Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-31 / 180. szám
1960. július 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Gáz anyagi érdekeltség a termelés fokozására ösztönöz A Szolnok megyei Termelőszövetkezeti Üzemszervezési Szakbizottság legutóbbi ülésén — Csótó István, a megyei tanács vb. elnökhelyettesének elnöklésével igen fontos kérdést vitatott meg: a termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltsége fokozásának legalkalmasabb módszereit. A bizottság ülésén részt- vettek kiváló tsz elnökök, agronómusok. Ott volt Horváth Imre elvtárs a MSZMP megyei bizottságának titkára, Bereczki Lajos elvtárs, a MSZMP megyei bizottsága mezőgazdasági osztályvezetője, dr. Stenczinger László kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia osztály- vezetője, dr. Vellich Sándor, a Kertészeti Főiskola tan- szakvezető docense, Czéh Györgyné, a Magyar Tudományos Akadémia Üzemtani Intézete munkatársa és a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályának több dolgozója. A szakbizottsági ülésen felszínre kerültek a megye termelőszövetkezeteiben alkalmazott különböző munkára ösztönző módszerek, amelyek mind a munka termelékenységet hivatottak elősegíteni. Értékelték a gyakorlatban alkalmazott jó és rossz módszereket. Ezek közül legjobban beváltak a következők: A munkaegységet az előállított termény vagy termék után határozzák meg. A tervfeladatok teljesítése után alapmunkaegységet írnak s a terven felül termelt javak után vagy többlet munkaegységet, vagy természetbeni prémiumot adnak. Ezeknek mértéke a tsz adottságainak megfelelően változó; általában 10 %-tól 50 %-ig terjed. Például Szászberekén a tervtúlteljesítés 25 %-át, Zagyvarékason 50 %-át jut-» tátják a tagok részére. Speciális növényeknél (kertészet, gyümölcstermesztés) nemcsak a megtermelt terménymeny- nviség, hanem az elért pénzbevétel után premizálnak. A kungyalui Zöldmező Tsz- ben ha a gyümölcstermelésben a bruttó termelési érték meghaladja kát. holdanként a 22.000 Ft-ot, abban az esetben a terven felüli pénzbevétel 30 %-a az ott dolgozó tsz-tagoké. A kertészetben 25.000 Ft a megállapított bruttó termelési érték. Szőlőtermelésnél többnyire egy bizonyos területű szőlőt megmunkálásra kiadnak a tagnak, meghatározva az átlagtermést, a felhasználható munkaegységek számát, valamint azt, hogy milyen munkálatokat kell elvégezni. Ennek alapján alapmunkaegységet írnak jóvá és a terven felüli szőlőtermés 25—50 %-át természetben, vagy pénzben adják a tagnak mint azt a nagyrévi Új Életnél, a tiszainokai Szabadságnál, a cserkeszöllői Magyar Román Barátság Tsz- nél és a jászberényi tsz-ek- nél teszik, , Állattenyésztésben a szaporulati tervek túlteljesítésénél malacból* bárányból és baromfiból természetben, vagy pénzben részesül a gondozó az elért többlet eredményből. Szarvasmarhánál a terven felüli borjúszaporulatot pénzbein premizálják. Ilyen módszert alkalmaz a tiszabői Petőfi, a sza- joli Vörös Csepel, a tiszasasi Rákóczi, a mezőhéki Táncsics Tsz és még igen sok tsz a megyében. Van olyan módszer is, ahol a felnevelt szaporulat után munkaegység jóváírást kap a dolgozó, nem pedig természetbeni vagy pénzbeni prémiumot. Eredményes módszer marha és sertéshízlalásnál, hogy a munkaegységet a naponkénti illetve havonkénti súlygyarapodás alapján kapja a gondozó, vagy pedig pénzben jutalmazzák - figye- lembevéve a felhasznált takarmány mennyiségét. A rákócziujfalui Űj Élet Tsz- nél 20 % darapercent után 20 Ft-ot kap mázsánként a gondozó a munkaegység jóváíráson felül. Az állati termékhozamra való ösztönzésnek is különféle módozatai vannak. Általában a terven felüli tej, gyapjú, tojás 25—50 %-át adják pénzben a gondozók részére mint pl.: a kétpói Szabadság, öcsödi Zöldmező tsz-ekben. A bizottság ülésén a helytelen módszerek is napirendre kerültek. Ezek a következők voltak: Dohánynál és dinnyénél a részesművelés. Nem kötik tervhez a megtermelt meny- nyiséget, hanem akkor is premizálnak, ha nem érik el a tervezett szintet. A kalászosok terméseredménye után premizálnak. Lazán állapítják meg a tervteljesítés mérvét. Ennek ellentéte, amikor elérhetetlen termelési célokat tűznek a tagok elé. Az említett példák alapján a szakbizottság a következőket szögezte le: Az anyagi érdekeltség egyik emelője a többtermelésnek. Ezt szélesíteni kell szocialista jövedelemelosztás alapelveinek figyelembevételével. Egységes módszert termelőszövetkezetekre kidolgozni nem lehet, mert mindegyik más-más körülmények között gazdálkodik. Azonban az alapelv mindenkor a terven felüli teljesítés jutalmazása legyen döntően ott, ahol az emberi munkaerő fokozottabb igénybevétele szükséges mint a kapásnövényeknél, kertészetben, gyümölcs- és szőlőtermesztésben és az állattenyésztésben. Egy község területén belül gazdálkodó tsz-ek igyekezzenek az anyagi ösztönzés módszereit összhangba hozni egymással. Bővíteni kell az eddigieket azzal, hogy a premizálásnál a ráfordításokat is figyelembe kell venni Kalászosoknál ne mindenütt premizáljunk, hanem csak ott, ahol átlagon felüli eredmények elérését tűzték ki célul. Egyéb esetben inkább célprémiumot adjunk az aratás-cséplés gyors befejezésére. A jövedelemelosztási formák tökéletesítésére a FM. normákat felül kell vizsgálni, mert azok a technika fejlődése következtében több üzemágban elavultak. Igen helyes a pénzbeli részesedés kiterjesztése, mint azt a jászteleki Tolbuchin vagy az abádszalóki Lenin Tsz teszi. Mindenütt meg kell valósítani a rendszeres előlegezést és törekedni kell a garantált munkaegységek bevezetésére. A rendszeres előlegezés is már garantálást jelent és viszonylag alacsony színvonalon is meg lehet valósítani. Ehhez az szükséges, hogy a tsz-ek termelési terveiket úgy készítsék el, hogy azokat ne szabják szűkre, állapítsanak meg ebből a szempontból bizonyos „biztonsági tartalékot”, havi bontásban szerepeljenek a várható munkaegységteljesítések, a bevételek-kiadások. így nem következhet be évközben csökkenés az előlegezéseknél. A szakbizottsági ülés végül megállapította, hogy termelőszövetkezeteink zömében jó irányban fejlődnek a jövedelemelosztási és részesedési rendszerek, melyek hatására tsz-eink nagyrésze jó * termelési eredményeket ért el ebben az évben. Nagy Tibor m. üzemszervező. Emeletes székhazai építenek a jászberényi közös gazdaságok Az eleven, pezsgő életű város határában nyolc termelőszövetkezeti gazdaság működik. A vezetőknek, szövetkezeti gazdáknak sok gondot okoz, hogy nincs megfelelő székházuk. Felmerült már nem egyszer a gondolat, hogy épületet vásárolnak. Ez eddig nem sikerült, mivel nem könnyű a célnak megfelelő helyiségeket találni. A közelmúltban a városi pártbizottságon egy tanács- kozás során újból szóbakerült ez a probléma. S itt született az elgondolás, ami jövőre tetté érik: a nyolc termelőszövetkezet 1961-ben közös székházat épít. Az emeletes épületben valamennyi közös gazdaságnak megfelelő irodahelyiségek, a mezőgazdasági szakemberek részére klubszobák létesülnek, s egy 600—800 személyes kultúrterem, amelyben arra is lehetőség nyilik, hogy tablókon, fényképeken keresztül bemutassák a szövetkezetek fejlődését A nagyszerű kezdeményezés megvalósulását a párt és tanácsi szervek is segítik. A tsz székház számára lehetőleg város központjában biztosítanak telket. Az építési szakemberek, Paksi Gábor városi főmérnök vezetésével társadalmi munkában készítik el a létesítmény terveit Hetenként Zsebükben marad a pénz Szolőperonoszpóra és gyümölcsvarasodás ellen permetezzünk VITIGRAN rézoxidklorid tartalmú gombaölő szerrel. Kiváló tapadóképességű, — mész nem kell hozzá. 1 kg Vitigran 2 kg réz- gálicot pótol! Vitigran használata olcsóbb és gazaságosabb a bordói- lénél! Álmamoly irtására jói bevált az 50%-os DDT-pép 0.25—0.35 százalékos oldata, továbbá a PERNIT mikrokristályos DDT-s szer, 0.4 százalékos oldata. Mindkét DDT-s szert keverhetjük nyári higítású mészkénlével és bordóiléveL Arankairtásra kitűnő hatásúnak bizonyult a KREZONIT E, vagy a KUSKUTÄN. Beszerezhető: A Földművesszövetkezetekben, az Állami Kiskereskedelmi Vállalatok boltjaiban és a Vetőmagboltokban. Forgalomba hozza: A Műtrágya és Növényvédőszer Értékesítő Szövetkezeti Vállalat és megyei kirendeltségei. A jászapáti Kossuth T&Zr ben tavaly 2.80 kg búzát osztottak, s más terményből is kimérték mindenkinek a munkaegységére járó meny- nyiséget. Jogosan kérdezhetné valaki miért kell ezt szóba hozni? így van ez rendjén, így szokás. A Kossuth Tsz-ben viszont most sokkal kedvezőbb „szokást” honosítottak meg. Gabonából és egyéb terményből is csak szükségletnek megfelelő mennyiséget szállítják a szövetkezeti gazdák portájára, a többit közösen értékesítik. Miért történik ez így? Azért mert a gazdák nem ellenségei maguknak, nem dobnak ki feleslegesen olyan jelentős összegeket, amit saját hasznukra megtakaríthatnak. Miről is van szó? Arról, hogy tavaly a természetbeni juttatáshoz szükséges termény tárolása, szállítása két hónapot vett igénybe és mintegy 5 ezer munkaegységet emésztett fel. Maradjunk csak a gabonánál. Egy részét csépléskor vitték haza a gabonának, de jelentős mennyiséget zárszámadásig tárolni kellett. S tegyük hozzá nem megfelelő magtárakban, hanem szükség épületekben, ahol gyakran kellett forgatni, szárítani, majd zsákokba szedni. Aztán a szállítás: sáros, fagyos utakon szerte a tanyákra, ahol a szövetkezeti gazdák többsége lakik. Csupán zsákhasználati díjként 12000 forintot fizettek ki. A többi költséggel együtt — ide számítva a munkaegység ráfordítást is — mintegy 90 ezer forint többletkiadása származott a közös gazdaságnak. Érthető, hogy az idei termelési terv készítésénél a vezetők összedugták a fejüket, vitatkoztak, tanakodtak, tanácsot kértek a szövetkezeti gazdáktól is, hogyan kerüljék el a felesleges kiadásokat. S amikor megszületett az elgondolás, azt párttag- gyűlésen, pártesoportértekez- leten, tsz vezetőségi ülésen és a brigádokban is megvitatták. A tsz közgyűlése már egyhangú határozattal mondta ki: mindenből csak a szükségletnek megfelelő mennyiséget csatiak tenné» szetben. Búzából személyenként 3 mázsában állapodtak meg. Kállai Gyula, akinek hat apró gyermeke van, mái megmondta a tsz vezetőinek, hogy nincs szüksége 24 mázsa kenyémekvalóra, a kicsik még nem fogyasztanak sok kenyeret. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a Kossuth Tsz-ben minden szövetkezeti gazda megértette: előnyös számukra a gabona közös értékesítése. Megszabadulnak a tárolási, raktározási gondoktól, a tetemes 'szállítási költségektől. S a család kenyér- nekvalóját jó időben egyenesen a cséplőgéptől szállíthatják. Leszerződtek 8 vagon gabonára, s így csupán nagyüzemi felárként 16 ezer forintot kapnak. Most a közös gazdaságban két cséplőgéppel „veretik” a gabonát és szállítják a terményforgalmi magtárába. Eddig adó- és szerződési kötelezettségük teljesítésére közel 11 vagon termést adtak át Jókedvűen, szorgalmasan dolgoznak mindannyian. Meglesz a kenyerük, zsebükben marad, a pénz isrt amit az új „szokás” által megtakarítanak. N. K. Hevesy György, a Svédországban élő Nobel-díjas magyar fndés 75 éves Hamburg (DP A), Hevesy György, a Stockholmban élő Nobel-díjas magyar tudós augusztus elsején tölti be 75. évét. A kémiai és biokémiai folyamatoknak rádióizotópok útján való tanulmányozásával elismert nevet szerzett magának. 1943-ban kapta meg a kémiai Nobel-díjat. Hevesy György a Magyar Tudományos Akadémiának is tagja. (MTI) t tízezer naposcsibe Ilyenek a július végén kelt apró jószágok — gyönyörködik bennük Cs. Nagy Sándorné szövetkezett gazda. mm m A csibéket Tőkés Lászlóné és Cs. Nagy Sándorné a kel- tetőrácsokból ládákba rakja a szállításhoz. kerülnek a gépbe. .Törrsgárda” Jelvényt rendszeresítettek az alföldi olajkutatóknál Az idén ünnepli a Kőolajipari Tröszt 15 éves fennálá- sát. Ebből az alkalomból a tröszt Alföldi Kőolajfúrási Üzeménél „törzsgárda” jelvényt rendszeresítettek. A jelvényeket az. idei bányásznapon osztják ki azoknak, akik legalább öt éve az üzemnél dolgoznak és becsületes, szorgalmas munkájukkal hozzájárultak az elért eredményekhez. A szép kivitelű „-törzsgárda” jelvényt az idén már mintegy 350—400 olajbányász viselheti. Mint ismeretes az öt karcagi termelőszövetkezet jelentős költséggel, saját erőbő: százhúszezer tojás keltetésé« alkalmas csibekeltetőt létesí- tett. A keltetőt júniusban ál- litották üzembe, s azóta min- 1 den csütörtökön mintegy i tízezer naposcsibe hagyja el- a keltető állomást.
