népköztársa­ság ENSZ-képviseletének problémáját. Az Egyesült Ál­lamok képviselője kifejtette, hogy ellenzi a kérdés napi­rendre tűzését. Nem azért — mondotta Wadsworth ameri­kai küldött -S inert az Egye­sült Államok ellenzi a Kínai Népköztársaság társadalmi rendszerét. Hiszen az Egye­sült Államok szerint —. mon­dotta — minden államnak joga van megválasztania, mi­lyen rendszerben kíván élni. A Kínai Népköztársaság ma­gatartása az — mondotta az amerikai küldött —, amely miatt az Egyesült Államok ellenzi a kérdés megtárgyalá­sát. Wadsworth a koreai úgy­nevezett agressziót, Tajvan „fenyegetését”, valamint a ti­beti kérdést sorolta fel. Az Egyesült Államok küldötte ellenjavaslatot lerjesztett be, amelynek első pontja szerint az ENSZ ügyrendi bizottsága visszautasítja a Kínai Nép- köztársaság felvételére irá­nyuló javaslatot, második pontja szerint pedig ezen az ülésszakon nem vitat meg semmiféle olyan javaslatot, amely kizárná Tajvan képvi­selőjét az ENSZ-ből és fel­venné az ENSZ-be a Kínai N épköztársaságot. Az Egyesült Államok kép­viselőinek szavaira Zorin, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselője válaszolt. Han­goztatta, hogy a Kínai Nép- köztársaság ENSZ-jogainak érvényesítése egyike a leg­sürgősebb kérdéseknek. A Kínai Népköztársaság kormányá a kínai nép egyet­len kéoviselője — hangoztat­ta Zorin —. Távolléte a hi­degháború következménye, s aláaknázza az ENSZ tekinté­lyét. Az Egyesült Államok „okokat” talál, hagy ne en­gedjék be az ENSZ-be a Kí­nai Népköztársaság képvise­lőjét, azt állítja, hogy a Kínai Népköztársaság „méltatlan a felvételre...” Ha ezt a kér­dést elemezzük, megállapít­hatjuk, hogy hétfőn egyik la­tin-amerikai állam képviselő­je — Zorin Castrót értette ezen — hasonlókat mondott az Egyesült Államokra és mégis tagja az ENSZ-nek. — Nem érdemes a példákat sor­ra vennj — mondotta Zorin. Az igazi ok, amely miatt az Egyesült Államok ellenzi en­nek a kérdésnek a megtár­gyalását, az, hogy egy máso­dik szocialista nagyhatalom ............................................ — és azt mondotta, hogy Nagy- Britannia álláspontja rend­kívül különös. Nagy-Britan­nia képviselője azt állítja, hogy a kínai kérdés megtár­gyalása azért nem időszerű, mert ez megmérgezné és fe­szültté tenné a légkört. Ha jól emlékszem — mondotta Zorin — Nagy-Britannia képivselője megszavazta az úgynevezett magyar kérdés napirendre tűzését. Pedig a magyar kérdés megtárgyalása is a kedélyek felizgatásához, a légkör feszültté tételéhez vezetne. Nagy-Britannia ál­lásfoglalásának valódi oka az, hogy úgylátszik, nem mer ellentmondani az Egye­sült Államoknak. Ezután szavazásra került a sor. Az amerikai küldött kérte, hogy az ő ellenjavas­latának adják meg az első­séget. Ezt az ügyrendi bizott­ság többsége megszavazta. Az érdemi szavazás során 12-en szavaztak amellett, hogy a kínai ENSZ-képviselet ren­dezésének problémáját ne ve­gyék fel a napirendre, heten szavaztak a kérdés napi­rendre tűzése mellett: a Szovjetunió, Bulgária, Romá­nia, Jugoszlávia, Ceylon, Irak és Szudán képviselője. Egy küldött — Libia dele­gátusa — tartózkodott a sza­vazástól. Az ülés figyelemre­méltó jellegzetessége egyéb­ként az volt, hogy az Egye­sült Államok és a csangkai- sekisták képviselőjén kívül senki sem támadta a Kínai Népköztársaságot. Az általános ügyrencH bi­zottság ülése szerdán magyar idő szerint 6 óra 1 perckor ért véget. (MTI). NiiiiiiiiimmiuiiiimiimiiimmmiimiiimHiiiHiiiiiiuiiiHiimiHMuiiiiHiiDiiiiiuunimmM »» Őszi rásár Törőkszentmiklóson október 1-én és 2-án Vásároljon SZOLNOK MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT pavilonjaiban. BESZEREZHETŐ: férfi, női és gyermek készruha, cipő, kötött­áru, méteráru, műszaki cikkek, kerékpár, motorkerékpár, vas- és edényáru, sport- és játékáruk. Pavilonjaink bőséges árukészletei minden igényt ki­elégítenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom