Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-06 / 158. szám

I960, július 6.

SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP

3

\ !«í

Lesz=e elegendő zsineg aratásra ?

Hétfőn az utcán állította meg a megyei tanács elnök' helyettesét, Gsótó elvtársat a kisújszállási Dózsa Termelő- szövetkezet képviselője.

— Nagy baj van. Leállt az aratógép, nincs zsineg.

A zsineg ellátásáért a MEZÖSZÖV szolnoki irodája a felelős. Felkerestük őket, nyilatkozzanak, mire számíthatunk az aratás kellős közepén. Papp elvtárs, a vezető tájékoztatott bennünket.

A kisújszállási Dózsa és a kisújszállási Búzakalász Termelőszövetkezetben valóban elfogyott a kévekötő-aratógép zsinegje. A Dózsa 6 mázsát rendelt és csak 3 mázsát kapott aratás előtt A MEZÖ- SZÖV vezetői ugyanis így gondolkodtak: egyelőre minden termelőszövetkezetnek kevesebbet adnak, hogy mindenhol meg tudjon indulni az aratás. Amikor a megrendelés megérkezik, akkor a további igényeket is kielégítik. A MEZÖSZÖV abban volt hibás, hogy nem értesítette a termelőszövetkezetet a hiányzó zsineg-igény átvételi lehetőségéről. A Dózsa Termelő- szövetkezet vezetői abban hibáztak, hogy addig nem is érdeklődlek, míg teljesen el nern fogyott a készletük.

Máshonnan eddig ilyen panasz nem érkezett. A termelőszövetkezetek 220 mázsa zsineget kaptak eddig, 15 mázsa a raktáron van, 30 mázsát pedig biztonsági tartalékként Baranyából rendelt a MEZÖSZÖV. Az 1959. évi aratózsineg-fogyasztás 180 mázsa volt a megyében. Ezt ugyan nem lehet alapul venni, mert az aratás most hosz- szabban elhúzódik, s egy-egy aratógépre több aratnivaló jut az idén, mint bármikor.

S erre készüljenek fel a MEZÖSZÖV ellátási felelősei. A termelőszövetkezetek pedig előre jelezzék igényüket, ne az utolsó pillanatban kapkodjanak fűhöz, fához.

B. L.

Miért csak 9000 holdat öntöztek ?

2068 ellenőrzés - 106 egészségügyi előadás

A tisztasági mozgalom karcagi eredményei

A város közegészségügyi helyzetének megjavításában évről évre komoly eredményt ért el a tisztasági mozgalom. Az idén ez még fokozottabban megmutatkozik. A tanácsi és társadalmi szervek, üzemek, vállalatok, termelő- szövetkezetek hatékonyan támogatják a mozgalmat.

A Vöröskereszt és az Egészségügyi Osztály rendszeresen ellenőrzi a lakóházakat, üzemi konyhákat, üzleteket, vállalatokat, iskolákat, óvodákat, tsz-eket. Üzemi konyháknál például harmincnyolc esetben történt ellenőrzés az első negyedév folyamán, közegészségügyi szempontból csak 1—2 esett kifogás alá. Az üzemek és vállalatok helyzete sok esetben nem felel meg a közegészségügyi követelményeknek.

Az egészségügyi felvilágosító munka megfelelő. Üzemekben, vállalatoknál 28, termelőszövetkezetekben 18 fel- világosító előadást tartottak, ezenkívül iskolákban és egyéb he1 ysken mintegy hatvanra tehető az elhangzott egészségügyi előadások száma.

iNwuMuiiiHiiiiiiiimHiiHmnmmiilUHiiiiii

i

Értesítés

Felhívjuk az utazóközönség figyelmét, hogy a Budapestről 23.40 órakor induló gyorsított személyvonattól autó- buszjárat csatlakozik Nagykő tán. A járat Jászberényen át közlekedik Jászjákóhalma —Jászapátira.

54, sz. Autóközlekedési V.

Jászberény.

A Vízügyi Igazgatóságtól nyert tájékoztatás szerint eddig a ri-sen kívül megyénkben 40.947 kih-ra kötöttek vízhasznosítási szerződést. Azonban ez csak papíron ennyi, mert a valóságban összesen 9,128 hold az öntözött terület. Ez is jórészt cukorrépa és különböző takarmánynövény. Kukorica csak elvétve, ha akad öntözött. Pedig nem ártott volna már. Miért ilyen kevés?

Egyik legfőbb oka az, hogy hiányosak az öntözőberendezések; Megyénk termelőszövetkezetei mintegy 70 szórófejes öntözőgéppel rendelkeznek. Ezek egy részét a Mező- szöv közel 50 százalékos csőhiánnyal szállította;

A másik ok az, hogy a termelőszövetkezetek a meglévő öntözési lehetőségeket sem használják ki, pedig erre nagy szükség lenne. Azt ma már — úgy hisszük — senkinek sem kell bebizonyítani, hogy öntözni érdemes és kifizetődő. Annál érthetetlenebb a tsz-ek nemtörődömsége. A Vízügyi Igazgatóság új vízkivételi műveket létesít, új csatornák épülnek, s a Mező- szövnél a szórófejes berendezések csöveinek kivételével elegendő egyéb öntözőeszköz van raktáron,

A kukoricán, cukorrépán és a harmadik lucernán még sokat segít az öntözés. A termelőszövetkezetek saját érdekükben ne hagyják kihasználatlanul a lehetőségeket;

Elindult első tengeri útjára a „Leonardo da Vinci”

A 33 000 tonnás Leonardo da Vinci nevű luxushajó június 30-án indult el a gé- nuai kikötőből első tengeri útjára, melynek során 1326 utast szállít New Yorkba.

A hajót, amely a háború óta a legnagyobb olasz személyszállító, július 9-én ünnepélyesen fogadják a new- yorki kikötőben. A Leonardo da Vinci fényűző berendezését a legkiválóbb olasz művészek tervezték, a termek falait kiváló modern festők képei díszítik. A helyiségeket televíziós berendezés kapcsolja össze, hogy az utasok kabinjukból is nyomon követhessék, mi történik a hajó különböző pontjain. Az édesanyák a televízió ernyőjén megfigyelhetik a hajó óvodájában játszó gyermeküket, a zenerajongók plasztikus

hangközvetítő berendezéssel

sugárzott zenét élvezhetnek. A hajó desztilláló berendezése naponta 700 000 liter édesvízzel látja el az utasok szükségletét. A Leonardo da Vinci első útján kiköt Can- nesban, Nápolyban és Gibraltárban is. (Reuter)

^EGYÜTT AZ EGÉSZ IFJÚSÁGGAL

1957 októberében a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség első országos értekezletén született ez a jelszó: „Együtt az egész ifjúsággal”. Ez az egyetlen mondat összegezi, híven tükrözi azt a törekvést, hogy a KISZ, mint a magyar ifjúság egyetlen politikai szervezete, a fiatalok nagy többségét kívánja bevonni aktívan, cselekvőén a szocializmus építésébe. Ez érthető, úgy is mondhatnánk — törvényszerű, hiszen a szocializmus nemcsak a KISZ tagoknak, vagy társadalmunk valamely rétegének, hanem az egész dolgozó népnek, az ifjúság egészének épül. Együtt, egységes erővel kell tehát munkálkodni a jobblétet, boldogabb életet biztosító társadalom építésén.

Az „Együtt az egész ifjúsággal” jelszó azt a nagy és felelősségteljes feladatot rója a KISZ szervezetekre, KISZ- tagokra, hogy állandó politikai-nevelő munkával győzzék meg az ifjúság széles tömegeit, kovácsolják egységbe erejét, s ezt az erőt a szocializmus építésének szolgálatába állítsák. Mindezt csak akkor válthatja valóra az ifjúsági szövetség, ha összeforr az egész ifjúsággal, ha a KISZ-tagok együtt élnek a szervezeten kívüliekkel, a HnflMlttHHItmilMHillllHllfHIIIIIIUIilimimilltlMHiMHUMMHMUattUIHMmUtUmMHiHtM

Ötszáz holdat aratott le Göncző Károly

A gabonabetakarítás hősies erőfeszítéseket követel gépállomásaink traktorosaitól. Nagy a terület, viszonylag kevés a gép, igyekezni kell, hogy minél kevesebb maradjon a kézikaszákra. Egyre- másra érkeznek a hírek a jobbnál jobb teljesítményekről; traktorosokról, akik máris túlteljesítették idei normájukat. Lapzártakor érkezett jelentés szerint Göncző Károly, a Cibakházi Gépállomás traktorosa, aki rendrearató géppel a tiszaföldvári tsz-ek- ben dolgozik, kedden délután elérte az 500 holdat. Munkájához sok sikert kívánunk.

Szeretik a forintot

a kengyeli Dózsában

Valahogy összeszaladtak az emberek a Dózsa Termelőszövetkezet központjában. Kinek- kinek akad elintéznivalója. Ehhez előtte vagy utána hozzátartozik pár szó váltása az ismerősökkel. A kör szélén Gál Sándor az elnök, Szűcs János a főmezőgazdász, meg néhány brigádvezető áll. — Nagy Sándor, a könyvelő tartja őket szóval, közben hatalmas harcsabajuszát simogatva.

— Hallja elnök elvtárs, mit akar ez az ember tőlünk?

Ez az ember Hajósi László termelési felügyelő. Amit 6 kér, az nem is olyan nagy dolpg. Az, hogy a Dózsa zsi- zsiktelenítse a szerződésesen termelt 180 hold étkezési borsót.

— Hát ez testvérek között is 20 vagonnal van. Helyiségünk sincs nekünk arra.

Azért az elnök nem hirte- lenkedi el a dolgot.

— Aztán mondja meg, mit jelentene ez pénzben?

— Tizenöt forint mázsánként, csak azért, hogy berakják egy jól zárható helyiségbe, s aztán kirakják onnan.

A mezőgazdásznak felcsillan a szeme. Pénzszagot szimatol. Fejében futnak a számok. Húsz vagon borsónál ez 30 ezer forint. Szüksége van arra a Dózsa-beli szövetkezeti gazdáknak. Ha már házhoz kínálkozott a pénz, csak nem engedik tovább?

Egy óra sem telik belé, újra fékez az agronómus benzincsikója az öreg fa alatt. Áll a vásár. Megnézett közben egy lebontásra tervezett tanyát, amibe 250 mázsa borsót is berakhatnak egyszerre. Ajtaja, ablaka légmentesen zár, más meg nem kell hozzá.

Erről beszélgetve ballagunk a központtól kifelé. Tekintetünk a végét sem látható kapásiuceroa-tóbla vonzza. Az egész vetés teljes virágzásban, olyan, mint a kék tenger, méhek ezrei dongják körül a virágokat. Egy mázsa lucemamagért 3500 forint jár. A kengyeli Dózsában meg is kedvelték a pénzt termő növényt. — A kapáslucema kétszer annyit hozhat, mint a sorra vetett. A második kaszálást hagyják magnak. Ez

a jó magfogás előfeltétele, a csendes, száraz időben. Ez igen.

— Mi már csak azt szeretjük, ha a növény kamatosán visszatéríti a ráfordított munkát, — így Szűcs János.

Szeretik a pénzt. S hogy szeretik, vonzódnak hozzá — okosan meg is fogják.

Sz. S.

munkában, a tanulásban, a kultúr- és sportéletben, s ha mindeíiütt bátran hirdetik a párt, a szocializmus igazságát, leleplezik az ellenséges rágalmakat és nézeteket.

Sok lehetőség adódik arra, hogy a fiatalok bebizonyítsák tenniakarásukat, lelkesedésüket. A VII. pártkongresszus határozatai, második ötéves tervünk célkitűzései lelkesítő, nagy feladatokat tűznek szocializmust építő népünk elé. Szűkebb hazánk, megyénk fejlődése is olyan távlatokat nyit, amelyekért érdemes dolgozni teljes szívvel, minden erővel. Az üzemekben a termelési tervek teljesítése, a versenymozgalmak szélesítése, a termelőszövetkezetek felvirágoztatása, a falvak, városok építése, szépítése mind olyan tennivaló, melyek valóraváltásából sok hárul az ifjúságra.

— Megyénk ifjúsága

már tavaly is szép példáját adta annak, hogy részt kér a többtermelésért, az életszínvonal emeléséért folyó küzdelemből. Húszezer fiatal vett részt a különböző termelési mozgalmakban, társadalmi akciókban. Az országos termelési versenyekben a Szolnok megyeiek kapták a legtöbb első, második és harmadik díjat. Száz ifjúsági munkacsapat 1658 kh. kukoricát művelt meg és 30—35, sőt 47 mázsa átlagtermést értek el. Társadalmi munkában 17 gazdasági jellegű épületet építettek fel a fiatalok, ezenkívül a községek szépítésén, a parkosításoknál, fásításoknál is munkálkodtak. Ezekben az akciókban nem csupán KISZ-tagok, hanem jelentős számban szervezeten kívüli fiatalok is tevékenykedtek.

így van ez most is. Említhetjük a Tisza Cipőgyárat, vagy akár a Fűtőházat, ahol a termelési versenyben a szocialista brigád címért küzdők sorában nemcsak KlSZ-tago- kat találunk. S ez áll a mezőgazdaságban lévő versenymozgalmak résztvevőire is. A 30 mázsás kukoricatermesztési mozgalomhoz 181 ifjúsági munkacsapat csatlakozott, kétezerháromszázötven fővel. Százegy munkacsapat tűzte célul a 300 mázsás silókukorica-termés elérését. Az ifjú traktorosok versenyében ötszázharmincöt, a 4000 literes tejtermelési versenyben harmincegy fiatal vesz részt. Szólhatunk a jászherényi járás ifjairól is, akik 45 ex- press-kút fúrásával segítik az öntözést. Vagy a tiszasülyi

csatornaépítésről, ahol nyolcszáz középiskolás fiatal munkája által újabb 1500 hold öntözése válik lehetővé.

A közös munka és társadalmi akciók szélesítik a KISZ tömegbázisát. Ezt a célt szolgálja a falusi dolgozók spartakiádja, vagy az ifjúság a szocializmusért próba megrendezése is. Az utóbbin háromezer szervezeten kívüli fiatal is részt vett.

A jelenlegi legnagyobb mezőgazdasági munka, az aratás is jó alkalom arra, hogy tovább erősödjék a KISZ-tagok és a szervezeten kívüli fiatalok kapcsolata. Az ifjúság részt vállal a gabona gyors és jóminőségű betakarításából. Az üzemekben, termelőszövetkezetekben már jóelőre felmérték erejüket, aratópárokat, kévehordó-, keresztrakó brigádokat szerveztek. A Tisza Cipőgyárból például naponta háromszáz fiatal indul a környező termelőszövetkezetekbe, hogy segítsenek a növényápolásban, a gabona betakarításéban. A kunhegyesi járásban négyszázhatvanöt fiú és leány vállalkozott arra, hogy részt vesz az aratásban. A tisza- földvóri Szabad Nép Tsz-ben és sok más közös gazdaságban vasárnaponként is dolgoznak a fiatalok, a gabonakévék összehordását, keresztbe rakását végzik. A rákóczi- falvi Béke Tsz kiszesei 80 holdról kiskaszával aratják le a gabonát.

Példák sokasága bizonyítja, hogy megyénkben a KISZ szervezetek tömegbefolyása az elmúlt esztendőben és az idén is sokat nőtt. Egyik-másik KISZ szervezetnél azonban még mutatkozik elzárkózás, helytelen befelé- fordulás. A jászberényi Kossuth Tsz-ben például a KISZ tagokból álló ifjúsági m nka- csapatba nem vettek fel szervezeten kívüli fiatalokat. Azok részére külön munkacsapatot alakítottak.

A KISZ szervezetek csak akkor tölthetik be hivatásukat, csak úgy válhatnak az ifjúság vezetőivé, ha leküz- dik az ilyen hibákat s napról napra tevékenykednek a szervezeten kívüli fiatalok megnyeréséért. Ha így dolgoznak, értelmet, tartalmat kap az „Együtt az egész ifjúsággal” jelszó, s egyre több fiatal válik a szocializmus építésének tevékeny részesévé.

Nagy Katalin

Pár perce, hogy kifogták a lovakat az ekekapából. Elhallgatott a zümmögő motor, megpihent az elevátor, mozdulatlanul nyúlik az ég felé az egyre magasodó széna kazal mellett. Az emberek, a hunyadfalvi Hunyadi Tsz gazdái árnyékba húzódva tarisznyát bontanak. Falatozás közben beszélgetnek.

— Néha az ördögöt is feketébbre festik, mint amilyen — mondja valaki. A többiek . jóízűen kacagnak Szemük összevillan, majd az újságíróra néznek, mintegy azt kutatva: érti-e, hogy ez a mondat válasz előbbi szavaira. Mert igaz, hogy nem is olyan régen még az volt a hírük, hogy nem haladnak a munkával, s ők a sereghajtók a járásban. '

Na de ez már nem most volt Azóta történt egy és más. Túljutottak a zökkenőkön, e most bárki megnézheti a területüket. A cukorrépájukat háromszor megkapálták. Most meg a lóval húza- tott ekekapával és kézikapával irtják a gyomot a hatalmas kukoricatáblán. Másodjára kapálnak. Többen a széna behordásávaü, kazlazásá- val foglalatoskodnak. Az árpa földön meg ott sorakozik a többezer kereszt. Jó két nap alatt levágta a gép az 50 hold őszi árpát

Ebédidőben

— Nekem is jutott belőle aratnivaló, vagy hat keresztnyit vágtam le a sarkokon — mondja Veres László.

Hogy így az aratásra terelődött a szó, megvitatják, hogy mikor vághatják a búzát. Faragó Dezső bácsi, idősebb, élettapasztalt ember így vélekedik:

— Egy-két nap múlva munkához láthat az aratógép. Mert úgy számítjuk, hogy mintegy 160 holdat azzal vágunk le.

Valaki közbeveti: zöldes még a búza, várni kell az aratással. Dezső bácsi nem hagyja a maga igazát, bizonygatja:

— Régen az uraságnál is vágtunk ilyen zöldesnek látszó gabonát, s a keresztben szép pirosra érett annak a szeme.

Lesták János elvtárs is Dezső bácsi mellé áll:

— Nem lehet késlekedni és megvárni míg teljes érésben lesz a gabona, mert akkor a végén már csak szalmát vágunk, a szem elpereg — mondja komolyan, meggyőzéssel.

Mások is bizonygatják,

hogy késedelem nélkül kell az aratáshoz fogni. Arról meg, hogy miként szervezték meg ezt a szép, de igen nehéz munkát Göblyös László, a párttitkár szól:

— Közel ötven aratópárt állítunk munkába. Természetesen a családtagok segítségére is számítunk. A növény- ápolásnál is volt, amikor száznyolcvanán dolgoztunk a határban, holott taglétszámunk a száznegyvenet sem éri el. Több asszonynak a férje nem tsz tag, máshol dolgozik, de az aratásban segítenek. Búcsú József, Házi István és Juhász József munkájára már bizton számíthatunk.

— Még többen lennénk, ha a tsz gazdái másként vélekednének — mondja Göcző Imre. — Mert mondjuk meg őszintén, hogy főleg a fiatalabb emberektől gyaki’an halljuk: „csak el tudom tán tartani a feleségemet, nem Kell, hogy ő is a tsz-ben dolgozzon”. Pedig mint egyéni, mindenki az asszony, a család segítségével művelte a földjét. Én sem magam bajlódtam a 8 holddal, a feleségem is mindig dolgozott. így

volt ez másnál is. Most meg senki sem akarja kihozni az asszonyt.

Egy kis csend. Talán az jár az emberek fejében, hogy Göcző Imre az elvenjére tapintott a dolognak. Mert való az, hogy a tsz tagok szorgalma mellett is szükség van a nagy munkacsúcsok idején a feleségek, a családtagok munkájára. A párttaggyűlés javaslatára a tsz vezetősége a munkaegységen felül pénz- beni premizálásban részesíti az aratókat. De nem is a prémiumért, a termésért kell igyekezni.

Jó termést várnak. Fül ön István — annak idején 13 holddal gyarapította a közös területet —, Jerkovies Miklós és még többen úgy mond ják: meglesz a betervezett. F búzából 10, őszi árpától > mázsa átlagban. Az őszi í pa, ami már keresztek!, van, többet is igér. Mind tsz tagnak, s azok családj. nak is érdeke, hogy mi' kevesebb szem peregjen földre, vesszen kárba. — ebédidőben meghallgatott szélgetés azt tükrözi: a nyadi Tsz okos. előrelátó f. dái azt akarják, hogy gv san s a legkevesebb sz veszteséggel takarítsák b első közös nyár gabor mését.