Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-07 / 159. szám
i960, július 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 80 ezer holdon végeztünk az aratással NÉGY KÉRDÉS - NÉGY VÁLASZ Rekord terméseredmények — rekordteljesítmények arról, mit tesa az Allatforgalmi Vállalat a hizlalóéi terv teljesítéséért Ä héten teljes lendülettel aratnak mindenfelé. Napról napra szenzációs teljesítmények születnek. Vasárnap még azt jelentettük: 50 ezer hold gabonát arattunk le. Ma már ez a szám elavult. Elhagytuk a 80 ezer holdas teljesítményt. Tegnap még azt írta a Népszabadság: 25 vagonnál tart az ország legjobb kombájnosa. Mára már Garics Antal, a Szolnoki Állami Gazdaság kombájnosa túljutott a 35 vagonos teljesítményen. Száznyolcvanhárom holdról 35 vagon 45 mázsát aratott le és csépelt el. Messze kimagasló rekord. A múlt évben egész nyáron 35 vagon volt a teljesítménye. Most azt vállalta; ezen a nyáron nem adja 50 vagonnál alább. Közeledik vállalása teljesítéséhez. Ladányi Lajos, a Bánhalmi Állami Gazdaság kombájnosa a nyomában halad. Százhetven holdról 30 vagon gabona betakarítása dicséri szorgalmát. Beleszólnak a versenybe a gépállomási kombájnosok. A Cibakházi Gépállomáson ■— Horváth Gyula huszonnyolc vagonnál tart. Magyar István huszonnégy vagonnal következik utána Bánhalmáról. Kapitanov Vilmos, aki eddig végig az elsők között dolgozott, most kissé lemaradt, 23 vagonnál jár a Héki Állami Gazdaságban. Az állami gazdaságokban Oravecz Pál vezet a rend- rearatásban 377 holddal a Szolnoki Állami Gazdaság földjein. Ugyancsak a Szolnoki Állami Gazdaságban arat Török Pál 347 hold teljesítménnyel. Az aratógépesek állami gazdasági versenyében Szűcs Lajos, a Szolnoki Állami Gazdaságban 204 holdat vágott le, s ezzel teljesítette egész éves 200 holdas aratási tervét. Palotáson Oláh Béla 126 holddal első. Az állami gazdaságok 11 ezer holdon learattak. Hétezer háromszáz holdon teljesen befejezték az őszi árpa aratását. Búzát háromezer holdon vágtak le idáig. A Szolnoki Állami Gazdaság 50 százalékban végzett a búza aratással is. Haladnak a termelőszövetkezetek. Harmincezer holdon végeztek a búza aratással. Élenjár a kunhegyesi járás 5 ezer holdas eredményével, valamint Mezőtúr és Kisújszállás városok. A játsztelki Alkotmány Termelőszövetkezet 450 holdas búzavetéséből 400 holdon már el van vetve az aratás gondja. A község másik termelőszövetkezete, a Tolbuchin 350 hold búzából kétszázat vágott le. A jánoshidai Béke 320 holdból 160 holdon learatott. Űjabb jelentések érkeztek rekordtermésekről. A szandaszöllősi Vörös Mező Termelőszövetkezet tavaszi árpából ért el rekord- termést. Lapzártakor érkezett: HlllllllillllllllllllllllllllllllllllllllHIMIHIIIIIIf Oláh György mezőhéki kombájnos 707 mázsa búzát csépelt el egy nap alatt — a héki Állami GAZDASÁGBÓL JELENTETTÉK: OLÄH GYÖRGY KOMBÁJNOS RENDRE- ARATÄS UTÁN 707 MÁZSA BUZÄT CSÉPELT EL EGY NAP ALATT GÉPÉVEL. ötvenegy hold vetésről Ti vagon tavaszi árpájuk termett, holdanként 20 mázsás hozamot adva. A Hék4 Állami Gazdaság 120 holdas olasz búzatáblája 24 és fél mázsát termett holdanként. Kísérleti parcelláikon szenzációs termést értek el. Az olasz Pro- duktóre 35, a szovjet Korosz- felfa 31, az ugyancsak olasz Szampasztóre 29 mázsás holdanként! átlagtermést biztosított. Elhalkult a végzős diákok ajkán a búcsúének. Eltávoztak az iskola padjaiból, s helyükbe új „honfoglalók” léptek. Most idősebb „diákok” fogadnak a Szolnoki Gépipari Technikum öreg műhely falai között: a tanulni vágyó tanárok... Sok helyen már elcsépelték az őszi árpát. A hizlalás aratás után sokkal köny- nyebb. Ahol árpa van, ott már hizlalni is tudnak. Ez az az időszak, amelyet ha jól kiaknáznak az Állatforgalmi Vállalat dolgozói, nagy számban megnövelhetik a hizlalásra szerződött süldőmeny- nyiséget. Elsőként azt kérdeztük a vállalat illetékeseitől, hol tart — Nyaranként többszáz pedagógus készül fel a politechnikai oktatásra — folytatja. — Ha minden pedagógus — a minimumot mondom — csak 20 tanulót nevel a szakma szeretetére, akkor már nem volt hiábavaló fáradozásunk. a megye évi hizlalás! tervének teljesítésében. Szolnok megyének 175 ezer süldőt kell meghizlalnia 1960-ban. Eddig 140 ezerre szerződtek le a termelőszövetkezetek és a szövetkezeti gazdák. A szerződéskötésben 82 százalékot értek el félévre. Csakhogy ez még szerződéskötés és nem hizó. Az lenne a jó, ha ennyi hízót Így munkálkodik, így készül hatvanöt pedagógus... Nem árulok el titkot, de úgy érzem, kicsit izgulnak is. És nem csoda. Ősszel már szigorú kritikusaik a tudás- után szomjazó diákjaik elé állnak. •— Arnóth — adtunk volna már le. Másrészt, ha valamiben szükség van arra, hogy túlteljesítsük a tervet, akkor sertéshizlalásban ígéri, hiszen mindenki tudja, nem mondható a legjobbnak a lakosság húsellátása. Most kell rákapcsolni. A most szerződött süldőkből még hizó lehet év végére. Második kérdésünk így szól: Mit tesz az Állatforgalmi Vállalat az aratás utáni időszak kihasználásáért? Azonkívül, hogy a sajtóban, a hirdető vállalatoknál állandóan propagálják a sertéshizlalást, rendszeresen járnak a termelőszövetkezetekben, a szövetkezeti gazdáknál, ismertetik a feltételeket. A kirendeltségeknek célprémiumot tűztek ki a szerződéses sertéshizlalás minél jobb szervezésére. Az utolsó héten valamivel több mint 2 ezer szerződést kötöttek a megyében. S ez jobb, mint az előző hetek teljesítménye. — Harmadik kérdésünk az volt: aluszékonyságukért bíráltuk az Allatforgalmi Vállalat törökszentmiklósi ki- rendeltségét Történt-e változás azóta? Elmondták: a törökszentmiklósi kirendeltségnél új emberek dolgoznak, ezért az Allatforgalmi Vállalat Szolnok megyei központjából hetenként többen is kijárnak segíteni a törökszentmiklósi- aknak. Végül az iránt érdeklődtünk: megkezdődött a szerződéskötés a jövő évre, foglalkoznak-e már vele Szolnok megyében? A kirendeltségek hangoshíradón, dobszóval ismertetik az 1961. évi szerződéskötési feltételeket. A felvásárlók személyesen keresik fel a termelőket, s előjegyzésbe veszik, melyik termelőszövetkezet, melyik szövetkezeti gazda hány darab süldőié szerződik jövőre. A kunhegyes! járásból már érkeztek jelentések, ott megindult a jövő évi sertéshizlalás szerződtetése, — kaptuk a választ Kruzsic elvtárstól, a Szolnok—Heves megyei Állatforgalmi Vállalat osztály- vezetőjétől. ZÚG A CSÉPLŐ... Dobog a gép, telnek a zsákok a kengyeli Dózsa Tsz szérűjén. (Fotó: Farkas Ferenc). c Ahol a nevelők is drukkolnak Százhuszonhárom százalékra teljesítették féléves tervüket a Szolnok megyei gépállomások Fél év után pár nappal teljességében ismertté lettek a Szolnok megyei gépállomások féléves tervteljesítésének adatai. Szolnok megye tizenhét gépállomása 123 százalékra teljesítette féléves tervét. Legjobban a Tószegi Gépállomás dolgozott 145.9 százalékos teljesítményt ért el. Második a Tiszafüredi Gépállomás 141 százalékkal. A A Szolnok Városi Járási Rendőrkapitányság értesíti Szolnok megye lakosságát, hogy Szolnok város belterületén a szolnoki közúti Ti- sza-híd átépítése miatt a 4-es számú főútvonalon az alábbi korlátozások lesznek: 1. Éjszakai forgalom lezárás járművek részére 23 órától 05 óráig. Július 10-ről 11-re virradd éjjel, Július 11-ről 12-re virradó éjjel, Július 12-ről 13-ra virradó éjjel, Július 13-ról 14-re virradó éjjel. Fenti időpontokban a gyalogos közlekedést a korlátozás nem érinti. 2. Teljes forgalom elzárás lesz 1960. július 14-én 23 órától 1960. július 18-án 05 óráig. Ezen idő alatt a hídon semmiféle jármű nem közlekedhet és a gyalogos forgalom Is szünetel. 3. Ezen idő alatt minden -tan 05 órától 23 óráin a harmadik helyen az Alattyá- ni Gépállomás áll 138 százalékkal. A televízió közli Hruscsov elvtárs július 7- én, csütörtökön beszédet mond a bécsi televízióban. A közvetítést 18.45 órai kezdettel a magyar televízió is átveszi. (MTI). gyalogosok átszállítására személyhajó fog közlekedni. A jármű-forgalom részére terelő útnak Budapest felől érkező járművek részére Cegléd — Nagykőrös —Kecskemét — Lakitelek és majd a tiszaugi hídon átkelve Ti- szc'öldvár útvonalát jelölöm ki. Ez az útvonal visszafelé viszonylatban is igénybevehető. A tiszántúli jármű-forgalom részére átkelési lehetőség van tiszafüredi, vagy a kiskörei hídon is. 4. Felhívom és egyben értesítem a megye valamennyi közlekedési eszközzel rendelkező üzem, vállalat és szerv vezetőjét, hogy a fenti időpontokban járműveinek irányítását a fentiek figyelembevételével eszközölje. Szolnok, 1960. július hó 6. Rendőrkapitányság vezetője: Rózsás Frigyes I. őrnagy — Honnan jöttek? — Szegedről, Nyíregyházáról, Sárospatakról — világosít fel Nyári Endre, a csoport vezetője. Egy középkorú, szemüveges tanár az utolsó simításokat végzi munkadarabján. — Fenyvesi László pedagógus. — önként jöttem, — mondja. — Gondolom nagyon helyes, ha az ember gyakorlatban ismeri, amit ellenőriz. A munkaterem másik részében a fémesek vegyszeres kanalat készítenek, míg a „papirosok” dobozt, mértani idomokat. Az egyik őszhajú tanító félkész munkadarabot fog a satuba. — Kovács Sándor — mutatkozik be. Jászberényben tanít a Kos- suth-úti általános iskolában. — Hasznosnak találja-e az itt eltöltött időt? — kérdezem. — Igen — válaszolja és abbahagyja a reszelést. Mert mi az elméleti tanítás mellett a munka-szeretetre is neveljük a tanulóinkat. Iskolánkban most készül egy 4x100 méteres műhely, melyet 20 ezer forint értékű szerszámmal szereltünk fel. Úgy érzem itt a zajos munkateremben „egy híd alappilléreit” építjük a sok hasznos munkaórán át. S az új tanév kezdetén tovább folytatják ezt a nemes munkát és felépítik a hidat, amely összekötőkapocs szerepét tölti be az iskolapad és a munkapad között. Ez a véleménye a közelben dolgozó Előd Istvánné- nak is. — Érdemes volt? — kérdezzük tőle is. — Természetesen! — néz rám, félbehagyva a ragasztást 1 Felhívás Jóska bácsi — AZ UTOLSÓ POSTAKOCSIS Kevesen vették észre, hogy valami eltűnt a szolnoki utcáról. Talán csak abból a kis újsághírből értesültek róla, ami néhány napja megjelent: kivonták a forgalomból Szolnokon az utolsó postakocsit is. Ezentúl gépkocsival szállítjók a postai küldeményeket. A postakocsi kiöregedett. Lekerült a bakról az utolsó postakocsis. Ugyan mit csinál most? Hogyan él? Mihez kezd ezután? Keresésére indultam, s így jutottam el a Daru utcai kis házba. Bottyán Jóska bácsi mosolyogva foggá. Nem várja a kérdést, mesél anélkül is, hiszen annyi mondanivalója van. Csajt nem tudja, hol is kezdje. — Az életéről beszéljen — noszogatja felesége. — Mesélje csak, hogy élt régen? — biztatja. Nagyot sóhajt az öreg. — Jajjaj! se éccakám, se nappalom... Mert a postakocsiról még le se szálltam, az úr — Gyura Kálmán, az akkori vállalkozó — kiadta a parancsot: Jóska fogjon be a hintóba, este hétkor megyünk a kertbe... Túl a Tiszán volt a kertészetük, °da jártak ki dorbézolni négyszer- ötször is egy héten... Vasárnap meg a nagyságákat hordtam a templomba... Eljárt, a gazda udvarolgatni is, főként Szajolba, a doktornéhoz. Egyszer — késő éjjel — alig, hogy kifordultunk a doktorék kapuján, hazajött a doktor úr. Vaktában utánunk lőtt a sötétbe ... Nosza megijedt a gazdám. Aszongya: gyerünk. Jóska fiam! Nem baj, ha minden patkó lehull is... Se éjjele, se nappala ... hetven pengőért. Baleset is érte, a ló állón rúgta, összetört az állcsontja. Pesten töltött kórházban vagy négy hónapot. Ingyen, igaz, az OTI állta a költségeket. Hanem a család nagyon kevés segélyt kapott. Abból ugyan még csak jól sem lakhatott a két gyerek... — Három pengő ötven fillért adott a biztosító egy hétre. Csak a lakbér tizenkét forint volt havonta ... Napszámba jártam lelkem, mostam, takarítottam, meg ami munkát adtak — panaszolja Erzsi néni. Aztán egyszeribe megfordult a világ. Igaz, hogy közben „Jóska fiamból” Jóska bácsi lett, de hát: ha el is telt az idő, az életük is megváltozott. — Volt olyan hónap, hogy ezerhatszáz forintot is hazahozott — dicsekszik az asszony. — De az ezernégyszáz mindig összejött. Egymás szarkába vágnak, úgy magyarázzák: bizony nem is hiányzik semmijük. Hét malac az ólban, ötven csirke, harminc kacsa az udvaron. A kamrából meg el sem fogyott még a tavalyi szalonna, meg zsír. Tavaly télikabátot kapott Jóska bácsi, kétéve meg teljesült a vágya, szép fekete öltöny került a szekrénybe. Lakbért sem kell már fizetni, magukéban laknak- Hat éve építették a kis házat. — Azt nem mondja — évődik Erzsi néni —, hol járt tavaly nyáron? — Hol, hol... hát Hévízen üdültem két hétig. Vígh Bálint intézte el, a kettes posta főnöke, mert hogy én odatartoztam. Nagyon derék ember ám. Minden dolgozóval törődött, mindenre kiterjedt a figyelme, Olyan ő most is, csak hát én már nemigen tartozom oda ... Betegállományban vagyok, baja van a szívemnek... Nagyobb a kelleténél. Három hetet töltöttem a tavasszal Balatonfüreden a szanatóriumban. Látja, ezt is megértem ... Kilencszáz forint táppénzt kapok... Hát kérem, nincs is semmi panaszom, szépen kijövünk belőle, jut mindenre. Erzsi néni is bizonygatja: úgy igaz. A kisunoka, Évike mosolyogva figyeli az öregeket. Szombaton indul Csillebércre. S a levelet már úgy címezi nagyapának: „Bottyán József nyugalmazott posta- kocsisnak, Szolnok.” Mert akkorra a nyugdíj ügy is rendeződik... — rónai —
