Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-28 / 203. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. augusztus 28. Vita a mocsárról ÚJSÁGHÍR; „Százezreket jövedelmez a Hajtai mocsár. A jászberényi November 7. Tsz birtokában lévő 200 hol- dos Hajtai mocsár sok száz­ezer forintot jövedelmez a szövetkezet szorgalmas tagja­inak. Nyáron a háromtagú halászbrigád munkálkodik a mélyebb vizeken, elegendő hallal látja el a szövetkezet tagságát, de bőven jut a zsákmányból a környékbeli piacokra is. A mocsár nád termésének hasznosításával megoldódott a szövetkezet tagjainak téli foglalkoztatása. Mihelyt befagy a víz, munká­ba kezd a nádarató brigád. Sok tízezer kéve tetőfedő anyagot takarítanak le min­den télen a 40—50 holdnyi nádterületről. Az idősebbeket és az asszonyokat a nádpalló üzem és a hasuragyár fog­lalkoztatja. A November 7. Tsz nádtermelése fedezi a nyolc jászberényi termelőszö­vetkezet nádszükségletét. Mi­óta átvették a velencei Nád- eazdaságtól a Hajtai mocsa­rat, télen egyetlen szál nád. sem gvékény, sem egyéb vízi­növény nem maradt lábon. A nádtörmelék, káka és egyéb silányabb vízinövény fűtő­anyagot ad a három, egyen­ként 100 négyzetméter alap- területű hajtatóház üzemel­tetéséhez. A melegházak pri­mőráruiból ugyancsak tekin­télyes jövedelemre tesznek szert a szövetkezet gazdái.” A fentebb idézett újság­hír — bármennyire is furcsa — 1961—62-ben lát, illetve láthatna napvilágot Sajnos, egyelőre minderről csak ál­modhatnak a jászberényi No­vember 7. Tsz valóban szor­galmas gazdái. Ugyanis a ve­lencei Nádgazdasági Vállalat valamiféle rendeletre hivat­kozva vonakodik a mocsarat a tsz gondozásába adni. Vi­szont a nád, gyékény és káka téli letakarításáról nem gon­doskodik. A mintegy 200 holdnyi mocsár nagyobb ré­szén ott maradtak a vízinö­vények, s az elszáradt tava­lyi termésen hajtott ki az új. Természetes, hogy így jó mi­nőségű nádtermést idén sem lehet várni. A termelőszövet­kezet viszont, különösen té­len, elegendő munkaerővel rendelkezik a mocsár ^taka­rításához. Szeretnének nád­palló üzemet létesíteni és megpróbálkoznak a meleg­ágytakaró gyékényszőnyeg — hasúra — készítésével is. Ezzel megoldottá válna a téli foglalkoztatás problémája. A nádtörmelék, káka, gyékény felhasználására hajtatóházat építenének. A sok terv azonban meg­bukik a velencei Nádgazda­sági Vállalat makacsságán. S a környékbeli szövetkezetek 4—6 forintos kévénkénti áron kénytelenek a nádat megvá­sárolni az egyéni gazdáktól. Kérkezzük: ha a Nádgazdasá­gi Vállalat nem képes bizto­sítani a mocsár letakarítását. miért nem adja azt át a ter­melőszövetkezetnek, mikor az területileg úgyis oda tar­tozik? P. M. Közepesnél jobb rizstermés ígérkezik Szépen fejlődik megyénk termelőszövetkezeteinek ha­gyományos kultúrnövénye a rizs. Ezekben a napokban ti­zenötezer katasztrális hol­don virágzik a növény, sőt számos helyen már végefelé jár a virágzás. A közös gaz­daságok mindegyike megte­remtette az alapját annak, hogy az idén is jó termés­átlagokat érjenek el. A terü­let zömén időben, megfelelő mennyiségben földbetették a magvakat és nem feledkeztek meg a sorsdöntő növényápo­lásról sem. A rizsvetés terü­let mintegy hatvan százalé­kán végeztek vegyszeres gyomirtást. Karcagon, Mezőtúron repü­lőgépet alkalmaztak a vegy­szer egyenletes kiszórására. Az agrotechnikai módszerek eredményes alkalmazása kö­vetkeztében, a növény jelen­legi állapotából ítélve a kö­zepesnél jobb termés Ígérke­zik. Természetesen ebben az esztendőben is kitűnnek azok a rizstelepek, amelyekben még csak egy, vagy két alka­lommal termeltek rizst. A jászladányi Kossuth Terme­lőszövetkezet 250 holdas ösz- szefüggő fiatal telepén, a jó talajművelés, a korai vetés, bőséges vetőmag ültetés és gyomtalanítás eredménye­ként igen jó a növényállo­mány sűrűsége. Megjelent a lalíbérpótlékról, az albérleti és ágy bérleti díjakról szóló végrehajtási rendelet Ismeretes, hogy ez év ja­nuárjában a kormány rende­lettel szabályozta, hogy a tár­sadalmi tulajdonban álló, va­lamint a személyi tulajdon­ban levő tanácsi rendelkezés alatt álló lakások bérlői lak- bérpótlékot kötelesek fizetni az 1961. január 1. napjától kezdve, ha a lakásuk nincs megfelelő mértekben kihasz­nálva. A kormányrendelet ugyanakkor megszabta, hogy a már fennálló, illetőleg az újonnan létesített albérleti és ágybérleti jogviszonyok kere­tében milyen mértékű albér­leti, illetőleg ágybérleti díj­összeget szabad kikötni. Az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter most ren­delettel szabályozta az emlí­tett kormányrendelet végre­hajtásával kapcsolatos kérdé­seket. A rendelet részletes magya­rázatokat fűz a kormányren­delet egyes rendelkezéseihez, így többek között meghatá­rozza, hogy mely lakások bérlői kötelesek lakbérpótlé­kot fizetni, illetőleg kik men­tesek e kötelezettség teljesí­tése alól; meghatározza, hogy milyen helyiségek minősül­nek lakószobának, hogy kell azok nagyságát megállapíta­ni; kiket lehet a lakbérpót- lékfizetési kötelezettség meg­állapítása szempontjából be­számítani a lakásban állan­dóan lakó személyek közé stb. A lakbérpótlék-fizetési kö­telezettség megállapítása szempontjából a lakásban ál­landóan lakó személyek szá­mának megállapításánál . a bérlőt, a vele együtt élő csa­ládtagjait, a lakásban lakó háztartási alkalmazottat és az albérlőt veszi számításba. A rendelet külön kedvez­ményt biztosít az egyedül élő munkaképtelen, illető­leg nyugdíjas személyek részére. A rendelet értelmében mindazok a bérlők, akiknek lakbérpótlékot kell fizetniük, a kötelezettségük megállapí­tásához szükséges adatokat kötelesek a bérbeadónak (társadalmi tulajdonban álló lakás esetében az illetékes házkezelési szervnek, szemé­lyi tulajdonban lévő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás esetében pedig a tulajdonos­nak) bevallani. A bevallást első ízben az 1960. október 31. napjáig, ezt az időpontot követően megkötött új lakásbérleti szerződések esetében pedig a bérleti szerződés megkö­tésével egyidejűleg kell megtenni. Nem kell bevallást tenni, ha a lakásban állandóan lakó Felhívás a rádióelőfizetőkhöz A Magyar Közlöny f. évi 86. számában a rádióüzletsza­bályzatok egyes rendelkezé­seinek módosítására vonatko­zóan miniszteri rendelet je­lent meg. A rendelet értel­mében a posta f. év július hó elsejétől a rádióhaszná­lati díjakat (a televízióhasz­nálati díjak kivételével) nap­tári negyedévenként szedi be. A naptári negyedévre ese­dékes használati díjat a nap­tári negyedév utolsó hónap­jának 8. napjáig Jcell megfi­zetni. A rendelet nemcsak a pos­ta, hanem a rádió-előfizetők érdekét is szolgálja, felhív­juk tehát a rádióelőfizetőket, hogy a f. év harmadik negye­dére járó rádióhasználati dí­jat (vezetéknélküli berende­zés esetében 30 Ft-ot, vezeté­kes rádióért 18 Ft-ot) a náluk megjelenő kézbesítőnek a nyugta ellenében feltétlenül fizessék ki, vagy megbízott­jukkal (társbérlővel, szom­széddal, házfelügyelővel, csa­ládtaggal stb.) fizettessék ki, mert a késedelmes fizetéstel­jesítés mind az előfizetőnek, mind a postának, így a nép­gazdaságnak is hátrányokat okoz. Késedelmes fizetés esetén a használati díjat pót- díjjal kell terhelni és sor ke­rülhet a díjnak bírósági úton történő behajtására, valamint az engedély visszavonására is. A kölcsönös természetű kellemetlenségek elkerülését szolgálja a rádióelőfizetőktől elvárt fegyelmezettség és lel­kiismeretesség. Postaigazgatóság személyek száma az előírt ki­használási mértéket eléri, vagy azt meghaladja, vagy ha csupán egy fél többletszoba van, A bérbeadó — a beval­lás adatainak figyelembevé­telével — kiszámítja a - fize­tendő lakbérpótlék összegét és azt ez év december 31. napjáig közli a bérlővel. E közlésnek megfelelően kell a jövő évi január 1. napjától kezdve a megállapított lak­bérpótlékot megfizetni. A be­valláshoz, illetőleg a fizeten­dő lakbérpótlék összegének megállapításához nyomtatvá­nyok kerülnek majd forga­lomba. Ha a bérlő lakbérpótlék- fizetési kötelezettségének megállapítását követően olyan változás következett be a la­kásban állandóan lakó sze­mélyek számában vagy a lakásban lévő 'lakószobák számában, illetőleg nagysá­gában, amely a lakbérpótlék összegére kihat, a változást nyolc napon belül be kell je­lenteni a bérbeadónak. Ha valaki az eredeti be­vallási, illetőleg a változás bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy valótlan adatokat közöl, szabálysér­tés miatt háromezer forin­tig terjedő pénzbírsággal sújtható és emellett visz- szamenőlegesen meg kell fizetnie a rendelet szerint fizetendő lakbérpótlékot is. Ha pedig a megállapított lak­bérpótlék-fizetési kötelezett­ségét nem teljesíti, az esedé­kessé vált pótlék összegét adók módjára hajtják be tőle. Megállapítja a rendelet azt is, hogy az albérleti jogviszo­nyok keretében bútor, ágy­nemű és az albérlő által használt lakóhelyiségben le­vő egyéb berendezési tárgyak használatáért csak akkor sza­bad a helyiségben lakó min­den személy után legfeljebb havi 100—100 forintot fel­számítani, ha minden sze­mély számára biztosítja az albérletbe adó a fekvőhely, a szekrény és ágynemű kizáró­lagos használatának lehető­ségét. Ha ágynemű-használa­tot nem biztosítanak, bútor­használat címén személyen­ként legfeljebb havi 75 forin­tot lehet felszámítani. (MTI). „A colstok mindig dolgozzék“ — üzeni a szajoli Vörös Csepel Tsz Ezen a nyáron új vetélytársa akadt megyénk legjobb termelőszövetkezeteinek. A szajoli Vörös Csepel Termelőszövetke­zet nagyon szép gazdálkodási eredményt ért el. Nincs szó hirtelen fejlődésről, hi­szen régi tsz már, de a legjobbak között eddig kevésszer hallatta nevét. Érdeklőd­tünk a szajoliaktól, hogyan sikerült ki­emelkedniük. Megyénk minden közös gaz­dasága számára tanulságos lehet, amit válaszoltak. Mindenekelőtt a kukoricát vegyük: 24 mázsás átlagtermést terveztek. Számíta­nak 30 mázsás termésre, öntözés nélkül a szokatlan aszályos időjárás ellenére. Ho­gyan? Elsősorban a mélyszántásnak kö­szönhetik eredményeiket. Világos példa erre a Pétéi üzemegység. Tavaszi szántás­ban ki sem kelt a kukorica. Az őszi mély­szántásban ikersorosan és négyzetesen, so- katígérően díszük. Azt mondják a szajoliak, jövőre ná­luk már nem lesz gond a 30 mázsa kuko­rica holdankénti átlagban. A talaj 33-tól 40 cm-ig terjedő mélyszántást kap. Nagy­részét 240 mázsa holdankénti szervestrá­gyával terítik meg. S a mélyszántás után azonnal, vagy ha később is, de minden­képpen a talajlezárás következik. Hallot­ták: Jászkiséren, Jászfelsőszentgyörgyön, s máshol is vitatják a talajlezárás elő­nyeit. Arra hivatkoznak, a rögös szántás télen felfogja a havat. Mi az igazság? Régen valóban így tanították a mező- gazdasági szakiskolákban, erről írt a szak- irodalom is. Ámde mostanság olyan si­lány telünk szokott lenni, hogy aki a hó­ra számít, lottózik. Ha pedig nagy hó van, az éppúgy megtelepszik az elegyengetett, planírozott szántáson is. A rögös szántás elpárologtatja az őszi esőt. A lezárt szán­tás visszatartja, feldolgozza. Teljesen vilá­gos a szajoliak igazsága. S ha ehhez még hozzávesszük, hogy az ősszel lezárt szán­tással tavaszon már nincs baj, ismét újabb előnyös bizonyítékot kapunk. A szajoliak most is ezt csinálják. S nem is akármilyen munkát végeztetnek. Elvük, hogy minden vezető zsebében col­stok legyen. — Colstokkal járja a határt az elnök, a párttitkár, a mezőgazdász és minden brigádvezető. A brigádvezetők naponként mérik a szántás mélységét, erről feljegyzést adnak a mezőgazdásznak. A talajmunkák átvételét, pontosabban a mélyszántást a főmezőgazdászon kívül senki más nem igazolhatja a termelőszö­vetkezetben. A korszerű gazdálkodás; a helyes ta­laj művelés, a mélyszántás előtérbe helye­zése, hozta meg a szajoli Vörös Csepel Tsz-ben a változást. Először jutottak oda ebben az évben, hogy a betervezett 33 forinttal szemben legalább 38—40 forin­tot osztanak zárszámadáskor. B. Lt. — Érteni kell a halak nyelvén £n vagyok a híres Szilágyi halász, □yen halászt messze földön nem találsz. Mindig telve hallal hálóm és varsám, Megél abból feleségem, unokám. Csöndes nyári estén mesz- sze száll a Kőrös vize felett az öreg nótaszerző Szigeti Sándor dala. Alkonyodik. A víz két part­ján a fűz és nyárfabokrok szinte rezegnek a tücsökzené­től. Sötét árnyékkép a halá­szat, amint görnyedt háttal horgot rak ladikjából a víz fenekére. Kifogyhatatlan nó­tafája egyre hallatja hang­ját: ... Nektek szólok, kisöcsödi halászok Már ezután csak jó időben halászok... A Nappal együtt elment a hőség is, hűvös pára száll a víz felett. Az idő valóban kel­lemes így este a folyóparton, csak az istentelen sok szú­nyog ne volna! Kegyetlenül megkínozzák szegény ripor­tert, amíg a halász ladikja parthoz ütődik. A csónak gazdája is Szilágyi, fia an­nak, akiről a nóta szól. — Enni adtam nekik — bök fejével a víz felé a köl­csönös üdvözlés után. — A hal nem szereti a nagy mele­c get, meg én se — magyaráz­za tovább — csak éjszaka esznek. így aztán nappal al­szom, éjszaka meg dolgozom, meg beszélgetek a halakkal, — teszi hozzá tréfásan. — Akár mennyire is hitet­lenkedik, így van — fordít­ja komolyra a szót. Érteni kell a halak nyelvén. Még szegény apám tanított meg rá, aki 33 évig halászott ezen a vizen, ő egy 86 kilós ki­rályharcsától tanulta meg, amit a falu alatti holt Körös­ből fogtak ki még 1932 nya­rán. Egész harcsa-család élt ott és évekig tizedelték a körnvék kacsáit. Képzelje el, úszik az anyányi kacsa, egy­szer csak meggyűrüzik körü­lötte a víz és ... ... és máris benne vagyunk a legizgalmasabb halászka­landban. Mi igaz belőle, mi nem, de az öregek máig is beszélik Öcsödön, hogy küz­dött Kómár. meg az öreg Szi­lágyi maid két napig a ka- nitális állattal, míg végre ki­foghatták. Közben tüzet rakott egy nyaláb rozséból, bográcsot akasztott fölé és — micsoda meglepetés! — nem halat, hanem szalonnát sütött. — Megunja a halat is az ember, — felelte kérdő tekin­tetemre. Amíg a szalonna sercegve sül, újfajta halásztörténetek­Érettségizett fiatalok, figyelem! Azok a fiatalok, akik kö­zépiskolai tanulmányaik be­fejezése után fizikai munkát végeznek, a mezőgazdasági felsőfokú intézményeknél a felvétel során előnyben ré­szesülnek. Ennek értelmében a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia az előző évekhez hasonlóan most is megszer­vezi — a körzetéhez tartozó megyékben — az egyetemi felvételt megelőző fizikai gyakorlatot azon fiatalok számára, akik a mezőgazda- sági pálvát választják élethi­vatásul. A jelentkezés önkéntes. El­sősorban a kitűnő, jeles és jó­rendű érettségivel rendelke­ző fiatalok számíthatnak fel­vételre. Kivételes esetben munkás és paraszt származá­sú tanulók közül a közepesek is pályázhatnak. A jelentke­zőket elsősorban az akadémia tangazdaságában és kísérle­ti gazdaságokban helyezik el. Az előevakorlatosokat a gaz­daság más dolgozóival azonos fizetés illeti meg. számukra munkásszállót és üzemi konyhán étkezést biztosíta­nak. Az előgyakorlaton résztve­vő fiatalokat a felvételi vizs­gára előkészítik olymódon. hogy a felvételi vizsgatár­gyakból részükre hetenként legalább 3—4 órás oktatást biztosítanak. A felvételi vizs­gán a fizikai munkában el­töltött egy év három ponttal növeli az esélyt. A jelentkezés határideje: 1960. szeptember 5. A pályá­zathoz részletes életrajzot, — érettségi bizonyítványt, va­gyoni és orvosi igazolást kell csatolni. A pályázatokat a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia tanulmányi osztá­lyának címezve, Debrecen, Böszörményi u. 104. sz. alá kell megküldeni. ről esik szó. Ezek bizony csak manapság eshetnek meg. — Képzelje el, vizi jártas­sági vizsgát kellett tennem! Nekem, aki öt éves korom óta jóformán a Körösön élek! Nincsenek kibékülve a duz­zasztóval sem. Hol elereszti, hol megfogja a vizet. A hal pedig nem szereti a változó magasságú vízszíntet. A var­sákat sem tudják így kellő­képpen elhelyezni. KÖseledő motorzaj töri darabokra az éjszaka csend­jét. Nemsokára látszik is már a bokrokat pásztázó reflektor fénye, s hamarosan mellénk telepszik a legfiata­labb Szilágyi Ferenc. Termé­szetesen ő is halász, hogyan lehetne más az öreg Szilágyi fiából? ö is, mint a bátyja, kitűnően ért a halak nyel­vén, azaz ismeri a mesterség minden csínját, binját. Jól kereső tagjai a halászszövet­kezetnek. — Több, mint hatszáz mun­kaegységem volt tavaly, úgy 36 ezer .forintot tett ki a jö­vedelem, — mondja az idő­sebb testvér. Duzzasztó ide, duzzasztó oda, ez azért szép pénz. S amint hallom, Ferencé, a fia­talabbé sem volt sokkal ke­vesebb. Nem is olyan rossz o~ a halász élet! — Ha rossz lenne, akkor elmennénk traktorosnak, — mert az még többet is keres. Persze ez csak tréfa, mert hogy egy halász otthagyja mesterségét, arra nem s"1' példa van. — No, de ideje megnézni a horgokat, — állnak fel nyújtózkodva, — mert le­het, hogy már rángatja va­lami. Elindulva a parttól, neszte­lenül siklik a csónak a sö­tét vizen, s a tücsökmuzsikó nvári éjszakában messze hal- lik a halásznóta: Ha a halál elszólít majd engemet. Ladikomba tegyétek hült testemet, iMdik alá szereljetek kereket Ügy vigyetek temetőbe engemet. Sz. S. Autószerviz! Minden típusú gépkocsi garan­ciális és időszakos szervizét ellátja a legkorszerűbb berendezésekkel a Szolnoki Vasipari Vállalat Autószerviz- üzeme, Szolnok, Hunyadi János utca 4.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom