Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-17 / 142. szám

1980. június 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagy részvét mellett temették el Simon József elvtársat A Szakszervezetek Megyei Tanácsának C útválasztása előtt O Tegnap délután több ez­ren — gyászoló családtagok, rokonok, elvtársak, barátok, munkatársak, régi harcostár­sak, ismerősök — köztük Czinege Lajos honvédelmi mi­niszter és felesége — kísérték el utolsó útjára Simon József elvtársat, a Szolnok városi pártbizottság tagját, a váro­si tanács vb tagját, az Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat igazgatóját, aki június 14-én súlyos betegségben el­hunyt. Rokonok, barátok, elv- társak, ismerősök sűrű sora vette körül a Körösi úti teme­tő halottasháza előtti ravalt, s vettek örök búcsút egy soha el nem fáradó édesapától, harcostárstól* egy soha eí nem fáradó, soha nem csüg­gedő embertől, A búcsúztatók méltó tiszte­lettel adóztak az örökre tá­vozónak, s őszinte fájdalom­mal kísérték el utolsó útján. Ti zenhét órakor felravataloz­ták a halottat, s koporsója mellett munkásőr díszszázad állt őrséget, tizenhét óra harminc perctől tizennyolc óráig ped'g a városi pártbi­zottság, s a városi tanács vb tagjai álltak díszőrséget a ravatal mellett. A zenekar gyászindulókat játszott, s az énekkar gyászéneke után Ka­pás Rezső elvtárs, a városi ta­nács vb elnöke búcsúztatta Simon Józsefet, Kapás elvtárs búcsút vett a halottól szeretett családja: szülei, felesége, négy gyer­meke és rokonai nevében: El kell búcsúznia a szeretett és megbecsült feleségnek — mondotta Kapás elvtárs — aki húsz évig mindenkor ott állott férje mellett, mint szerető hit-es, mint gyerme­keinek jó édesanyja. Vigasz­taljon téged Simon elvtársunk felesége, hogy férjed élete nem volt hiábavaló. Éleiének értelme volt. Vigasztaljon, hogy mélységes gyászodban együttérző részvéttél az egész város lakossága ott áll mel­letted és próbálja enyhíteni fájdalmadat. Búcsúzzatok el ti gyerme­kek is, jó édesapátoktól. Bú­csúzz el 20 éves Józsi, bú­csúzz el 12 éves Lacika, 9 éves Rozika és búcsúzz el édesapádtól 6 éves Gyurika, akit a többiekkel együtt na­gyon szeretett édesapád. Hí­ven és féltve őrizzétek drága édesapátok emlékét szívetek­ben és életetekben legyetek édesapátok méltó utódai. Búcsúzott Kapás elvtárs az elvtársak, munkatársak nevé­ben. Búcsúzott, s fogadalmat tett, hogy Simon József elv­társi, emberi magatartása, fá­radhatatlan munkája példa­kép lesz előttünk. A ravataltól a sírig a zene­kar gyászindulókkal, a részt­vevők őszinte, szomorú tisz­telettel kísérték el a halot­tat. Eljöttek a város boltjai­nak dolgozói közül nagyon sokan, hogy kifejezzék tiszte­letüket, részvétüket az iránt az ember iránt, akitől oly so­kat tanulhattak emberségből, szakmából, munkaszeretetből egyaránt. Közvetlen munka­társai nevében Budai Mihály elvtárs, az Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat igazgatóhe­lyettese vett örök búcsút volt vezetőjüktől, aki sose szűnt meg keresni, s bátran alkal­mazni az újat, a jobbat — Kitárult a Kunhegyes! Gépállomás vaskapuja. Ti­zenhárom kombájn, 22 arató­gép húzatott ki a termelőszö­vetkezetekbe. Valamennyi frissen, barnára festve, töké­letesen kijavítva. Néhány nap, s a gépek zaja felveri majd Kunhegyes, Kenderes, Tiszaroff, Tiszagyenda hatá­rait. Sok-sok minden történt, addig, míg idáig jutottunk. Gépállomásunk dolgozói az őszön, a télen, s az idén ta­vasszal is hősiesen dolgoz­tak. A gépjavítást ugyancsak mindazt, amivel a nagy kö­zösség, az egész város, a me­gye javát* könnyebbségét szolgálta. S. Tóth Lóránd elvtárs a munkásőrök nevében búcsúz- tdlta Simon Józsefet. Azt az elvtársat, aki harminc év óta — ha kellett, fegyverrel, ha kellett, a szó és a tett erejé­vel szolgálta a munkásmoz­galmat, a munkáshatalmat. Biztos, bátor kézben volt ná­la a munkáshatalom fegyve­re. S most, hogy az ő kezéből kiesett, csak ahhoz hasonló, bátor, biztos kézbe adhatják. Ez lesz legméltóbb tisztelete emlékének. Míg a koporsót a sír szélé­ről örök helyére, a sír mé­lyébe engedték, a munkásőr­ség díszlövéssel adott vég­tisztességet az elhunytnak. Elhangzott az Intemacionálé, a sírhantot beborították a ko­szorúk, a virágok. A frissen hantolt sír mélyén egy olyan ember pihen, egy kommunis­ta, akit csak a halál tudott megállásra, pihenésre, nyu­galomra bírni. Csak a halál tudta örök pihenőre kény­szeríteni. Bár Simon József halott, emléke, életének mun­kája naponta visszahozza őt Jcözénk. időre elvégezték. A dübörgő gépek magukkal vitték a Kunhegyesi Gépállomás tíz- parancsolatát. Veres Zoltán elvtárs, a szakszervezet el­nöke állította össze. így hangzik: 1. Italosán gépre ne ülj és üzemben levő gépet ne ja­víts! — 2. A ventillátor rá­csot feltétlenül tedd fel. — 3. Az indítógomb helyes műkö­désére vigyázz és az indítás­nál a kötelet ne csavard a kezedre! — 4. A kárdánt vé­dőburkolatot tedd fel! ;— 5. Indítás előtt a sebességváltó­TÖBB, mint 80 ezer szak­szervezeti tag képviseletében ülnek össze e hónap végén a megválasztott küldöttek, — hogy újjáválasszák a Szak- szervezetek Megyei Taná­csát. Négy év eredményekben, küzdelmekben gazdag mun­káját elemzi ez a küldöttér­tekezlet. Sokmindenről szá­mot adhatnak ezalkalommal aiz elvtársak, hiszen egészé­ben véve sikeresen fejlődött a megye szakszervezeti moz­galma. A Magyar Szocialista Munkáspárt irányelveinek megfelelően sokat tettek a szakszervezetek a munkásha­talom erősítéséért, a dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeinek javításáért, a szocia­lizmus építésének meggyor­sításáért. Az ipar és mezőgazdaság fejlődésével párhuzamosan erősödtek a szakszervezetek is. Négy év alatt mintegy 12 ezerrel növekedett taglétszá­muk a megyében. Különösen a tavalyi alapszervezeti, s az idei megyebizottsági vá­lasztásokkal politikailag és szervezetileg is sokat erősöd­tek. Több, mint 10 ezer a megválasztott szakszervezeti vezetők és aktivisták száma megyénkben. művet kapcsold ki és a gép indítása előtt nézz körül! — 6. Menetközben ekét ne ál­líts! — 7. Mozgó járműről ne ugorj le! — 8. A szíjvédőt a gépről el ne távolitsd! — 9. Melegítőlámpát mindig he­lyesen használd! — 10. Az üzemanyag robban! Vigyázz! A gépek azóta a határban vannak s a tízparancsolaton kívül minden kombájnos, aratógépkezelő egy parancs­hoz igazodik: minél többet gépekkel aratni. Túri István Kunhegyes Javult a szakszervezetek termelést segítő munkája. — Gazdagabb a szocialista munka verseny úgy tartalmi­lag, mint az új versenyfor­mákat tekintve. Most már egész évre kiterjedően, konk­rét célok elérése érdekében szervezik a versenyt. Haté­kony támogatást nyújtottak munkaversenyeink a ..szocia­lista munkabrigád” mozga­lom gyors térhódításához, a a példamutató dolgozók nép­szerűsítéséhez. A kongresz- szusi munkaverseny során tett felajánlások teljesíté­séért például 1075 „Kiváló dolgozó” oklevelet és 390 „Kiváló dolgozó” jelvényt adtak ki. Ebben az időszak­ban — a pártszervezetek ha­tékony közreműködésével — négyezer tagot vontak be a „szocialista munkabrigád” címért küzdők táborába. Az erkölcsi elismerés mellett az anyagiak sem maradtak el; a 32 millió forint nyereség- részesedéshez mintegy 2 mil­lió forint jutalom járult, NEMCSAK a versenyszer­vezéssel, más módon is fog­lalkoztak a szakszervezetek a termelési eredmények javí­tásával. Cjítási hónapokat, kiállítást rendeztek például 1959 második felében. Ez is elősegítette, hogy az első fél­évhez viszonyítva növeke­dett az újítások száma — eb­ből is a megvalósítottaké 56 százalékkal. A műszaki fejlesztés érde­kében — többek között — — műszaki konferenciákat szerveztek. Eredménnyel jártak a dol­gozók élet- és munkakörül­ményeinek javítására irá­nyuló erőfeszítések. Több­száz munkavédelmi aktíva őrködik a balesetvédelemmel kapcsolatos rendelkezések betartásán. Ennek következ­tében egyre csökken a bal­eset miatt kiesett munkana­pok száma. A legutóbbi szakszervezeti választás óta lényeges fej­lődés mutatkozik a társada­lombiztosításban is. Egyik fokmérője ennek: 1956-ban 10 millió, 1959-ben 23 millió forint táppénzt fizettek ki megyénkben. Az évi gyógy­szerköltség növekedése szin­tén figyelemre méltó: négy év alatt 12 millióról 21 mil­lióra ugrott. Ezek mellett útiköltségre, gyógyászati se­gédeszközökre, anyasági- és egyéb segélyekre szintén sú-i lyos milliókat fordítottak. Következetesen kiálltak a szakszervezetek a dolgozók jogos bérpanaszainak orvos­lásáért, A Területi Egyeztető Bizottság az utóbbi három év alatt 278 bérkövetelési vitát zárt le. Határozataiból következtetni lehet arra, hogy üzemeinkben, vállala­tainknál nem mindig tart­ják be az előírásokat. A mostani küldöttértekez­let tanulságainak elemzése után bizonyára még eredmé­nyesebb lesz a szakszerveze­tek munkája. Az eddigi vá­lasztások során ugyanis friss erők sorakoztak fel a régi, — nagytapasztalatú vezetők mellé. Remélhető, hogy így az eddigieknél is többre lesz­nek képesek a szakszerveze­tek. S szükség is van a veze­tés színvonalának javítására, a munka hatékonyabbá téte­lére, mert az üzemi demok­rácia fejlesztésében, a terme­lési tanácskozások színvona­lában, s még néhány feladat valóraváltásában korántsem haladtunk kellő mértékben előre. Nem lépnek fel pél­dául határozottan a szak- szervezetek sem a mértékte­len s indokolatlan túlórázá­sok ellen, nem támogatják eléggé a társadalmi tulajdon védelmét elősegítő társadal­mi bíróságokat. EZEKET figyelembevéve készülnek a küldöttek, hogy hasznos tanácsokat adhassa­nak az újjáválasztandó SZMT-nek. Kitárult a Kunhegyesi Gépállomás vaskapuja ELMELETI TAX ACS ADÓ A termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltsége Tokozásának néhány időszerű gyakorlati kérdése — Részletek Csizmadia Ernő, a Pártélet júniusi számában megjelent cikkéből — A termékrészesedés különböző változatai A premizáláson kívül az utóbbi években a termékré­szesedés bizonyos változata­it is sikerrel alkalmazzák termelőszövetkezeteinkben. Termékrészesedésről akkor beszélünk, ha a termés meg­határozott százalékát a terv teljesítésétől függetlenül ter­mészetben, vagy pénzben osztják szét. Egyes hajdúsági szövetkezetekben ezt a for­mát már az ellenforradalom óta alkalmazzák. A nádudva­ri Vörös Csillag-ban például a cukorrépa-termelésben résztvevő tagoknak a termés 10 százaléka után ellenérté­kűi kapott cukrot és pénzt a terv teljesítésétől függetlenül prémiumként kiadják. Ha­sonlóképpen osztják ki a megtermett kukorica 20 szá­zalékát és a szálastakar­mánynak a minőségétől füg­gően 30—40 százalékát. Zár­számadáskor a cukorrépa-, kukorica-, szálastakarmány- termelésben teljesített mun­kaegységeket is elszámoljuk ugyan, de erre természetben kukoricát, takarmányt már nem osztanak. A nádudvarihoz hasonló elosztási formát alkalmaz a Tolna megyei tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet. A kukoricatermelésben például, tekintet nélkül a terv telje­sítésére, a megtermelt meny- nyiség 15 százalékát kapják a tagok, ha az'előírt munká­kat elvégezték. A munkák nyilvántartásáról és elvégez­tetéséről a brigádvezető gon­doskodik. A cukorrépa-ter­melésben minden megter­melt mázsa után másfél ki­ló cukrot, a burgonya-terme­lésben pedig minden értéke­sített mázsa burgonya árá­nak 10 százalékát adják pré­miumként. Napraforgóból a megtermelt mennyiség 15 százalékának pénzértéke, — kenderből a minőségtől füg­gően az átvételi ár 5—15 százaléka a prémium. Szá­lastakarmányból a termény 15 százaléka pénzbeni, vagy természetbeni prémium. Az állattenyésztésben a munka­egységkönyv szerinti java­dalmazást alkalmazzák, de a fejőknek minden liter kifejt, tej után 5 fillért adnak. A tamási Vörös Szikrában a munkák után jóváírható munkaegységet is nyilván­tartják, de úgy tervezik, hogy erre az idén természet­benit már nem osztanak. A sárszentlőrinci Táncsics termelőszövetkezetben a cu­korrépa területét szintén szétosztották a tagok között, a cukorrépa megműveléséért azonban a tagok nem mun­kaegységet, hanem minden megtermelt mázsa után 3 ki­logramm cukrot kapnak. (Vé­leményünk szerint ez nagyon magas, messze meghaladja a kézi munka-befektetés ará­nyát.) Az itt ismertetett és az ezekhez hasonló. lényegé­ben a munkaegység-rendszer kiegészítéseként alkalmazott (lényegét tekintve prémium­ként felfogható), termékré­szesedés elosztási formák fel- használását szövetkezeti mozgalmunk jelenlegi sza­kaszában támogathatjuk. A munkaegység-rendszer kiegé­szítéseként alkalmazott ter­mékrészesedés nemcsak a tagok anyagi ösztönzésére alkalmas, hanem a munka szerinti elosztás elvének is megfelel. Abból a szempont­ból is előnyös, hogy nem­csak alkalmazkodik a szö­vetkezeti tagság paraszti gondolkodásmódjához, hanem magasan állapítsák meg, — másrészt az a helyes, ha az abban részesülő tagoknak a ledolgozott munkaegységek után ugyanazokból a termé­kekből természetbenit már nem osztanak. Helyes, ha szövetkezeteink arra törekszenek, hogy a kü­A rendszeres p Egyre több termelőszövet­kezet alkalmazza hazánkban a rendszeres pénzelőleget. Az előlegezés már korábban is ismert volt szövetkezeteink­ben, a rendszeres havi pénz­előleg osztás azonban csak az utóbbi években terjedt el. Az 1957 óta kialakított új felvásárlási és hitelpolitika az árutermelés növelésére ösztönzi termelőszövetkeze­teinket és lehetővé teszi, hopv a végzett munkáért já­ró díj egy részét a szövetke­zetek havi rendszeres pénz­előleg formájában kiosszák a tagok között. , A szövetkezetek többségé­ben a pénzbeli előleg a mun­kaegység-részesedés 30—50 százaléka között viáltakozik, egyes jól gazdálkodó szövet­kezetekben eléri a 80 száza­lékot is. Egy munkaegységre számítva szintén elég széles skálájú (5—30 forintig ter­jedő) előlegezés figyelhető meg. A szövetkezetek egy ré­sze rendszeres havi pénzelő­leget fizet, számos szövetke­zet azonban csak áprilistól decemberig, nyolc hónapon lönböző munkaegységet ki­egészítő termékrészesedéses formákat csak átmenetileg, a közös gazdaság megszilárdí­tása érdekében alkalmazzák. — Ha a szövetkezet annyira megerősödött, hogy a mun­kaegység-részesedés kielégítő mérvű anyagi érdekeltséget biztosít — ahogy .mondani szokták: ha a munkaegység­nek már van becsülete — a termékrészesedés helyett he­lyesebb a terv teljesítésétől függő premizálás, illetve a munkaegység-rendszert ki­egészítő haladóbb elosztási formák (például eredményes­ségi munkaegység, garantált munkaegység stb.) alkalma­zása. ínzelőleg fizetés át oszt előleget. Egyes helye­ken a fiatalok kéthetenként kapnak bizonyos összegeket („zsebpénzt”). Az előleg akár változó, akár előre biztosított összeg, mindenképp kedvező hatású. Fokozza a szövetkezeti tagok munkakedvét, a közös mun­kában való részvételre ösz­tönöz, alkalmas a fiatalok nagyarányú elvándorlásának megakadályozására. A rend­szeres pénzelőleg különösen kedvező hatású azokban a szövetkezetekben, ahol a tag­ság nagyobb része egyéni gazdálkodó korában szegény­paraszt volt. Ilyen helyeken általában a háztáji gazdaság is kisebb, s a tagok folya­matos pénzszükségletének ki­elégítésében az előlegnek döntő szerepe van. Több szö­vetkezet tapasztalata mutat­ja, hogy a fiatalokat is ez köti legjobban a termelőszö­vetkezethez. A rendszeres pénzelőleg osztás mellett a komádi Oj Barázda Tremelőszövetkezet- ben példul még úgy is ked­veznek a fiataloknak, hogy egyúttal annak anyagi alap­ja, a szövetkezeti közös gaz­dálkodás megszilárdítása ré­vén közvetve elősegíti a szövetkezeti tagok tudatá­nak szocialista átformálását is. Nem szabad azonban meg­feledkeznünk a termékrésze­sedés hátrányáról sem. A termékrészesedés a szövetke­zeti gazdálkodás naturális jellegét erősí, a termékek egy részét közvetlenül a ta­goknak juttatja, kivonja a szövetkezeti közös értékesí­tés köréből. Ez ha nem is ve­zet a háztáji gazdaságnak a közös rovására történő fej­lesztéséhez, de a szövetkeze­ti tagok egyéni értékesítési lehetőségeit növeli s ezátal elvonhatja őket a közös ter­melőmunkában való részvé­teltől. A termékrészesedés magá­ban hordja azt a veszélyt is, bogy a tagok egy része igaz­ságtalan előnyökhöz juthat. Ezért törődni kell azzal, hogy a termékrészesedés ará­nyát nehogy indokolatlanul aki két esztendőt dolgozik a szövetkezetben, s öt napnál több igazolatlan mulasztása nincs, ha férjhez megy, illet­ve megházasodik, az esküvő alkalmával a lány konyhabú­tort és egy vágóbirkát, a fiú pedig a konyhabútor árát és ugyancsak egy vágóbirkát kap. Az előlegosztás gazdasági feltételei szinte valameny- nyi szövetkezetünk számára adottak. A szövetkezetek ott is, ahol nem képeznek külön erre a célra készpénz tarta­lékalapot, megfelelő szerző­déses feltétellel termelési előleget, rövidlejártú hitelt kaphatnak, s azt felhasznál­hatják előlegfizetésre. Ezért lényegében a termelőszövet­kezeti helyi vezetőkön mú­lik, hogy kihasználják-e a lehetőségét, s mennyire élnek az anyagi ösztönzésnek ez­zel az egészen egyszerű és jól bevált eszközével. Az elő­legezés során természetesen vigyázni kell arra is. nehogy többet előlegezzenek, mint amennyire a szövetkezet anyagi erejéből telik. * Szövetkezeteink sokszor azért alkalmazzák például a részes művelést, mert nem ismernek jobb megoldást. — Ezért a szocialista jövedelem- elosztás elvének megfelelő, s egyúttal az anyagi érde­keltséget is biztosító munka­díjazási formák puszta isme­retével is nagy segítséget nyújthatunk, különösen új szövetkezeteinknek. Ez ma már annál is könnyebb, mert hazánkban is számos helyes kezdeményezésnek lehetünk tanúi. A munkaegység-rend­szer továbbfejlesztésével kapcsolatos termelőszövetke­zeti próbálkozások többsége figyelemre méltó, megfelel nemcsak az anyagi érdekelt­ség fokozása, hanem a szo­cialista jövedelemelosztás el­vének is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom