Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-05 / 184. szám

4

SZOLNOK BrtEC-rEl NÉPLAP

1960. augusztus 5.

Tamási Áront

Szirom és Boly

Az „Élő Könyvtár” új témája

jpereken három évvel ezelőtt indította el a Hazafias Népfront a jászberényi járásban az „Élő könyvtár” olvasómozgalmat, amelynek tapasztalatai, eredményei, munkamódszerei az országos tervezés alapjául is szolgálták. A második országos kongresszus tanácskozásai, útmutatásai még jobban elő- relendítették ezt a falusitanyai olvasómozgalmat, s a vezetők elhatározták, hogy elsősorban termelőszövetkezeti tárgyú művek bemutatásával, közös olvasásával bővítik ki az eddigi célkitűzéseket.

Egy kis túlzással úgy mondhatnánk, hogy a Hazafias Népfront és a könyvtár aktívái éjjel-nappal keresik, kutatják, vadásszák a lapokban, folyóiratokban megjelenő elbeszéléseket, akad-e köztük olyan, amely a termelőszövetkezetek mai életével vonzó és érdekes formában foglalkozik.

Nos, fáradozásukat többször is koronázza siker.

j\ em olyan régen hozta egyik aktíva lobogtatva 0 „Kortárs” című folyóirat valamelyik szániát, s örömmel mutatta benne Dobozi Imre „A piripócsi tenger” című humoros elbeszélését, amely kiválóan alkalmas az „élő könyvtár” módszereivel való tárgyalásra. Egy másik aktíva a Kincses Kalendáriumban bukkant rá ugyancsak Dobozi Imre egyik igen érdekes elbeszélésére, s a napokban „fedezte fel” valaki a Népszabadságban Kékesül Gyula „Kenyértörés” című pompás, rövid, fordulatos, olvasómozgalmi foglalkozásra igen alkalmas müvét. •

Az „Elő könyvtár" olvasómozgalom aktíváinak igaz örömére júniusban, az idei Ünnepi Könyvhéten a Szépirodalmi Könyvkiadó is kirukkolt egy olyan kiváló alkotással, amely minden valószínűség szerint hamarosan az olvasómozgalom legkedveltebb müvévé válik. Tamási Áron „Szirom és Boly” című regényéről van szó.

Mivel foglalkozik ez a pompás, 212 lapos regény?

Röviden így foglalhatnánk össze: a regény 1958 májusa és 1959 februárja között játszódik le. Kilenc sorsfordító hónap történetét eleveníti meg, amelynek során a regény hőse, Szirom Antal 75

éves' értelmes józan székely parasztember megtalálja a közös gazdálkodásba vezető utat, és faluja termelőszövetkezeti elnöke lesz.

A regény hőse maga mondja el életének és a sorsfordító hónapoknak a történetét, tehát az elbeszélő forma Tamási Áron régi, kedvelt formája, az egyesszám első személyben való mesélés, mint az „AbeV’-regényhármasban. a „Hazai tükör”-ben, a „Bölcső és bagoly”-ban.

főbben a kedvelt formában, bűbájosán szép és színes stílusban mondja el Szirom Antalnak, családjának és falujának történetét. Valósággal filmszalag módjára pereg le előttünk a bukovinai kis székely falu lakóinak élete, főleg attól kezdve, hogy 1941-ben Újvidék mellé telepítik őket, 1945-ben pedig egy kis Tolna megyei faluban kapnak mindnyájan földet, a már ott lakó magyarokkal és svábajkúakkal együtt.

Az író cseppet sem szépíti a felszabadulást követő nehéz esztendők életét, sőt a sorsfordító hónapokét sem. Mert az öreg Szirom Antal, a községi tanácselnök állandó unszolására úgy dönt ugyan, hogy elindítja faluja népét az új úton, de előzőleg csak a saját szemének hisz és unokájával együtt elszegődik az állami gazdaságba, hogy a „tövin” nézze meg a közös gazdálkodást.

S az állami gazdaság sem mennyei paradicsom, ahol békés angyalok Ridegéinek, szálldogálnak, hanem hibák, civódások, áskálódásqk is fordulnak elő. A nagyüzemi gazdálkodás erejét, fölényét éppen az mutatja azonban, hogy Szirom Antal tűzön- vízen át megtalálja a hozzávezető utat, saját maga, családja és faluja számára.

A befejezés meghatóan szép. Szirom Antalt az új élet tervezése közben ragadja el a halál, a hetvenötesztendős, sokat nyűtt szervezet éppen ebben az időben kívánja meg a végső nyugalmat. A falu azonban egy, emberként teljesíti végső akaratát: pillanatnyilag az állami gazdaságtól kérnek elnököt, ugyanakkor azonban tanulásra fogják Pálocskát, az unokát, aki együtt dolgozott Szirom Antallal az állami gazdaságban, és úgy tervezik, hamarosan ő lép majd

az új utat élete példájával is megmutató nagyapa helyére.

A szövetkezetét is róla nevezik el.

Szirom az ő vezetékneve, „Boly” pedig kedvelt szava, amellyel a falu az állami gazdaság és az új termelő- szövetkezet emberi közösségét szokta megjelölni.

Tamási Áron „Magyar regé’-nek nevezte ezt a csodálatosan szép és igaz írását, amelynek szépségeiről „akár reggelig” is elbeszélgethetnénk.

Befejezésül elég talán any- nyit mondanunk, hogy az „Élő könyvtár” aktívái bíznak abban, ho^i? vonzóan, érdekesen tudják majd mindenütt bemutatni, s a legszélesebb néprétegek merítenek majd belőle felüdülést, de egyben biztatást is abban a tekintetben, hogy a mai parasztember egyedüli helyes útja csakis a nagyüzem lehet — t—a —

A Debreceni Postaigazgatóság és az Országos Takarék- pénztár Szolnok megyei fiókja az év elején versenymozgalmat indított a takarékbetétek gyűjtésére. Az elsó hat hónap eredményeit a közelmúltban értékelték. Január; elejétől megyénk városaiban és községeiben a postahivataloknál 20 millió 873 ezer forinttal'emelkedett a postán kezelt betétállomány.

UIIIIIUIIIIIlllllHlllllllllllltlIIIIIIMIUlllllllllir

Négymillió turista

A Szovjetunióban a turisták száma az idén már négymillió. A turistáskodás fejlesztésével a szakszervezetek foglalkoznak. Jelenleg 194 nagy szakszervezeti turista telep van. s a közel jövőben további 480-at építenek. A vállalatok és az oktatási intézmények az ország minden részén szerveznek turista-táborokat. Az idén 1500 tábor áll a turisták rendelkezésére.

Őriáscsarnok

A kacskanari dusítókorrw binát (Közép-Urai) területén megkezdték egy csaknem 100 méter magas, háromnegyed kilométer hosszú és 126 méter széles csarnok építését, A gigászi épület természetesen világítást kap. Beüvegezéséhez 4 hektárnyi üvegre lesz szükség. Az épület váza körülbelül 40.000 tonna acélszerkezetből készül.

A tervek szerint a kombinátban olyan nagy termelékenységű berendezést szerelnek fel, amely évente több, mint 30 millió tonna érc feldolgozását teszi lehetővé. A kacskanari vas- érclelőhely olyan gazdag készletekkel rendelkezik, — amelyek még ilyen intenzív feldolgozás közepette is 130 esztendőre elegendők.

A Szolnoki Rádió

18—19 óráig a vezetékes rádión

19.30—20.30-ig a 223.86 m-es középhullámon

Jászkunsági krónika. — Szív küldi szívnek szívesen. — Falusi híradó: ürgelyukak a Jászkunságban — Varga Viktória é* Sóskúti Júlia riportműsora. — köszöntés.

A nagyobb hivatalok közül az első helyet Jászberény 1-es postája érte el. Területén 850 ezer forinttal magasabb ösz- szeget helyeztek takarékba, mint 1959 második félévében. A községek közül Szapárfalu a legjobb.

Az értékelés végén az OTP megyei fiókja húsz postai dolgozót jutalmazott meg. A jászberényi 1-es postánál Polgár János és Kovács István, Szapárfalu postahivatalától pedig Hernádi Margit részesült elismerésben. Többen kaptak jutalmat az OTP társadalmi aktívái közül is, kiknek első negyedévi tevékenységüket értékelték.

Megjutalmazták többek között a jászberényi Zsótér Margitot, a Fémnyomó és Le- mezárugyár dolgozóját, valamint Szilágyi Sándort Török- szentmiklósról és Bugány Andrást Kisújszállásról.

1 A Nap kél: 4,26 h-kor, nyugszik: 19,13 h-kor. A Hold kél: 17,47 h-kor, nyugszik: 2,21 h-kor.

Időjárásjelentés

Várható időjárás: változó mennyiségű felhőzet, néhány helyen eső, egy-két helyen zivatar. Mérsékelt szél. A hőmérséklet alakulásában nem lesz lényeges változás. Vári ható legmagasabb nappali hőmérséklet: 22—27 fok között. Távolabbi kilátások: a nappali felmelegedés erősödik.

— EZERKÉTSZÁZ folyóméter vízvezetéket építenek még ebben az évben Martfűn községfejlesztési alapból. Az építkezésnél a földmunkát a község lakossága végzi társadalmi munkában.

= A 14-ES TVR ALAPJÁN közveszélyes munkakerülés miatt Egri Albertné tószegi lakost 20 nap elzárásra ítélte a járási rendőrkapitányság szabálysértési előadója.

— SZÁZHUSZONÖT millió forintot fordítanak az ötéves terv folyamán a Szolnok megyei földművesszövetkezetek bolthálózatuk fejlesztésére. Ebből az összegből többszáz üzletet korszerűsítenek és megkétszerezik a ruházati-, valamint vas-műszaki boltok, cukrászdák és kisvendéglők számát. Ezeken kívül több tej és zöldség bolt nyílik a tervek megvalósítása során.

— ENGEDÉLY NÉLKÜL fuvarozott Ecseki Ferenc szandaszöllősi lakos. Ezért őt a járási szabálysértési előadó 200 forint pénzbírsággal sújtotta,

— KEZDŐ-, HALADÓ, tolmács, fordító és szakosított orosz nyelvtanfolyamokat indít a MSZBT szeptember lóén. A tanfolyamokon a legjobb orosz nyelvtanárok tanítanak. Beiratkozás ideje: augusztus 15-től szeptember 15-ig.

Közöljük kedves olvasóinkkal, levelezőinkkel, hogy szerkesztőségünk új címe: Szolnok, Kossuth- tér, Irodaház, I. em. Telefonszámunk változatlan: 20—93. 23—20, 20-69.

— EGÉSZNAPOS kirándulásra megy a Holt-Tisza partjára augusztus 9-én a Ság- vári Endre Művelődési Ház Barkácsoló Szakköre.

— A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK öntözéses termesztésének bemutatásával összekapcsolt tapasztalatcsere lesz augusztus 11-én a mezőtúri Sallai Termelőszövetkezetben. A tapasztalatcsere célja a felületi öntözőtelepek építésének gyors, olcsó, nagyrészt saját erőből kivitelezhető módszereinek, üzemeltetésének és karbantartásának bemutatása.

— TRAKTORSZIKRÁTÖL kigyulladt a tiszabura—pusz- tataskonyi Petőfi Tsz szérűjén egy asztag. A tűz pillanatok alatt átterjedt a közeli szalma- és törekkazlakra. A tiszaburai, abádszalókl önkéntes s a tiszafüredi, karcagi állami tűzoltók a lakosság segítségével megfékezték a tüzet

— EVŐESZKÖZT LOPTAK a tiszaföldvári földművesszövetkezeti étteremből Nagy Sándor és Nagy László tiszaföldvári lakosok. A járási szabálysértési előadó mindkettőjüket 200—200 forint figyelmeztető pénzbírsággal sújtotta.

— AZOK, AKIK a Színészek— Jogászok meccsen tartott sorsolás alkalmával színházi bérletet nyertek, sürgősen vegyék át a színház szervező Irodájában, (x)

SOFŐRÜLÉS, VAGí REKAMIÉ?

Gyetvai Mihály szolnoki lakos — ma az 51. AKÖV

segéd vezető je — május derekán egy éjszaka tejet szállított. A volán mögött elaludt, ekkor tehergépkocsija átgördült az úttest baloldalára, ahol egy villanyoszlopot kidöntve megállt. Sebesülés nem történt, ám a gépkocsiban és a villanyvezetékben kereken háromezer forint kár keletkezett.

A szolnoki járásbíróság közlekedési tanácsa a nyomatékos enyhítő körülményekre tekintettel. Gyétvai Mihályt négy hónapi javító- nevelő munkára ítélte 15 százalékos bércsökkentés mellett. Gyetvai az. ítéletet tudomásul vette.

Megjutalmazták a legjobb postahivatali dolgozókat

Csaknem 21 millió forinttal emelkedett a postai betétállomány.

lugsstlus

5

Fémek

Ostyáid

Két szoms szikla

/gyöngyösig a busz áimosan döcögött.

Tálán azért, mert az utasok voltak álmosak. Korán keltek. Még akkor is korának mondható az öt óra, ha a nap megelőzi az embert. A nap Gyöngyösön már úgy ragyogott, mint aki rég elfelejtette, hogy reggel is volt valaha. Csak a munkába siető embernek, s a most nyito- gató boltok jelezték a nyolc órát. Az utasok egy kis kószálás után újra elfoglalták helyeiket, és megindultak a Mátra felé.

A harmadik ablak mellett Kecskés Sanyi ült. Nézte az utat. Ködös képek éltek benne a Mátráról. Egyszer járt erre. Este volt, Egerből indultak és a Mátrán át későn értek Gyöngyösre. Csak érezte inkább, mint látta a szerpentineket. Az itt- ott tátongó szakadékokat egy pillanatra világította meg a busz fénykévéje. A májusi nap szinte sziporkázott, s mint egy nagy varázsló, oly fényruhába öltözteti a tájat, amelynél szebbet nem is álmodhat az ember. Mátrafüréd, eddig egy apró fenyves, s egy kis meredek tarkította csak az utat. De Füred és Mátraháza között itt- ott már szakadék is tátong, s amikor lehagyják Mátraházát, messziről a galya- tetői nagyszálló integet. Lassan festői képek váltakozása után, kitárul a látóhatár. Döccen a busz, és megáll. Szemben a si- roki vár. Mint a régi idők óriása, fél szemmel úgy tekint a rom az útra. Egypár percig innen szemlélik. Majd néhányon elindulnak fölfelé. Különösen a fiatal tüdők, s lábak nem veszik észre a meredek emelkedőt. Egyre sebesebben igyekeznek a hegytető felé.

ßl ár néhányon elérték, az alsó fái- romokat. Aztán tovább, tovább. Régi lakótorony, vagy mi lehetett az, ami a legmagasabban kiemelkedik, Azon egy

abláknyílás, amely lentről az óriás szemének látszott. Fent meglassultak a léptek, Kecskés szinte már andalog. Egyedül maradt, mert széjjelrebbentek. Csak oldalt lát két lányt együtt, a vállalattól. Az egyik virágért hajol, a másik hátrasimítja haját és az enyhe szélben nagy mozdulattal integet. De ő nem törődik velük. Tán kicsit várkapitánynak érzi magát, úgy szemléli az erődöt. A történelmet időző kövek az ember képzeletébe furcsa képeket lopnak. — A törökök támadásra készülnek a vár alatt. Az ozmán tábor tarka képe talán ott a legsűrűbb, ahol a busz áll. Ahonnan ők jöttek, arról közelíthette meg legjobban a török a várat. Itt valahol húzódhatott a külső védelmi sánc. Kicsit megrugdossa az omlatag falrészt. Lepattan egy kis kövecske, s gurulni kezd a Tarna-völgy felé. Utánanéz. — Vajon melyik végvári vitéz állhatott itt? .— Járt itt Malassi? — Mert a nevek közül csak ő jut eszébe, hisz olyan szegényes az, amit mi tudunk erről a korról. Néhány ostromhoz, néhány névhez tapad és tán tucatnyi regényhez. Biztos megvan e várnak is a regénye, ha nem is írták meg. — Ezzel a gondolattal indul tovább. Egy öreg ember jön vele szembe. Lassan komótosan lépked, mintha várná, hogy megszólítsák. Kecskés nem is várat magára.

— Falubeli a bácsi?

— Amióta élek,

— Nem furcsa ilyen helyen lakni? Látni ezt a romot?

— Megszoktuk mi azt már, kérem. Naponta megjárom én az Apáca, meg a Szerzetes sziklát.

'~JJ ecskés meglepődött. Furcsa szikla- nevek. Az öreg hunyorgó arcát nézi. Az meg, mint egy jó idegenvezető, már mondja is.

— Az egyiken monostor ált, a másikon tán zárda — mert a papok mindig tudták, hogy nő nélkül nem élet az élet. — Megint hunyorít. — Mesélik, hogy biz’ azok összejártak. Aztán egyszer kőbe fagyott két

ilyen „szent” ember, mert, hogy rajtakapta őket az öreg fentlakó.

— Én pedig csak Lót feleségéről hallottam. Hát már ezek is? De óriásnak is nagy óriás pap, meg apáca lehetett, hogy ilyen nagy sziklákká lettek, bátya. — Az öreg nevet.

— Az a, persze, csak beszéd, ki tudja azt már. — És tovább lép. A fiú egy kicsit kíséri tekintettel, aztán elindul a többiek után a belső várba. Fölkapaszkodik az egyik romfal tetejére. Körbe pillant, tán pont éppen úgy, mint néhány évszázaddal ezelőtt egy végvári vitéz. De az az ozmánt várta, ő csak az új falut látja. Mert új ez a falu, legalábbis innen fentről, hisz annyi az új tető. Aztán a másik oldalra néz. A két lány messzi egymástól még mindig virágért hajladozik. Az egyik egész az Apáca szikla szélénél van, most felegyenesedik. Nagy csokor margarétát ölel magához, s messzi néz. A szél egy kicsit szembe kapja, s meglibbenti a nyári ruhát, majd szorosan rátapasztja, így olyan, mintha a sziklából nőtt volna ki, mint egy abból faragott csodálatos szobor. A fiú nézi. — Varázslat ez? — Majdnem négy éve ülnek egy irodában és ilyennek sose látta még. — Vagy csak a messzeség? Nem. Tényleg szép. — Haját is meglibbenti a szél.

— Nem félsz, hogy kővé válsz, Marika? — A lány visszapillant, s csak nevet, messzihangzáan, jókedvűen, bizsérgetöen. A fiú leugrik a falról, s szaladni kezd. Néhány ugrás csak, s már a lány mellett van. Megáll, nézi. Az szembefordul vele, mintha védené magát, oly magasra emelte a margaíétot. Szemében sejtelmes mosoly bujkál.

— Le ne lökjl — A fiú kicsit megzavarodott. Nem tudta hirtelen, hogy miért szaladt ide, mit is mondjon. Olyasmi bujkál benne, hogy — gyere innen, ez egy elátkozott hely. De ilyet mondani?.,. Kicsit szárnyszegetten állt, tán el is pirult.

A lány arcán a mosoly még jobban kivirágzott, szinte eggyé olvadt a margarétákkal.

— Adj egy szálat.

— És ha nem adok — incselkedett a

lány.

— Elveszem az egészet.

— Nem mered.

— Nem-e? Vigyázz — s már ugrott is. A lány hirtelen futni kezdett. Nagy ívben kikerüli a fiút, s szalad lefele a Tama- völgyébe. A fiú utána. Egyre sebesebben, mint a farkas, akit megvadított egy őzgida. A távolság egyre fogy. A lány már érzi, hogy nem bírja soká. De lefelé megállni nem lehet. Picit oldalt tart hát, hirtelen megáll. Sanyi nem számít rá, elnyargal mellette, amikor visszafordul, zihálva, kipirültan, de nevetve ott látja a lányt margarétokkal a vkezében. Arcán ugyanaz a sejtelmes mosoly.

— Jól megkergettél.

— Ha elfutottál, mit tehettem volna.

— Adj egy szálat!

— És ha nem?

— Elveszem az egészet'.

— Nem hiszem — kacagott a lány.

— Nem?

— Nem — és egy egész csokorra valói nyújt.

— a> tótod — mondja a fiú, és nem a csokrot fogja meg, hanem a lány kezét. Annak szemében a pajkos mosoly csodálkozóvá lesz. De nem szól, még akkor sem, amikor a fiú a margaréták fölött, mint egy tavaszi fuvallat, olyan finoman, csókkal köszöni meg a virágot. Aztán mind a ketten szemlesütve, pironkodva állnak. Csönd lopakodik közéjük, csak a margaréták bólogatják nagy, fehér szélű, sárga kalapjukat az enyhe szélben Távolról megszólal a busz kürtje. Mindketten felkapják fejüket. A fiú a lány tekintetét keresi. Négy éve járnak egymás mellett, s most mintha a tekintetek azt mondanák, lám, együtt kellett volna járni.

S elindulnak együtt a busz felé.

H, Szabó József

\

tap*»--