Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-29 / 230. szám
i960, szeptember 29. Szolnok mn Fokozzuk a kenyérgabona termésátlagát Búzatermesztési ankét a Szolnok megyei Néplap szerkesztőségében IX. Az ankéton felszólalt Csőié István, a megyei tanács vb. elnökhelyettese. Többek között arról beszélt, hogy szocialista társadalmunk ellenségei széles körben terjesztik: a kommunisták Ma- gyorországon nem tudnak elegendő búzát termelni. Azt emlegetik, hogy a felszabadulás előtt sokszáz vagon kenyérgabonát exportáltak Magyarországról, most pedig behozatalra szorulunk. Mindenki tudia azonban, hogy a múltban miként exportálhattak annyi gabonát. Úgy, hogy Magyarországon milliók éheztek, még kenyérből sem lakhattak jőL A felszabadulás ami abban is megnyilvánul, hogy egyesek húzódoznak a külföldi búzafajták termesztésétől. Különböző kifogásokat hangoztatnak, hogy e búzák sikértartalma gyengébb, kifagynak, nem érdemes termeszteni. Ha van is ebben némi igazság, sokan eltúlozzák azt, és szem elől tévesztik: mindennél fontosabb, hogy fokozzuk, megkétszerezzük a búza termésátlagát. A külföldi búzák bő termést adnak, s az is bizonyos, hogy a magyarországi klimatikus viszonyok között sikértartalmuk is nagyobb lesz. Nem győzzük hangsúlyozni* — mondotta Csótó elvtárs —, hogy bátran kell hozzáfogni a nagyhozamú külföldi búzák termesztéséhez. Ez azért is fontos, mert csak így lehet majd csökkenteni a búza vetésterületét a takarmánytermesztés javára, ami viszont nélkülözhetetlen az állatállomány további fejlesztéséhez. Befejezésként arra kérte Csótó István a jelenlévő szakembereket: segítsék az új kultúrák meghonosítását, — győzzék meg a tsz vezetőit, gazdáit arról, hogy mindannyiunk érdeke a nagyhozamú búzafajták termesztése. Ezután Szirtes János, a után néhány évvel a kukoricamáié, görhe, árpakenyér, stb. kiment a divatból? Ma már mindenki ehet búzakenyérből eleget. A kenyérfogyasztás az utóbbi években megnövekedett. A vetésterület viszont csökkent. Megyénkben 1951-ben 260 ezer holdon termeltünk búzát, most pedig az állami gazdaságokkal együtt 197 ezer holdon vetünk kenyérgabonát Majd azt elemezte Csótó elvtárs* mit kell tennünk azért, hogy hazai gabonatermésből tudjuk kenyérrel ellátni dolgozó népünket Elsősorban is Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet tudományos munkatársa szólt a vitához. — Mi, Martonvásárról jöttünk, ahonnan az intenzív búzák kipróbálása elindult. Ezért szeretnék foglalkozni a fajta kérdésével, majd azokkal a problémákkal, amelyeket Gyémánt elvtárs is említett — kezdte hozzászólását. Aztán így folytatta: Sokan beszélnek arról, hogy kevesebb búzát tudunk termelni, mint a felszabadulás előtt. Arról viszont már kevesebb szó esik, hogy több, mint 25 százalékkal csökkent a búza vetésterülete. A másik dolog, hogy 1937 óta nem sikerült a termésátlagot lényegesen emelni. A kenyérellátás biztosítása, a nép életszínvonalának növelése a 7—8 mázsás termésátlaggal nem érhető el. Gyökeres változásra van szükség, hogy minél magasabbra fokozzuk a termésátlagot. Nagyon fontos ez két mezőgazdasági terménynél: a kalászosoknál és a kukoricánál. Ezek a növények foglalják el a szántóterületnek több, mint felét, s ha növeljük e gabonafélék átlagtermését, hatalmas mértékben haladunk előre az állat- tenyésztésben is. Tehát búzafajtát említettünk, amely kimagaslik a többi közül: a San Pastore, a Produttore és az Autonómia. Ezek közül az első helyen a San Pastore áll. Áttelelésük körülbelül egyforma? Az Autonómiának gyengébb a szalmája. Minőségben is óriási különbségek vannak. Az Autonómia jó minőségű, a San Pastore közepes, a Produttore rosszabb minőségű. Ez utóbbit például vethetjük takarmánybúzának, nagyon kifizetődő. Általában az a vélemény, hogv az intenzív búzákat jól kell táplálni, amelyek közül az olasz búzáknak nagyobb, a szovjet búzáknak kisebb az igényük. Gyémánt elvtárs említette a három és az öthat mázsa műtrágya alkalmazását holdanként, s hogy nem értek el lényegesen kiA vetési idő és Gyémánt elvtárs felvetett egy másik problémát: a vetés idejét? Ezen el kell gondolkozni, másoknak is véleményt mondani, mert a vetés ideje az az agrotechnikai tényező, amivel igen nagy mértékben lehet biztosítani az átteleltetést, a télállóságot Ebben a kérdésben tehát feltétlenül állást kell foglalni. Gyémánt elvtárs eredmény- sorozatot ismertetett a különböző időben vetett búzánál. Az első vetési idő szeptember 25—26, s az ekkor vetett Autonómia kifagyott. Ez nagyon is természetes. Miért? Hogy ezt megértsük tulajdonképpen a fejlődéselméletből kell kiindulni. Minden őszi búzának van bizonyos jarovizációs ideje. Ez azt Jelenti, hogy bizonyos napig meghatározott hőmérsékletet kell kapnia. Több szovjet fajtának ismerem a jarovizációs stádiumát, ami általában 60 nap, a magyar fajtáknál pedig 50. Az olasz búzák jarovizációs ideje 30— 35 nap. Ha ezeket a búzákat korán vetjük — például'szep- tember 25—26-án, vagyis ebben az időben, amiben éppen vagyunk, amikor hűvösek az éjszakák — a jarovizációs folyamat megindul bennük, s mire megérkezik a tél, arra az időre befejeződik a jarovizációs folyamat és elvesztik télállóképességüket. A jarovizációs folyamat befejezése után kezdődik a fénystádium, — tavasztól, ahogyan a nappalok nőnek. Minél előbbre van a fejlődésben a növény, annál inkább kifagy. Ezért van nagy jelentősége a vetés idejének. Ha korán vetjük — mivel a jarovizációs folyamat is korábban befejeződik — kifagy, ha későn vetjük, november végén, vagy december elején kel ki — szintén kipusztul, mert ahhoz, hogy a búza átteleljen, tápanyagfelhalmozódás szükséges. Ez a folyamat azonban nem mehet végbe a későn vetett búzánál, csak napfényes őszi napokon. Mikor vessünk? Martonvásá- ron az a vélemény, hogy október 20—30 között kell vetni. Gyémánt elvtárs javasolja. hogy most kezdjük ezeknek a búzáknak a vetését. Ezt meg kell vitatni. Véleményem szerint először a szovjet búzákat kell elvetni, mert ezeknek hosszú a Jarovizációs idejük, utána a magyar és végül az olasz búza kerüljön a földbe. A búza télállóságát befolyásolja a vetés mélysége. — Miért? Azért, mert a vetés mélységétől függ a bokroso- dási csomó elhelyezkedése. Ha mélyre vetünk, a bokro- sodási csomó mélyre kerül. Ä talaj természetes védettséget biztosít, mivel a talaj hőmérséklete nem ingadozik úgy, mint a levegő hőmérséklete. Elmondok egy érdekes jelenséget: Ebben az évben bárki megfigyelhette, hogy az olasz búzák levelét a tél leperzselte. Az nem baj, ha a levél elpusztul, csak a bök- Qg pUSZtuljCffl, o gabonafélék magas termésátlaga forradalmasítja az egész mezőgazdaságot Több tényezőt lehetne felőrölni, ami nélkülözhetetlen búza termésátlagának nö- eléséhez. Elsősorban a fajta negválasztását kell előtérbe lelyezni. Az elvtársak felso- olták azokat a búzafajtákat melyek rendelkezésre áll- lak: az olasz és a szovjet bú- afajták. A szovjet búzánál ét fajta van, a Szkoroszpelka és a Bezosztaja. Ezeknek van egy javított fajtájuk: ami még az önök által ismert búzafajtáknál is termőké- pesebb. — Ebből viszont nagyon kevés van még a Szovjetunióban is, nekünk pedig körülbelül 15 kilogramm? Ennek a búzafajtának elszaporítása szintén emeli majd a terméshozamot. A szovjet búzafajták termésbiztosak A szovjet búzafajták jellemző vonása kidomborodik elsősorban a télállóságban. Másképpen: a szovjet búzáknak termésbiztonságuk van. Ha termelésüknél biztosítjuk a feltételeket, jő termésátlagot adnak. A fertőző betegségekkel, üszöggel szemben ellenállóképesek. Szalmaszi- láfrdságuk jobb, mint a magyar, de rosszabb, mint az olasz búzáké. A potenciális termőképességük jobb a magyar búzáénál, de rosszabb, mint az olasz búzáké. Ennek ellenére mégis a szovjet búzákkal lehet a legnagyobb átlagtermést elérni, s ez eppen a termésbiztonságukból következik. Az olasz búzák hátrányban vannak télállóságukkal a magyar és szovjet búzákkal szemben. A télállóságot azonban befolyásolhatjuk a vetés mélységével és idejével. Olyan potenciális termőképesség van ezekben a búzákban, amelyekről eddig nem is hallottunk. Megfelelő körülmények között 40 mázsát is teremnek, de országos viszonylatban is bátran lehet számítani 18—20 mázsára. Tulajdonképpen dupláját adják annak, mint amit a magyar búzákkal el lehet érni. A szovjet és olasz búzákkal W aaáa|á8 ágggtermésre lehet számítani, szemben a magyar búza 10 mázsás átlagával. S ha nekünk sikerül az olasz búzát télálló formában előállítani, — amiben száz százalékig biztos vagyok —, ezt a 20 mázsát 30-ra lehet növelni» Olyan nagyok a lehetőségek a búzatermesztésben, hogy feltétlenül nagy változásnak kell következnie. A külföldi búzáknak óriási a produktivitásuk. Sokkal jobb a megtermékenyülésük. Lényeges tulajdonságuk a szalmaszilárdság. Ezeket a búzákat lehet táplálni, mert semmilyen körülmények között nem dőlnek meg, s ha valamit jól táplálnak, annak a hatása a termésnövekedés- ben mutatkozik meg. Bátran lehet tehát trágyázni e búzafajtákat. Tulajdonságuk —, ami szintén fontos tényező, az alacsony szár és a szalmaszilárdság. Mert, ha olyan szilárd is a szalma, mint a cö- vek, de a szár nagy, az ilyenfajta búza nem lehet a jövő búzája. Nekünk nem szárat, hanem szemet kell termeszteni. Ezután á különböző búza- fajták tulajdonságait ismertette a tudományos kutató. A külföldi búzák általában korán beérnek, kikerülik a rozsdafertőzést, s az aszályt fe frtt&asuig. mm <*** le kell küzdeni a maradiságot, sebb eredményt a három mázsás műtrágyafelhasználással sem. Az nincs kimondva, hogy az olasz búzák alá hat mázsa műtrágya kell. Ez mindig attól függ, milyen a föld minősége. Ahol gazdag a talaj, ott nem kell hat mázsa, csak három. A szegényebb talajon viszont meg kell adni a hat mázsát. A talaj termőképessége szerint kell tellát adagolni a műtrágyát, s itt különbséget kell tenni a gazdaságok között, azon belül a táblák között is. Azt is említette Gyémánt elvtárs, hogy a Fortunát» kifagyott. Ez tavaszi búza. Nagyon helyes, hogy felvetődött olyan gondolat: kipróbálják tavaszi vetésben. így kikísér- lezethetik, hogy csökkentett tenyészidőben mire képes ez a fajta búza, ami véleményünk szerint jóképeseégü. vetési mélység el. Azért fontos a vetés megfelelő mélysége, hogy a bok- rosodási csomó védve legyen. A vetési idő és a vetési mélység tehát az a tényező, amely befolyásolja az átteleltetést. A vetési mélység — mint Gyémánt elvtárs is mondotta — 6—8 cm legyen. A műtrágyázás Mikor kell végrehajtani a műtrágyázást és miért kell télen adagolni? Azért, mert télen nagy hőmérsékleti ingadozás van. Például plusz 5—6 foltnál is tapasztalhatjuk, hogy az asszimilációs folyamat megindul, s ekkor még a talajból nem kap elegendő tápanyagot a növény. Gondoskodni kell arról, hogy kora tavasszal rendelkezésre álljon a nitrogén műtrágya. Ha a vetés október 20-a körül történik, a jarovizációs folyamat februárban fejeződik be. Ennek befejeztével kezdődik a fénystádium, amikor kialakul a kalász. — Ha ebben az időben megfelelő tápanyagot kapnak a búzák, befolyásolhatjuk azt, hogy a kalászon hány kalászka legyen. Az olasz búzáknál a tavaszi fejlődés gyors úgyszintén a fénystádium is, amely alatt ez a folyamat lezajlik. Korábban kell tehát rendelkezésre állni a tápanyagnak. Ha ezzel a tápanyagszolgáltatással elkésünk, nem tudjuk befolyásolni a kalászok és a kalász- kák számát. Ez az elméleti magyarázata annak, hogy nem áprilisban, hanem a tél végén, vagy korán tavasszal kell végrehajtani a fejtrágyázást — mondotta befejezésül Szirtes János. (Az ankét anyagának ismertetését holnapi lapszámunkban folytatjuk.) A SZOLNOK-HEVES MEGYEI ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT értesíti ügyfeleit, — hogy a szolnoki járási kirendeltség irodája Szolnok, Kossuth tér 5. szám alól Szolnok, Jósika n. 2. sz. alá költözött. Telefon: 19-43 és 19-44. Felhívás A Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság felhívja a gép- járművezetők figyelmét, hogy az esőzés beálltával síkossá vált utakon fokozott óvatossággal közlekedjenek. Csúszós úton már nemcsak több súlyos sérüléssel járt, de halálos baleset is előfordult az elmúlt évek során. Különös figyelemmel kell vezetni a nagyforgalmú útvonalakon, továbbá a gyalogos átkelő helyek közelében. Készül a dohány pajta A tiszaföldvári Szabad Nép Termelőszövetkezet építőbrigádja rövidesen befejezi a 30 méteres dohánypajta építését. A napokban rakta rá a nádat Tóth Gábor, Szűcs Mihály, Galics István és Végh Antal az elkészült épületre. Őszi határjárás a rákócziújfalui líj Élet T ermelőszö vetkezetbeu Ősszel, amikor a hűvös idő beáll s reggelenként a lehelletet látni lehet, azt hinné az ember, hogy a határban is megszűnik az élet, mindenki melegre húzódik. Aki azonban a határt járja, az kellemesen csalódik. A traktorok vidám pöfögése, a cukorrépaszedők hangos éneke erősen rácáfol erre az állításra. Nem, egy percre sem szünetel a munka: az őszi szántás és vetés a jövő évi új termés alapja. A cukorrépaszedés, kukoricatörés és a dohányfűzés az őszi munkák utolsó mozzanataként jelentkeznek. A cukorrépát és a kukoricát lányok, asszonyok, fiatalok, idősek egyaránt vidám nótaszó mellett szedik. Az idő hűvössége bizony eléggé sürgeti őket, de mégis vidáman dolgoznak. A dohányszedőkön már nem fog any- nyira az idő foga, mert ők behúzódnak a meleg pajtákba és ott vidám énekszó mellett és egy-egy jólsikerült tréfán kacagva, szorgosan fűzik a dohányt. A munkában és a jó hangulatban mindenütt a fiatalok, a KISZ-tagok járnak az élen. Vasárnaponként a környék erdői puskaropogástól hangosak. Megkezdődött az őszi vadászidény. A fogoly és a nyúl elég sűrű ezekben az erdőkben és bőséges zsákmányt nyújt a vadászoknak. S hogy valóban közeledik a hideg idő, azt a fák és bokrok , megritkult lombkoronái mutatják a legjobban. Ilyenkor már a napnak is gyengébb a melege és korán sötétedik. Mikor a kékesszürke köd és követője: az este leszáll, a határ is elcsendesedik, csak a varjak károgó serege töri meg a nyugalmas és békés esti csendet. Polgár Erzsébet Rájcócziújfalu FIGYEL EMI FIGYEL EMI Termelőszövetkezetek! Termelőszövetkezeti tagok I Egyéni termelők! Beindult m 1961. évi új sertéshislalási akció9 melynek keretében 1960. július 1-től köthető híz* látási szerződés előnyös teltételekkel és magas átvételi énül medtetl 110—130 kg súlyú fehér hússertésért 15.50 Fi/kg. 130 kg feletti súlyú te bér hússert. 16.— ■ 110—140 kg súlyú hús és húsjeU. sert, 14.80 * 140 kg feletti súlyú hús és kúsj. s. 15.30 • 126—140 kg súlyú zsír és asírj. sert. Í4.50 „ 140 kg feletti súlyú zsír és zsírj. sert. 144)0 s 110 kg és ezen faHDI súlyú tenyésztésbe fogott keen, vagy balod wn «ésért 14— 0 fizet átvételkor as Aliatforgahni VátttUi. Fenti árakon felül mezőgazdasági tsz-eknek és termelőszövetkezeti snnpesásfcnak as alábbi nagyüzemi felárat fizetjük: _ ^ ew-e«e 20—50 db falkásftott egyöntetű sertés után 1— Ft/kg L50 Ft/kg 50 db-en felüli falkásított egyöntetű sertés ntán 1.50 Ft/kg 2— Ft/kg KAMATMENTES ELŐLEG! Részletes tájékoztatást a Vállalat Központja, járdát kirendeltségei és községi felvásárlói adnak Spolnok—Heve» megyei Allatforgalmi• Vállalat
