Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-05 / 132. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, fűn!US 5. RIPORT Az aratás sikere A FELHŐK KÖZÜL Nagyokat zökkenve, egyre sebesebben gurul a repülőgép a szandai sportrepülőtér zöld gyepén. Egyszerre megszűnik a rázás — a gép elvált a tőidtől, s mire az utas leküzdi első meglepetését — már a tiszaparti fák fölött zug a motor, levegőpárnák simulnak lágyan a szárnyak alá és egyre magasabbra tör a kékesszürke gépmadár. Négyen — életre-halálra Mielőtt továbbvinnénk olvasóink képzeletét a felhők közé, hadd mondjuk el a repülés célját, körülményeit, hadd mutassuk be utitársa- inkat. A légi ,,felderítést” a szolnoki Vízügyi Igazgatóság •szervezte az OVF-től pár napra kölcsönzött repülőgéppel. Célja az, hogy felülvizsgálják az öntözőberendezések elhelyezését, az árasz- tás jelenlegi helyzetét és az ötéves öntözési terv lehetőségeit. Meghívták megyénk párt- és tanácsvezetőit, s az utolsó fordulók egyikére feljutott Párkány László, a Szolnoki Rádió riportere — és e sorok írója. Az s,idegen vezető^* szerepére Vasa- di János, a Vízügyi Igazgatóság igazgatója vállalkozott. Utoljára mutatom be a légi expedíció legfontosabb tagját: Csanádi Norbertét, a pilótát, aki látva a két riporter izgalmát, — talán megnyugtatásunkra — megjegyezte: Ez körülbelül a ti- zenötezredifc felszállása. — Szinte láttam lefelé' zuhanni azt a követ, ami megkönnyebbülésemre a szívemről esett le: —- Ilyen gyakorlott pilótával nem történhet baleset. Az életre-halálra kérdés tehát megoldódott, s most nyugodtan átadhatjuk magunkat a szemlélődésnek. Óriási, zöld térkép Gépünk fegyre emelkedve éri el a kívánt 200—250 méteres magasságot — s bámuló szemünk előtt mint óriási zöld térkép — kitárul a látóhatár. Visszapillantva még látjuk Szolnok pirostetejű házrengetegét, de máris újabb látnivalók jelentkeznek. Legelőször a partjain sötétzöld facsoportokat tápláló Tisza. A megénekelt szőkeség helyett most iszapszürhagyjuk Tiszavárkonyt — s túlkiabálva a motor harsogását, „idegenvezetőnk”, Va- sadi János a rákócziújfalusi öntözőtelepre hívja fel figyelmünket. — Ez az ország legdrágább öntözőtelepe, vízáteresztő rétegre épült. Rengeteg vizet igényel. Ez felülről nem látszik, az elárasztott rizsföldek ugyanolyan kéken tükrözik vissza az ég színét, mint a többi, ahol az árasztás nem ilyen költséges. A mezőhéki préri Egy pillantás Martfűre — a szem még rögzíti a fehér épületek kockáját, az innen tollszár nagyságúnak látszó gyárkéményt, az új lakótelep üde látványát — és búcsúzunk a Tiszától. Gépünk nagyot billenve balra fordul, s máris alánk úszik a mezőhéki sikság. Távol a folyóvíztől hatalmas, . szabályos téglalap alakú gabona és cukorrépatáblák zöldéinek, nyílegyenes kukoricasorok teszik mértani ábrákhoz hasonlóvá a képet. Feltűnik a mezőhéki Táncsics Tsz tanyaközpontja, a szérűn boglyarengeteg, magasodó szénakazlak. Mint ceruzára tűzött apró ezüstgolyó — messze fénylik a hidrogló- bus. Gyufáskatulyába zárt tarka hangyáknak látszanak a karámban delelő tehenek. S aztán megint szántóföldek, vetések négyszögei. Rizstelepek, öntözőcsatoma sehol. Az ember önkénytelenül is arra gondol: ha a mezőhéki- ek ilyen eredményeket értek el öntözés nélkül, mit produkálnának, ha öntözni is tudnának. Pár éven belül Itt is lehetővé tesszük az öntözést — hallatszik szinte a gondolatot folytatásaként Vasadi elvtárs hangja. Ez a távlati terv egyik feladata. Az ezer tó községe Mesterszállás határa egész más látnivalókkal fogad. — Sok-sok rizstelep kockája villog, öntözőcsatornák szelik át a területet. Pilótánk találóan jegyzi meg: olyan a táj, mint Finnországban, az ezer tó országában. Ide már a Körös adja a vizet, ezt vezetik majd át új csatornák építésével Mezőhék határába, A békésszentandrási holt-Körösök labirintusába téved a pillantás. Mennyi kínálkozó lehetőség! — és csak kis részét használják ki. Itt a Pusztabánrévei Állami Gazdaság és a mezőtúri Sallai Tsz öntöz nagyobb területeket. De feljebb, a túrtői holt-Körös patkójának már csaknem kiégett, kopár legelőjén delel a gulya. Pedig a legelőöntözés is megéri a befektetést! Amott meg — különös látvány — üdezöld lucernatáblán sárgásfehér pettyek sorakoznak. Közelebb érve megoldódik a rejtély: a terület gazdája, — valószínűleg a Mezőtúri Tangazdaság — megkésett a hordással és a boglyák alatt kipusztult a sarjadó növény. Ezt a módszert azért nem kellene tanítani! Mezőhék határában alig akadt fa, vagy facsoport, annál többet látunk itt: Mezőtúr, Túrkeve, Kisújszállás környékén egyre több az erdősávokkal körülvett tábla. Itt a Berettyó és a Határcsatorna, meg a belőlük kiágazó kisebb csatornák adják az éltető vizet. Kenderest elhagyva jobbra egy kis tó kéklik: a Bánhalmi Állami Gazdaság víztárolója. A látóhatár peremén Tiszabő hegyes templomtornya bök az égnek, itt értük el újra a Tiszát. Vezetőnk alig győzi magyarázni, mutatni az egyre újabb nevezetességeket: itt a kőtelki úszó vízkiemelő, — ott a makkosi negyven gépegységes szivattyúk, amott Tiszasüly környékén még több a — kis jóakarattal erdőnek nevezhető facsoport és változatlanul sok a rizstelep. Újra Szolnok fölött Eltompulva a gép erős zúgásától és fáradtan a tréfás szelek dobásától hallgatjuk Vasadi elvtárs fáradhatatlan magyarázatát: Az a görbema- jori halastó, ami fölött haladunk, az a besenyszögi főcsatorna, amott a Miller kanyarog. Ha Mesterszállásnál nem lelkesedtünk volna a rengeteg rizs és öntözőtelep láttán, most még több okunk volna nén Besenyszög környéke a rizsföldek eldorádója. Még megpillantjuk a Zagyva keskeny, kanyargó pántlikáját és máris Szolnok házrengetege fölött körözünk. Sima ke színá. De iá csak, ott mintha citromsárga patak ömölne belé — a jobbpart mentén jódarabon sárga a víz. Valamelyik üzemünk, a vegyiművek, vagy a papírgyár mellékterméke ömlik derítés nélkül a folyóba, — mérgezve a halakat, s bosz- szúságot okozva halászoknak és fürdőzőknek egyaránt. Alig vetünk egy pillantást a tószegi vizkiviteli műre, a nyárigát-társulat Tiszától elhódított területéra. gfotg éi' duzzasztómű könnyíti A vízkiemelést: jelenleg két méteres szintkülönbséget létesítve a felső és alsó szakasz között. A duzzasztómű kapuján két méter magasról omlik alá a zöldest eh ér zuha- tag. Pettyes lueeraaföld Ä Kőrös vonalát követve, sűrű, folyómenü facsoportok között a halásztelki belvizle- vezető szivattyútelep beton- ssateraája fehérjük, majd a landolás után némi megköny- nyebbüléssei lépünk újra a földre és a szokatlan túrától kissé sápadtan hallgatjuk Vasadi elvtárs összefoglalóját« — Idén körülbelül nyolcvanezer holdat öntöznek a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. Az ötéves terv végére kétszer annyit kell és a meglévő adottságok kihasználásával lehet is öntözni, ^ Patkós Mihály a szervezésen mútíh Hogyan készfiit fel a Kisújszállási Gépállomás? Felmérni a feladatokat, számbavenni a rendelkezésre álló gépeket és munkaerőt, s ennek alapján jól felkészülni az aratásra — a növényápolási munkák mellett ez most minden gépállomás legfontosabb feladata. Ha már jó előre részleteiben is kidolgozzák az aratási tervet, csak az időjárás okozhat kellemetlen meglepetést. A Kisújszállási Gépállomáson ebből a szempontból nem sok hibát találtunk. Pólya Ferenc Igazgatóhelyettes és Laszák Mihály főmérnök beszámolójából nyilvánvalóvá vált: eddig mindent megtettek az aratás sikeres lebonyolítása érdekében. RÉSZLETES RAJONTERV * 6 — A tsz-ekked való megegyezés alapján elkészítettük a rajontervet — mondotta Pólya elvtárs. — Kisújszál’á- son az összes aratnivaló 6 ezer hold, ebből a gépállomás — a gépkapacitást figyelembe véve — 5120 holdra szerződött. Aratási tervünket azonban szeretnénk túlteljesíteni, s ha az időjárás nem lesz különösen mostoha, 6 ezer holdat levágunk. — Kisújszállás négy termelőszövetkezetében jelenleg öt gépállomási brigád dolgozik, a hatodikat most szervezzük. Az egyes tsz-ek igényének figyelembevételével osztottuk el a meglévő gépeket, ezt tartalmazza a ra- jonterv. A Dózsa Tsz két kombájnt, három aratógépet kap. Az Adyba három kombájn, három aratógép és egy kétfázisú aratógép kerül, a Búzakalászba négy kombájnt, hét aratógépet és egy rendire aratót küldünk. Ebben a tsz-ben van a legtöbb kalászos. A Kinizsibe két kombájn és három aratógép jut A rajonterv egy-egy másodpéldányát a kombájnosok, illetve aratógép-kezelők nevének felsorolásával minden termelőszövetkezet megkapta. Többnyire ugyanazok a gépek és gépkezelők kerültek egy-egy tsz-be idén is, mint tavaly és azelőtt A termelőszövetkezetek így jobban megismerik az embereket- és sikeresebben tudnak együtt dolgozni. az aratógépek és kombájnok esetleges időszaki átcsoportosításáról. Feladatkörébe tartozik az is, hogy ellenőrizze az útvágó kaszáspárok szervezését, a tűzvédelmi felszereléseket felmérje és biztosítsa a raktárigényeket ARATÁSI VERSENY A gépállomás igazgatósága és szakszervezeti bizottsága — hogy a traktorosokat minél magasabb teljesítmény elérésére ösztönözze — versenyt szervez az aratási terv túlteljesítésére. A legjobb négy aratógépkezelőt — ha teljesítménye meghaladja a 280 holdat — sorrendben 200 —600 forintos jutalomban részesíti; 1200 forint jár a legjobb SZK—3 típusú kombájn vezetőjének, ha legalább 400 holdat learat; 390 holdas teljesítmény után 4-0 —1200 forinttal jutalmazzák az egyéb típusú kombájnok legjobb hat kezelőjét. A gépállomás vezetősége gondoskodott arról is, hogy minden kombájnra két egyenlőn képzett vezető kerüljön, aki teljesen önállóan tud dolgozni. Minden egyes kombájn területét már aratás előtt egy héttel kijelölik. Ha a Kisújszállási Gépállomás vezetősége és dolgozói a terv végrehajtásában is annyi igyekezetei, lelkesedést tanúsítanak, mint amennyit az előkészítésben, akkor idejében és zökkenő- mentesen befejezik az aratást, s egyetlen tsz-nek sem lesz rájuk panasza. P. M. HlllllllllllltlIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIHIIIIUMIIIIIIIIIIIIUIIILmiUIIIUIltlIltMIIHIIIUIItlUIUIIIUI Üzembehelyezés előtt A karcagi termelőszövetkezetek összefogtak, és saját erejükből egy 120 ezer csibe keltetésére alkalmas 12 gépes keltetőállomást létesítettek. A Budapesti Malomszerelő és Gépgyártó Vállalat munkásai a szerelést már befejezték, s próbaüzemeltetés után átadják a termelőszövetkezetnek. Képeink az átadás előtti napokban készültek. GONDOS GÉPJAVÍTÁS Laszák Mihály főmérnök arról tájékoztatott, hogy igen gondosan végezték el az aratógépek, kombájnok és cséplőgépek javítását. Kicserélték a kopott, hibás alkatrészeket, s a javított gépek csak igen alapos átvizsgálás és bejáratás után fognak majd munkához. A javítást a tavalyi gépkezelők végezték, azok, akik a géppel dolgoztak és idén is dolgoznak. Ök munka közben ismerték meg a gépeket, észrevesznek és javítanak minden sejtett meghibásodást. — Megrendeltek a tartalékalkatrészeket is “ mondotta Laszák elvtárs. Az aratógépekhez szükséges alkatrészek egy része már meg is érkezett A leggyakrabban meghibásodó szerkezetek pótlására bizonyos alkatrészieket kiszállítunk a brigádtanyákra, ho gy a hi ba a legrövidebb idő alatt kijavítható legyem A zökkenőmentes munkát egy tehergépkocsi és a gépállomás rajkocsija segíti majd. A tsz-ek erő- és munkagépeit is a gépállomás szakemberei javították. Most a közlekedésrandészet segítségével tűzrendészet! és üzem- biztonsági szempontból ismét ellenőrzik a gépeket, hogy a nyári nagy munkák idején semmilyen baleset ne történhessen, A városi párt és tanácsi vezetőiknek, valamint a gépállomás főagronómusának és főmérnökének részvételével öt tagú bizottságot alakítottak az aratás központi irányítására, A bizottság dönt A modern keltetőgépet tisztogatják a termelőszövetkezeti asszonyok. Túri Mihály, a malomszerelő vállalat dolgozója az utolsó igazításokat végzi a tojástartó ládákon.
