Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-03 / 156. szám

VTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKf (SZOLNOK megyei')/m / ^ B XI. évfolyam, 156. szám.. Ara 60 fillér 1960. július 3. vasárnap. Aranykezű emberek Jászberényben Acélba öntött büszkeségünk Vasárnapi SPORTMŰSOR Szocialista építőmunkánk lelkesítő távlatai A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága 1960. június 29-én ülést tartott. A Központi Bizottság meghallgatta és jóváhagyta a Politikai Bizottság tájékoz­tatóját a második ötéves terv kidolgozásának állapotáról; megállapította, hogy az a VII kongresszus által elfogadott irányelveknek megfelelően folyik. A Központi Bizottság határozatokat hozott a vegy­ipar fejlesztéséről, az építő­ipar feladatairól, az iparteie- nítés helyzetéről és várható fejlődéséről. A határozatok továbbfejlesztik és konkrétl- zálják a második ötéves terv irányelveit m A Központi Bizottság a vegyipar fejlesztéséről ho­zott határozatában abból az alapvető gondolatból indul ki, hogy a második ötéves tervben az ipar átlagos fej­lődésénél lényegesen na­gyobb mértékben kell fej­leszteni a vegyipart, a ha­gyományos ipari alapanya­gok, mint az acél, a fa, a bőr, gyapjú, stb. egyre inkább helyettesíthetők olcsóbb és előnyösebb tulajdonságú mű­anyagokkal. A mezőgazdasá­gi terméshozamok tervezett nagyarányú növelése ugyan­csak megkívánja a több mű­trágyát, növényvédő és gyomírtószert. Ezért határo­zott úgy a Központi Bizott­ság, hogy a második ötéves terv ipari beruházásainak mintegy hatodrészét a vegy­ipar fejlesztésére, ezenbelül ennek körülbelül a felét a műtrágya, műanyag és mű- száltermelés növelésére kell fordítani. A határozat előírja a rendel­kezésre álló anyagi erőforrá­sok leggazdaságosabb ki­használását Ezért a vegy­ipar fejlesztését elsősorban a már működő üzemek re­konstrukciójával és bővítésé­vel kell megoldani; ahol csak lehet, fel kell használni a ré­gi épületeket néhány fon­tos, a legkorszerűbb techni­kát megvalósító üzemet pe­dig teljes egészében külföld­ről kell behozni. A Központi Bizottság fel­hívja határozatában az ille­tékes szerveket hogy „a ter­vezés még hátralévő idejét használják ki további tarta­lékok feltárására, kezdemé­nyezzék a vegyipar terüle­tén a szocialista országok kö­zötti munkamegosztás továb­bi fejlesztését, a hazai gép­gyártásban pedig a gyárt­mányszerkezet olyan meg­változtatását, amely új gyá­rak építése nélkül lehetővé teszi mind a hazai, mind a külföldi vegyipari gépigé­nyek jobb kielégítését”. Az egész magyar ipar struktúrájában olyan fontos szereppel bíró vegyipar fej­lesztésében megtisztelőén je­lentős szerepe van megyénk­nek. A Központi Bizottság határozata az ezzel járó fe­lelősséget külön kihangsú­lyozva felhívja: első­sorban a budapesti, a Bor­sod, a Hajdu-Bihar, a Szol­nok és a Veszprém megyei pártbizottságot, mint ame­lyeknek területén a legkö­zelebbi években nagyobbará- nyú vegyipari beruházásokat eszközlünk, hogy a vegyipari építkezéseket Jdsérjék figye­lemmel és az építkezések zökkenőmentes lebonyolítá­sához, valamint az induló üzemek kezdeti nehézségei­nek leküzdéséhez nyújtsanak megfelelő segítséget A határozat felhívással fordul a vegyipari létesít­mények tervezésével foglal­kozó szakemberekhez és mindazokhoz, akik a máso­dik ötéves terv e fontos fel­adatának előkészítésén dol­goznak, tartsák szem előtt az új létesítmények minél gaz­daságosabb tervezését, eb­ből a szempontból vizsgálják felül újra a tervezett új nagy létesítményeket. Ugyanis a vegyipar gazdaságossága nemcsak a második ötéves terv időszakában, azon messze túlmenően is befolyásolja egész termelé­sünk gazdaságosságát. A Központi Bizottság ha­tározatában kifejezi azt a meggyőződését, hogy az egész magyar nép magáévá téve a vegyipar fejlesztésének or­szágos ügyét, támogatja a párt és a kormául erre irá­nyuló erőfeszítéseit, felisme­ri azt, hogy ezek az ország v\-ágzását, a lakosság jólété­nek emelését, a szocializmus építészt szolgálják. Ugyancsak fontos és nagy- jelentőségű a Központi Bi­zottságnak az a határozata, amellyel az építőipar, külö­nösen a lakásépítés feladatait szabja meg a második ötéves terv időszakára. Építőiparunk nagyot fejlő­dött az elmúlt másfél évti­zedben. Jelentősen hozzájá­rult hazánk gyorsütemű gaz­dasági és kulturális felemel­kedéséhez. 1950. óta felépült az országban mintegy száz uj gyár, ennél is több üzem jelentősen bővült, kiépült a mezőgazdaságban a gépállo­mások hálózata, felépült 300 ezer lakás; iskolák, kultur- otthonok, kórházak épültek. Ahhoz azonban, hogy a «második ötéves tervnek a VII. kongresszus által elfo­gadott irányelvei megvalósul­janak, az építőipar vezeté­sét, szervezését, műszaki fel- készültségét a jelenleginél magasabb színvonalra kell emelnünk. A második ötéves tervben mintegy 150 milli­árd forintnyi építési munkát kell elvégezni. Fel kell építe­ni 250 ezer lakást Ez meg­követeli, hogy az 1958. évi­hez viszonyítva az építő­anyagipar termelése 85 szá­zalékkal, az építőiparé pedig 80 százalékkal növekedjen 1965-re. Ezekből a feladatokból in­dul ki a Központi Bizottság határozata, amikor az épí­tőipari termelés szervezése, műszaki színvonala és irá­nyítása terén megszabja a magasabb követelményeket. A határozat felhívja az ille­tékes szervek figyelmét a részletekig menően pontos és gondos tervezésre, arra a kedvező körülményre, mely a második ötéves terv és a 15 éves lakásépítési terv is­meretében lehetővé teszi az építőipar számára a hosszú időre szóló perspektivikus tervezést. Külön részletes utalásokat tartalmaz a határozat arra nézve, hogy az építőipar ter­melési programját kellően megalapozzuk a szükséges építőanyagok biztosításával. Az anyagellátás kulcskérdé­se cementgyártásunk fejlesz­tése, ezért helyesli a Közpon­ti Bizottság a KISZ kezde­ményezését a Váci Cement­mű építésének támogatásá­ra; ajánja, hogy ezt a kez­deményezést mások is kö­vessék. más, az építőipar fej­lődését szolgáló létesítmé­nyeken. Bár a második ötéves terv részleteiben még nem kész, de a tervezés jelenlegi álla­potában is világos már előt­tünk, hogy megyénkben is az építőipar óriási feladatok előtt áll. Építőiparunk ter­melésnövekedésénél figye­lembe kell venni, hogy még mindig az átlagosnál alacso­nyabb a termelékenység, sok a tennivaló a korszerű tech­nológia, az előregyártott ele­mek felhasználása, a mo­dern építészeti eljárások be­vezetése, új anyagok felhasz­nálása terén. Fontos feladatként szabja meg a Központi Bizottság ha­tározata, ’ ogy „a megyei és minisztériumi pártszervek ... fordítsanak az eddiginél na­gyobb figyelmet az építőipar fejlesztésére, szervezzék meg és ellenőrizzék az építőipar­nak a második ötével tervfe- ladatokra való felkészülését”. L3j „Az ipartelepítés helyzeté­ről és várható fejlődéséről a második ötéves tervben” — szól a Központi Bizottság — ugyancsr . jelentős határoza­ta. Megállapítja, hogy a tő­kés társadalom örökségeként nemcsak fejletlen, korszerűt­len, hanem egyszersmind te­rületileg észszerűtlenül elhe­lyezett ipar maradt ránk. A felszabadulás óta végbement íejl'dés némileg javított a helyzeten. Az 1960-as évben — a korábbi 53%-al szem­ben — az iparban foglalkoz­tatottaknak már csak 45 szá­zaléka dolgozik a főváros­ban. A második ötéves terv egyik fontos feladata, hogy ezen a helyzeten tovább ja- vítsun— A vidék további iparosításának fontosságát hangsúlyozza a határozat, le­si gezve, hogy megköveteli ezt a vidéki lakosság anyagi, kulutrális színvonalának emelése, a város és a falu közötti lé \yeges különbség csökkentése, az ipari terme­lés szerkezetének gazdaságo­sabbá tétele. A VII. kong­resszus irányelvei alapján a vidék iparának növelése je­lentős mértékben érinti az Alföldet, közte megyénket és elsősorban Szolnok városát. Az erre vonatkozó tervek ki­dolgozása folyamatban van, s a második ötéves terv ré­szeként kerül a dolgozók elé nyilvános megvitatás céljá­ból. A Központi Bizottság ha­tározatában tudomásul vet­te, hogy megtörtént iparunk területi elhelyezkedésének elemzése, az ipartelepítési lehetőségek gondos felméré­se. Egyetért a határozat az­zal az elgondolással, hogy a második ötéves terv ipari be­ruházásainak mintegy négy­ötöde vidékre jusson. Mindez javulást jelent ipa­runk jelenlegi területi elhe­lyezkedéséhez képest, de még nem eredményezi a kérdés végleges megoldását. A Központi Bizottság jú­Aus 29-i ülése határozatai­nak ismeretében még alapo­sabb munkut végezhetünk a második ötéves terv előké- : ítéséért; magabiztosabban haladhatunk előre idei ter- vürk maradéktalan teljesíté­séért — mert e határozatok nyomán még szélesebb; lel- kjsítőbb perspektíva tárul fel előttünk a szocializmus építésének útján. Mozgalmas hétvége Bécsben V érosnézésen B é c s (TASZSZ). Hruscsov szovjet miniszterelnök a ren­delkezésére bocsátott külön autóbuszon szombaton végig hajtatott Bécs főutcáin, meg­tekintett egy óvodát, majd meglátogatta a kénes forrá­sairól híres Theresienbad gyógyfürdőt. A szovjet kor­mányfőt itt a bécsiek ezrei éljenezve köszöntötték. Hruscsov megtekintette Jo­nas bécsi polgármester kísé­retében a gyógyfürdőt, majd a szovjet kormányfő a Bécs nyugati részén levő lakótelep felé indult. A lakók jóval a szovjet kormányfő megérke­zése előtt az utcákon gyüle­keztek, vagy az ablakokból szovjet és osztrák zászlókkal integettek neki. A lakótelepre érkezve Hruscsov szívélyesen elbeszélgetett Anna Bartusek nyugdíjassal, majd megtekin­tette Johann Schaffer nyugdí­jas lakását. A városnézés után Hrus­csov visszaérkezett a bécsi vá­rosházára. Franz Jonas pol­gármester bemutatta a szov­jet kormányfőnek a városi Bécs (MTI). A bécsi város- nézési körút minden állomá­sán sok ember gyűlt össze, hogy üdvözölje Hruscsovot. A látogatás e harmadik napján Hruscsov minden találkozása a bécsiekkel a közvetlen és szívélyes, sőt helyenként lel­kes és forró hangulatú ünnep­lések jellegét öltötte magára. Hruscsov látogatásának hí­rére különösen sok ember — a meidling5 munkáskerület több ezer lakosa — sereglett össze az új Theresien-bad előt­ti téren, s legalább kétezren várták a szovjet kormányfőt Linzer-Strasse-i Hugo Breit- ner lakótelep utcáin. A nyugati lapok Bécsbe küldött különtudósítói —akik az osztrák lakosság hangula­tát és érzelmeit illetően ed­dig csakis a legélesebben szovjetellenes osztrák lapok­szenátus tagjait^ majd Bécs lakossága nevében köszöntöt­te a szovjet vendéget és kísé­retét. — Kifejezte reményét, hogy Hruscsov városnézése idején meggyőződhetett a fő­városi lakosság békévágyáról. Hruscsov válaszbeszédében kijelentette: a szovjet vendé­gek örömmel éltek a lehető­séggel, hogy megtekinthetik Bécset. A városban nagy vál­tozások történtek 1946 óta, amikor első ízben jártam az osztrák fővárosban — mon­dotta. — Gratulálok önöknek sikereikhez és azt kívánom, hogy népük békében és barát­ságban éljen, önök sokat tet­tek és az hasznos munka volt. Hruscsov és felesége, Nyina Petrovna bejegyezték nevüket Bécs város aranykönyvébe. Jonas polgármester egy por­celán lószobrot ajándékozott Hruscsovnak, Nyina Petrov- nát virágcsokorral köszöntöt­ték. Hruscsov uráli ékkövek­ből készült dobozzal és a Szovjetunió életét ismertető képesalbummal kedveskedett Bécs polgármesterének. nak az amerikai hideghábo­rús körök közismert ausztriai ügynökeinek jelentéseire tá­maszkodtak — rendkívül cso­dálkoztak a Hruscsowal ro­konszenvező tömeghangulat láttán és nem akartak hinni a szemüknek. A Theresienbad előtt az egyik nyugati újságíró odalé­pett egy jólöltözött középko­rú férfihez, aki kis papírzász­lót tartott a kezében. — ön, az osztrák kommu­nista párt tagja? — Nem kérem, dehogy va­gyok én kommunista — vála­szolt az illető. — Hát akkor miért van itt és miért készül vörös és pi- ros-fehér-piros zászlóval in­tegetni a szovjet kommunista párt főtitkárának. El kell ismemi, hogy a kér­dezett először meglehetősen zavarba jött és csak néhány pillanatnyi habozás után vá­laszolt a kérdésre. — Itt lakom a szomszéd ut­cában — mondta — betegál­lományban vagyok és ide jöt­tem, mert a házból sokan itt vannak, hogy lássák Hruscso­vot. A zászlót meg itt oszto­gatták a téren. Én nem a kommunistát üdvözlöm Hrus- esovban, hanem azt a külföl­di politikust, aki mint tegnap az újságban olvastam, barát­ja Ausztriának és a mi semle­gességünknek ... Schaffer néni, a 77 éves Jo­hann Schaffer nyugdíjas vas­munkás felesége, akit a Hugo Breitner telepi kis lakásukban pénteken Hruscsov és Nyina Hruscsova meglátogatott, — még egyszerűbben fejezi ki érzéseit. — Soha nem hittem volna, hogy ilyen örömben és meg­tiszteltetésben lesz részem. Milyen kedves és barátságos házaspár. Ezeket az egyszerű szava­kat és gondolatokat feljegyez­ve és a péntek esti schön- brunni meleg hangulatú fo­gadásra gondolva, sok újság­író állapította meg az osztrák fővárosban: Bécsben e láto­gatás napjaiban a kunyhók­tól a palotákig diadalmasko­dik a békés együttélés gon­dolata. (MTI). Tanácskoztak a Szolnok megyei képviselők Szolnok megye képviselő- csoportja július 2-án, dél­előtt 10 órakor, a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága tanácstermében ülést tartott. Az ülésen megtárgyalta a képviselőcsoport megyénk második ötéves ipari és me­zőgazdasági fejlesztési terv- javaslatát. A képviselő csoport ülésén résztvett Kiss Árpád elvtárs, az Országos Tervhivatal el­nöke, Czinege Lajos elvtárs. honvédelmi miniszter, és Csáki István elvtárs, az MSZMP Megyei Bizottságá­nak első titkára. ♦.Örülünk, hogy meglátogattak bennünket“ Hruscsov elv társ és kísérete Becsben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom