Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-15 / 166. szám

lfleo. július 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 28 ezer holdon régezték el az aratást a szolnoki járásban A legfrissebb Jelentés arról szá­mol be, hogy a szolnoki járás­ban 80 százaléknál tartanak az aratással. Ez azt jelenti, hogy 28 ezer hold területen vágták le a gabonát. A tiszaföldváft Petőfi Tsz mellé újabb közös gazdaságok sorakoztak fel, s jelentették, hogy befejezték az aratást. így a há­rom kőtelki termelőszövetkezet, a tlszavárkonyi Petőfi és a nagy­körűi Kossuth is. A járási főag- ronómus véleménye szerint mint­egy 6 nap alatt az egész járásban végeznek ezzel a fontos munká­val. Hétezer holdon bántották meg eddig a tarlót. A legtöbb közös gazdaságban hozzáfogtak a hor­dáshoz, csépléshez, valamint meg­kezdték a trágya kihordást. A Hazafias Népfront-bizottságok segítik a közös gazdasagokat A megyénk termelőszövetke­zeti községeiben működő Ha­zafias Népfront-bizottságok a megyei elnökség útmutatása alapján aktív segítői a fiatal gazdaságok megszilárdításá­nak. A nagy mezőgazdasági munkák idején társadalmi erőket mozgósítanak azokra a helyekre, ahol szükség mu­tatkozik. Az aratás és csép- lés zökkenőmentes elvégzésé­re az üzemekben, vállalatok­nál 120 brigádot szerveztek, amelyek készenlétben állnak, hogy szükség esetén segítsé­get adjanak ott, ahol esetle­ges lemaradás mutatkozik. Ezen túlmenően mind na­gyobb politikai nevélőmun- kát fejtenek ki, hogy a közös gazdaságokban minél előbb megvalósuljon az újtípusú paraszti egység. A szocialista községek kialakulását is sok­oldalúan segítik. A .Hazafias Népfront kezdeményezésére megyeszerte társadalmi mér­nökcsoportok alakultak, ame­lyek kidolgozzák a tsz-majo* rok terveit és meghatározzák a falu új arculatát. Eddig 35 mérnök fejezett be különbö­ző létesítmény és falurende­zési terveket. Jelenleg 20 mérnök több mint 30 tsz be- kötőútjának tervén dolgozik. 0 Hegkétszerezik a baromfi- feldolgozást Törökszentmiklóson A törökszentmiklósi BAR- NEVÁL 75 százalékra telje­sítette első félévi tervét. Hogyan látja. Takács Vik­tor igazgató mindazt, ami e szám mögött van? Válaszát a következőkben foglalta ösz- sze: — Először az objektív ne­hézségekről kell szólni. Ar­ról, hogy tsz-eink zöme bár áttért a nagyüzemi baromfi- tenyésztésre, nem redelkezett elég takarmánnyal. Továbbá: könnyű súlyú, sokáig növő csirkefajtákat neveltek. Hoz­zájárult még az átlagsúly csekélysége és A FELVÁSÁRLÁSI NE­HÉZSÉGEK mellett az átlagosnál rosz- szabb eredményhez az is, hogy kevés csibetápanyagot rendeltek a tsz-ek, nem hasz­nálták ki megfelelően -a ba­romfitáp és a kukorica cse­réből adódó lehetőségeket. A vállalat profiljához nem­csak a baromfi-feldolgozás tartozik. Már most jelentős mennyiségű tojást dolgoz­nak fel, ám az Igazi „felfu­tás^ 1965-re várható, ami- koris a tervek szerint 100 kh-ra 27 ezer darab tojás esik évente. Már most ké­szülnek e hatalmas tojás- mennyiség feldolgozására, — mert ez nap! egy millió da­rab tojás átvilágítását jelen­ti 1965-ben. A baromfifeldol­gozás Is megkétszereződik az ötéves terv végére, az 1960-as mennyiség figyelembe véve. Érthető hát, hogy új tojás- feldolgozó üzemet építenek, amihez már hozzá is fogtak. Az egy emeletes épülettömb gépi és építési beruházása 5 millió forintot tesz ki, s a munkát még ebben az évben befejezik a tervek szerint A Jelenlegi 25 százalékos gépe­sítési fokkal szemben az új tojásfeldolgozó üzemben 60 százalékos lesz a gépesítés. GONDOSKODNAK A SZAK­EMBER UTÁNPÓTLÁS­RÓL is. Ä budapesti Élelmiszer­ipari Technikumban három tanulót küldtek társadalmi ösztöndíjjal. — Nyugodtan mondhatjuk, hogy a vállalat vezetősége más módon is ké­szül a következő évek nagy feladatainak megoldására. A pártszervezet kezdeményezé­sére közösen dolgozták ki a vállalat fejlesztési program­ját a második ötéves terv időszakára vonatkoztatva. A 298 dolgozó közül 132-en ad­tak be írásbeli javaslatot. — Ezeknek a javaslatoknak sze­repük van abban, hogy az ötéves terv végére minden dolgozó elvégzi a nyolc osz­tályt, s a helyi gimnázium esvik első osztályát bevon­ják a. politechnikai oktatás­ba és ä diákok nyári szabad­idejükben ^ dolgozhatnak a vállalatnál. A VÁLLALAT KOMMU­NISTA! személyenként 20 őrá társa­dalmi munkát vállaltak, — ezenkívül a műszaki fejlesz­tésből, a rendcsinálásból és az üzem szépítéséből is kive­szik részüket, S hogy érdemes kivenni ré­szüket a dolgozóknak mind a termelő, mind a társadal­mi munkából, hasznos a leg­jobbak között lenni, bizony­ság rá az is, hogy július 16- án a húsz legjobban dolgo­zó KISZ tagot egy hetes bánkuti táborozásra küldik, megtérítve az utazás és ellátási költségeket. Augusztus 20-a körül szán­dékoznak megünnepelni a törökszentmiklósi BARNE- VÁL dolgozói a vállalat fenn­állásának 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból többek között brosúrát kívánnak megjelentetni a vállalat tör­ténetéről, valamint doku­mentációs kiállításon eleve­nítik fel az elmúlt 25 év főbb mozzanatait Zúg a cséplő ~telnek a zsákok ö ra Jászságban ... V LEGFONTOSABB FELADAT A MŰSZAKI FEJLESZTÉS A jászapáti Velemi Tsz- ben pontos ütemtervet készítettek Horváth István elvtárstól, a jászapáti Velemi Endre Tsz elnökétől is azt tudakoltuk: hogyan készültek fel a csép- lésre. Az elnök nyugodt, ma­gabiztos mozdulattal egy gé­pelt papírlapot nyújtott át. Az aratás-hordás-cséplés pon­tos ütemterv^ az. Híven visz- szaadja, milyen precízen, gondosan szervezték meg a betakarítást. Hatvannégy ara­tópár neve sorakozik egy­más mellett, aztán a gép utá­ni kévehordóké, a csomózó- ké, az ebéd- és ivóvízszállító­ké. A hordásnál szintúgy: a fogatosok, villások; az asztag- rakók. Ezek között olvashat­juk Kovács Gábor és Káli Balázs nevét, akik mesterei az asztag rakásának. A két cséplőgéphez is időben meg­szervezték a 24—24 fős mun­kacsapatot. Az írott betűket szavak egészítik ki. A tsz-elnök el­mondja, hogy a család­Eredményes félévet zárt az 54-es (jászberényi) AKÖV. S ilyenkor, a mérlegbeszámo­lók elkészítése után, hogy is lehetne ezt bizonyítani, mint éppen a számokkal, a szá­mok tükrében. Mindenek előtt egy meghökkentő vi­szonyszámra hívjuk fel az olvasó figyelmét. Éspedig ar­ra, hogy a féléves nyereség összege 3 millió 626 ezer fo­rint, a tervezett 3 millió 445 ezer forinttal szemben. S ha figyelembe vesszük, hogy ta­valy 5 millió 700 ezer forint nyereséggel zárt a vállalat, azt látjuk, hogy az 1960. el­ső félévig nyereség közel két­szerese a múlt év hasonló időszakának. Mi tette lehetővé ezt a jelentős „felfutást?” Minde­nek előtt a kocsipark 50 szá­zalékos növelése, ezenkívül az is fontos tényező e komoly munkasikerben, hogy meg­növekedett a szocialista bri­gád cím elnyeréséért küzdők száma: 39 brigádban kétszáz- negyvenen dolgoznak a meg­tisztelő címért, a vállalat nyolcszáz dolgozója közül. S bár a teljesítményeket ezek­ben a napokban mérik fel, annyit már most elárulha­tunk, hogy hat, vagy nyolc brigád el is nyeri a kitünte­tést. Gondolunk itt Kerek István és Mizsei Kálmán te- fuvezető brigádjaira — töb­bek között A harmadik és szintén nem kevésbé fontos tényező a költségcsökkentés terén el­ért kiemelkedő eredmény. Az üzemanyag, alkatrész, gumi és energiafelhasználásánál a személyes felelősség és az egyéni elszámoltatás került előtérbe: naponként értékel­ték ezeket a tényszámokat, s ezáltal a műszaki vezetők napról napra be tudták- tar­tatni az anyagnormákat. — Mindez több mint százezer forint megtakarítást eredmé­nyezett az anyag és alkat­rész felhasználásnál az első hat hónapban. Ki kell még emelnünk az új gumijavító műhely műn­ké baállítását, ami által sike­rült csökkenteni a gumifel- használódását és a javítási költségeket Szembetűnő a fejlődés a szállítás korszerűsítésénél. Az itt elért 172 százalékos félévi tervteljesítést nagy­ban elősegítette, hogy beve­zették az éjjeli kőszállításo­kat, ezenkívül két szállítő- szallagot és hat billenőko­csit kapott a vállalat. Az újabban kapott rakodóbun­ker a teherkocsik állásidejé­nek 25 százalékos csökken­tését teszi lehetővé, Miad-, ebből látható az is, hogy az 54. AKÖV munkájában egyik központi kérdés a mű­szaki fejlesztés. Újabb bizo­nyíték erre, hogy nemrégi­ben alkotó napot rendeztek, melyen 3 újítást és 23 ész- szerűsítést fogadtak el. Az alkotó napot a vállalat kom­munistái kezdeményezték a gazdaságosabb termelés ér­dekében, s határozat született arról is, hogy az elfogadott újításokat az észszerűsítése- ket augusztus 1-ig be is ve­zetik a vállalatnál. Dicséretes és követésre méltó ez a kezdeményezés, de azért is elismeréá illeti a vállalat vezetőit, hogy már most hozzáfogtak az idei cu­korrépa szállítások korsze­rűbb szervezéséhez. A szol­noki és hatvani cukorgyárba csak 30—35 km.-es körzeten belül szállítanak cukorrépát, s hogy a munkát gyorsan le­bonyolítsák, a cukorrépát 7 tonnás kupacokba rakatják a termelőkkel. Ezenkívül sz.*’ lító szallagokat is alkalmaz­nak. A répaszállítás jobb megszervezésével és korsze­rűsítésével, 20 százalékos költségcsökkentésre számíta­nak. A vállalat második félévi programjához tartozik a ko­csipark bővítése is. Három nap alatt hét ragon búza Ennyit szállított be a ter- ményforgalmá raktárába Jászberény legnagyobb ter­melőszövetkezete, a hatezer holdas Lenin Tsz. Ez a közös gazdaság összesen 30 vagon kenyérgabonát ad az állam­nak. Tavaly még a termelőszö­vetkezeti gazdák 'nagy több­sége, 97 százaléka egyénileg takarította be a termést. S mindössze 8 vagon kenyér- gabonát adtak be. Az idén egy termelőszövekezet en­nek több mint négyszere­sét adja a közösség számára. A termelőszövetkezetek ta­vasszal 100 vagon kenyérga­bona átadására szerződtek. Saját erőből csépelnek a jászladányl Aranykalászban A jászladányl Aranykalász Tsz-ben még javában arat­nak. Két kombájn, egy arató­gép és húsz kaszás vágja a gabonát. Ügy számítják, hogy a két arató-cséplő mintegy hatszáz holdról takarítja be a termést. De majdnem eny- nyi területről asztagba kerül a gabona, aminek elcséplésé- hez két gép áll rendelkezé­sükre. A várható termésátlagok­ról is érdeklődtünk. Az agro- nómus elmondotta, hogy a tavaszi árpa 13 mázsát adott, búzából 9 mázsás átlagra szá­mítanak. A gondokról is szólt a szakember. Arról, hogy a gépállomás a két cséplőgép­hez csak egy elevátort tudott biztosítani. Most azon fő a vezetők feje, hogyan oldják meg a szalmahordást, kazla- zást, hiszen a növénytermesz­tésben dolgozók nagy száza­léka nő és idősebb ember, akiknek nem való a rudas- hordás. Nincs sok idő a tépe- lődésre, hogy megoldják ezt a problémát A szövetkezeti vezetők bíznak abban, hogy. a Jászsági Állami Gazdaság pusztakürti üzemegysége se­gítségükre lesz, s ha csak tudja nélkülözni, rendelke­zésükre bocsájtja a szükséges elevátort. Ez nagyban meg­könnyítené a cséplés elvégzé­sét. Három gépre 44 iga hord Jászkíséren A jászkiséri Kossuth Tsz- ben mintegy 900 hold termé­sét három kívülálló cséplő­csapat csépeli el. A tsz nem vállalkozhatott saját erejéből e munka elvégzésére. Még nem fejezik be az aratást, amikor a gépek megindulnak s a 44 igával történő hordás is jelentős emberi erőt köt le. A három gép kiszolgálása, a tartalék asztagok és a gép- tjehordás jó munkaszervezést követel, annál is inkább, mert a gépesek hajnal hasa­dástól késő estig dolgozni akarnák. A tsz vezetősége is azon munkálkodik,*hogy zök­kenő nélkül, folyamatosan haladjon a cséplés és mint­egy két hét alatt elveressék a gabonájukat. A három cséplőgép már ki-, húzatott a területre, kettővel a kombájn aratta t)ú2át csé­pelik. Hétfőn pedig teljes ütemben megkezdik a gabo­na cséplését Nagy Katalin Áldomás helyett segítségadásra indult a hét derekán az Alkotmány Tsz területére a törökszentmiklósi Dózsa Tsz két aratógépe — miután a saját birtokon befejezte az aratást. Ez évben ezerhétszáz holdon arattak a Dózsa Tsz- ben, a termésátlagok a ter­vezet fölöttiek. így búzából 10,50, őszi árpából 12,4 mé­termázsás termést értek el kát. holdanként. Az aratógépesek versengé­se így alakult: Süveges Dá­niel (Dózsa Tsz) holtverseny­ben első Bekker Kálmánnal (T.-miklósi Gépállomás, S. Nagy Zsigmomd (Dózsa Tsz), továbbá a helyi gépállomás két aratógépese: KorócE Já­nos és Fehér Sándor. Félperc alatt kielégíti az igénylőket... — Az öregek felbecsülhe- teilen tapasztalattal, kitűnő szaktudással rendelkeznek — folytatja tovább a félbeha­gyott beszélgetést; A leg­kisebb munkamódszerük is aranyat ér. Hacsak nézem őket, hogyan dolgoznak, ak­kor is sr'iat tanulok. Ha va­lami problémáin van, szíve­sen fordulok hozzájuk segít­ségért. — És mindenki kap segít­séget? *— Gondolatom szerint: igen. Nem tapasztaltam, hogy va­lami oiaiál fogva elutasítottak volna; íme kél „diák“ az élet iskolájából. Az egyik: féle r -^nyekkel, olyan mint amit az ősrégi szólás-mondás meghatároz: „a jég hátán is meg él.” A másik: tapaszta­latlan, mint aki csak elbeszé­lés után ismeri az életet. Mindketten segítségre szol rulnak, mint a járni tanuló gyermekek. Tóth P. Péternek meg többi idősebb szakmun­kásoknak üzenem: fogjuk ké­zen őket... Minder'•»dónk kötelessége ez a kis szivesség, no meg a becsület is így kívánja... es Amótb került Dobák Miklóssal az üzembe. Halgassuk meg az ó véleményét is. A szerencsés Lévai András félig meddig ismeri _z üzemet. Nyaranként, mikor az iskolások hosszú vakációra menteik; ő eljött tanulni. Tavaly az üzemi-gya­korlatot is itt töltötte. — Mióta raktáros? — <-sak néhány napja. „ — válaszolja. Az itt dolgozó ezaoads ágra ment Most én helyettesítem. Különben, én is itt vagyok a javító mű­helyben, a dieseleknél. — Meg van elégedve mun­kahelyével? Gondolkodás nélkül, szív­ből feltörő meggyőződéssel válaszol: — Igen. Mestereim mind­minkiváló szakemberek, akik mellett sokat lehet ta­nulni. csak szemfüles, min­den után érdeklő legyen az ember. A raktárba vételezők jönnek. Lévai András gyakor­lott mozdulattal mozog a pol­cok között. Tudja minden al­katrésznek a helyét, mintha ő helyezte volna oda azokat, Iyem — magyarázza kedvet­lenül. Se itt, se az előző munkakörömben nem kaptam meg a kellő segítséget.­— Mióta van az üzemben? — Július elsején vettem fel a munkát. A kezdet kezdetén Tóth P. Pál, az egyik régeb­ben végzett technikus, aki „meós” beosztásban két éve dolgozik az üzemben, vett pártfogásba. Végig vitt az üzemben és elmagyarázta a- mu- kafolyamatokat. R.egis­nv’rtetett " k hasznos tudni­valóval, amelynek még most is Hasznát veszem. Ilyen segít­séget azóta még nem kaptam. Lépten-nyv-mon arra várok, hogy egy idősebb szakmun­kás szárnya alá vesz és tudá­sából, élettapasztalatából ne­kem is juttat. * — Milyen munkakörbe vá­gyik? — A motorszerelés olyan sz-km ., amely sok gyakorlati •tudást követel. Nem elegendő az, amit elméletben az isko­láiban tanultunk róla. Szere­tem a motorszerelést, a he­lyemmel is meg lennék elé­gedve, ha mi, fiatalok több se^'tséget kapnánk. A ki' “lben raktár. Az új- dcnsült raktáros egy időben Május közepén Dobák Ist­ván benyitott a mezőgazda- sági gépjavító igazgatói iro­dájába. — Kérem, az idén végzek a Gépipari Technikumban, — magyarázta jövetelének cél­ját — állás után szeretnék érdeklődni... Az igazgató szívesnek mu­tatkozott és hellyel kínálta izgatott vendégét. Dobák Mik­lóst a nem várt szives ven­déglátás megnyugtatta. Csak­úgy ömlött szájából a szó. Miiben munkát végezne* az iizembej ? Hoi nelyezik el a fiatal technikusokat’ Mennyit lehet keresni? Van e lehető­ség a szórakozásra? Ilyen és sok más hasonló kérdéssel árasztotta el az akkor még diák, Dobák Miklós, az igaz­gatót, aki aprólékos gonddal válaszolt; Azóta több mint két hónap telt el. Nézzük meg hogyan találta meg számítását a sza­badság lázától megittasodott öregdiák. A csalódó« A motorszerelőknél talál­tam Dobák Miklósra. — Eg mi? a harmadik he­Ketten az élet iskoláiéból A Jászságban jártunk. Láttunk még jócskán lábon álló gabonát, de már hatalmas területeken keresztsorok tutnak a messzeségbe. Napirendre került — a következő 3 nem kevésbé fontos munkafolyamat — a bordás és "séolés. tagok is segítettek az aratás­ban. S nemcsak a munka­könyvesek, hanem olyanok is, akik máskor nem dolgoz­nak a közösben. A jó munka­kedv kialakulásához nagy­ban hozzájárult az emberek­kel való törődés, a róluk va­ló gondoskodás. Üzemi kony­hájuk nincs, de a tsz fogatot biztosított, hogy az asszonyok kiküldhessék a főtt ételt az aratóknak, a cséplőgépnél dolgozóknak. Nem egyszer megtörtént, bogy a termelő­szövetkezeti gazdák feleségei kimentek az ebédszállító ko­csival és egész estig dolgoz­tak. A Velemi Tsz-ben már a hordás járja. Az egyik csép­lőgép a kombájn aratta gabo­nát tisztítja:, a másik iß meg­kezdi a munkát. Nem tart sokéiig a cséplés. Az állam raktárába ezer mázsa termést szállítanak be. Ennyire szerződtek, de bizo­nyára megfölözik ezt a tsz- gazdák fölösleges gabonájá­val. Már beszélgetnek is ar­ról, hogy kettős hasznot hoz a gabona közös értékesítése. Ez sem új dolog már a Vele­mi Tsz-ben. Tavaly a mun­kaegységre járó búzából kö­zel 400 mázsát így értékesítet­tek, most is számítani lehet ilyen mennyiségre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom