Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-14 / 165. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! IxenluD A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL évfolyam, 16S. szám. Ára 50 fillér I960, július 14, csütörtök. Akik hallották, nem hittek a fülüknek, akik olvasták, nem akartak hinni a szemüknek. — Hát erre is képesek vol­tak — tette fel a világ a kér­dést, amikor értesült az újabb amerikai légi provokációról. Korai még a közvélemény reagálásának teljes képét megrajzolnunk, de egy bizo­nyos: a felháborodásnak, a megdöbbenésnek olyan vihara van készülőben, amely végig­söpör az egész földön. Az emberek memóriája ugyant általában jó. Külö­nösen akkor jó, ha létfontos­ságú eseményekre kell emlé­kezniük. És még jobb, ha a2 esemény, amelyre gondolniok kell, csak alig néhány hetes. Az U—2 ügyről van szó. Arról a provokációról, ame­lyet az egész világisajtó akkor szinte egyöntetűen nevezett életveszélyesnek. A Szovjet­unió iránti barátsággal távol­ról sem vádolható nyugati politikusok és kommentárok siettek kijelenteni: ez a fajta kémkedés a történelem legve­szélyesebb felderítése, hiszen egy Mata Hari, egy Lawrence ezredet legfeljebb a saját fe­jét kockáztatta, **» de « Po- •wersek és megbízóik az em­beriség életét teszik fel iszo­nyú hazárdjátékuk oltárára. U—2 — fogalom lett egy amerikai repülőgép márkájának ez a megjelölése, világszerte száz­milliók azonosítják a felelőt­len kalandorpolitika és a nyomában járó katasztrófába veszély fogalmával. Hadd te­gyük hozzá, hogy a népek gyűlölik ezt a fogalmat, hi­szen a csúcsértekezlet meg­hiúsulásé na’- okát látják ben­ne, — joggal. Annyira joggal, hoey ezt még az ü—2 ügy megvizsg' ’ására kiküldött amerikai szenátusi bizottság elnöke, Fulbright szenátor is elismerte jelentésében. Az U—2 ügy döntő módon járult ho zá ahhoz, hogy Eisenho­wer nem mehetett Japánba. Olyan ügy ve1* ez tehát, amely nemcsak az emberisé­get sodor -a halálos veszélybe, hanem megsemmisüléssel fe­nyegette az Egyesült Államok tekintélyének maradványait is. És most egy amerikai fel- derítő-bombázó ismét szovjet területre repült! Az emberek megborzadnak és azt kérde­zik: micsoda lények ülnek fe­lelős helyeken az amerikai hadügyminisztériumban, a Pentagonban, a külügyminisz­tériumban, a State Depart- mentban és a Fehér Házban? Hogy tehetik meg, hogy alig néhány héttel a félreérthetet­len tanulságokat jelentő U—2 eset után ismét megtegyék ezt? Pierre Courfade, a Humanité ismert publicis­tája így ír: „Még az amerikai politika legmegrögzöttebb hí­vei sem titkolhatják megdöb­benésüket ekkora cinizmus láttán”. Mi lehetett a célja az újabb provokációnak0 — kér­dezik to ábbá az emberek és Hruscsov sajtóértekezletén megmondotta a sajnos egye­dül lehetséges választ: kato­nai k« l fliktusok provokálása. Egyes polgári hangok szerint az újabb berepülésnek talán „technikai” rendeltetése volt, a szovjet légierő hatékonysá­gát akarták ismét kipróbálni. A támadó ezúttal is lezuhant. Ha azt akarták tudni, ez má­sodszor is megtörténik-e, vagy az U—2 lelövése afféle vélet­lennek tekinthető, — most megtudták. Az RB—47-hez még rakéta sem kellett, a ren­des légvédelmi tüzérség lőtte le. A New York Post című amerikai lap a minap arra kérte a jelenlegi kormányt, legalább ne tegyen olyat, ami fokozza annak az örökségnek a szörnyűségét, amit majd az új amerikai kabinetre hagy. Sajnos, még ezt a kérést s*m teljesítette az Egyesült Államok távozó kormánya. Soha nem volt nagyobb szük­ség a nemzetközi közvéle­mény erejére, mint most. összeült az angol alsóház és elnökjelölő kongresszusát tartja az Amerikai Demokra­ta Párt. Ez a két esemény jó alkalom arra is, hogy a tekin­télyes nyugati politikai erők végre felzárkózzanak azokhoz a sűrű sorokhoz, amelyek útját akarják állni a kataszt­rófa-politikának. 9hai dbáttiuH'k&an: MiiiMiMiimiiiiiiiiiiiimiHmttHitmiiNitHf* A rakétakorszak versenye ▼ „Forr a bor66 T Az anyakönyvvezetStSI a tárgyalóteremig l 4 fi t • - * jr I-MW y *.. <*£$£$ J A tiszaföldvári Petőfi Tsz tagjai nem várják meg, amig alehúzott szalma őaszeülepszik, hanem frissen kazlakba rakják. Ez már a negyedik kazal, amit az őzehalmi munkacsa­pat összerakott. Garics Antal megfölözte 50 vagonos rállalását Török Pál élre tőrt A Szolnoki Állami Gazda­ságban dolgozó, országos hí­rű kombájnos az idén 50 va­gon gabona betakarítására tett ígéretet. Adott szavát be­csülettel teljesíti. Garics An­tal kedd estig 57 vagon, 22 mázsa gabonát aratott-csé- pelt el gépéveL A rendrearatőval dolgozók versenyében Tőrök Pál ke­rült élre a Szolnoki Állami Gazdaságban. Gépével kedd estig 500 holdról vágta le a gabonát. Tizenöt cséplőgép álll munkába tegnap a kunszentmártoni Járásban Tegnap újabb 15 cséplőgép és cséplőcsapat kezdett mun­kába a kunszentmártoni já­rásban. Kungyalun négy, — Öcsödön négy, Kunszentmár- tonban öt, Szelevényen és Mesterszálláson pedig egy- egy cséplőgéppel gyarapodott tegnap a gabona betakarítás utolsó folyamatában dolgozó gépek száma. Megyénk második ötéves tervjavaslatát C tárgyalta a tanácsülés Tegnap, július 13-án délelőtt 9 órakor összeült Szol­nok megye tanácsa. A nyilvános tanácsülés programjában a megye második ötéves tervjavaslatának megvitatása és elfogadása mellett a megye ötéves testnevelési és sport- programja, a társadalmi tanulmányi ösztöndíj alapításá­ról szóló tanácsi rendelet tervezete, valamint Tiszabá- bolna és Tiszafüred községek közötti területátcsatolás szerepelt. 17 ezer hold aratás a Szolnok megy ei állami gazdaságokban Szolnok megye állami gaz­daságaiban 27 ezer hold őszi és tavaszi árpa, búza várt le- aratásra. A megye állami gaz­daságai 17 ezer holdon már végeztek az aratással. Nyolc­ezer hold őszi árpát, nyolc­ezer hold búzát, 3 mintegy ezer hold tavaszi árpát, zabot vágtak le. A tanácsülésen résztvett Czinege Lajos elvtárs, a Köz­ponti Bizottság tagja, honvé­delmi miniszter, Nánási László elvtárs, országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja, Csáki István elvtárs, a megyei pártbizottság első tit­kára is. A megyei tanács VB elnök- helyettese dr. Salló Ferenc elvtárs rövid beszédében ki­egészítette az írásbaii már is- .-tétéit tervjavaslat állami helyiiparra, helyi •'’elmiszer- iparra, építő- és szolgáltató- iparra s általában a kommu­nális, szociális és kulturális fejlesztésre vonatkozó részét. A végrehajtó bizottság — mint Salló elvtárs mondotta a tervjavaslat kidolgozása során a szocializmus gyor­sabb építése és ezzel együtt az életszínvonal emelése ér­dekében az MSZMP VII. kongresszusa határozatai­ból indult ki. A tervezés minden területen gondos elemzéssel, a főbb gazdaságpolitikai feladatokat tűzte ki célul. Először is a helyi lehetőségek és a me­gyei sajátosságok maximális kihasználását vette figyelem­be, másodszor ipari szinten a helyes profil kialakítását, ab­ból az elvből kiindulva, hogy a tanácsi helyiipar feladata elsősorban a lakosság igé­nyeinek biztosítása. Harmad­szor: koncentrálta a beruhá­zási összeget a lehető leggaz­daságosabb és legszüksége­sebb fejlesztések megoldásá­ra. Három súlyponti feladat köré csoportosul a megyei előirányzat: lakásépítés, egészségügyi terület, általá­nos iskolai tantermi ellátott­Befejezték az aratást Hordanak és csépelnek Jászapátin Végűik a gazoló kapálást Telefonon kaptuk a hírt a községi párttitkár elvtárstól, hogy a jászapáti termelőszö­vetkezeti gazdák szerda este befejezték az aratást. Kevés híján ötezer hold gabona be­takarítása várt a szövetkeze­A szolnoki vasútállomásról jelentjük Növekedett a kocsikihasz­nálás — javult a vonatok me­netrendszerinti Indítása — 103,56 százalékra teljesítették féléves tervüket... A szolnoki vasútállomáson külsőleg semmi sem jelzi, hogy az üzem dolgozói láza­san készülődnek a vasutas nap méltó megünneplésére... Az utazó csak mindennapi eseményre lesz figyelmes: vo­natja menetrend szerint in­dul, vagy: az álldogáló sze­relvény mellett áruval meg­rakott tehervonat húz el. Aki Dienes László üzem­gazdásztól érdeklődik, többet is megtudhat. — Három műszakban hu­szonkilenc szocialista munka­brigád vetélkedik egymással a minél jobb eredmények el­éréséért — újságolja. — Köz­tük hatan az első félévben végzett jő munkájukkal el­érték a szocialista munkabri­gádoknak meghatározott szintet. A verseny eredményének legfényesebb bizonyítéka az, hogy 103,56 százalékra telje­sítették első féléves tervüket, ezzel elérték az élüzem szin­tet. A múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva a te­hervonatok átlagos terhelése vonatonként két tonnával emelkedett. A közlekedett 3100 szerelvényt figyelembe- véve 6212 tonnával több árut szállítottak ugyanannyi te­herkocsival, mint 1959 első felében. 1,3 százalékos javulás mu­tatkozik a személyvonatok menetrendszerinti indításá­nál is. A tehervonatok idő­ben történő indításánál még magasabb ez a szám: eléri a 3 egész öttized százalékot. Eredményesnek bizonyult a dolgozóknak az a fáradozása is, hogy a kocsik állomáson [ való tartforMátát a zzuáidznÁ* lisra csökkentsék. Növelték a vagonok gazdaságos kihasz­nálását. A közlekedett 644 ezer 74 kocsinál — a tavalyi­hoz képest — közel 46 ezer órával csökkent a vagonok állomáson való „üres” tartóz­kodása. Kocsinként 1,1 tonnával több árut raktak, mint a múlt év hasonló időszakában, ezzel 34 ezer tonnával töb­bet szállítottak. E mennyiség elszállításához 230 teherkocsi szükséges. A gazdaságos ko­csikihasználással az üzem dolgozói ennyi új kocsi beál­lítását tették feleslegessé. A statisztikai bizonygatás mellett nézzük meg, kik ha­ladnak az élen? — Leginkább az első mű­szakban dolgozó második, ötödik tartalék és az ötös, he­tes őrhelyeken dolgozó brigá­dokat említhetem — vála­szolja kérdésemre Dienes , László. — Hogyan készülnek a vas­utas nap megünneplésére? — Szeretnénk úgy ünnepel­ni, mint tavaly: élüzem ava­tással. feltételeket már tel­jesítettük, de hogy ismét hoz­zánk kerül-e a zászló, abba még három vasútállomás is beleszól. Természetesen a büszke elmet az igazgatóság legjobb vállalata kapja. Hogy mi leszünk-e jobbak vagy a budapestiek, az még a jövő titka. — Különben a vasutas nap tiszteletére ünnepi műszakot szervezünk, ami egy hétig tart. A szocialista munkaver­seny legj'bbjait — ötven dol­gozót — Hváló jelvény és ok­levél — jutalmazására ter­jesztettünk fel. Az eddigi eredményünk biztató, re­ménykedve tekinthetünk kö­zelgő ünnepünk felé... ■= AJ — tiekre. Az öt közös gazdaság közül a Velemi Endre és az Alkot.i_ány járt élen a nyár legszebb, de egyben legnehe­zebb munkájában. Ennek csupán az a titka, hogy a gépi segítség mellett is gondosan szervezték meg a kézi aratást. A szorgalmas tsz gazdák be- vc-.ták családjukat is az ara­tásba, s így megsokszorozott érövéi végezték a munkát. Jászapátiban az összes arat- nivaló 72 százalékát kézzel vágták le. Sokat segítettek az aratógépek, kombájnok és rendrearatók is. Az Alkotmány Tsz-ben egy kaszára 8 és fél hold aratni- való jutott, ezt le is vágták. Kiemelkedő teljesítmények Is születtek: Nyitrai István és munkacsapata 11 holdról aratta le a termést. Az apáti közös gazdaságok­ban az aratással egyidőben végezték a tarlóhántást is. Eddig 1819 hold területen hántolták meg a tarlót, 311 holdon pedig közép-mélyszán­tást végeztek. Közel 400 hol­don vetettek másodnövényt, főleg kukoricát. Szerdán hozzáfogtak a hor­dáshoz s például a Velemi Tsz-ben 24 holdról rakták asztagba a gabonát A borsó cséplése már napok óta teljes ütemben halad, ma pedig már gabonával etetik a gépeket. A dolgos szövetkezeti gazdák a hordás, cséplés idején a ku­korica gazoló kapálását elvégzik. ság emelése. A második öt­éves tervjavaslat egészében megfelel a megye fejlődésé­nek a következő öt évben — fejezte be beszédét Salló elv­társ. Ezután Csótó István elv­társ, a megyei tanács elnök- helyettes«, a mezőgazdaság kérdésével foglalkozott Még 1959 októberében az MSZMP megyei küldöttér­tekezlete hozott határoza­tot a mezőgazdaság fej­lesztésére — ennek alapján dolgozták ki a második ötéves tervjavaslat mező- gazdasági vonatkozású ré­szét,. — Lényeges változások tör­ténnek a második ötéves tervidőszakban a megye mű­velési-ág szerinti megoszlá­sában. Növeljük a szánaő te­rületeket, kisebb mértékben növekszik a szőlő- és gyü­mölcsterület, s lényeges nö­vekedés lesz megyénk üzemi erdőterületében. A növény- termelés célkitűzései megva­lósításának egyik módja az öntözéses gazdálkodás to­vábbi kiszélesítése. Főként a kutas öntözést kell bevezetni azokon a területeken, ahol folyóvíz nem áll rendelke­zésre. Nagy gondot kell fordíta­nunk a talajjavítási mun­kák szakszerű elvégzésére. A megye adottságait fi­gyelembe vettük az állat- állomány szerkezetének ki­alakításánál is. A szarvasmarha állomány mérsékelt növelése mellett jelentősen növekszik a sertés- állomány aránya. Lényeges helyet foglal el a juh, mivel Szolnok megye legelőinek egy része gazdaságosan csak ezzel - . állatfajtával haszno­sítható. Az állatlétS2ám növe­kedését nagyban elősegíti, hogy a r "vendéknevelés szín­vonalát a tervidőszakban emeljük. Több értékes hozzá­szólás hangzott el. Közöttük Czinege elvtárs néhány javas­lata igen figyelemreméltó, többek között az, hogy a ta­nácsnak jobban fel kell karol­ni a saját erőből történő kez­deményezéseket. A megyei tanács elfo­gadta a második ötéves tervjavaslatot, miszerint 1965-re hatvanhét száza­lékkal növekszik az ipar termelése és másfélszeresé­re a mezőgazdaság bruttó termelési értéke. Ezu+án a tanácsülés áttért más napirenden szereplő kér­dések tárgyalására. Lapzárta­kor még folyik a vita. Rß-47

Next

/
Oldalképek
Tartalom