Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-16 / 167. szám

I960. Július 16.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

30 százalékkal magasabb termést adott a nagyparcella a szolnoki Lenin Tsz-ben

320000 forintos tervtúlteljesítés a jászapáti Alkotmány Tsz-ben

Megyénk termelőszövetke- .zeteinek zöme a múlt évben jelentősen megnövekedett. A nagyarányú fejlődés legjobban talán a szolnoki Lenin Tsz-ben érzékelhető, ahol több mint 4700 holddal gyarapodott a földterület. A gazdaság vezetői a Szolnok-kör- nyéki dűlőkben kilakították a nagyüzemi táblákat, amelyeken már az első évben fejlett agrotechnikai módszerek szerint tudnak gazdálkodni.

Az 50—60 gyakran, 100 holdas táblákon gépeket alkalmaztak, gondosan kialakították a talaj szerkezetet. Gépi erővel végezték a fejtrágyá- 1 zást és a vegyszeres gyomirtást A tavalyi kisparcel- lákon az egyéni gazdák búsából 7—8 mázsás, árpából pedig 6—7 mázsás termést értek el. Ugyanitt a nagy- parcellák az idén már holdanként 12 mázsa búzával és 10—12 mázsa árpával fizettek.

Az idén csak az alapozást végezték el. Tervszerű talajerő utánpótlással, gondos talajmunkával a következő években méginkább fokozzák a terméshozamokat

A nagyparcellák kímélik az emberi munkáerőt. A vetéstől a betakarításig gépek végeztek minden munkafolyamatot, így jelentősen olcsóbbá tették a termelést. A gazdaság vezetőinek számítása szerint a nagytáblák minden egyes holdja 40 százalékkal kevesebb költséget igényelt és 30 százalékkal magasabb termést biztosított, mint a kisparcella.

Két szem krumpli

□evert az asztalon, miközben a kibővített igazgatósági ülést tartották. Nem véletlenül, nem is heccből kerültek oda. Nagyon is hivatalos rútjuk’! volt. Kerékgyártó Lajos bácsi; a termelőszövetkezet öreg veteményese hozta be. Mert meg kell mutatni azoknak, akik a tavaszon mosolyogtak arra a javaslatra, hogy öntözzék a burgonyát. Hát most elhozott két szemet. A kettő harminc deka körül lehet. Ilyen a többi is, csak azok őszig még sokat nőhetnek.

52 hold a vetés. Müy }ő is lenne, ha mind öntözhetnék, nemcsak a felét. S milyen szerencse az idei nagy szárazságban, hogy a felét is öntözik. S müy nagyszerű, hogy most a két szem krumplira Kerékgyártó bácsi mosolyog úgy, mint a tavaszon az ő „hóbortján'? mosolyogtak néIdén lesz tíz éves a jászapáti Alkotmány termelőszövetkezet Az ünnepségen az elnök majd visszaemlékezik a megtett útra, felméri a fejlődést és beszámol a tsz jelenlegi tevékenységéről. Ezt megelőzve ismertetjük néhány olyan eredményüket, melyeket ma még igen sok termelőszövetkezetünk elé példaként állíthatunk.

Röviden: az állattenyésztési terv egyes tételeinek túlteljesítésével a tsz több, mint 300.000 forint pluszbevételre számít, ami közel két forinttal növeli egy munkaegység

értékét. Egy milliókban számoló gazdaságban nem nagy ez az összeg, (egy gazdának 800—1300 forintot jelent) mégis figyelemreméltó, mert voltaképpen a korszerűbb gazdálkodási módszerek törvényszerű velejárója.

EXPRESSHIZLALÄS

A sertéstenyésztés minden tsz jelentős jövedelemforrása. Különösen az ott, ahol — mint az Alkotmányban is — kevés híján 900 hízót adnak át évente a közellátásnak. — Jövedelmezőségét nagyban befolyásolja a tenyésztési idő. Átlag egy éves, esetleg 13—14 hónapos korára szokta elérni a hizó a 110—120 kg-os átlagsúlyt. Itt a hízók 8 —9 hónapos korukban leadásra kerülnek — az ex- -^»«shizlaláa eredményeként.

ÍUDEGNEVELES — NEGATÍV ÁLLOMÁNY

zák már. Idén csak a terven

felüli tej értékesítéséből mintegy kétszázezer forint pluszbevételt várnak.

Természetesen a sertés, a szarvasmarha állományt számszerűleg is — (tizenöt kocával és 92 tehénnel) növelik és a ridegnevelés révén ma már teljesen negatív —, tehát tbc-mentes szarvas- marha állománnyal rendelkeznek.

JÖ SZAKEMBER GÁRDA

Mindez hozzáértő, lelkiismeretes szakemberek, gondozók nélkül elképzelhetetlen. Nos, Major József és Frikk János, -a két kocagondozó évek óta veszteség nélkül neveli fel a malacokat, méghozzá tizenkettes átlaggal kocánként. Minden elismerést megérdemelnek. Mudri Mihály az agilis főállattenyésztő nevéhez fűződik többek

hányán.

— borsi —

Hat vankilenc „partizán“

A PARKBAN

A KÉT 0LÁHNÉ BIRODALMA

A jászberényi Lehel Kürt tsz-ben lehajtó ágú, hatalmas ff-fák, szálegyenes nyárfák .alatt fehér kacsák fecsemek néhány hosszúkás gödör zöldes vizéoer.. Valamikor egy Pesti nevű embernek volt itt birtoka, s az uraság egyéni panzióból halastavat építtetett. A 4—5 méter széles 50— 60 méter hosszú csatornákban meggyűlt a csapadék és talajvíz, ezt hasznosította.

Eltűnt a birtokos, de a halastó — ma már jobbára hal nélkül — ifi maradt, mintegy kínálva e<~v ideális víziszár- rr’astelep lehetőségét.

— Eleinte nagyon fázott tőle mindenki — meséli Szarka elvtársi a tsz elnöke. — Sehogysem akart belemenni a szövetkezet. Aztán meg gondozó nem akadt. Végül került az is. Éppen itt jön az egyik, ■— mutat egy barnaarcú, középkorú asszonyra.

— Oláh Lászióné, • mutatkozik be. majd szapora szóval mesélni kezd'. A váltótársam is Oláhné, Oláh Balázsné. Csak névrokonom. Mert úgy szoktuk, hogy egyikünk délelőtt van itt, a másik meg délután. Eltaláltuk egymást nagyon, mert mindketten nagyon szeretjük az aprójószágot.

A szeretet és a gondosság eredményeként a kényes jószágokból mindössze 36 pusztult el. Alig 3 százalék. Hatvan napos korukra elérték a két kilós súlyt. Most adták át az első csapatot a Barnevál- nak. Előzetes becslés szerint mintegy 15 ezer forint hasznot hoz a 'szövetkeztnek, amellett még egy 150-es törzs- állomány is megmarad. Ennyi hasznot hozott két ember munkája és kb. egy holdnyi, addig kihasználatlan terület.

— Még most sincs kihasználva korántsem — véli Szarka elvtárs. Majd lesz! Kitisztítjuk, mélyítjük az árkokat, egy csőkútról megtöltjük vízzel és jövőre legalább ötezer pecsenyekacsát nevelünk itt.

A kacsafarm tehát marad, csupán a szám változik: ezer helyett 5000 kacsa nevelődik a Lehel Kürt tsz-ben. S akkor nem 15, nan-m 75—80 ezer forint jövedelmet hoz a jászsági föld yetlen, addig haszontalan holdja.

— pm —

ÉRTESÍTÉS

A KIOSZ Szolnok Megyei Titkársága értesíti az ipari tanulót szerződtetni kívánó kisiparosokat, valamint azokat a fiatalokat, akik magán- kisiparosoknál kívánnak -— mint ipari tanulók t— elhelyezkedni, hogy a KIOSZ Járási Helyi Csoportjánál július 15-től augusztus 25-ig történnek a szerződéskötések. A szerződéskötéssel kapcsolatos felvilágosítást a területileg illetékes KIOSZ Járási Helyi Csoportok szolgál tat- iái*.

Sokat láttak már az ősi platánok. Néhány példány már évszázadok óta tartja az árnyat hatalmas koronájával a tiszakürti parkban. S mostanában mégis csodálkoznak. Talán el is mesélik egymásnak, valami felderítetlen fanyelven, hogy egy-egy nap milyen újabb élményt hozott.

Én így képzelem el ezt a beszélgetést:

— Ma megint sokat tanultak, kacagtak, játszottak ezek a „partizánok”.

Az elnevezésen ne lepődjön meg senki. A hatvanki- lenc „partizán” választotta a megtisztelő címet. S amikor

levetik az inkognitót

így mondják: kiszesek vagyunk, a KISZ megyei bizottsága vezetőképző táborának lakói. A „főpartizán”, a Ság- vári Endre nevét viselő tábor parancsnoka Gurzó Laci. ő a megmondhatója, mi minden történik egy napon a táborban.

Mi csak néhány villanást lestünk el, azután, hogy a pályán temérdek izgalom végére téve pontot, lefújták a mérkőzést. Még a röplabdameccs is abbamaradt, a pingpongozok is félretették a kaucsuk labdát, hiszen mindennél fontosabb az eredmény. A második szakasz valósággal diadalmámorban úszott. Hogyne, mikor, ha kis gólaránnyal is, de legyőzték az első szakasz csapatát.

Mit lehet először kérdezni? Közhelyet.

— Hogy érzitek magatokat?

Czank Feri válaszol:

— Kitűnően. A koszt min- denekfeletti, ma is repetáz- tam mákostésztából. A napirendre sem panaszkodom, mindenre biztosít időt, még a reggeli tornára is.

— Ami viszont elmaradhatna — toldja meg kevés huncutsággal a hangjában Farkas Sanyi a Fűtőháztól.

— S a tanulás, a munka?

— Tanulgatunk. Ma

a VII. pártkongresszus

határozatából eredő KISZ- feladatokró), hallottunk előadást.

— Nem is kérdezem, hiszen természetes, hogy a fegyelem az 1 elképzelhető legjobb.

Félreértik. Nevetnek.

Az első szakasz a legjobb mindenben — jelenti ki valaki ellentmondást nem tűrő hangon. Ám ebből fél perc alatt parázs vita kerekedik.

— KARCAGON ma este 7 órakor a régi gépállomáson Lengyel Zoltánné (32. sz. választókerület); — ugyanakkor Tóth István (54. sz. választó- kerület) az Újházi-féle iskolában tanácstagi beszámolót tart.

Szabó Juli Abádszalókról:

— Hol van a harmadikhoz az első?

S ebben megerősíti véleményét Ágoston Mária is. Ha nincs a közelben Bors Lajos, a „partizánok” élelmezési főnöke, csodálkozásra késztet ez az önzetlenség. Ö leplezi le a teljes igazságot.

— Juliék azért erősködnek, mert a harmadikhoz tartoznak.

Akkor hát ki a legjobb?

— Vitán felüli: a második szakasz — állítja ismét valaki.

Most aztán tessék igazságot tenni.

Kalla Tibor, a sportfelelős is próbálkozik:

— Ha a rőzsegyűjtést vesz- szük alapul, akkor hátulról kell a harmadik szakasz elsőségét számolni. Egy levest is alig lehetne megfőzni azzal a fával, amit ők gyűjtöttek a tábortűzhöz. Ha a sátorrendet nézzük, meg a szellemi öttusát, akkor

Juliék határozottan esélyesek

Délutánba hajlik az idő. A „partizánok” felsorakoznak.

Foglalkozás kezdődik. S ha ez véget ér, amikor az árnyak összeérnek a park fái között, filmvetítés várja a hatvankilene „partizánt”

A platánok, a híres tiszafa, az évszázados tölgyek ezt látják mostanában a tiszakürti parkban. Vidám, jókedvű, tanuló fiatalokat.

S mintha hétről hétre nem vénülnének, hanem fiatalodnának ezek a fák.».

EZ A JAVASLAT, ha nem

is így szó szerint, Grósz István, a martfűi Tisza Cipőgyár igazgatója részéről hangzott el. Nem mondunk azzal újat, ha azt állítjuk: boldog emberek a Czagány család tagjai. Érthető, hisz egy ilyen telepen lakni, amilyen a Tisza Cipőgyár is, sok embernek jelentheti a boldogságot. Nem tudom, hány ember, hány család él e’en a lakótelepen, de bizonyos: Czagány Lajos nem itt kezdte, de nem bánta meg, hogy itt kötött ki.

De itt a szavaknak nem is lehet különösebb hangsúlyt

Ha a borjút nem istállóban szoptatással, hanem szabad ég alatt itatással nevelik, akkor mérhető és szabályozható a tejadag: erősebb, edzettebb, betegségekkel szemben ellenállóbb lesz. Ugyanakkor mérni és fokozni lehet a tehenek tejhozamát, több tej kerül értékesítésre, ami csökkenti _ a szarvasmarhatenyésztés önköltségét. A ridegneveléses módszert több éve alkalmazadní. Elég ha belépünk a lakásba, látjuk a kényelmes, modem tiszta konyhát, az aránylag nem nagy, de otthonosan, nagy-nagy szeretettel, ízléssel berendezett szobát, a szobában a férj és feleség legújabb két büszkeségét, az 5.025 forintért vásárolt kombinált- szekrényt és a szintén spórolt pénzből vásárolt 6.800 forintot érő rekamiét.

IMMÁR ÖT ESZTENDE JE házasok Czagányék, a férj diósgyőri vasas volt, majd Szolnokra ’• érült mint katona, ahol megismerkedett a cipőgyárban tűz"nőként dolgozó, $

között a kitűnően bevált ex- press-hizlalás bevezetése.

Gömöri Károly elvtárs, a tsz elnöke szerint — aki mindezeket elmondotta — nem valami rekorderedmények ezek, mégis csupán az itt említett módszerek révén, igen óvatos- számítás szerint több mint 300 ezer forint lesz az áruértékesítési terv túlteljesítéséből származó többlet- j övedelem.

foglalkozását ma is folytató

feleségével.

S amikor ott ültünk a kényelmes fotelben a diósgyőri vasasból cin' 'ári lakatossá lett Czagány Lajossal, soW- mindenről feljött a szó. Igaz. eléggé fáradt volt, hisz nemrég fejezte be az aratást. Nem. ez nem sajtóhiba. Válóban aratásról van szó. Czagány Lajos és a szocialista brigád címért l. zdő brigádja és még többen —- . aj ! százan összesen - kivonultak aznap is a tiszaföldvári Lenin Tsz búzaföldjére, hogy ery kis hasznos „testmozgást” végezzenek.

N. L

Ismerkedjünk meg Czagányékkal

VÍZFERTŐTLENÍTÉS

Ultraibolya sugarakkal

■— Érdekes kísérletek Szolnokon —

Jókora terembe vezet bennünket Cseri János, a Szolnoki Víz- és Catomamű- vek vegyészmérnöke, amikor a víz új fertőtlenítési módja iránt érdeklődünk. Bent, a kísérleti készülék előtt megállva legelőször a ráakasztott tábla tűnik szemünkbe, a felirattal: Vigyázz, magasfeszültség! A vezeték érintése halálos! Fertőzésveszély!

„Fertőzésveszély!” — ennyi új csak a táblán, a szöveg többi részét sokszor látjuk transzformátorokon, villanypóznákon. Itt azonban nemcsak a halálos áramütéstől kell tartania annak," aki a kísérleteket végzi, hanem a fertőzéstől is, amelyet a mesterségesen tenyésztett baktériumokkal elárasztott víz okozhat. Ezek a bacillusok ugyan -f- mint Cseri János mondja —• nem fertőzőek, azonban a kézről, vagy ruháról esetleg közéjük került, kisszámban az egészséget még nem veszélyeztető baktériumok ebben a vízben gyorsan milliókra szaporodhatnak, s akkor már az egészségre ártalmasak. Mégi ■ kell olyannak lennie, aki vállalja ,i kockázatot, mert különben nag. on . sok hasznos, nem ep- szer életmentő találmánynyal lenne szegényebb a biológia tudománya.

Megkérdeztük Cseri Jánost, aki a yíz- és Csatornaművek laboratóriumának s egyben ennek a kísérletnek vezetője is — mi ennek a szép, kékszínű, hajlított csövekből összerakott készüléknek a lényege, s hogyan került éppen Hozzánk, Szolnokra?

A svájci Múltú s

Ultraibolya vízcsírátlanító berendezést az Országos Vízügyi Főigazgatóság vásárolta s azért mi kaptuk meg, mert a budapesti üzemen kívül nekünk van legjobban felszerelt 'aboratóriumunk. A készülék azon az elven működik, hogy az ultraibolya sugarak az alacsonyabbrendű (egysejtű) élőlényeket megfelelő körülmények között elpusztítják. Ez a szóbanforgó berendezésben úgy történik, hogy nagyteljesítményű ultraibolyasugárzó testek vannak egy különlegesen kiképzett csőrendszer tengelyében koncentrikusan elhelyezve, s a sugárzó test és a csőfal között áramló vízben ezek a Sugarak ölik meg a mikroorganizmusokat.

Az itteni kísérletezések célja annak megállapítása, hogy különböző mértékű mikrobiológiai szennyeződések, a víz kémiai összetétele és fizikai állapota milyen mértékben befolyásolják • a .csírátlanítást? Az eddig végzett kísérletek megnyugtatóak, mert az egy köbcentiméter vízben 50-től 500-ig terjedő számú baktériumok száz százalékig elpusztulnak az ultraibolya sugarak hatására.

Még azt is szeretnénk megtudni, mivel fertőtlenítették eddig a vizet, s mi az előnye az új eljárásnak?

— Az eddigi csirátlanítás — tájékoztat bennünket Cseri mérnök — kémiai úton klór- vegyületekkel történt. Ennek hátránya, hogy szakszemélyzet szükséges hozzá, drága is, s bizonyos körülmények között ízváltozás léphet fel. Az új eljárásnál ilyen veszély nincs, s tizenöt köbméter óránkénti fogyasztás esetén a csírátlanítás villamosenergia igénye egy darab nyolcvanas égőével azonos. A kísérletek ezév őszére befejeződnek, akkor megkezdhetik a készülék előállítását s később vidéki kútjainkba való beszerelését.

Az új berendezés alkalmazásával megszűnnek a szeny- nyezett víz okozta fertőzések és járványos megbetegedések. Azok megnyugtatására pedig, akik arra gondolnak, hogy e kísérleteknél felhasznált fertőzött víz esetleg az ivóvízbe kerülhet, a mérnök megjegyzi, hogy a rendszer teljesen el van választva az üzemtől s független a víszol- gáltatástóL

HALKAN BESZÉLTÜNK,

nehogy felébredjen a kis Marika, aki, ugye ez sem meglepő, a fő téma, az igazi szórakozás immár 16 hónapja a házban. Mint a gyár többi dolgozóinak g ermekeire, Marikára is vigyáznak az üzemi bölcső ' él -n, mig szüleik dolgoznak. Napi egy forintot kell fizetni mir 'össze, ám, hcT a többi rezsit vizsgáljuk az is igen alacsony a ház ,,pénzügyminisztere” Czagány Lajosné czerint. Kettőjüknek kétszáz forint egy hónapban az ebéd, 25 forint a lakás. Jut tehát bútorra, ruh'~a. sőt még az üzemi KST-be is havonta 1200 forint, vagyis az asszony fizetése. -i férj 1800 forintos fizetéséből szépen megélnek mind a hárman.

H~)GY MIRE TAKARÉKOSKODNAK? Pontosan még ők sem tudják, hiszen'

voltaképpen mindenük megvan. Szeretnének gázt, esetleg autót vagy TV-t, Czagányné szerint „jól jönne” mondjuk egy csehszlovákiai utazás, de egyelőre éj en a takarékossági k~~”Vány miatt megelégednek egy siófoki túrával — több cipőgyári dolgozóval együttesen.

De különösképpen nem is vágyódnak az utazás után, hi als ■ r.éh.ny kőhajtitás- nyira épül már az új tiszai vizitelep, s az itteni kosár usz'da vasszerkezeti munkáit éppen Czagány Lajos végezte.

Ennyit tudtunk meg hát a kellemes időtöltésből, hasznos munkából álló napjairól a Czagány családnak. Felszínes, s talán egyoldalú is ez a kis rövid b . Hántás, mégis bizonyára .invlságos és szerintem nem is annyira a múlt és a j-'en, nan-m a jövő miatt.

Mert sok „Czagány-család" él még rajtuk kívül Martfűn, a t..egyében s az országban.

e=r bubát *•

/

\