Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-01 / 154. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. július í. A Pravda vezércikkben üdvözli a szovjet—osztrák kapcsolatok örvendetes eseményét f A szakszervezetek megyei küldöttértekezletének felhívása A kubai kormány kisajátította a Texaco amerikai olajtársaság finomítóját HAVANNA (MTI) Hírügynökségi jelentések szerint a kubai kormány szerdán kisajátította Texaco amerikai olajtársaság Sanditiago de Cuba-ban lévő olajfinomítóját. Az olajfinomítót a kubai Milicia őrzi, a termelés zavartalanul folyik. A kubai kormány lépésére az adott okot, hogy a Texaco megtagadta szovjet nyersolaj finomítását, jóllehet az érvényben lévő törvényes rendelkezések szerint minden Kubában működő olajtársaság köteles a kormány által rendelkezésére bocsátott olajat finomítani. Jelentették továbbá, hogy az amerikai tulajdonban lévő Esso és az angol—holland Shell társaságok havannai olajfinomítói is megtagadtál? a szovjet nyersolaj finomítását. Egy UPI jelentés szerint a havannai megfigyelők arra számítanak, hogy a kormány napokon belül kisajátítja ezeket az olajfinomítókat is. HiHiiiiiiimiiiHimiiiiHiinimimiiimmiMHi Újabb sikertelen amerikai rakétakísérlet Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy az amerikai légierő a kaliforniai Vanden- berg támaszpontról szerdán a késő esti órákban kétlépcsős „Thor-Agena” rakétát bocsátott fel. A rakéta orrában 136 kilogramm súlyú műszertartályt helyeztek el. Néhány órával a rakéta kilövése után bejelentették, hogy a „Discoverer 12” nem kezdte meg keringését a Föld körül, mert a hordozórakéta nem érte el a szükséges sebességet és nem jutott ki a földkörüli pályára. A rakéta és vele együtt a műszertartály a Csendes-óceán déli térsége fölött visszahullott a Föld légkörébe és elégéit. (MTI) Munka után szórakozzon a Mezőtúri Földműves* szövetkezet éttermének kerthclyiségében fii de g-m el eg ételek, kitűnő italok, hangulatos zene, tánc. Szombaton és vasárnap műsoros est. fővárosi művészek felléptével. Moszkva (TASZSZ). A Pravda csütörtöki vezércikkében méltatja Hruscsov ausztriai látogatásának jelentőségét. A lap megállapítja: „a szovjet nép a legjobb érzelmekkel gondol az osztrák népre. Hazánk mindig következetesen síkra- szállt az osztrák állam épségéért, függetlenségéért”.. Rövid történelmi visszapillantásában a vezércikk emlékeztet arra a nagy erkölcsi támogatásra, amelyben a szovjet nép 1938 tragikus napjaiban részesítette az osztrák népet, határozottan elítélte a hitleri anschlusst. A Szovjetunió elsőként ismerte el 1945 tavaszán az ideiglenes osztrák kormányt — emlékeztet a Pravda. — Az 1955. évi államszerződést a Moszkvában lezajlott szovBécs (MTI). Csaknem valamennyi bécsi lap vezető helyen emlékezik meg Hruscsov szovjet miniszterelnök látogatásának jelentőségéről. A Raab kancellárhoz közelálló österreichische Neue Tageszeitung vezércikkében emlékeztet arra, hogy Ausztria a Szovjetuniónak, és elsősorban Hruscsovnak köszönheti az osztrák állam- szerződés megkötését. A lap szerint a most következő megbeszéléseken nem lesz szó politikai nézet- eltérésekről, hanem elsősorban gazdasági kérdések kerülnek szőnyegre. — Mi osztrákok Hruscsov miniszterelnökben egy olyan ország képviselőjét köszöntjet—osztrák kormányközi tárgyalások készítették elő. A lap ezután hangoztatja, hogy bár a Szovjetunió és Ausztria különböző társadalmi és gazdasági viszonyok között él, a két kormány között semmiféle vitás kérdés nincs. Jól fejlődnek a gazdasági kapcsolatok. A Szovjetunió tiszteletben tartja Ausztria semlegességét, amely elősegíti az európai békét és biztonságot. Amikor 1958-ban az amerikai szotdateszka megsértette az ország semlegességét. a Szovjetunió élesen elítélte ezt a cselekményt és Ausztria védelmére kelt. A vezércikk befejezésül szerencsés utat és sikeres, eredményes békeküldetést kíván Nyikita Szergejevics Hruscsovnak Ausztria földjén. (MTI) jük, amellyel korrekt kapcsolataink vannak. Hruscsov biztos lehet abban, hogy itt Ausztriában örömmel fogadjuk. Hruscsov, mint kormányfő és mint Ausztria barátja jön hozzánk, és éppen ezért szívélyesen üdvözöljük. Az osztrák kormány lapja, a Wiener Zeitung első oldalon közli Hruscsov fényképét és részletesen ismerteti a látogatás első napjának hivatalos programját. — Nagy napja ez Ausztriának — írja üdvözlő cikkében a Volkstimme. Az öröm, amely eltölt bennünket Hruscsov látogatása fölött, nem ismer pártpolitikai határokat SZOLNOK MEGYE DŐL* GOZOI! IPARI ÉS MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁSOK! ÉRTELMISÉGI DOLGOZOK! MUNKASNÖK! FIATALOK! A szakszervezet megyei küldöttértekezlete 63 ezer szervezett munkás mgbízásá- ból I960, június 29-én tartotta tanácskozását. Megvitatta a szocialista építés megyei eredményeit, dolgozóink szociális, kulturális helyzetének alakulását. Az eredmények számottevőek. Az elmúlt időben jelentősen fejlődött megyénk ipara, mezőgazdasága, emelkedett a kulturális színvonal. Dolgozóink megváltozott körülmények között élnek és dolgoznak. Javult szociális, egészségügyi ellátottságuk, biztonságosabbak a munka- feltételek. Szilárdult a szocialista törvényesség üzemeinkben, szélesedett az üzemi demokrácia. Ipari üzemeink a szocialista munkaverseny eszközeivel a dolgozók lelkesedésével. a műszaki fejlesztéssel teljesítik és túlteljesítik terveiket, elősegítve dolgozóink életszínvonalának további javítását. A kongresszusi munkaverseny során dolgozóink hatalmas lelkesedésről tettek tanúbizonyságot. A versenymozgalom eredményeképpen megyénk dolgozói több mint 500 millió forinttal járultak hozzá terven felül a nemzeti jövedelem növeléséhez. A szocialista munkaverseny új hajtásaként bontakozott ki a szocialista brigádmozgalom, melyben több ezer ipari és mezőgazdasági dolgozó kapcsolódott be. A szocialista brigádok a termelési tervek teljesítésén túl önkéntes vállalást tettek tudatuk és jellemük szocialistává formálására. Megyénk mezőgazdaságában forradalmi átalakulás ment végbe, uralkodóvá vált a szocialista tulajdonviszony: megyénk termelőszövetkezeti megye lett. Elismerés jár a megye ipari és mezőgazdasági munkásainak, alkalmazottainak és értelmiségi dolgozóinak azért az erőfeszítésért, amelyet kifejtettek a mezőgazdaság szocialista átszervezésében és megszilárdításában. Politikai és gazdasági fejlődésünkben nagy szerepe van állami gazdaságaink példamutatásának, gépállomásaink termelőszövetkezetekben végzett jó munkájának, az ipari munkásság segítsége mellett. Eredményeink forrása a Magyar Szocialista Munkáspárt őszinte, nyílt politikája, mely a munkásosztály és a parasztság, az értelmiségi dolgozók többségének egyöntetű helyeslésével találkozik, amely elősegíti a fejlődést, azt, hogy megyénk ipari, mezőgazdasági dolgozóinak száma és szervezettsége növekedett, erősödött, öntudata fejlődött. SZERVEZETT DOLGOZÓK! AKTIVISTÁK! SZOLNOK MEGYE DOLGOZÓI! Az előttünk álló legfontosabb feladat hároméves tér- ' vünk sikeres befejezése, új ötéves tervünk programjának j kidolgozása, eredményes be- , indítása, > A felszabadulási munkaverseny lendületének továbbvitelével biztosítsátok hároméves tervünk sikeres túlteljesítését! Irányuljanak erőfeszítéseitek a termelési terv túlteljesítésére, a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésre! Legyetek a műszaki fejlesztés élharcosai! Fejlesszétek tovább a munkaversenyt! Szélesítsétek a szocialista brigádmozgalmat! Vonjátok be a dolgozók tömegeit a megtisztelő szocialista brigád címért küzdő brigádok soraiba! — Takarékoskodjatok az anyaggal! Harcoljatok a pazarlás ellen! Nyaraljon és fürödjön ótebkedtóliáti, mert a Cserkeszöllői Földművesszövetkezet Vendéglője a főzési gondjait is teljesen megoldja. Állandóan hideg-meleg ételek, kitűnő Italok — minden este hangulatos zene. tánc. Szélesítsétek tovább az üzemi demokráciát: emeljétek a termelési tanácskozások és az üzemi tanácsülések színvonalát! Vegyetek részt jövőnk reménysége, a fiatalok és gyermekek szocialista nevelésében: segítsétek megvalósítani az új iskolareformot! Fegyelmezett munkával, a biztonsági rendszabályok betartásával segítsétek elő az üzem-biztonság és üzem- egészségügy további javítását! Erősítsétek soraitok egységét, növeljétek a szervezettséget! Vigyétek sikerre a pártunk vezetésével szocialista építésünk soron levő feladatait, fejezzétek be batáridő előtt a hároméves népgazdasági tervet! A SZAKSZERVEZETEK SZOLNOK MEGYEI K Ü LDÖTTÉRTEKEZLETE A szolnoki műyésztelepen ... elkészült Nagy István szobrászművész kút-szobra. A Fővárosi Tanács megrendelésére készült nagyméretű kőszobor Budán kerül felállításra. A kibic fizeti Nagyon szeretek ultizni. Még álmomban is kísért e szittya játék. Az éjjel is egy különleges ultipartiról álmodtam. Eisehower Tablóultizott az amerikai képviselőházzal. A Szenátus volt a harmadik. Az amerikai adófizető kibicelt. A játék alacsony színvonalon folyt. Elvégre is az amerikai elnöktől (és a két testülettől) senki sem várhatja, hogy jól ultizzon. Hisz Eisenhower még elnöjkös- ködni sem tud, pedig már 8 éve csinálja. S ha ezt nem tudja ennyi idő után, mit várhatunk tőle egy ilyen nehéz játékban? Nemcsak alacsony színvonalú volt a játék, hanem furcsa is. Nem is kártyával játszották. Minden játékos kezében egy csomó, 1960—61-es költségvetési tétel volt. Éppen osztottak, s én vigyáztam: fel ne ébredjek addig, míg egy partit végig nem nézek. Ilyent többet úgysem láthatok — még álmomban sem. Eisenhower egyből a hadügyi tétellel kezdte a licitálást: — 39 milliárd dollár — mondta Ike. Képviselőház hosz- ssasan gusztálta lapjait, majd magabiztosan kivágta: — 39 és fél milliárd. Szenátus meglepően végignézett rajtuk és csak ennyit mondott: — 40 és fél. Szenátus győzött, s Adófizető sziszegve nyúlt a zsebébe és fizetett. Felhördültem: — Azannya!... Hisz ezek nem is ultiznak, csak rabolnak! — s ettől találóbbat még ébren sem tudok mondani. V. L. Nagy napja ez Ausztriának,.. Az osztrák sajtó a szovjet kormányfő látogatásának jelentőségéről JAN PETERSEN : 16. Dr. Wagner csak nehezen igazodik lánya apró lépteihez. Ügy szorítja Inge karját, mintha soha többé nem akarná elengedni. Vaskerítéssel övezett, kertes, villaszerű lakóházak mellett bolyonganak. Széltében-hosszában senki sem látható, Wagner mégis minduntalan elhallgat, megáll, körülnéz. Inge csillapítgatja, de hiába: apja egyre izgatottabb, hangja remeg az idegességtől: — ... Te jól tudod, hogy soha nem politizáltam. Engem mindig csak a munkám érdekelt, ez kötött le... — Tudom, apám, tudom!... De ezt mindenki tudja: — bizonygatja a lány. — Túl sötéten látsz... é — Nem' — vág közbe Wagner. — Egy percig sem maradhatunk!... Hidd el nekem, azonnal mennünk kell! Inge nem szól. Lábai gépiesen mozognak, tekintetét előre szegezi, gondolatai mintha egészen máshol járnának, de meggyötört, feldúlt arca elárulja, mennyire megrázta mindaz, amit apja elmondott. Wagner a lánya felé fordul: — Inge! — mondja, aztán szinte kiáltja: — Inge! Hallod, Inge2 A lány apjára emeli pillantását; úgy érzi. mintha valami nyomasztó, delejes álomból ébredt volna. Szilárd, csengő hangon kérdi: — Azt mondod, többször figyelmeztettek telefonon. De hát ki figyelmeztetett? Kicsoda ? Wagner ijedten, elhárítóan emeli fel kezét, megáll, körülnéz, aztán vadul, türelmetlenül kifakad: — Értsd meg végre, Inge! Értsd meg: minden, amire figyelmeztettek, bekövetkezett! De Inge zavartalanul folytatja: — Mindent el kellett volna mondanod az üzemben! Beszélned kellett volna valakivel! — Megtettem! — kiáltja Wagner. — Beszéltem!... Neumann is a legrosszabbra gondol. Egy telefonfülkéhez érnek. Wagner hirtelen megáll. Inge kérdően néz rá. Apja gyors elhatározással megragadja karját, és behúzza a fülkébe. * Zülichné kijön lakásából, . az ajtót nyitva hagyja, a szemközti ajtóhoz siet, és megnyomja a csengőt. Az ajtó feltárul, Wagnerné várakozóan néz fiatal szomszédjára: — Tessék.*. Tessék, Frau Zülich... Jöjjön be... Zülichné egy pillanatig szóhoz sem jut: soha nem látta még Wagnernét ilyen állapotban! Arca fakó és feldúlt, gondosan ápolt, fekete haja kócosán hull a homlokára. Mi történhetett? — A férje telefonál — mondja végül, összeszedve magát. — Azért hívott fel minket, mert az önök készüléke valószínűleg rossz... — Ö, nagyon köszönöm! — préseli ki magából Wagnerné, és átsiet a szemközti lakásba. Wagner hallgatja a feleségét, aztán félbeszakítja: — ... Betörés?... Nem. Szó sincs róla, Rita!... Figyelj jól: azonnal lemész a gyors- vasúthoz, hallod?!... De, de!... Igen, most rögtön... Inge a telefonkagyló után nyúl, apja azonban eltolja a kezét. Kettőjüknek oly szűk a fülke, hogy mozdulni is alig tudnak. Wagner egyre türelmetlenebb: — Majd mindent elmondok, csak gyere! — kiáltja a kagylóba. — Ügy, ahogy vagy!... Inge, Inge is itt van... itt mellettem... Jó. Átadja a hallgatót lányának. — Anya?... — kérdi Inge fojtott hangon... — Igen, apával... Mi történt?... Az egész lakást?!... Nem értem... Borzasztó!... Wagner int: ő akar beszélni! De mert Inge a fejét rázza, a következő pillanatban vadul kiragadja lánya kezéből a kagylót, és ő folytatja a beszélgetést: — Szóval, azonnal jössz, Rita!... Nem, nem, kérlek, hagyd ezt!... Várunk, siess Visszateszi helyére a hallgatót, és Ingét maga előtt tolva kilép az utcára. A lány mélyet szippant a friss levegőből, a telefonfülkének dől, és kétségbeesetten suttogja: — Én nem mehetek veletek, apa!... Abbahagyjam az egyetemet?!... És aztán? Mi lesz velem? Wagner kétségbeesetten igyekszik rábeszélni: — Cserben hagynád a szüléidét, Inge? Egyedül hagynál... minket? Inge szeme könnyben ázik, arca idegesen megvonaglik. Mondani akar valamit, nagyot nyel, de egy szó nem jön ki a torkából. Apja megragadja a karját, és húzza maga. után: — Gyere, Inge... kérlek, gyere kislányom... * „Spandau-West” — hirdeti1 a menetirány-tábla a gyorsvasát tornáca felett. Az utasok megrohanják a fényesen kivilágított szerelvényt. A vagonok felé tóduló tömegben ott van dr. Wagner, a felesége és a lánya is. A beszállás előtt Wagnerné megtorpan: — Kurt... Gondold meg... Biztos,hogy nem megy másképp? — rebegi. — Rita! Hagyjuk ezt most... itt.~ Az asszony elhallgat, fellép a kocsiba. Nyomukba Inge, mereven előreszegeze't pillantással, beesett, kifejezéstelen arccal. Süvít a sűrített levegő, az ajtók összecsapódnak. (FolytatjukJ
