Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-19 / 196. szám

1960. augusztus 19. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP % I Gondos cukorrépa­betakarítást! Az idén a cukorrépa ter­melők szorgalmából a ked­vezőtlen időjárás ellenére is a vártnál jobb cukorrépa ter­méssel kell a cukorgyárak­nak számolniok. Feltétlenül szükséges, hogy a cukorgyá­rak a kedvező terméseredmé­nyekre való tekintettel, e hó végén megkezdjék a cukor­répa átvételét. A zavartalan, tervszerű ré­paátvétel érdekében a cukor­gyári felügyelők a répaterme­lő gazdaságokkal írásban megállapodnak a naponkénti átadásra, illetve átvételre ke­rülő répamennyiségekben. A megállapodásban rögzített számok mindkét félre nézve kötelezőek. Az állami gazda­ságok és termelőszövetkeze­tek a már írásban rögzített ütemterv alapján gondoskod­janak a répaszedés szervezé­séről. A múltban igen nagy kár származott, elsősorban a ter­melő gazdaságoknak abból, hogy a szállítás megkezdése előtt nagy területeken fel­szedték a cukorrépát és csak jóval később kezdték meg a szállítást. Ezért ez évben a kiszedést és szállítást úgy szervezzék, hogy a kiszedett répa 1—2 napnál hosszabb ideig a szántóföldön ne táro­lódjon. A répatermelési szer­ződés értelmében a répater­melő gazdaságok szakszerűen fejelt, jól megtisztított és gaz­mentes répát tartoznak át­adni. Ennek érdekében a ki­szedett répa kupacolása előtt a kupacok helyét gaztalanít- sák, mert így elkerülhető, hogy a járművekre történő felrakás alkalmával a gaz a répa közé keveredjék. Elke­rülhetetlenül előfordul, hogy a kiszedett répa egyrésze megsérül. A répatermelők a szállítást úgy ütemezzék, hogy a sérült répa naponként egyszer* elkülönítve kerüljön az átvételi állomásra beszál­lításra* mert azt a répát azonnali gyártás céljából az állomásról a cukorgyárakba továbbítani kell. A gépállomások rendelkez­nek cukorrépa betakarító gé­pekkel. A cukorgyárak dolgo­zói segítséget nyújtanak a termelőszövetkezeteknek és gépállomásoknak, hogy a be­takarítógépek zavartalanul és megfélőién üzemeljenek. CSŐSZKUNYHÓ A nagykörűi Kossuth Termelőszövetkezetnek 15 holdas öntözéses kertészete van. Ter­melnek paprikát, paradicsomot, káposztát, babot és dinnyét. S hogy meg ne dézsmál­ják a termést* két gazda csőszkunyhóban vigyázza, amit most készít Borhi Gábor, Pálinkás István és Nádas Albert. SZILÁZS, SZIliZS, SZILAZS Kisújszálláson már jóideje nem vitáznak azon, kell-e, vagy sem silózni. Kell. Ez éppen olyan természetes, mint az, hogy az aratásért előbb szántani-vetni szüksé­ges. A közös gazdaságok ide­jében elkészítették silózási tervüket s abban nem is pi­ciny számok szerepelnek. A tsz-ek összesen 22 ezer 200 köbméter szarvasmar­ba szilázs készítését irá­nyozták elő; ebből háromezer köbméter Irtsuk a szövőlepke Az eper, juhar, szilva, alma, körte és diófákon, sőt szőlőn ég lomblevelű erdei fákon oko­zott nagy kártétele parancso- lóan írja elő; védekezni kell ellene. A szövőlepke július vé­gétől szeptember közepéig pusz­tító második nemzedéke mindig veszélyesebb, mert ilyenkor tö­megesen jelennek meg a her­nyók. Gyengébb fertőzés esetén a mechanikai védekezés is ered­ményes. A fákon megjelenő hemyófészkeket ollóval vagy rúdra szer élt hemyczó ollóval gondját — őszi takarmány- keverékből — már tavasztájt letudták. 793 holdon díszük fő vetésű silókukoricájuk; szárral s más adalékkal ez elég alapanyag. Helyes, hogy a Búzakalász Tsz a tavalyi kenderesi ta­pasztalatcserén tanultakat — nevezetesen a szalma-' és tö- rekkazlak közé történő siló­zást — kész hasznosítani; sőt bemutatóan népszerűsíteni a többi közös gazdaság előtt. Okos dolog ugyanitt a ba­második nemzedékét le kell vágni, összeszedni és el­égetni. Tömeges jelentkezés esetén célravezetőbb a vegyszeres vé­dekezés, de ezt is meg kell indítani már a. fertőzés kezde­tén, mert a fiatal hernyók el­lenállóképessége kisebb, s a védekezés hatékonyabb. Vegy­szeres védekezés esetén DDT tartalmú permetező, vagy por­zószert használjunk. A tapasz­talatok alapján eredményes a Hollő—10 olajos emulziószerrei való permetezés. — Ez esetben ügyelni kell a permetlé szak­szerű elkészítésére. romfiszilázs készítése is — ezer baromfira négy köbmé­terrel számolva. Kevésbé di­cséretes, hogy az új iránt annyira fogékony gazdák a szarvasmarha-szilázs mennyi­ségére kevesebb gondot for­dítottak. A városban egy szá­mosállatra terv szerint 11,5 köbméter szilázs (ebből 8,5 köbméter zöldszilázs) jut, míg náluk csak 9,8 köbméter. A hiányt még lesz idejük pó­tolni. Alapos gondosságról tettek bizonyságot a Dózsa Tsz pa­rasztjai. Az ő birtokukon a silózás befejezésekor minden számosállatra 16 köbméter szilázs jut majd. A Budakalász Tsz gazdái­tól a kiköszörülhető csorba ellenére is lehet tanulni. Az áthajtós silónál mellőzni akarják a beborító földréte­get — ahelyett áztatott töre- ket terítenek, melybe árpát vetnek. így a szilázskészítés költségeit 35—40 százalékkal csökkentik. ^ Figyelemreméltó az Ady és a Kinizsi Tsz gazdáinak kezdeményezése. ........................................................................................... Áll ami gazdaságok; gépállomások; termelőszövetkezetek; " A Palotási Állami Gazdaság megvételre kínálja az alábbi ellehoő Mindkét tsz emberei silóku­korica, takarmánytök, lucer­na, melasz, kerti hulladék felhasználósával a sertések számára készítenek szilázst. Azt a sertéstelepek mellett korábban kihasználatlanul álló 25—50 köbméteres kör- silókban tartósítják. A gépállomás eddig négy silókombájnt helyezett üzem­képes állapotba; még kettő érkezését várja. Ha a várt gépek megjönnek, akkor is elég feszített lesz a tervük; egy-egy silókombájnra 130 kát. hold jut. A gépekre már jóelőre megszervezték a ket­tős műszakot. Nem régi hibát kívánunk felhánytorgatni, mikor fi­gyelmeztető szóval fordulunk a gépállomásiak felé: Idejé­ben gondoskodjanak a szállí­tókapacitás biztosításáról! Emlékezzünk: tavasszal négy­napos szállítási késedelem miatt veszett kárba az egyik tsz 160 métermázsa őszi ta­karmánykeveréke. A silózásra felkészülés ed­digi tapasztalatai nagyon biztatók. A tsz-ek s a gépállomás re­mélt összefogása erre a télre feltehetően elkergeti a takar­mányhiány rémét a kisúj- ssállási tsz-ek portájáról. Ejáye, ejnye Szolnok megyei Erdőgazdaság A tavaly naggyá fejlesztett újszászi Szabadság Termelő- szövetkezet elhatározta, hogy megnövekedett állatállomá­nyának szerfás marhaistállót építtet. Az egyik ilyen istál­lóhoz április végén szállítot­ta le a Szolnok megyei Er­dőgazdaság a szükséges fa­anyagot. A mellékelt kísérő­jegyzékből nem lehetett a faanyag mennyiségét megál­lapítani. Nemtörődöm módon állították össze, s a termelő- szövetkezet azóta is hiába reklamál. Egy esetben ugyan kilátogatott az Erdőgazdaság megbízottja, de maga sem tudott eligazodna a kísérő- jegyzéken. Addig ment a dolog, hogy a napokban megérkezett az ÉRDÉRT vállalat építőbri­gádja. A hiányosan összeál­lított faanyagok miatt azon­ban nem tudták a munkát felvenni. A termelőszövetke­zet ismét az Erdőgazdasághoz fordult. Ahonnan a legmere­vebben elutasították. Mi több ragaszkodnak a számla tel­jes kifizetéséhez. Több szívet, kevesebb me­revséget, segítőkészséget vá­runk az erdőgazdaságiaktól. Tóth István* az Újszászi Szabadság Tsz elnöke. (A szerkesztőség megjegyzése: Nem így ismerjük a Szolnok megyei Erdőgazdaságot. Bízunk benne, kijavítják a hibát.) A baromfitenyésztés sikere a jó takarmányozáson múlik A jövedelmező nagyüzemi baromfitenyésztés alapja a megfelelő elhelyezésen és gondozáson kívül a szakszerű takarmányozás. Tyúkoknál magas tojástermelésre, csi­béknél gyors fejlődésre ak­kor számíthatunk, ha táp­anyagokban gazdag, ízletes, változatos, elegendő és jó­minőségű takarmányokat ete­tünk. A rosszul és nem szak­szerűen takarmányozott tyú­kok tojáshozama alacsony (60—80. db.). Az utánuk kel­tetett csirkék lassan és egyen­lőtlenül fejlődnek, csökken az ellenállóképességük, sok az elhullás (30—50 százalék), későn és jóval több takar­mánytól érik el a kívánt súlyt. MILYEN TAKARMÁNYO­KAT ETESSÜNK? Gazdasági és malomipari takarmányokból: kukoricát, árpát, zabot, búzaocsút, bor­só- és szójadarát, búzakor­pát. hántolt kölest és jó mi­nőségű olajpogácsadarát. Koncentrált takarmányok közül: kifejlett állatokkal baromfitápot, napos és nö­vendék baromfifélékkel csi­betápot. Állati eredetű takarmá­nyok közül: húslisztet, hal­lisztet, vérlisztet, fölözött te­jet, túrót, aludttejet, savót. Zöld és gyökgumós takar­mányokból: zsenge zöldlucer­nát fonnyasztva, marhaká­posztát, répalevelet, hagyma­szárat, sárgarépát, takar­mányrépát. cukorrépát apró­ra vagdalva, vagy pépesítve, valamint zab és árpacsirát és ennek zöld hajtásait. (Csir­kékkel etetjük télen és kora tavasszal). NAPOS ÉS NÖVENDÉK­CSIRKÉK TAKARMÁ­NYOZÁSA A naposcsibék fejadagja kb. 0.5 dkg. takarmány, ezt a mennyiséget hetenként 0.8 —1.0 dkg-al kell emelni, úgy, hogy pl. 10 hetes csirkékkel 8—10 dkg-ot kell naponta megetetnünk. Kukoricadará­ból, árpadarából, zabdarából, búzakorpából, borsó és szója­darából, búzaocsúból és jő minőségű olajpogácsadarából jó keverék készíthető. Má­zsánként adjunk a keverék­hez 2.5 dkg takarmányme- szet és 0.5 kg sőt. Amennyi­ben húsliszt, halliszt, vérliszt áll rendelkezésre, ebből etes­sünk fokozatos emeléssel 5— 20 százalékot. Ha csak gaz­dasági takarmányokat ete­tünk. helyes mázsánként 25- 30 dkg. ERRÄT adagolni. Nagyon jó hatása van a fö­lözött tej. aludttej, túró és savó etetésének. Vitamin- pótlás céljából etessünk csí­ráztatott magvakat, vagy azok fonnyasztott zöld haj­tásait, zöld lucernát, kora tavasszal sárgarépát, hagy­mát. Mindezeket apróra kell felvágni, vagy pépesíteni. Jő, ha a csibéket 3 hetes kortól 6 hetes korig 40—70 száza­lékos csibetáppal etetjük. A takarmány többi része ku­koricadara. árpa és borsóda­ra. A csibetíjpot szárazon etessük,. TOJÓTYÚKOK TAKAR- MANYOZÁSA Egy 2—2.40 kg-os tyúk napi szükséglete 10—12 dkg. felerészben szemes és fele keverék takarmány, vagy baromfitáp. — Ki kell egészí­teni takarmánymésszel, ta­karmánysóval, és zöld, vagy zöldpótló takarmányokkal. A tyúkokat naponta háromszor etessük, reggel és este sze­mes eleséget, délben keve­réket. Ehhez; amennyiben mód van, ráadjunk 5—10 százalék hús, vér, vagy hallisztet. 2.5 százalék takarmánymeszet és 0.5 százalék takarmánysót A zöldtakarmány pótlásáról minden időszakban gondos­kodni kell, SILÓ ÉS GYÖKGUMÓS TAKARMÁNYOK ETETÉ­SE Téli és koratavaszi tojás­termelésnél, csíbenevelésnél nagyon fontos a siló és gyökgumós takarmányok etetése. Amennyiben zöld pótlásról nem gondoskodunk, vitamin- hiány lép fel, mely csibék­nél súlyos megbetegedést idéz elő, a tojás keltethetősé- ge„,, Pec*ig nagymértékben csökken. Kifejlett, valamint napos- és növendékállatok téli zöldtakarmányát legol­csóbban jó minőségű silóta­karmánnyal pótolhatjuk. A baromfisilót zsenge lucerna, sárgarépa, takarmányrépa! vagy marhakáposzta keveré­kéből készíthetjük, (a sár­ga és takarmányrépát leve­lestől rakjuk be), melyhez az erjedés elősegítésére 5 száza­lékos mennyiségben három­szorosára hígított melaszt adagolunk. A felsorolt anya­gokat apróra szecskázzuk, vagy gépesítjük. 100x100-as földbe süllyesztett betongyű­rűbe helyezzük. Légtelenítés céljából ledöngöljük és le­tapasztjuk úgyi hogy ne re­pedezzen meg. Utána 6 hétig erjedni hagyjuk. Egy-egy ilyen silót 10—14 nap alatt ki kell üríteni, tovább nem ajánlatos megbontva tartani. Kifejlett állatokkal és 10— 14 napos csibékkel egyszerre mindig annyit etessünk, amennyit megfelelő szoktatás után jóétvággyal elfogyaszta­nak. Emellett télen és kora- tavasszal 2—3 napos kortól csiráztatott árpát, vagy ennek zöldjét, ezenkívül sárgarépát, vöröshagymát, apróra vag­dalva rendszeresen adagol­junk. Csak jó minőségű silót etes­sünk, a rossz, ecetes* vagy vajsavas erjedésű siló ront­ja a^ baromfi étvágyát. A jó­minőségű silótakarmány ha­tására növekszik a tojásho­zam, jobb lesz a keltethető- ség, a téli és koratavaszi csibék jobban fejlődnek. Vásárnaptár Országos állat- és kirakodóvá­sárt rendeznek: augusztus 25-én Jánoshidán, — szeptember 3-án Csépán, 4-én Jászberényben és Kisújszálláson, 6-án Jászfénysza- run, 10-én Tószegen. A vásárokra vészmentes hely­ről szabályos járiatlevéllel min­/ jöáau -.-> „ _ SzTZ. Sí. 80-as, Lanz Buldog és Zetor alkatrészek; Cikkszám Megnevezés db SzTZ. Fogaskoszorú 9 SzTZ. Tányérkerék 3 Sz. 80. 14405 Dörzsbetét 10 Sz.80. B.635 Csapszeg 4 Z. 339 önindító íogask. 6 Z. 8082 Csavar 20 EB. 1532 Emelőszerkezet 1 EB. 6475 Szabályozó kap­csoló i Csepel gépkocsi alkatrészek: Cs.1700.16.38 Nyomórugó 19 Cs.1700.16.26 Csapszeg 30 Cs.413.905.06 Szeleprúdbetét 10 Cs.1700.016.25 Csapszeg 40 Cs.213.01B.09 Allltócsavar 50 Cs.1700.16.224 Kuplungbak 50 Cs.413.9. 02,27 Vezérmű­íogaskerék 2 Cs.613.10l.92 Ventülátorbak 2 j Cs.1700,16.29 Kuplungház 2 DT. 413-as alkatrészek; Cikkszám Megnevezés db DT.34.D.24 Rugó 30 DT.18.C.8 Nyomócső 2 DT.24.C.34 Körmöscsap 10 DT.24.C.32 Kiemelőház-kar 4 DT.24.C.31 Kiemelővilla 4 DT.24.E.38 Rugőszem 2 DT. Hajtókar 4 DT.13.D.12. Fogaskoszorú 12 DT.25.A.22 Zárólap 3 DT.33.A.35 Csapszeg 6 DT. Hengerfej fedél 6 DT.34.A.14 Sapka 10 DT.413.C.34 Hüvelyes csap­ágyfedél 2 6. 35-ös alkatrészek; VE.10958 Dugócsavar 10 VE.8582 Adagolóék 2 VE.2739/1 Csapszeg 2 VE.9476 Alátét 10 VE.11404 Kilincs 5 VE.1197 Távtartóhüvely 1 VE.11178 Légtelenítő csavar 4 PE.3779 Rögzítőszeg 10 Cikkszám Megnevezés db VE .9621 Rögzítőszeg 5 VE.9436 Rögzítőcsap 20 VE.11154 Hengerfej 1 VE.13162 Kapcsolószíjtáresa 1 VE. Keréktárcsa 3 VL.11086 Olajtartály 1 VE.17S8 Fedél a kormányhoz 4 VE.963/13 Kerékagy 4 VE.11446 Fedél 2 VE.11192 Fedél 2 VE.9546 Rögzítőív 1 VL.1668/3 Szelepfészek 1 VE.11572 TolórúdfeJ 4 VE.1711/6 Sebességváltó villa 2 VE.1273 Tömítőtárcsa 10 VL.11562 Dinamóágy 2 VE.11070 Csúszógyürű 2 VE.28 Dugattyú 5 Vegyesek: 10 pár fatalpú bakancs 20 pár gumis bakancs 80 pár bőr bakancs 15 pár lószerszám 1000 db sarló A felsorolt áruk megtekinthetők a Palotás! Állami Gazdaság gépműhely raktáraiban: Besenyszög—Palotás. Telefon: Szolnok 28—55.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom