Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-01 / 206. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960 szeptember 1. Eltemették a Jordániái miniszterelnököt Ammanban nyugodt a helyzet Amman (MTI). Madzsali miniszterelnököt és az előző nap elkövetett bombamerénylet tíz halálos áldozatát kedden temették el katonai pompával. A jordániai hatóságok széleskörű nyomozást indítottak és több letartóztatás is történt, de neveket még nem hozak nyilvánosságra. Az AP szerda reggeli jelentése szerint Ammanban a helyzet nyugodt. Mint UPI-tudósítás közli, Husszein király kedden este újságíróknak adott nyilatkozatában közvetlen „bűnrészes- séggel” vádolta az Egyesült Arab Köztársaságot a bomba- merénylettel összefüggésben. Kijelentette, hogy Saker Dab- basz és Kamal Samut jóm, a merénylet elkövetésével gyanúsított két miniszterelnökségi alkalmazott Szíriába szökött. Jordánia kérte kiadatásukat az Egyesült Arab Köztársaságtól. Hozzáfűzte, hogy ha a kiadatási kérelmet nem teljesítik, akkor kormánya az Arab Ligához, sőt esetleg az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordul. Nyugatnémet állampolgárok öt napig csak külön tartózkodási engedéllyel látogathatnak Berlin demokratikus övezetébe Érvénybe lépett az NDK belügyminiszterének rendelete Berlin (MTI). Az MTI berlini tudósítója jelenti: Szerdára virradó éjaszaka: Augűsztus 31-én 0 órakor hatályba lépett a Német Demokratikus Köztársaság belügyminiszterének rendelete, amely előírja, hogy szeptember 4-e, vasárnap 24 óráig a Német Szövetségi Köztársaság állampolgárai közül csak azok látogathatnak az NDK fővárosába, a demokratikus Berlinbe, akik a belügyminiszter 1956. szeptember 3-i rendelete előírásainak megfelelő tartózkodási engedély birtokában vannak. Az NDK belügyminisztere felhívja a figyelmet arra, hogy azokat a nyugatnémet állampolgárokat, akik az említett tartózkodási engedély nélkül látogatnak Berlin demokratikus részébe, az NDK büntető törvénykönyve előírásainak megfelelően fogják felelősségre vonni. Erre az intézkedésre azért volt' szükség, mert a nyugatnémetországi militarista és re- vansista körök az utóbbi hetekben fokozták tevékenységüket. A nyugatberlini lapok szerda reggeli számukban az Patet Lao hangjai Nosavan elárulta a laoszi népet HANOI (MTI). Mint már jelentettük, Souvanna Phou- ma laoszi miniszterelnök megalakította új kormányát. A kabinetben helyet kapott Nosavan lázadó tábornok és az elkergetett Somsanit-kor- mány öt más tagja is. A Patet Lao hangja rádió- állomás a laoszi nemzetgyűlés Luang Pragbangban tartott ülésével foglalkozva azt is megállapította, — hogy Nosavan volt hadügyminiszter elárulta a nemzetet, a királyt és az alkotmányt. A rádióállomás hangoztatta, hogy a Patet Lao mozgalom a leghatározottabban ellenzi a Luang-Pra- bang-i nemzetgyűlést, mivel e helység teljes mértékben a lázadók ellenőrzése alatt áll. A Patet Lao befejezésül felhívással fordult a laoszi néphez, harcoljon a nemzetgyűlés határozatai ellen. (MTI). NDK óvó intézkedését „merényletnek” minősítik, mely „a négyhatalmi státusban biztosított szabad mozgás ellen irányul”, de egy szóval sem említik, hogy a négyhatalmi státus a potsdami megállapodásokon nyugszik, — amely egyebek között előírja, hogy a szövetségi hatalmaik kötelezettséget vállaltak: „a német militarizmust és nácizmust gyökerestől irtják”. — Márpedig a potsdami megállapodások értelmében a Kelet és Délkelet-európai országokból kitelepített németek revansista szervezeteinek gyűlés-sorozata ennek éppen az ellenkezőjéről tanúskodik. Washington mesterkedése San Jóséban Hat évtizeddel ezelőtt Hearst, az amerikai újságkirály Kubába küldte egyik tudósítóját, hogy beszámolókat küldjön a kubai—amerikai háborúról. Az újságíró csodálkozva nézett főnökére, s megjegyezte, hogy tudomása szerint „Kubában nincsen háború”. Hearst gorombán válaszolt: „Az ön gondja, hogy tudósításokat küldjön lapjaimnak, én pedig gondoskodom a háborúról.. .’* S az amerikai tengerészgyalogosok néhány nap múltán partragyobb kapitalista országgal, Az Egyesült Államok kormányának pedig — a megváltozott nemzetközi helyzet adta körülmények miatt — ma már óriási gondot okoz a kubai kérdés, a győzelmesen előretörő kubai forradalom. Ma Washington aligha kockáztathatja meg, hogy nyílt katonai offenzivát kezdjen a Fidel Castro vezette Kuba ellen, nem utolsósorban éppen azért, mert a kubai népnek és kormányának sok barátja van világszerte, többek küszálltak Kubában.. Washington ma ugyanolyan terveket forgat fejében Kuba ellen, mint akkor, hat évtizeddel ezelőtt: megvédeni az amerikai monopóliumok érdekeit. Csakhogy azóta óriásit változott a világ... S a hatalmas Egyesült Államok „szomszédságában lévő Kuba is lerázta magáról az északamerikai monopóliumok uralmát és szembeszáll a legnazött a Szovjetunió, amely kész segítséget nyújtani Kubának esetleges agresszió elhárításához. Ilyen körülmények között Washington más módszerekhez folyamodott. Mint ismeretes, először a gyujtogatási akciók voltak napirenden: amerikai repülőgépek felgyújtották a cukomádültet- vényeket, bombázták a kő- olajfinomítókat. Amikor nyilA jenki cápa és a latin amerikai szardíniák Összeesküvés Raul Roa kubai külügyminiszter ellen HAVANNA (MTI). Raul Roa, kubai külügyminiszter San Jóséból visz- szaérkezett Havannába — közük a nyugati hírügynökségek. Fidel Castro és Raul Roa többezer főnyi tömeg előtt beszédet mondott. A miniszterelnök felháborodottan jelentette be, hogy nemzetközi banditák az Egyesült Államok támogatásával merényletet kíséreltek meg Raul Roa és a San José-i értekezleten résztvett kubaiküldöttek ellen. Guatemalában két repülőgép várakozott, hogy a kubai küldöttség elindulásával egyidejűleg magasba emelkedjék és elfogja a kubai repülőgépet. A Costa Rica-i hatóságok azonban előre figyelmeztették erre a külügyminisztert és azt tanácsolták, hogy a tervezettnél öt órával korábban Costa-Rica-i gépen induljon Havannába. Fidel Castro gúnyos szavakkal utalt a San José-i értekezletre. Costa. Ricá-ban — hangoztatta — a jenki cápa és a latin-amerikai szardinák tartottak ülést. Raul Roa külügyminiszter felszólalásában rámutatott, hogy % a San José-i értekezlet az Egyesült Államok erkölcsi vereségével végződött. Az észak-amerikai imperializmus politikai hullája Kuba előtt hever — mondotta. A külügyminiszter ismét hitet tett Kuba és a Szovjetunió barátsága mellett és hangoztatta, hogy a havannai kormány a Monroe-elv, az Amerikai Államok Szervezete, az észak-amerikai monopóliumok, Eisenhower és Herter ellenére is ápolja és tovább fejleszti a Szovjetunióhoz fűződő baráti kapcsolatait. Az egybegyült tömeg hosszasan éltette a Szovjetuniót és Kuba barátságát, s tüntetett az amerikai imperializmus ellen. A San José-i külügyminiszteri értekezlet szégyenteljes határozata a latin-amerikai népek elemi erejű tiltakozását váltotta ki. Caracasban, Venezuela fővárosában hatalmas tüntetés volt. A kongresszus 76 tagja hangoztatta a gyűlésen, hogy a venezuelai nép támogatja Kubát és elítéli a washingtoni álláspontot. A brazil diákok országos szövetsége szintén támogatásáról biztosította a kubai küldöttségnek a San José-i értekezleten tanúsított magatartását. A diákszövetség hangoztatta, hogy Raul Roa nyilatkozatai a latin-amerikai népek legőszintébb óhajait tükrözik. (MTI). NEMET KÖRKÉP í. Utazás a Német Demokratikus Köztársaságban Utazni jó. Ha az ember saját országában látogatja a szép városokat és tájakat, lépten-nyomon felejthetetlen élmények érik. Méginkább így van ez, ha más országba utazik és más emberekkel találkozik. Különösen így van ez Németország esetében. Ez a nagy ország Európa szívében mindig befolyással bírt földrészünkön, s különösen a mi hazánkra és más szomszédos országokra terjed ki a német politika hatása. A németek igen sok gondolkodót, forradalmárt, írót adtak az emberiségnek. Goethe, Schiller, Beethoven, Marx, Engels, Luxemburg és Liebnecht hazája iránt világviszonylatban is mindig nagy volt az érdeklődés. Sajnos Németország múltbeli urai sok szomorúságot és szenvedést okoztak az emberiségnek, különösen az elmúlt két világháború alatt. Napjainkban a német kérdés ismét az egész világ népei érdeklődésének középpontjában áll. Németország ma az ellentétek gyújtópontja. Amíg szüntelenül erősödik, fejlődik, virágzik a Német Demokratikus Köztársaság, addig Németország nagyobbik felében ismét elnyomják a haladó erőket, üldözik a kommunistákat, az igazi hazafiakat. A reakciósok, a fasiszták pedig, akik 1945-ben, mint a patkányok bújtak el a kiégett, füstös romok között, most pénzjegyek felett trónolnak, ra- -yogó bankokban, fényes kormánv-alotákban szövik revansista, háborús terveiket. Uj háborúról álmodoznak, újabb kegyetlen szenvedéseket szánnak a szocializmust építő népeknek. A német kérdés szüntelenü7 napirenden v.n a nagyhatalmak közötti tárgyalások során. A német ügy megoldásra váró probléma. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya, a Német Szocialista Egységpárt számtalan javaslatot dolgozott ki az egységes, demokratikus Németország megteremtésére. Azonban ezek a jószándékú törekvések visszautasításra találtak Adenauerék részéről. A Szovjetunió kormánya 15 év óta szintén számtalanszor kezdeményezte a német kérdés megoldását. De a nyugati imperi íVsták kinyilvánították azon elhatározásukat, hogy Nyugat-Németország- ban támogatják a fasiszta, reakciós, militarista alvilági erőket, akiknek nagy szerepet szántak egy általuk előkészített harmadik világháborúban. Napjainkban azon mesterkednek, hogy a Bun- deswehrt a legkorszerűbb atomfer verekkel, sőt a hírhedt Polaris rakétával lássák el. Míg ez a helyzet Nyugat- Németországban, addig a Német Demokratikus Köztársaságban a haladó emberiség nagy örömére, győzelmesen épül a szocializmus, megvalósulnak Marx és Engels világot formáló eszméi és minden nagy német forradalmár vágyai. A korszerű és nagyszerű Hungari expresszel utaztam az NDK-ba. A sajtó sokat lelkendezett már s az utazó turisták is számtalanszor el- dicsekedtek a nagyszerű szupermodern óriásrepülőgépekkel, amelyek rövid órák alatt repítik az utazót ezer kilóméterekre levő országokba és városokba. A Hungária expressz szintén megérdemli a dicséretet. Reggel 7 órakor az ember beül a Nyugati pályaudvaron a kényelmes kocsikba és hipp-hopp, megindul a motorvonat, vágtat száz kilóméteres sebességgel, végigrohan Szlovákia déli részén, egy kicsit kifújja magát Pozsonyban, pár percig ldözik Brünnben, majd száguld tovább az arany Prága felé. Átrobog sok folyón, behatol fenséges szépségű erdőkbe, elbújik percekre hegyi alagutakba és már a kora délutáni órákban megáll a prágai állomáson. Az utasnak csak annyi ideje van, hogy néhány remek szendvicset elfogyasszon, megigyon rá egy jó korsó pilzení sört. Igyekezni kell a beszállással, mert tovább rohan a Hungária expressz. Prágát elhagyva szinte bámulatba esik az utas. A vonat hamarosan az Elba völgyében halad. Az ember azt sem tudja, hogy jobbra, vagy balra nézzen, mindenfelé festői kép tárul elé. Sűrű erdő borította különösformájú hegyek integetnek. A folyóparton olyan szép kis üdülőházakat látni, hogy könnyen azt hiszi az ember, Meseországba', érkezett és a mézeskalács há-\ zacskákat látja, ügy a cseh-', szlovák résznél, mint távolabb, az NDK területén az, Elba völgyét nagyszerűen ki-', használják üdülés céljaira.—! Fürdőzők tömegei lepik el o' partokat, integetnek a szá-] guldó vonat utasai felé. A" kanyargós folyón méltóság-] teljesen úsznak a vidám em-' berekkel zsúfolt kiránduló] hajók. Gyakran látható amint a halászok hálójukat merítik] az Elba vizébe. Az NDK határállomásán barátságos mo-\ sollyal köszönt be fülkénkbe; a csuda csinos vámtisztnő.—! Egy-két kérdés után nevetve’, kíván további jó utazást. —1 Ugyanígy jár el az NDK fia-', tál határrendőre is aki a‘ vánvaló lett, hogy ezzel nem gátolhatják meg az amerikai ültetvényesek földjeinek felosztását, gazdasági blokádot hirdettek: csökkentették a kubai cukorbehozatalt. Ez a manőver is kudarcba fulladt: a Szovjetunió, Kína és más szocialista országok szerződést kötöttek a kubai cukor- felesleg megvásárlására, s a szovjet kormány 100 millió dolláros kölcsönt nyújtott Kubának» Washingtont különösen aggasztotta Kuba baráti közeledése és bővülő kereskedelmi kapcsolata a szocialista országokkal. Egyes amerikai politikusok — mint Nixon alelnök — és tábornokok, katonai beavatkozást sürgették Kuba ellen. Castro kormánya ekkor panasszal fordult a Biztonsági Tanácshoz, kérve, ítélje el az amerikai agresz- sziót. Az USA-nak azonban sikerült a kérdést az Amerikai Államok Szervezete elé utalni, azzal a céllal, hogy ott keresztülviheti majd akaratát: egységes frontot szervezhet Kuba ellen a latinamerikai országok részvételével, mint az 1954-ben sikerült Guatemala demokratikus kormánya ellen. Herter amerikai külügyminiszter ilyen tervekkel és reményekkel érkezett a costaricai San Jóséba, az Amerikai Államok Szervezetének VL teljes ülésére. Az USA mindmáig úgy tekintett erre a szervezetre, mint „gyarmatügyi minisztériumára”. Azonban ezúttal is beigazolódott, hogy 1960 már nem 1954! Herter — hogy biztosítsa az USA részére a latinamerikai országok támogatását egy Kuba elleni akcióhoz, hozzájárult ahhoz, hogy elítéljék Dominikát, amely agresszióval fenyegeti például Venezuelát. Washington megszakítottá diplomáciai kapcsolatait elsőszámú latinamerikai kedvencével, a megszavazta azt a határozatot, amely megtiltja a fegyverszállítást a dominikai diktatúra részére. Herter nyilván azt gondolta, hogy dominikai bábjának „ejtésével” kellő árat fizet a latinamerikai országoknak egy Kuba-ellenes akcióért. Ezúttal azonban már nem ismétlődhetett meg az 1954-es guatemalai formula. Hertemek nem sikerült megszereznie egy nyílt Kuba- ellenes határozathoz a latinamerikai kormányok többségének támogatását, Kuba külügyminisztere, Raul Roa pedig az Amerikai Államok Szervezete előtt leplezte le Washington agresszív terveit. Amikor nyilvánvaló lett, hogy a latinamerikai országok többsége nem hajlandó egy nyíltan Kuba-ellenes határozathoz csatlakozni, Herter ismételten megcsillogtatta az értekezlet résztvevői előtt az USA kongresszusa által most elfogadott 600 millió dolláros segélyprogramot. Ezzel igyekezett megolajozni a nem is olyan régen még olyan jól működő latinamerikai szavazógépezetet. Végülis — Kuba kivonulása után — sikerült elfogadtatnia egy általánosságban hangzó határozatot, amelyet azonban több latinamerikai ország, így Venezuela, Kolumbia, nem szavazott meg, Mexikó pedig kü- lönnyilatkozatot tett. Azonban nyilvánvaló, hogy ezt a határozatot csak erős északamerikai nyomásra sikerült elfogadtatni ezzel a szervezettel, amelyet Washington még ma is saját „gyarmat- ügyi minisztériumaként” próbál kezelni. A latinamerikai fővárosokban kirobbant USA-elle- nes tüntetések azonban bizonyítják, hogy Közép- és Dél- Amerika közvéleménye nem ért egyet ezzel a határozattal „Szász Svájc” egyik ékszere az Elba folyó festői völgye nyakában hordott kis asztalkán perceken belül elvégzi az útlevél kezelés feladatát. (Folytatjuk) Szebelkó Imrei és szolidaritását fejezi ki az Egyesült Államok által változatlanul agresszióval fenyegetett forradalmi Kuba iránt. Sebes Tibiat
