Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-15 / 166. szám
1900. Július 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hogyan kaphatnak tenyészti szői a szövetkezeti gazdák? A tenyészüsző-akciő nagy kedvezményeket biztosít a szövetkezeti gazdáknak, mivel az üsző értékét a szaporulattal törleszthetik le. A termelőszövetkezet vezetői és az állat- forgalmi kirendeltségek alkalmazottainak feladata, — hogy minden szövetkezeti gazdával megismertessék a háztáji tenyészüsző-akciő fettételeit, az igénylők névsorát összeállítsák és a járási, városi tanácsok mezőgazdasági osztályához továbbítsák. r A szövetkezeti gazdák tehát termelőszövetkezetük vezetőinek jelentsék be te- nyészüsző-igényüket. A szövetkezet vezetősége által javasolt szövetkezeti gazdákat a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda (Budapest, V., Arany János út 10.) értesíti az üsző átvételének idejéről és megköti a megállapodást a szövetkezeti gazdával A megállapodás feltételei a következők: A gazda az átvett tenyész- üszőt köteles vemhesíttetni, s az üsző leellése után az első szaporulatot az állatforgalmi vállalatnál leszerződni. ■leszti írban 18—20 hónapos korban a kapott üszőt. Ha a szaporulat tenyésztésre alkalmas, úgy ezzel keil teljesíteni; ha tenyésztésre alkalmatlan, akkor vágóminőségben és a kapott üszőnél legalább 20 százalékkal magasabb súlyban. Azesetben, ha az akcióban kapott üsző kétszeri fedeztetés, vagy mesterséges megtermékenyítés után sem lesz vemhessé* akkor hizlalásra kell leszerződni. Az átvett üszőt és szaporulatát a szövetkezeti gazdának be kell biztosítania a TEGI javára. A kihelyezett üsző elhullása esetén az Állami Biztosító térítési összege és az üsző ára közötti különbséget a szövetkezeti gazdának kell megtérítenie. A megállapodás szerint a gazda az üszőt és szaporulatát addig nem értékesítheti, míg kötelezettségének eleget nem tesz, fe nem törleszti azt Nyári csibenevelés Hazánkban évente több mint 100 millió naposbarom- öt nevelünk. E mennyiség nagyrésze értékesítésre, vágásra kerül, kisebb mennyiség szükséges csupán a törzs- állomány évenkénti felfrissítésére. Igaz, hogy a korai rántani való csibe a legkeresettebb és a legjobban megfizetett áru, de a rántani vagy sütni való csibét is az év minden időszakában 5ól Alma és körte V nyári permetezése Jó minőségű féregmentes és egészséges gyümölcstermésre akkor ■ számíthatunk, ha a rovarkártevők és gombabetegségek ellen időben és előirásszerűen védekezünk. Az alma- és körtefák egyik legveszedelmesebb kártevője az almamoly, mely a gyümölcsöt férgessé, népiesen „kükacossá” teszi. A molyhernyó az alma belsejében aknákat rág, emiatt a férges gyümölcs lehull, vagy a rágá- si sebben megtelepszik a móriba, ami a gyümölcsöt elrothasztja. Az almamoly elleni védekezéshez a PM rendelkezése értelmében június 30-ig lehetett mészarzenátos (Darsinns) permetezést használni az első és második permetezéshez. Ezért jelenleg az almamoly és gombabetegségek (varasodás. lisztharmat) elleni harmadik és negyedik együttes védekezésre — Dar- sin helyett — hektóliteren- ként 40 dekagramm Perni- tet vagy 2^—35 dekagramm 50 százalékos DDT-pépet használunk, melyet vagy nyári higitású mészkénléhez esetleg Sulfex-hez (kolloidkénes szer), vagy pedig 0.5— 0.7 százalékos bordóiléhez keverünk. A Pemit.et mész- kénlével, vagy * Sulfex-szel keverve akkor használjuk, amikor almamoly és lisztharmat ellen szándékozunk védekezni. Ha pedig alma- moly, varasodás és monilia ellen együttesen akarunk védekezni, akkor a Pernitet bordóiléhez keverjük. Bordódé helyett alkalmazhatunk hektóliterenként 20 deka- grammos Vitigran conc réz- oxiklorid tartalmú szert. A réz iránt érzékeny alma- és körtefáknál pedig hektóliterenként 30—40 dekagramm DNRB-t használunk. Amennyiben pedig varasodéi? és lisztharmat ellen szándékozunk együttesen védekezni, az esetben a bordódéit ez vagy Vitigrán-os permet- 'óhez hektóliterenként 1—1.2 kilogramm Sulfex-szet, vagy hektóliterenként 50 dekagramm Sulfarol elemi kéntartalmú szert keverünk. ötödik és hatodik alma- moly elleni permetezéshez üzemi téli almásokban (állami gazdaságok, termelőszö- vctVezetek,* egyéni terme- 'Ő1'! hektói derenként 50--60 rtpi-üenunm Wofatox Scritzpulver 30-at, vagy hektóliterenként 40 dekagramm Wo- fatox Spritzmittelt használjanak. E parathionos permetezések előnye, hogy egyidejűleg védelmet nyújtanak a pajzstetvek mozgó lárvái és a levéltetvek ellen is. Mész- kénlével. bordóilével és egyéb réztartalmú szerekkel sem a Wofatox Spritzpulver 30, sem pedig a Wofatox Spritbittel nem keverhetők. Egyéni termelőknél, ott ahol az óvó- rendszabályok nem tarthatók be — az említett szerek helyett — DDT tartalmú szerek alkalmazhatók (50 százalékos DDT, vagy Pernit), ez esetben azonban á pajzstetű és levéltetű ellen külön permetezzünk hektóliterenként 15—20 dekagramm nyersnikotin és 1 kilogramm káliszappan oldatával. Hetedik permetezés azonos a hatodikkal. Ilyenkor is permetezhetünk hektóliterenként 15—20 dekagramm nyersnikotin és 1 kilogramm káliszappan oldatával. — Ugyanilyen töménységű nikotinnal védekezzünk a pajzstetű második nemzedéke és a későn rajzó almamóly ellen. Ezt a permetezést szükség szerint 2—3 alkalommal megismételjük. Lisztharmat ellen elemi kéntartalmú szert (hektóliterenként 1—1.2 kilogramm Sulfexet) keverhetünk a Wofatox vagy nikotinos per- metléhez. Gombabetegségek ellen augusztus 1-től rézre nem érzékeny fajtáknál hektóliterenként 20 dekagramm Vitigran koncot, míg réz iránt érzékeny fajtáknál hektoliterenként 40 dekagramm DNRB- pépet tartalmazó permetlevet használjunk. Takácsatka irtására nyári higitású mészkénlevet vagy az említett töménységben Sudfexet. Wofatox Spritz- pulver 30-at, vagy Wofatox Spritzmittelt, vagy pedig hektőliterenként 50 dekagramm Sool speciális atkaölőszerből készült permetlevet használhatunk. Wofatoxos permetezést almaérés. illetve szedés előtt két héttel fejezzük be a mérgezések elkerülése érdekében. A pajzstetű utórajzása esetén gvümölcsszüret előtt is ajánlatos, szappanos nikotinnal permetezni. lehet értékesíteni. Ezért nevelésével egész éven át foglalkozni kell. A nyári csibék felnevelése kevesebb gonddal és vesződ- séggel jár, hisz az időjárás a nevelésre ebben az évszakban alkalmasabb. A gyenge naposcsibéket az első héten óvni kell a tűző naptól, de a nevelés későbbi időszakában is a száraz, árnyékos, bokros területek a legjobbak. Árnyékos helyeken történjen az etetés és az itatóedényeket is ilyen részeken helyezzük el, A csibék első elesége hántolt köles vagy kiszitált lisztes és 'léhás részétől megszabadított kukoricadara legyen. Első héten két óránként etessünk, , egy-egy alkalommal 15—20 percig hagyva előttük eléségüket. Az etetés alacsony vályúcskákból vagy leterített zsákfelületről történjen. Negyedik naptól készítsünk részükre keverek- takarmányt is, melybe különféle gabonadarákat, napraforgó olajpogácsát, kevés búzakorpát* mintegy 3 százaléknyi takarmánymeszet (Futor) és nagyon kevés (0,5 százalék) sót is keverjünk. E keveréktakarmányt nedvesítve etetjük. Igen jó állati fehérjetakarmány a fölözött tejből készült túró, aludttej. A túrót a keveréktakarmányban délutáni etetések alkalmával adjuk. A tejtermékektől csibéink gyorsan fejlődnek, gyarapodnak, ezekkel pótolhatjuk elsősorban az annyira fontos állati fehérjéket, hús, hal, vérlisztet, melyekből nagyon kevés áll rendelkezésünkre. A keveréktakarmányt felváltva etessük a száraz kukoricadarával, de az esti utolsó etetés mindig kukoricadara legyen a csibék nagyságának megfelelően mindig nagyobb szeműre darálva, zúzva. Csibék előtt álljon állandóan elegendő friss ivóvíz és aprószemű kavicshoz is hozzá jusisanak, mert a zúzó- gyomruk szükségletét csak így tudják kielégíteni. Takarmányukból ne hiányozzanak a zsenge, apróravágott zöldféleségek sem, mert ezek pótolják a vitaminanyagokat és biztosítják a kívánatos fejlődést. Az egészséges, jól táplált csibe gyorsan tollaso- dik, farok és számytollai egyenletesen nőnek és naponta átlagosan egy dekagrammot gyarapszik, tíz hetes korára eléri a 70 dekás súlyt A nyári csibeneveléssel gyorsan és gazdaságosan nagymennyiségű húst ' termelhetünk, tehát használjuk fel a lehetőségeket minél nagyobb mértékben. Lacza Béla a gödöllői Kisállattenyésztés! Kutatóintézet tudományos munkatársa Vásárnaptár Országos állat- és kirakodó vásárt rendeznek: Július 17-én, vasárnap: Öcsöd, Cegléd, Heves. Július 24-én, vasárnap: Jaszkisér, Mezőtúr. Július 23-án, szombat; Tö- rökszentmiklós. Július 26-án, kedd: Jászfényszaru. * 2 * 2 — A MÁTRÁBA LÁTOGATOTT el 118 tiszafüredi tsz-paraszt, földművesszövetkezeti, üzemi és tanácsi dolgozó július 10-én. Az országjáró kirándulást a TIT tiszafüredi szervezete rendezte. — SZÁZÖTVENEZER csibét keltet ebben a hónapban a megyei tanács szolnoki Baromfikeltető Állomása. Az üzem a téli hónapokban is működik majd, mert a tavalyi sikereken felbuzdulva a termelőszövetkezetek biztosították a feltételeket a téli baromfinevelésre b. rn rr rí 1 n Tuzíigyelo A régi kastély (ma tsz székház) csúcsán, a kémény „társaságában” üldögél naphoszat Tóth Sándor bácsi* a tisza-' földvári Petőfi Tsz tagja Alkalmi napellenzője alól figyeli a határt, nehogy felreppenjen a „vörös kakas” és kárt okozzon a keresztekben, vagy a még esetleg lábon álló gabonában, Eddig szerencsére még nem kellett riasztani atűz- készültségei. 182 ever vagon terményről van sxó !^__^LjjL-ÍllllíÍLMiLÍlÍMWiMIB fa I« hM'r»|«fc|MlfJh#^HfT*acaia!aiaagigtaa>il^^ Nyári szállítási munkaszervezési tanácsok Kezdetét vette a cséplés s ezt megelőzően a hordás, asz- tagrakás megyénkben. A szállítást nagy gonddal kell szerveznünk, hiszen évi szállítási költségünk majd 195 millió forintot tesz ki megyei vonatkozásban. 6.900 kettes lófogat, 380 vontató jöhet itt számításba Ez azt jelenti, ha naponta csak 10 percig rossz a munkakihasználás, az már 2 millió forint, fél órai kiesés pedig 10 millió forint kárt okoz a termelőszövetkezeteknek. Pedig, az egy-két órás kiesés sem ritka. Számoljunk utána, mit jelent ez? A szállításban július 10,-tői szeptember 10-ig tart a munkacsúcs. 50 munkanap alatt kell behordani a gabonát, betakarítani a silókukoricát és a szervestrágya legalább 60 százalékát a földre juttatni. Mintegy 182 ezer vagon termény mozgatására számíthatunk. Egy lőfogatra naponta 40—50 mázsa, egy vontatóra 200 mázsa termény szállítása vár. Jó szervezéssel mindez meg is valósítható. Csakhogy a hiba már ott kezdődik, amikor nem veszik figyelembe, milyen távolságra hordják a terményt. így tú’méretezik a fogatok számát, sokat várakoznak a rakodásnál. Ennek ellentéte, amikor kevés szállítóeszközt osztanak be, ez esetben a szállító munkások állnak, várakoznak. Mindkettőnél a szövetkezetek jövedelmét befolyásolja a kiesés. Gyakori hiba, hogy a vontatókhoz beosztott dolgozókra bízzák a fel- és lerakodást. A munkások ugyanis ez esetben a szállítóeszközön töltik idejüket feleslegesen utazgatnak, növelik az önköltséget. Megtörténik, hogy egy pótkocsival járnak a vontatók. Ez is a termelékenység rovására megy, hiszen az erőgépet nem jól használják ki, vagy miután nem végeznek számításokat 4—5 km-re hordják a szalmás terményeket, még akkor is, ha kevés a szállító kapacitás. így a munkacsúcsok elhúzódnák, megkésnek minden munkálattal. Hogyan szervezzük a szállítást? MAXIMÁLIS PÓTKOCSI* SZÁM, MAXIMALIS KIHASZNÁLÁS. A >fel- és lerakodásnál ne várakozzanak a vontatók, hanem váltott kocsival" szállítsanak. A megrakott pótkocsit a vontató viszi a lerakó' dóhelyre. Ott átkapcsol üres pótkocsira s azt a táblára huzatja. Onnan azonnal kapcsol a rakott kocsira* amelyet időközben pakoltak meg. Ä rakodásnál a pótkocsik egyik helyről a másik helyre történő húzatását ökör és iófogatok végezzék. A rakodók ne a vontatókkal járjanak, hanem a lerakodásnál is, a felrakodásnál is annyi kézi munkaerő legyen, ahányan képesek a rakodást elvégezni az ideig, míg a vontató úton van. Ha ném így szervezik a szállítást, a vontató a munkanap fele részében állni kénytelen. Helyes munkaszervezésnél a tízórás munkaidő az alábbiak szerint alakul két km-ről történő szállításnál: Utón töltött idő 63.3 % Kocsicserélés 24 % Rakodás 8.7 % Várakozás 4. % Ezzel a szervezéssel napi 350—380 mázsa terményt tudunk szállítani. S ettől függ a szállítás költsége. Ezzel a szervezéssel egy mázsa termény szállítási költsége 2 forint ötven fillér. Már 1 pótkocsinál ennek kétszerese és többszöröse is lehet. A megyei 182 ezer vagon terményt véve alapul 1 mázsára eső többletszállításért 2 forint felesleges költséget számolva 36 millió forint károsodás éri termelőszövetkezeteinket. A TÁBLA SZÉLEN CSÉPELJÜNK-E? Ha a szállító Rapacitás megengedi minden terményt, minden szalmát a felhasználás helyére vigyünk. így megelőzzük az őszi és téli sáros időben történő szállítást. — Ahol viszont időben nem tudnánk lehordani a szalmásterményt, ott a tábla szélére hordjanak, s így időben végezhetik a behordást, a csép- lést ’ LEGKÉSŐBB NYOLC NAP MÚLVA BEHORDÄS A szalmástermények aratás után mintegy nyolc nap múltán kazalérettekké lesznek. A hordásra olyan brigádokat szervezzünk, amelyek egy 500 keresztes asztagot egy nap alatt megtudnak rakni. Tanácsunk a következő; Kézi munkerő Lovas iga Vontató 1 km 10 fő 4 fő 2 fő 3 km XI fő 5 fő S fő Amíg a keresztek nincsenek behordva, addig keresztből csépeljenek. Az asztag- hordó brigád természetesen ez alatt asztagoljon. Az ő munkájuk különösen nagy figyelmességet kíván. Napközben a vontatókról, kocsikról, annyian adogassák a kévét, hogy a gép folyamatos etetését biztosítani tudják. Egy tartalék szekérnél több ne álljon bent, de üresen se járjon a gép. S ne egyszerre induljanak a fogatok a tarlóra. Este jól berakva vagy letakarva hagyják' a kazlat A termelőszövetkezetnek érdemes premizálással ösztönöznie a behordó és cséplő brigádokat. Helyes, ha a fogatok nagyobb távolságról nem járnak haza, hanem nyári jászlat készítenek a cséplőgép közelében számukra. NYÁRI MUNKA A TRÁGYÁZÁS ÉS A SILÓ BETAKARÍTÁS Egv silókombájn naponta 7—10 hold földről ezer- ezer- hatszáz mázsa terményt tud letakarítani. Ehhez 1 km. távolságig 1 Zetor 3 pótkocsival elegendő. Hosszabb távolságra a terméseredményektől függően 3—4 vagy ennél több pótkocsit állítsunk be, s valamennyit magasítóval lássuk el. így 40— 50 százalékkal több silót szállíthatunk. A silógödörhöz 8— 10 embert beállítanak a termény lerakására* holott,. ha a pótkocsira egy erős lehu- zót szerelnek percek alatt egyszerre lehúzhatják a rakományt. Nyáron fele költséggel kiszállíthatjuk a trágyát, mint az őszi esőáztatta útakon. Mivel a trágyázás egybeesik a silőzással, lehetőleg lovas igával és a silózástől felszabaduló szabad vontató kapacitással végezzük. Vedrődy Gusztáv megyei főasronómus ±-sJBlz^ T ^Jj^fj^jl
