Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-15 / 166. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. július 15­Lévé/ egy feke KEDVES FERI BARÁTOM! D teonyára csodálkozol, hogy tegnapelőtt! bi­zalmas beszélgetésünk most az újságban lát napvilágot. De amit mondtál és ahogy mondtad mégis a nyilvános­ság elé kívánkozik, lévén kor — vagy ) a Így jobban tetszik — kórtünete a mai időknek. Mindenekelőtt engedd meg, hogy bemutassalak: B. Ferenc ifjú segédmunkást, aki sze­ret „élni" mint a hogy kifej­tetted: mászkálni a haverok­kal, focizni, meg a lányokkal cicázni. (Ezt ugyan nem így mondtad, hanem... no de en­gedtessék meg nekem, hogy modorodat legalább itt az új­ság hasábjain megfésüljem.) Szerinted az elegáns meg­jelenés minden kellékével rendelkezel. Azaz- van test- hezsimuló fekete inged és ugyanolyan színű magasnya­kú pullóvered, cowboynadrá- goc "''--’a díszítéssel és nyakbanőtt hajad, amit sors­társaid találó hasonlattal „majomhári”-nak neveznek. Beszélgetésünk éppen ebből az öltözékből indult ki. Én megkérdeztem, miért hordod, te meg valami ilyesmit vála­szoltál: mert szép, mert di­vatos, mert buknak rá a nők, mert nyugaton is eZt hordják. Körülbelül ebben foglalható össze a véleményed és ha két hason zőrü barátod el nem ci­pel „csörögni", talán én is tudtam volna a kérdésedre felelni: miért kérdeztem ép­pen ezt. I gy hát most felelek a * kérdésedre, ahogyan il­lik, sorjában. Hogy ez a fe­kete öltözet szép és divatos lenne? If ötve hiszem. Itt Eurőpáhan kialakult az év­száza lók folyamán egy bizo­nyos ízlés. Ez az ízlés nem tűri a túlzásokat, a különle­gességeket elsősorban férfi­divatban nem. A mi európai ízlésünk a szolid formákat és színeket kedveli. Minden ettől eltérőt, mint divathóbortot előbb, vagy utóbb kivetett magából és elfelejtett a tár­sadalom. A különcködés egyébként nem új találmány. Petőfi korában az arszlánok, nagyapáink korában a giger- lik voltak a köznevetség tárgyai. Mai utódaikat jam- peceknek, sőt súlyosabb ese­ten huligánoknak hívják, de biztos lehetsz afelől, hogy néhány év múlva a jampec- ségnek ez a formája is ki­megy a divatból. Néhány éve még a te közvetlen elődeid nagykockás szövetből készült térdigerő lecsapottvállú „ja­kfa” hordtak, ma már se­hol sem látsz ilyet. A fekete ing és tartozékai nemsokára szintén így járnak, Pesten például már mutatóba se ta­lálhatsz hasonló öltözéket. Egyezzünk meg abban is, hogy ez a viselet nemhogy nem divatos, de nem is szép. Az ember vagy egymillió éve emelkedett ki az állatvilág­ból, szüntelenül fejlesztve mindent önmagában és ön­maga körül, ami emberi. Erre irányultak évtizedeken át a legjobbak, a tudósok erőfe­szítései. Ezért dolgozol te is a gyárban, munkatársaiddal együtt. Hát akkor miért akarsz mindenáron más len­ni? Nem szép ez, mert a szép az emberi társadalomban mindig az ízléssel egyenlő. Azt pedig bízvást elhiheted, hogy ez a viselet ízléstelen. Azok az emberek, akik meg­néznek az utcán, nem elra­gadtatásukat, inkább gúnyos sajnálkozásukat juttatják ki­fejezésre csodálkozó tekinte­tükkel. Persze ezt sem te, sem a ti' said nem veszik észre, egyetlen vágyatok: más lenni, feltűnni. De milyen áron! Ezen még sohasem gon­dolkoztál? Jlfcrt buknak rá a nők. Ez a második érved. Valóban vannak nőfc, akik erre „buknak” akiknek ez tetszik. Hidd el, ez is csak Húsz napi elzárás iátszatsiker. Azok a lányok, akiknek ez tetszik, rendsze­rint olyanok, akikkel nem so­kat törődneK otthon, vagy éppen ellenkezőleg, mindig ésszerűtlen kívánságát telje­sítik. így könnyen csatlakoz­hat az elferdült ízlésnek tá­borához, pedig legtöbbször ő is jóindulatú, rendes kislány, csakhát senki sem magya­rázza meg neki, mi a helyes, az illendő, az ízléses. Az érdekes ebben az eset­ben az, ha egy ilyen lánynak kinyitják a szemét, bámula­tosan gyorsan szakít eddigi öltözködésével, ízlésével, sőt barátaival is. És akkor a szép siker semmivé foszlik. Bizo­nyos vagyok benne, hogy ne­ked is vannak értékes tulaj­donságaid, és ha azzal érsz el sikert a lányoknál, ez mé­lyeb és maradandóbb lesz és a te emberi és férfiúi önbe­csülésed is jobban kielégíti. Ez az érv is elesik hát, ha őszintén nézel önmagadba. Menjünk tovább. Van még egy érved: Ez a divat nyu­gaton. Ne félj, nem tartok neked prédikációt a nyugati világ válságáról és ennek tünetéről, az ifjúság egy ré­szének céltalanságáról. Hiszen neked vannak céljaid, mert jövőre esti technikumba akarsz járni, tavaszra meg egy Panni robogóra takaré­koskodsz. (Hamarabb lett volna meg enélkül a most vásárolt gyászöltözet nélkül.) De én most nem is erről be­szélek. hanem egy fájó emlé­kemről. S ez az emlékem Kalandos és tegyük hozzá egyáltalán nem követésre méltó pályát futott be Kiss Mihályné. A pálya vége a Szolnok városi és járási Rendőrkapitányság zárkájá­ban végződött. Ritka, mikor nők kerülnek ide, s még rit­kább, hogy közveszélyes munkakerülésért, mint Kiss- né. ■Érdemes az előzményeket is megnézni. Kiss Mihályné, a csemői Uj Élet Termelőszö­vetkezetnek volt a tagja, mindaddig, amíg henye élet­módja, munkakerülése miatt a szorgalmas szövetkezeti gazdák ki nem zárták soraik­ból. Ez már körülbelül egy éve történt. Kissné azonban e hosszú idő óta nem vállalt munkát. A könnyebbik utat igyeke­zett választani. Szolnokra jött csavarogni. A rendőrség már korábban is felfigyelt rá, s akkor munkát ajánlottak neki, de még csak kísérletet sem tett arra, hogy dolgoz­zon az Alcsiszigeti Állami Gazdaságban. Végül betelt a pohár, a rendőrség őrizetbe' vette, s a szabálysértési előadó 20 napi elzárásra ítélte. Bizonyára jó lecke lesz ez Kissnének, s mindazoknak, kiket a június 1-én életbelépett 14-es tvr. alapján zárnak így el. Ezt a gyors intézkedést segítő tör­vényerejű rendeletet közve­szélyes munkakerülés, garáz­daság és üzletszerű kéjelgés egyes eseteiben alkalmazzák egyéni elbírálás alapján. mindenkinek fájdalmas, aki­nek kedves az élet, a nyuga­lom. Es az élet, a béke neked is kedves, különben nem ter­veznék 7 923-ban Rómába bevo- traft egy hatalmi té­bolyban, szenvedő egykori szociáldemokrata újságíró és átvette a hatalmat. Véres, kegyetlen terror következett ezután. A fasiszták, mert így hivatták magukat a zsarnok párthívei, fekete inget visel­tek. A feketeingesek hírhedt cselekedeteiről, jogtiprrásáről az egész világ undorral be­szélt. A fekete ing az erő­szak, a munkáselnyomás jel­képe lett. A divathóbort foly­tatódott. Megjelentek Hitler barnaingesei, és Magyarorszá­gon Szálasi zöldingesei. Ezek­ről pedig eleget hallottál szüléidtől, hiszen bátyádat leventeként hurcolták el ott­honról a zöldingesek, s azóta sem hallottatok róla semmit. I átad már mit jelent a fekete ing? Gondolom te nem tulajdonítottál eddig neki fontosságot. De a tisz­tességes emberekben elsősor­ban ezért kelt undort és meg­vetést, nem pedig csodálatot a te fekete inged. És hogy ez nyugaton divat: Én nem tu­dom különválasztani azoktól, afrik ezt egykor viselték. Még az a gondolat is felötlött ben­nem, nem szándékosan ter­jesztették e el ezek a múltból visszamaradt elemek a fekete ing divatját. Persze sokan szívesen is fogadták. Angliá­ban talajavesztett polgári fia­talok hordják ráadásul pisz­kosan, lógó hajjal, gondozat­lanul járnak, mert ez a di­vat. Egy-két magyar folyó­iratban már képefr is jelen­tek meg róluk. Hát nagyjából ezeket a gondolatokat szerettem volna elmondani neked. De talán jobb így. hogy többen is ol­vassák. Es ezekután még csafr azt sem mondom, hogy ne hordd a fekete inget. Viseld nyugodtan, ha jól esik. Meg­dolgoztál érte és ezt is el kell hordanod, mert nem szórha­tod a pénzt. De gondolkozz el azon amit mondtam. Di­vathóbortodtól eltekintve rendes, becsületes munkás fiúnak ismerlek. Es bízom benne, ha elgondolkozol te is, meg társait is, levontok eb­ből az írásból néhány hasz­nos, értelmes követfreztetést. Hernádi Tibor 75úuú a \»* Meghatottan tépdesem zsebkenéőm csücskét, s hang­talanul rebegi ajkam: „sosem feledlefr.. Kicsorduló könnyemet szétmázolom arcomon, tétován intek búcsút, s fájdalomtól sajgó szívvel elindulok. Nem, nem szabad hátranéznem! Ügy akarom emlékét megőrizni, ahogy utólszor láttam: derűsnek, vidámnak, barátságosnak... Ha jaj! Keserves sóhaj tör fel bennem.. Bizony, az elválás rendszerint fájdalmas. Igaz lenne, hogy vége a meghitt beszélgetéseknek? A kávé gőze felett elsuttogott vallomásoknak? Nincs tovább? Nincs tovább? Nincs! Vége! Majd évefr múltán, az uno­kámnak elmesélem, hogy egyszer volt, hol nem volt egy Kedves... nagyon szerettem, s mégis meg kellett tőle válnom... Aztán szépen a feledés homályába merül? Helyébe kerül az új, az szebb lesz, kedvesebb, talán jobban fogom szeretni itt a feketét? Nem tudom.:. Még egy utolsó pillantást vetek rá, a szolnoki Kedves presszóra, tétován intek búcsút, s fájdalomtól sajgó szív­vel elindulok. Elbúcsúztam... most már bonthatják! — rónai — A NaP tói: 4.02 i u l i u a h-kor, nyugszik: 15 19.37 h-kor. A Pántlik Hold tói: 23.21 Uanfik h-kor, nyugszik: nBnrtlt 11.55 h-koc. Időjárás jelentés Várható időjárás: melegebb idő, keleten több felhő, né­hány helyen eső, nyugaton kevés felhő, száraz idő. A délutáni, esti órákban nyuga­ton felhősödés, száraz idő, helyenként zápor, zivatar. Mérsékelt déli, délnyugati. a záporokkal kapcsolatban megélénkülő szél. Várható legmagasabb nappali hőmér­séklet 24—29 fok között. Tá­volabbi kilátásojc: a hét vé­gén hűvösebb idő, nyugati széllel, záporok, zivatarok. — MŰSORRAL EGYBEKÖ­TÖTT ruhabemutató lesz jú­lius 17-én, vasárnap este 6 és 8 órakor a szolnoki Tisza Szálló kerthelyiségében. A bemutatót az Alföldi Állami Áruház .rendezi. Közremű­ködnek a szolnoki Szigligeti Színház művészei és a Ság- vári Endre Művelődési Ház esztrád zenekara. — JÁTÉKVÁSÁR és fagy­laltdélután lesz a tiszaföldvári fmsz — vendéglő kerthelyisé­gében július 23-án délután 3 és este 7 órakor. Szórakozta­tó műsort a Csinn-Bumm cir­kusz művészei: Bilicsi Tiva­dar, Keleti László és Balázs Ferenc adnak. Tangóharmo­nikán Mendelssohn Edit ját­szik. — HUSZONNÉGY KÖ­TELEI úttörő táborozott 12 napig Bükkaranyoson. Tábo­rozás közben ellátogattak Lil­lafüredre, megtekintették a Lenin Kohászati Műveket és a miskolci erdészetet. — KÉSELN1 AKART a szolnoki Népbüfében Csapó László szolnoki lafros. Csapó erősen ittas állapotban Tóth József és fia asztalához tele­pedett. TóthéknaJe nem tet­szett a részeg ember társasá­ga 8 el afrartak távozni. Erre Csapó kést rántott elő. A ve­rekedés elfajulását csak a gyorsan odahívott rendőr akadályozta meg. Az ittas ga- rázdálkoló ellen a 14-es tvr. alapján a városi rendőrkapi­tányság eljárást indított. — SZOVJET TURISTÁ­KAT fogadnak ma este 7 órakor a MSZBT klubban. A fogadást a Kőolajkutató Vál­lalat rendezi. — MEGGYULLADT AZ OLAJ a szolnoki Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat ko­vácsműhelyében. A magasra- kapó lángok belekaptak a pa­latető léceibe. A tüzet a szol­noki tűzoltók oltották eL — PINCETŰZ VOLT Szol­nokon a napokban dr. Kiss Gábor Szabadsági téri házá­ban. A pincében tárolt szén öngyulladás következtében lángralobbant s meggyujtotta a közelben lévő farakást. A tüzet a szolnoki tűzoltók fé­kezték meg. Strandélet a TISZÁN Kör-interjú az első fürdőzőkkel Újra megjelent a szolnoki aszfalton a tűsarkú cipők nyoma és a cukrászdákban leggyakrabban csak egy-két féle fagylaltot lehet kapni. — ezek városunkban a leg­főbb ismertetői elei annak, hogy végre beköszöntött az igazi nyár. (Hogy meddig tart, ki tudja?) Minden bizonnyal ennek tudható be, hogy a Tisza- part is szokatlanul népes volt az első kánikulai dél­utánon. Szalonna-sBtés családi alapon A Tüdőszanatórium üdülő­je előtti bokrok körül vé­kony szürke füstoszlop száll fel és ínycsiklandozó sült­szalonna illat üti meg orro­mat. — A tálalás kissé kezdet­leges — mentegetőzik a rög­tönzött tábortűz mellett fog­lalatoskodó fürdőruhái nő, — miközben férje tüdejének teljes kapacitását kihasznál­va, a kialvófélben lévő tü­zet éleszti. — Rákos Gyula vagyok — mutatkozik be — tanár — és a feleségem révén járok ide, aki az Intézetnél dolgozik. Először vagyunk kinn az idén, nagyszerűen érezzük magunkat Kihasználjuk, a “természetadta lehetőségeket, — mutat a tűzre. A szalon­na bár kissé füstízű, de re­mekül ízlik a strandolás után. Sajnos, a tervezett balato­ni üdülés elmaradt, mert kü­lönböző szakszervezethez tar­tozunk, s így nem tudtunk beutalót szerezni, — kapcso­lódik beszélgetésünkbe is­mét a feleség. Egyébként nemsokára megyünk haza, programúnk van estére, új­ságolja szinte várva a kér­dési — Moziba készülnek? — Nem! Néhány hónapja vettünk egy TV-készliléket, ma remek műsor lesz, a Beszterce ostroma című ma­gyar film. Kajakozás némi veszéllyel Néhány méterrel távolabb, a Pedagógus Szakszervezet strandján vidáman zajlik az élet. A homokban gyerme­kek hancuroznak, egy kis társaság rögtönzött futball­mérkőzést játszik. Lenn a mólón napoznak, s néhány lépéssel odébb Dobos De­zső, a Közgazdasági Techni­kum tanára éppen egy kis kajakot tészta vízre. — Uj utakat keresek a ka­jakozásban — közli nevetve. A hagyományos kettős lapát helyett csak szimpla tollút használok. A sebesség kielé­gítő, csak az iránytartással van néha baj. Rögtön be is mutatja az új módszert, miközben Nagy Tibor általános iskolai igaz­gató motorcsónakkal próbál­ja őt zavarni a mólon ülő kollegák harsány biztatásá­ra. Barna színe elárulja, hogy az első fecskék közé tarto­zik. — Régi Tisza-rajongó va­gyok, szinte minden évben Itt töltöm tejjes nyári sza­badságomat, — büszkélke­dik. — Nem egyhangú ez egy kissé? — Egyáltalán. Nincs na­gyobb öröm számomra, mint figyelni a vén Tisza mindig új, örökké változó arculatát, — mondja hangjában némi pátosszal, de őszinte lelkese­déssel. Csúnya vagy anyu ! A szomszédos mólon fia­tal házaspár élvezi a stran­dolás örömeit. Koncz Tibor, a Terményforgalmi Vállalat dolgozója és felesége a há­roméves Tibikével, aki an­gyali közvetlenséggel, jóaka- ratúan figyelmeztet: Vigyázz! Kiugrik a hal! — A viz még kissé hideg, — jegyzi meg a fiatal apa, — de hamar meg lehet szok­ni. Még csak néhány napja járunk le — a gyerek miatt Tibiké ezalatt mit sem tö­rődve a határozott szülői el­lenkezéssel, fürödni akar. — Mikor mamája megakadá­lyozza ilyenirányú törekvése­it. „férfihez” nem illő módon sírva fakad: „Csúnya vagy Anyu, mért bántasz!” Végül csak megfelelő célprémium — jelen esetben egy nagy adag fagylalt —r ellenében volt hajlandó lemondani a késődélutáni fürdőzésről. — Szerencséje van — for­dul hozzám a papa és a mó­lóhoz közeledő, középkorú férfire mutat: Haám Sándor, a vállalat jogtanácsosa, Ö már régen kijár a Tiszára. — Valóban, Erősíti meg a most érkező: 1925. óta járok ki a Tiszára fürödni. — Mikor kezdte az idei strandolást? — Húsvét hétfőn a Dam­janich uszodában, de május elejétől már ide a Tisza- partra járok. Tehát kimon­dottan az első fecskék közé tartozom, — teszi hozzá ne­vetve. Sajnos, most nyilvános strand nincs. Ha valaki a po­tya-strandra megy, kénje­ién a bokrok között levet­kőzni. És ami a ruhát illeti, — vagy ellopják —, vagy nem! Emiatt fürdenek olyan sokan tiltott helyen. Nekem is nagyon kell vigyázni — egv-egy hosszabb-távu úszás közben — nehogy zsebpén­zemmel hozzájáruljak a rendőrmotoros üzemeltetésé­hez. A 35—40-es években 7 nyil­vános strand és két csónak- kölcsönző volt Szolnokon. A Kinizsi-csónakházban lévő kölcsönző már tavaly sem működött, így azok a stran- dolók. akiknek nincs saját csónakjuk, kénytelenek le­mondani erről a nagyszerű szórakozásról. Amikor a Kinizsi csónak- házban a kölcsönző felől ér­deklődtem, az egyik fiatal sportoló csak vállat vont: Már tavaly sem volt csónak­kölcsönzés. A csónakok ki­öregedtek, elkorhadtak, kise­lejtezték őket. Van remény rá, hogy az idén újra kölcsönözhetünk csónakot? Üjabb vállvonás. — Nem «ok. Rajtunk nem múlik, mi helyet biztosítunk. A csónakok beszerzése a ta­nács hatáskörébe tartozik, mert az egyesületnek nincs erre pénze. Nem becsülik a munkánkat A Tisza túlsó partján* a rendőrőrsön korántsem ural­kodik olyan kitűnő hangulat, mint a vállalati strandokon. j,Alig indult meg a fürdő­idény, máris rengeteg a til­tott helyen való fürdés” — mondja gondterhelten Lévai Mihály őrvezető. „Legtöbben nem becsülik a munkánkat, feleslege.? bürokratizmusnak tartják. Pedig minden figyel­meztetés ellenére már egy haláleset is volt, Tiszapalko- nyán.’’ Másik problémánk a válla­latok közös mentőőrének kér­dése. Az illetékesek kollek­tíván fedeznék a béralapot, csak azt kérték, hogy a ta­nácsnál vegyék állományba. Ehhez viszont a tan*"" nem járult hozzá.. ” ess richy — ' -a

Next

/
Oldalképek
Tartalom