Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-02 / 181. szám

4 SZOLNOK STEGTBI NÜPtAl* 1980. augusztus 2. Lengyel tervezet az egyiptomi műemlé­kek megóvására Romuald Cabsrtowicz pro­fesszor, a Lengyel Tudomá­nyos Akadémia tagja ter­vezetet nyújtott át az Egye­sült Arab Köztársaság egyip­tomi tartománya kultúra és műemlékügyi miniszterének. A tervezet gazdaságos mód­szert ajánl az óriási értékű egyiptomi műemlék megmen­tésére, amelyeken az asszuánl gát építésével kapcsolatban elárasztás fenyeget A len- *gyel tudós terve sokkal ol­csóbban kivihető, mint a nyu­gati tudósok Javaslatai. Az egyiptomi kormány el is fo­gadta a lengyel tervezetet. Végleges jóváhagyása az UNESCO ülésszakán követ­kezik be. Százezer forint-e ponyvával letakarva Kárász utca 4. Szép kis ház, jól ápolt gondozott kert, A kert közepén ponyvával le­takarva hatalmas rejtélyes készülék. A göngyöleget le­szedve fény derül a titokra. Modern, nagy csillagvizsgáló távcső, úgynevezett refraktor rejtőzik alatta. Azután a vé­dőhuzat visszakerült a szür­kére festett gondosan ápolt készülékre. Hogyan kerülhetett e2 a2 értékes tudományos műszer Dankó Béla cukorgyári dol­gozó udvarára? A2 előzmények évekre nyúlnak vissza. A szolnoki TIT csillagászati szakosztá­lya elhatározta, építtetnek egy modern távcsövet, ame­lyet Szolnokon a természet- tudományos felvilágosítás szolgálatába állítanak. A terv szerint a csillagvizsgáló azt A mozipénztárnál nem volt szerencséje, másfélmilliós lottónyereménnyel vigasztalódik. 26 éves csepeli autószerelőé az öttalálatos szelvény Három hónap után ismét öttalálat volt a lottón — ezt közölte szombaton délelőtt a Sportfogadási és Lottóigazga­tóság hivatalos közleménye. A 31. játékhéten a B 7 770 226 számú szelvény tulajdonosa 1 598 730 forint nyereményhez jutott. A szerencsés szelvény tulajdonosa jelentkezett a Tanács körút l. szám alatti totó-lottó kirendeltségen. A nyertes 26 éves, szőke­hajú csepeli autószerelő. Ér­dekes körülmények között töltötte ki a másfélmillió fo­rintot hozó lottószelvényt. Csepelről bejött a belvárosba hogy mozielőadást nézzen meg A mozi előtt azonban hosszú sor állt és mire oda­került a pénztár ablakához. az előadásra már minden jegy elkelt. Bosszúságában a közeli Tanács körút l. szám 'alatti totó-lottó kirendeltség­hez ment és úgy gondolta, ha már a mozipénztámál nem volt szerencséje, akkor a lottóval próbál szerencsét. Csakúgy hirtelen, minden „matematikai számítás” nél­kül töltötte ki egyetlen szel­vényen a nyertes számokat, majd utána visszautazott Csepelre, ö maga lepődött meg legjobban, amikor pén­teken, délelőtt a rádió az ő számait olvasta be. — A szerencse jókor ko­pogtatott be hozzám — mon­dotta a totó-lottó kirendelt­ségen, — Ugyanis nemrégiben ha­tároztam el, hogy rövidesen megtartom az esküvőmet. Most már igazán lesz ele­gendő pénz a Lagzira és a gondtalan élet megkezdésére. Az a tervem, hogy házat vá­sárolok, tisztességesen' bebú torozom, a megmaradt pénzt pedig a takarékbetétkönyv­ben hagyom, hogy maradjon későbbre is. A totó-lottó kirendeltség munkatársai gratuláltak a cse­peli fiatalembernek, a más-' félmillió forintos nyeremény’ tulajdonosának, aki a hét első napjaiban jelentkezik majd a Sport és Lottóigazga-)5 tóságnál. a szerepet tötötte volna be, amelyet az Uránia bemutató Obszervatórium Budapesten. A vállalatok tehetségük sze­rint hozzájárultak a2 építke­zés költségeihez és a Cukor­gyárban társadalmi munká­ban . láttak hoz2á a műszaki­ak és a munkások a, távcső építéséhez. A százezer forint értékű műszer tavaly el is készült. Üzembehelyezéséhez arra lett volna szükség, hogy magasabb helyen forgatható kupolával ellátott építményt emeljenek, amely lehetővé teszi, hogy a tudományos munka megindulhasson. A Művelődési Minisztérium 40.000 forintot utalt ki, — amellyel az építkezést el le­hetett Volna kezdeni. Hová te jgyük ? Ez a kérdés nem Is volt olyan egyszerű, mint ahogy azt a lelkes építők Tokody Lajos, bankó Béla, Veres Sándor és társaik gondolták. Rövid idő alatt négy tervet Vetettek fel és dobtak el az illetékesek. Az első szerint az Áchim-úti iskola tetejére he­lyezték volna. Ezt a tervet azért nem fogadták el, mert kiesik a forgalomból. Azután a múzeum fölé tervezték. Itt az épület műemlék jellege, a tető magas átalakítási költ­sége merült fel akadályként. A Ságvári Endre Művelődési Ház teteje statikailag alkal­matlannak bizonyult. A Gu- tenberg-téri parkban a Vár- temnlom veszi el a megfelelő kilátást ...és a legfrissebb Táltosát — Mégis mit javasolnak a Csillagászati Szakosztály tag­jai? — kérdezzük Veres Sán­dor, tsz főkönyvelőt a csil­lagvizsgáló ügyének lelkes harcosát. — A legújabb tervek Sze­rint a Vörös Hadsereg úton. a fatelepnél lévő kis park közepén szeretnénk feiépít- tetni. Ideiglenesen egy 6x6 méteres alapterületű 4—5 mé­T alálkozás tér magas épület tetejére he­lyeznénk a távcsövet és fö­léje a kupolát. Az épületben elfér egy kis előadóterem, meg egy raktárhelyiség. E2 nem kerülne sokba, különö­sen, ha az építési munkához társadalmi segítséget kap­nánk. — Mit „tud” a készülék? — A mi távcsövünk 30 ern­es tükrös távcső. Vidéki vi­szonylatban a legnagyobb Magyarországon. Ezerszeres nagyításra képes és vele a Holdat, a bolygókat, a Tej­út egyes csillagait, csillaghal­mazait jól megfigyelhetjük. Itt is számíthatunk az embe­rek természettudományos ér­deklődésére. Tartanánk elő­adásokat és vállalnánk egy­más között beosztva az esti ügyeleteket is. Mi hát résül is az akadály ? A legfontosabb műszaki létesítmény a forgatható ku­pola tervei készen vannak, az épület tervezést a TIT lel­kes tagja Barna Gábor mér­nök megoldja. Mi hiányzik hát? A2, hogy a szolnoki vá­rosi tanács tegye magáévá az ügyet. Szépül a város, lép­ten nyomon új, kitűnő keres­kedelmi. kulturális létesítmé­nyek nőnek ki az földből. Nagyon jó lenne, ha ezévben már nem lehetséges, — leg­alább az 1961-es év első fe­lére terveznék ennek a nem túl költséges épületnek meg építését is. Még célszerűbb lenne, azonban, ha egy a vá ros központi részében felépí­tendő lakó, vagy iroda épüle­tet már eleve a csillagvizsgá­lóval együtt terveznének. — Mindent meg- kell tenni hogy a százezres érték, a fel­becsülhetetlen természettu­dományos oktató eszköz ne álljon kihasználatlanul egy ház udvarán, kitéve az idő viszontagságainak, hanem mielőbb elfoglalhassa méltó helyét megyei székhelyünk kultúrális életében. H. T, Bírósági hírek 72 ezer forintos adócsalás HATVAN KÜLÖNFÉLE CIKK. DE KERESKEDŐI fí ENGEDÉLY NÉLKÜL Mint zsák a foltjára, úgy talált egymásra két büntetett előéletű szolnoki volt kiske­reskedő. Őri Dezsőné és Po- lónyi István kereskedői en­gedélyét meg 1957-ben be­vonták — ők azonban nem zavartatva magukat folytat­ták, mit 1956-ban közösen kezdtek. Az engedély nélkül műkö­dő kofák közül különösen a motorszerelő képzettségű Po- lónyl múltja érdekes. Jelen­leg is börtönben ül: két és féléves büntetését tölti, mit a társadalmi tulajdon sérel­mére elkövetett sikkasztá­sért, csalásért, üzérkedésért, magánokirathamisításért ka­pott jogerősen. Az Őri-Polo- nyi kettős 1957-ben 306 mé­termázsa káposztát vásárolt fel. azonban mindössze 90 métermázsa után fizetett forgalmi és jövedelmi adót.j| Csupán ezzel 31 ezer torin« áj tos jogosulatlan haszonra i tettek szert. " Az adócsalók több mint j hatvanféle cikkel — többek É között karfiollal, dughagy-" mával, gombával — folytat- . ták üzelmeiket. Mint a rend-A kívül szerteágazó nyomozás", kiderítette: a városi tanács , kereskedelmi osztályának M többszöri felszólítására semf vezett'ék rendesen felvás6r»M lési könyvüket, nem fizették^] adójukat. Évek során az ál-1 'amot összesen 72 ezer 311 » forinttal károsították meg. Ö A nagyszabású adócsalás« ügyét a szolnoki járásbíróságií e hónap második felében M tárgyalja. A vádhatóságot Aj Soós István, megbízott járá-" Si' vezető ügyész képviseli. || Lesz ideje lelmlni A kengyeli Szalai András május végén Budapestről ha­zafelé utazott. A szolnoki ál­lomáson egy üveg sört és négy deci bort ivott. Többet ocak azért nem. mert a MÁV Utasellátóban — nagyon he­lyesen — megtagadták a to­vábbi kiszolgálását. Szalai ekkor a váróteremben heve- -edett le aludni. Reggel hiá­ba kérte őt szép szóval a ta- ’-erftűrŐ. hogy hagyja el a i.potr» mnAAhpt A* pinaioívS tfendőrt előbb sza­vakkal sértegette, majd reá-g támadt. Zubbonyát megra-j| gadta, lábonrúgta ... A heveskedő fiatalembert |S a tószegi Vitek Istvánnak, a Y> 6. sz. Épületszerelő Vállalat:, derék dolgozójának segítsé-ú gével sikerült megfékezni. g Az enyhítésért fellebbező, :i Szalai Andrást a szolnoki já-g rásbíróság tíz hónapi végre- hajtható börtönbüntetésre . ítélte. Az ítélet jogeröreki =.moU,-pf}ése után lesz ideje® lehűlni — a hűvösön, * “ A Nap kél: 4.22 flUGUSZíUS h-kor, nyugszik: 2 1918 h-kor. A Hold kél: 14.39 i „hTi mi __h-kor, nyugszik: Í! Ü5LÜÍ£!ü 23.05 h-kor — MUNKAVÉDELMI be­rendezések, felszerelések vá­sárlására közel 250 ezer fo­rintot juttat tervek szerint Szolnok megye tanácsa a megyei vendéglátóipari vál­lalatnak 1961-ben. A KÖRÖSPART parko­sítását tervezik Kunszent- mártonban. Jövőre látnak ehhez a munkához, a lakos­ság társadalmi munkával mintegy 800 négyzetmétkmyi területen szeretne parkot lé­tesíteni. A községfejlesztési alapból is juttat e célra a községi tanács. — KÖZVESZÉLYES mun- kakerüiés miatt Bogdán Irén szolnoki lakost 10 napi elzá­rásra ítélte a városi rendőr- kapitányság szabálysértési előadója. “ BEVÁLT a termelőszö­vetkezeti közétkeztetés. Az abádszalóki Lenin Tsz-ben az aratás ideje alatt hétszáz- huszan, jelenleg négyszázan ebédelnek naponta a földmű­vesszövetkezet közös étkező­jében. A bőséges koszttal na­gyon elégedettek a tsz dolgo­zói. — TÖBB MINT nyolcszáz­zal növekszik megyénkben jö­vőre az óvodai férőhelyek száma. A második ötéves terv végére háromezerrel több gyermek óvodai elhelyezését tudjuk biztosítanL — VILLAMOSÍTÁSRA for­dítja egész évi községfejlesz­tési beruházási összegét jövő­re Tiszaázentimrén a községi tanács. A közel 350 ezer fo­rintból 2300 folyóméter há­lózatbővítést eszközölnek és egy transzformátort létesíte­nek. — TIZENEGYE APÓS ro­mániai autóbusz-kirándulás­ra indult tegnap 40 vidéki és fővárosi pedagógus. A kirán­dulók szolnoki pihenőidejü­ket városnézéssel töltötték, — KÉTSZÁZEZER forintot forgalmaztak a mezőgazda- sági könyvhónap alatt Szol­nok megye földművesszövet­kezeti könyvesboltjai. Ez alatt az idő alatt mintegy húszezer szakkönyvet vásároltak a nö­vénytermesztés és állatte­nyésztés új módszerei iránt érdeklődők. — ÖSSZEKEVERTE az ol­csóbb és a drágább árut, nem tüntette fel az árat Muhi András a jászberényi főld- művesszővetkezet zöldség- gyümölcs boltjának vezetője. Az Állami Kiskereskedelmi Felügyelőség Muhlt 200 fo­rintra bírságolta, — TOVÁBB BŐVÍTIK a besenyszögí általános iskolát. Állami beruházásból lsei­ben négy új tantermet építe­nek. — ÜJ ELÖDER1TŐ beren­dezést kap az idényre a szolnoki Cukorgyár. Az elő- derítőt, amely egyenleteseb­bé teszi a mész adagolásit, s a munka időtartamát is megrövidíti, egy csehszlovák mérnök találta fel, — ÁROKBAFORDULT a kunszentmártoni gépállomás pótkocsics vontatójával Var­ga László, a kungyalui útvo­nalon. A baleset, — amely­nek következtében Gödön Péter rakodómunkás, vala­mint Varga László súlyos sérüléseket szenvedtek «— műszaki hibából adódott, i azt a vezető kellő ellenőr­zéssel kiküszöbölhette volna. Ezért Varga László ellen bűnvádi eljárás indult. ^©.HÉ^AL /t hóhér már várt rám... Egyszerű támlásszéken ült, barna öltöny volt rajta, fehér, kissé gyűrött nyakú ing. Arca szürke és frissen borotvált, haj­viselete hétköznapi. Mesterségéről semmi nem árulko­dott, még mosolygott is, amikor beléptem. Kezet nyúj­tott, „mint kultúrembereknél szokás". Nem vettem észre felém nyújtott kezét, jegyzeteim után nyúltam, ceruzát helyeztem készenlétbe. — Kezdhetjük — mondta és az előtte heverő doboz­ból cigarettát halászott elő. Láttam: a művészien gyil­koló ujjai, melyek egyforma szenvtelenséggel Toppan­tottak csecsemő és agg nyakcsigolyát — most remegnek. Születtem... — és sorolta nacionáléj&t, melyre egyálta­lán nem voltam kíváncsi. Hosszadalmas részletességgel beszámolt házasságáról, gyermekeiről, könyveiről. Em­bernek akart látszani. >— A szakmájáról beszéljen! — vetettem oda neki. — Igenis, parancsára — mondta és így szólt: — Vannak, akik azt hiszik, egyszerű volt az én mes­terségem. Ne higgyen nekik, ez a mesterség nem egy­szerűen „szakma” — ez művészet, s mi több — szen­vedély. Emlékszem, amikor az első gázkamrás kivégzé­seken vettem részt, még elfogott valamilyen izgalom. Gyermekeket „likvidáltam”. Előtte játszadoztak, utána betereltük őket a kamrába. Nem sejtettek semmit, né- hánnyal még játékszerét is beengedtem. Kíváncsi vol­tam, éreznek-e, s mikor éreznek már halálfélelmet. Ezért a kelleténél némileg kevesebb gázt permeteztünk csak be. A gyermekek először észre sem vették, hogy mi készül. Csacsogtak, játszadoztak. Aztán fogyni kez­dett a levegőjük és oxigén helyett cyklon-gázt lélegzet- tek be. Ezt is tűrték, csodálkoztam. Akkor az egyik — lehetett négyéves — hányni kezdett és vér buggyant az ajkai közül. Látta volna, milyen kavarodás kezdődött. Egyrészt az anyjukat szólongatták, másrészt egymásnak támadtak és egymás bőrét tépdesték. Izgalmas látvány volt, ekkor jegyeztem el magam ezzel a szakmával. A kisebbeket hamar legyűrték a nagyobbak, egy lányka például egyik társa szemgödrébe akasztotta az ujját, úgy tépte ki annak szemgolyóját, pedig nem is akart rosszat, csak a halálfélelem... Ügye a halálfélelem, az iszonyú hatást vált ki. Erezte már? Kérdően nézett rám. Reszketett a hangom, amikor megszólaltam. — Es ön? — En nem érzek halálfélelmet. Nézze kérem, in eddig mintegy hatmillió embert irtottam ki. Különleges jogaim voltak, bíróság, fegyőr, hóhér — mindez egy- személyben én voltam. Szenvedély volt — azt mondtam? Nem is szenvedély volt. Mű-vé-szet: Képzelje el. Meg­érkeztem például Budapestre. Megszálltam a Britannia szállodában. Volt nálam egy, egyetlen felhatalmazás. Egy gépelt papírlap. S rajta hatszázezer ember halálos ítélete. Emlékszem, amikor egyszer lakosztályomban az asztalon felejtettem. A pincér — aki tudott németül — távollétemben elolvasta. Amikor hazaérkeztem, bejött a szobámba és megkérdezte tőlem, mi az a „Sonderbe- handlung”: a „különös elbírálás”. Szépen leültettem, most megmagyarázom magának. Mindenfélét meséltem neki, azután mögé kerültem. Lassan előhúztam a pisz­tolyomat, és hátulról a szeme elé emeltem. Ismeri a „Parabell”-t? Egyetlen ujjmozdulattal ki lehet biztosítani. Es ha akarom, addig tüzel, míg billentyűjét lenyomva tartom. A pincér ült, és láttam, kiveri homlokát a halál- félelem. Vacogni kezdett. Lassan kibiztosítottam a feay- vert. Sírva fakadt, négy gyermeke van, nem zsidó, mi lesz a családjával? — Ruhe! — mondtam neki. — Kí­váncsi volt, most megmutatom, megmagyarázom. A pin­cér összevizelte magát. Tudniillik a halántékához szorí­tottam a fegyvert, és hallotta, ahogy a hátrafelé haladó billentyű acélja érces csúszással az elsütés helyzete felé nyomul. Tudtam, lesz egy pillanat, amikor a legvédtele­nebb, legkiszolgáltatottabb ember is elveszti uralmát önmaga felett. Ebben a pillanatban lő a jó hóhér. Most is ekkor lőttem... — Es nem érzett lelkiismeretfurdalást? — kérdez­tem rekedten. A hóhér nevetett. — Lelkiismeretfurdalást?! Akkor már mögöttem volt vagy négymillió kivégzett. Pontosan ez ügyetlen kellhet miatt kellett volna lelkiismeretfurdalást éreznem? ön. uram, roppant naiv! Mi történt ekkor a szállómban? Semmi! Valamit, egy alig véres hústömeget belegöngyöl­tek a szőnyegbe, levitték az alagsorba, belehajították a csatortiába. Megállt oS élet? A világ nem forgott tovább? ugyan, uram.., Semmi nem történt. A feleségem észre sem vette rajtam... Arra mindig vigyáztam. Az asszony ne lássa mesterségem jeleit. Es magam is napirendre tértem felette... — Es az álmai?! Amikor éjszaka felriadt, nem sereg- lettek ágya köré bűntelen, megkínzott, meggyilkolt ál­dozatai? —■ Almok?! Valaha mérnök szerettem volna lenni. Sokszor álmodtam: fehér köpenyben állok egy rajzasz­tal mellett és tömegsírokat tervezek. Mély. hermetiku­san zárt, minden fertőzés veszélyét kiküszöbölő tömeg­%-

Next

/
Oldalképek
Tartalom