Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-16 / 167. szám

4 SZOLNOK üffEOSTEl TOAI till. JGEm If­IBUSZ társasutazás — bosszúsággal A népszerű társasutazások­ról rendszerint szép élmé­nyekkel térnek haza a részt­vevők. Mint mindenben eb­ben is van azonban kivétel. S ezt a sajnálatos alkalmat a kunszentmártoni utazók »f°0- ták ki". Felkerekedlek s elutaz­tak mondván: nem látták még a szépséges Duna-ka­nyart, most majd megnézik. — Vezetővel megtekintik a Duna-kanyar nevezetessége­it, Nagymarost, Visegrádot. s még Esztergomba is lehet utazni, — ígérték az indulás előtt Egy szép út reményében indultak el tehát a kunszent­mártoniak. A remény azon­ban szertefoszlott, mert Nagy­marosnál beköszöntőként fél kilenctől majdnem délig vá­rakoztak a kompra, s aztán amikor átjutottak Visegrád- ra még csak véletlenül sem láttak vezetőt. Ki-ki ment arra, amerre legjobbnak gondolta és bosz- szankodott. Egész úton haza­felé is a bosszúság fűtötte az embereket a sikerületlen ki­rándulásért. Hogy az IBUSZ- nál bosszankodik és intézke­dik e majd valaki, hogy ne legyen társasutazás bosszú­sággal, arra kiváncsiak va­gyunk. Újabb sikerek felé Erős lábdobogás, azután pillanatnyi csend, csak az oktató szavát hallani. — A Tisza táncegyüttes próbáján vagyunk, a Ságvári Endre Művelődési ház színházter­mében. Mintegy 23 táncos gyakorol szorgalmasan. Már jól ismerjük mindegyiket, de itt-ott feltűnik egy-egy új arc is, különösen a lányok között. A próbát Manninger György országos hírű koreográfus ve­zeti, kinek már két tánca VIT-díjat nyert. Hozzá for­dulunk először, mondja el véleményét az eddig tapasz­taltakról. — Nem régen kértek fel, hogy az együttesnek tanít­sam be két táncomat. Vegyes érzésekkel érkeztem ide és kezdtem az első próbát, de elmondhatom, gyakorlott tán­cosokat találtam. Mint kívül­állónak lenne egy megjegy­zésem: az együttes képessé­geihez mérten keveset szere­pel, ez egy kicsit rányomja bélyegét a táncosok hangu­latára is. Egyébként minden segítséget .megkapok, hogy jó munkát végezhessünk — fe­jezte be szavait és a fiúkat szólította a színpadra. Nemsokára Manninger György szünetet rendel el és így beszélgethetünk a tánco­sokkal. A tánccsoport egyik legrégibb tagját, Bede Fe­rencet kértük meg, tájékoz­tasson az együttesről ben­nünket. — A tavaszi szereplésekre a „Parlamenter” című tánc­játék előadása tette fel a ko­ronát. Ez 'a számunk Várhe­lyi Lajos koreográfiája és mint a címe is sejteti felsza­badulásunk 15. évfordulójára készük A kulturális szemle után — mivel állandó kore­ográfusunk, Várhelyi Lajos északeurópai turnéra ment, — Manninger Györgyöt kér­tük fel, hogy tanítson meg egy-két táncot Az együttes „öreg” tagjai most mind körénk állnak. Az egyik közbeszól: „Ferikém ne arról beszélj, ami volt, hanem mi lesz.” — „Sajnos a szereplések­kel kapcsolatban valóban hi­ányosságok vannak — foly­tatja Bede — sokkal többet kellene szerepelnünk szak­mai közönségünk előtt is. — Most júliusban alkalmunk nyílik erre: meghívták a cso­portunkat Debrecenbe az Or­szágos Táncos Fesztiválra. Hivatalosak vagyunk Bala­tonalmádiba is az Országos Vasutas Ifjúsági Találkozóra, ahol mintegy 3000 vasutas fiatal és 500 külföldi vendég előtt kell tudásunkat bebi­zonyítani.,. Lejárt a szünet, az oktató felrendeli a fiatalokat a szín­padra és az új tápéból a pá­ros részt próbálják. Elnézem a táncosokat. — Majdnem mind dolgozik, (di­ák csak lányok között van) és így fáradtan, munka után is oly nagy kedvvel, lelkese­déssel ropják a táncot, öröm nézni. — Mennyit is próbálnak? — kérdezem egy mamától, aki a próbák állandó néző­je. — „Van úgy, hogy 14 órát is egy héten, de minimáli­san hatot.” Szép. Tehát egy évben, ha jól számolok, a csoport mint­egy 12.000 (!) óra társadalmi munkát végez. Ezt érdemes megjegyezni. És jutalmuk a közönség lelkes tapsa, amely reméljük, most már mind sű­rűbben kiséri őket útjukon. Próbaidő után . • • Ratkai Jánost, a megyei lanács Épületszerelő Válla­latának gépkocsivezetőjét többízben megbüntették már közlekedési bűncselekmé­nyek miatt. Legutóbbi bün­tetésének végrehajtását pró­baidőre felfüggesztette a bí­róság. A próbaidő március­ban bejárt — ám a büntetés már április első harmadában elvesztette Ratkain nevelő hatását. A gépkocsivezető sa­ját autóján ittasan fordult a szolnoki Beloiannisz-útra — s csupán a jószereíicséhek Ez már a múlté, főnöknő... jó nőiszabó hírében áll Törökszentmiklóson Körmen­di Lajosné. Munkájára talán senki nem panaszkodik, s ha valaki mégis ellene szól, az leginkább két iparitanuló­ja: Mikó Ilona és Kiss Mar­git. Ok ugyanis már két éve ismerik közelebbről Körmen- dinét. Mindkét lány 1958-ban vé­gezte el az általános Iskolát. Szerettek volna nőiszabó szakmát tanulni, de a kis­ipari szövetkezetek sem a megyeszékhelyen, sem pedig Törökszentmiklóson nem al­kalmaztak tanulót. így Kör- mendinéhez mehettek csak. Az asszony azután alaposan élt is a helyzet adta elő­nyével. Mondta a két anyá­nak: — Én csak úgy vállalom a lányok tanítását, ha nem Özetek nekik semmit, még az SZTK járulékot is maguk vállalják, s alkalomadtán varrógépet is vesznek a lá­nyoknak. Más választás híján a két szülő belement az egyezség­be. Mikóné még lelkére is kötötte lányának: — Fiam, nem akarok ró­lad panaszt hallani, becsüld meg magad­Nem is hallott A mester szerint Ilona jól tanult, de idén júniusban a tizenhat­éves lány egyszer itthon ki­robbant: — Én nem megyek oda vissza. Nem bírom már a heccet... Ekkor derűit fény arra, amit két éven át Kör- mendiné Mikó Ilonával csi­nált. Állandóan veszekedett véle. A fiatal, fogékony gyermekiélek pedig miijden goromba szó után feljajdul. S ha nem is volt cinikus ko­rábban, a durva bánásmód előbb, utóbb azzá teszi. Az azonban már koránt­sem „hagyján”, hogy a lá­nyok nem kapták meg az ipari tanulóknak járó fize­tést, hogv jóformán kötetlen munkaidőben dolgoztak a műhelyben, mindent megta­nultak, csak a két év alatt még varrógépen nem dolgoz- "tfik — Az én időmben — 1938- ra céloz — úgy volt, hogy mindenki maga vett gépet. —• mentesetödzött Körmen­■ diné. — Azt nem tudtam hogy a szegődt^tőnek az ösz- sz.es szakmai és tármd felté­teleket biztosítani kelL Nem ismerte talán a rendelkezéseket? Szó sincs erről. Körmendiné nagyon is tisztában van ezekkel. Bizo­nyíték: a fizetésről kiállított egy kockás füzetet s alá írat­ta a lányokkal, nehogy sza­bálytalanságot találjanak ná­la. Arra is vigyázott, hogy észre ne vegyék: a szakmán kívül mással Is foglalkoztat­ja őket. így például április 4-én — munkaszüneti napon berendelte őket — krumplit ültetni. Az rendszeres volt, hogy a lányok takarították ki a műhelyt, a szobákat sőt, — a sertésólat is. Most, amikor a vizsgálat már megindult, Körmendiné természetesen' mindent tagad, ö fizetett, — vallja — a lá­nyok pénzét is és az SZTK járulékot is. Azért mondanak rosszat róla, mert — különö­sen Mikó Ilonát, — megpró­bálta keményen nevelni őket. Nem is kifogásolná a követ­kezetes nevelési módszereket senki. Csupán az a kétes az egészben: mennyire tartozik a nevelési módszerek közé. hogy a fiatal lányt „nagy­világi nőnek” nevezze, hogy gyanúsítsa mindenfélével. Ami pedig a javadalma­zást illeti, arról érdemes még elmondani: a lányok szava szerint — mi értelme lenne hogy ne mondjanak igazat — a fizetési kimuta­tást tartalmazó füzetet ta­valy karácsony táján íratta velük alá visszamenőleg. — Január 31. óta ezt sem csi­nálta, mondván: ezért varrt. Ám számoljunk egy kicsit. Azóta öt hónap telt el, s 228 forinttal számolva a lányok­nak 2 ezer 260 forintot kellett vqjna fizetni. Ennyi lett vol­na a varrás díja? Borsos munkadíj ez. A két lányt, akik Kör­mendiné olcsó munkaerői voltak, elhozzák a főnöknő műhelyéből. Mindkettőt elhe­lyezik. Körmendinének nem lesz tanulója. S ez így is igaz­ságos, mert régi, húsz év előtti módszerekkel nem le­het már nálunk „inasnak” fo­gadni senkit, még lányokat sem... volt köszönhető, hogy balese­tet nem okozott A szolnoki járásbíróság közlekedési tanácsa Ratkai Jánost közlekedés rendjét ve­szélyeztető bűntett miatt két hó végrehajtható börtönbün­tetésre ítélte, valamint a gépjárművezetéstől három évre eltiltotta. Ratkai enyhí­tésért fellebbezek iiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiMimiiii — „MESTERSÉGES HOL­DAK és rakéták címmel Ju­hos Károly, a TIT megyei műszaki szakosztályának ve­zetője tart előadást július 17- én Tiszafüreden. Az előadást filmvetítés követi. — Élelmiszer önki­szolgáló bolt nyílik a napokban Csépán. A szako­sítások során az élelmiszer­bolton kívül egy textil és egy vasboltja is lesz Csépának. JÚLIUS 16 Szombat Valter A Nap kél: 4,02 h-kor, nyugszik: 19.37 h-kor. A Hold kél: 23,50 h-kor, nyugszik: 12.58 h-kor. Időjárásfeleoíés ...Várható időjárás: az ország területére nyugatról hűvö­sebb levegő áramlik be. Több helyen, elsősorban a Dunán­túlon esőt, zivatart okoz majd. A Dunántúlon meg­élénkülő nyugati, északnyuga­ti szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet keleten: 25—28, nyugaton 21—25 fok között. — UJ TIPUSU gáztűzhe­lyek gyártását tervezi a szol­noki földgáz hasznosításával kapcsolatban a helyi vasipari vállalat. A kísérleti példány már el is készült. — TŰZ PUSZTÍTOTT el 200 mázsa kombájn-szalmát a karcagi Béke Termelőszövet­kezetben. A szalmát gyufával játszó gyermek gyújtotta meg. I — GYERMEKRUHA be­mutató és játékvásár lesz az Fmsz rendezésében július 24- én délután 3 órakor és este 7 órakor a mezőtúri Erzsébet- ligetben. A műsort a Csinn- bumm cirkusz bohócai: Bili- csi Tivadar, Keleti László és Balázs Ferenc adják. Tangó- harmonikán játszik: Men­delssohn Edit. — KÉT ÜJ földmfivesszö- vetkezeti bolt nyílt Öcsödöd a napokban. Az élelmiszer­vegyesboltok átalakítását tár­sadalmi munkával segítették a földművesszövetkezet dol­gozók MŰSORRAL EGYBEKÖTÖTT nyári és őszi DIVATBEMUTAT Ó I960, július 17-én (vasárnap) este 6 és 9 órakor AZ ALFÖLDI ÁLLAMI ÁRUHÁZ RENDEZÉSÉBEN a Ságvári Endre KULTC ROTTHONBAN Ságvári Endre ut 14—16 KÖZREMŰKÖDNEK: A Szigligeti Színház művészei (Pataki Ottilia, Balogh Rózsa. Muesi Sándor, Varg" D. József, Molnár Miklós, Barna István.) Zene: Ságvári Kultúrotthon esztrádzenekara. Műsorvezető: Kompóthy Gyula Jegyek: elővételben 5.— Ft-os árban kaphatók, AZ ALFÖLDI ÁLLAMI ÁRUHÁZBAN. — CIPŐSAROK VAS gyár­tásával bízta meg a Könnyű­ipari Minisztérium a kun­szentmártoni vasipari válla­latot. Közel 2 éve készítenek itt cipőorr és légyékvasakat s az új cikk bevezetése jelen­tősen növeli « vállalat terv­teljesítését. — LÁBON ÁLLÓ GABO­NA gyulladt meg a mozdony­szikrától a felsőjászsági Ál­lami Gazdaságban. A tüzet a jászberényi tűzoltók oltot­ták eL — IPARCIKK-BOLT nyí­lik a kővetkező betekben Szolnokon a Bajcsi-Zsilinsz- ky-út 20 szám alatt. Az új boltegységben festék-üveg- és rövidárút, iskolai írószere­ket, valamint vasipari cikke­ket árusítanak majd. — TERVEN FELÜL 400 répakiemelőt gyárt ebben a hónapban a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. Az új gé­pek jelentősen megkönnyítik közös gazdaságaink őszi munkáját. — ELŐZŐ HÍRADÁSUNK­TÓL eltérően az Alföldi Ál­lami Áruház rendezésében tartandó ruhabemutató nem a Tisza Szálló kerthelyiségé­ben, hanem a Ságvári Endre Művelődési Házban lesz jú­lius 17-én este 6 és 9 órai kezdettel. A lotló nyerőszámai A 29. játékhét sorsolását többezer néző részvételével a hajduszoboszlói szabadtéri színpadon tartották meg. Er­re a hétre 4 182 211 szelvény érkezett, s így egy-egy nye­rőosztályra 1 568 239 Ft jut. A kihúzott nyerőszámok a kö­vetkezők: 7, 8, 15, 23, 61. (MTI) HiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiHíiiíiif Közlemény Értesítjük a t. utazóközön­séget, hogy folyó hó 16—17- én a Tisza-híd lezárásával kapcsolatban a Tiszántúlról érkező autóbuszok csak a híd túlsó végéig közlekednek. (A Vidámparkig). Visszainduló« ugvenerről a helyről történik. Tekintettel arra, hogy ez a forgalomkorlátozás komoly probléma az AKÖV-nek, fel­kérjük az utazóközönséget, hogy fenti napokon csak a legszükségesebb esetben utazzanak. A Tiszántúl ma­radó autóbuszok kiesnek a szolnoki helyi forgalomból, s így, főként a csúcsforgalom Idején nehézségek adódnak. 51. sz. AKÖV Szolnok * r FRANCIÁKKAL találkoz­tam össze a szolnoki Halász- csárdában. Jókedvű, végtelen kedves, udvarias, vidám asz­taltársaság fogyasztotta a szolnoki halászmenüt, nagy megelégedéssel. A szőke ta­nítónő, a nyilt szemű zene­tanár, a párizsi munkás s az ugyancsak párizsi szakszer­vezeti, munkavédelmi előadó először jártak Magyarorszá­gon. A Lakatos házaspár ki­vételével, őket- magyar föld szülte s az első világháború előtti magyar gazdasági helyzet kényszerítette hazá­juk elhagyására. Franciák, minden után ér­deklődő, mindent látószem- mel vizsgáló külfödi vendé­gek. A Francia — Magyar Baráti Társaság turista dele­gációjának résztvevői. Él­tem az alkalommal, megza­vartam ebédjüket. Madame Salomon vezetőjük, kedve­sen széttárta karját. Kérdez­zek bármit. Egyre voltam kí­váncsi. Mit láttak itt a mi hazánkban, a mi országunk földjén? Huszonketten vol­tak s mindenki akart vala­mondtak: a francia magán zeneoktatóknál kétezer frank­ba kerül egy óra. (Mintegy száz forint). Ezt nem enged­heti meg magának a francia dolgozó. Jártak munkáslakásokban Budapesten, felkeresték egy Párizsban élő magyar disszi- dens, Tóth Lajos szüleit Debrecenben, s most viszik a hírt. Jöjjön haza, hiszen sokkal jobban élnek itthon. VÉGE LETT AZ EBÉD­NEK (szolnoki Halászcsárda szakácsainak dicséretére le­gyen mondva ezzel is elisme­rést szereztünk a külföldi lá­togatóktól), s már nem kér­deztem semmit. Egy idős asz- szony akkor kért; szót. Cso­dálkozva mondta, hogy lehet az, hogy nálunk nincsenek koldusok, mikor Párizsban még a körúton is annyian töl­tik az éjszakát, hogy alig le­het férni tőlük. Búcsút vettem tőlük, s honfitársaim nevében kér­tem jöjjenek el máskor is. Mert olvan jólesik külföldiek szájából hallani, hogy jó- úton járunk, hogy van miért büszkék lennünk szocialista hazánkra, fejlődésünkre. Borzák Lajos vagy dicséret, azt jelenti-e nincsenek igazi városias jel­legű városaink? Nem, mond­ták. Inkább a, falu annyi­ra • felzárkózik a város mö­gé. Egyiküket az éjtette csodá­latba, hogy nekünk munkás üdülőink vannak. Ezt saját szemükkel látták Kértem a tolmácsot fordítsa le, szövet­kezeti üdülőink is lesznek, s üdülő parasztembereink is vannak. Hitték-e, nem-e, nem tudom, de azt láttam, eléggé hihetetlenül fogad­ták. Dicsérték mennyi sport- létesítmény van nálunk. S méghozzá faluban, városban egyaránt. Aztán, hogy miről beszél­gettek még? Perin a zene­tanár, ki különben a Brüsz- szeli Zeneakadémia profesz- szora is, azért dicsért ben­nünket, hűek vagyunk, s to­vább fejlesztjük néphagyo­mányainkat. (Bántotta: wur­litzert talált a debreceni Arany Bikában). A népzene tanítás, s egyáltalán a zenei oktatás módszere a külföldi­ek nagy elismerését váltotta ki. Milyen jó lenne, sóhajtot­ták. ha a francia munkás gye­reke is ilyen olcsón járhatna zeneiskolába. Pontos számot Franciák kozott a Szolnoki Halászcsárdában mit mondani, s így aztán sok-sok, mindannyiunk szí­vét büszkeséggel eltöltő dol­got mondtak el. AZ UJ MAGYARORSZÁG, Sokszor elhangzott franciául ez a kifejezés. Egyikük kar­ját leejtve, egyenes ívben emelte fel. így ível felfelé az új Magyarország mutatták. Hozzátették pedighát a mi országunk sokkal kisebb, sok­kal szegényebb, mint a fran­ciák hona. Csakhogy nálunk minden a nép érdekében tör­ténik. Franciaországban a hosszú háború emészt fél mindent. Meglepte őket mennyire nyugodtak nálunk az emberek. Itt senki sem készülődik háborúra és sen­kit sem tölt el pánikszerű fé­lelem a háborútól. Ennek a nyugodtságnak nagyon meg­örültek. de számukra kissé elképzelhetetlennek is tartot­ták. SOKAT BESZÉLGET­TÜNK az iskolai rendszer­ről. Nem csoda, hat pedagó­gus foglalt helyet az asztal­nál, többnyire vidéki francia nevelők. A Dinamó Gépgyár­ban tanulmányozták az üze­mi bölcsődét. Náluk alig van ilyen. A kisgyerekekre a na­gyobbak ügyelnek fel a csa­ládban, s ha munkáskerüle­tekben mégis nyílik egv-egy bölcsőde, évekig tartó harc árán ha bekerül a gyerek. Vagy magánházakhoz viszik őket. Az viszont megfizet­hetetlen. Egy munkás ült mellettem, ügy mutatták be, békehar­cos, vörösinges. Az asztaltár­saság helyeslése közpette mondta. — Gratulálunk a bölcső­dékhez. Kedves vendégeinket meg­lepte az üzem, a bölcsőde tisztasága. S általában a fal­vak, városok tisztasága is. Én ugyan tiltakoztam, ezzel mi nem nagyon vagyunk megelégedve. A fiatal tanító­nő. viszont erősítette igazát, ö látta, amikor fel seperték a piacot. S ez náluk nemigen szokás. Sauvagenek az tűnt fel, Magyarországon a falusi há­zak alig különböznek a vá­rositól Mondtam ez bírálat,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom