Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-30 / 153. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! riÁnlnn A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. évfolyam, 153. szám. Ára 50 fillér i860, június 30. csütörtök. Újabb szovjet rakétakísérletek lesznek Hadba-keltek a természet ellen Gyorslista a II. Békekölcsön sorsolásáról VEZET-E ÚT VISSZAFELÉ? Ismertem még az ellen- forradalom előtt. Közepes fizetéssel tanácsapparátusban dolgozott. Paraszti ivadék. Nem tudom, mi történhetett vele, de részt vett az ellenforradalom idején munkatársai eltávolításban. Bírósági eljárás nem indult ellene e miatt; kizárták a pártból, s elbocsájtották munkahelyéről. Az Állami Biztosítónál helyezkedett eL Akkor azzal kérkedett: Ha valakivel jót tettek, akkor vele igen. Valóban, kétszeresét, sőt háromszorosát kereste új munkahelyén. Elegánsan öltözködött, ga- vallérosan fizetett a cukrászdákban, az éttermekben. Azt hitte, s azt is hirdette: fütyül mindenkire, övé a világ. Űjabban többször összeakadunk. Ha nem is részeg, de legalább illumi- nált állapotban találom majd mindig. Kesereg, iszik bánatában. Legyint- get, nem ér az élete egy fabatkát sem. Rájött: mit vétett, mit veszített azzal, hogy kikerült egykori munkatársai közül. Nem tudja felejteni azt a bensőséges kollektívát, azt a bizakodó, valamiért mindig lelkesedő kis csoportot, amelynek tagjai most alig-alig állnak vele szóba. Nem ér az élete fabatkát sem, nincs célja, nincs miért törekednie — ezt vallja. Másik ismerősöm odáig vitte, személyautót vásárolt. Jól dolgozik, jó pénzt is kap. Évekig szidta a kommunistákat, mert az ellenforradalom után — szerinte — őt jogtalanul elküldték. Űjabban a hangoskodásának vége. Sőt csendesen megsúgja: odaadná a személygépkocsiját, a jó fizetését, mindenét —• ha még egyszer visszaszerezhetné a társadalmi megbecsülést. Bátyja munkás- ember, párttag is, s talán éppen testvérének állandó korholását nem tudja leginkább elviselni. Nem tömeges jelenség ez. A társadalom elenyészően csekély rétegéről van szó. Ha arányokban kevesen is, minden faluban, minden városban találkozunk ezekkel a vívódó emberekkel. Egyiküket iszá- kosságuk, másokat politikai bűnei, többeket szélhámosságuk, züllött életmódjuk miatt dobott ki az egészséges, életerős társadalom magából, vonta meg tőlük bizalmát. S ahogy eltelik egy-két év, ahogy észreveszik a vétkesek, hogy az élet nélkülük is megy tovább és előbbre megy, és a mi rendszerünk, a mi pártunk vezette nép egyre magasabbra jut el, valahogy úgy érzik magukat, mint az a turista, akit a völgyben marasztal valami, amíg a többiek a csúcs felé törnek. Látják fejlődésünket, lépten-nyo- mon tapasztalják eszméink következetes végrehajtását. Elszigetelődöttségükben észreveszik, egyre nagyobb tömegek követnek bennünket, s riadtan kérdezgetik: hát velük mi lesz? Számukra nincs már kiút? ök már örökre eltemették magukat? Belőlük már nem lesz becsületes ember többé? Van-e hát út számukra visszafelé, s azután előre velünk együtt? Van. Munkás-paraszt államunkat nem a bosszú- állás vezeti, amikor bíróságaink kínek-kinek kiszabják megérdemelt büntetését. A főbenjáró bűnösöktől eltekintve, a legtöbb esetben nevelési célt szolgálnak paragrafusaink. S aki saját bőre árán tanulta ezt meg, az sincs elveszve még. Tolsztoj gróf esete a legjobb példa rá. Tolsztoj az októberi szocialista forradalom idején emigrált Szovjetoroszor- szágből, elárulta hazáját. Arra is kész lett volna, hogy fegyverrel törjön ellene. Később, amikor látta a kibontakozást, rájött, mit vétett. Leszámolt lelkiismeretével, így meg- könnyebbedett, jószívvel végezte alkotó munkáját. Életében már megkapta ezért az elismerést, s halála után csak úgy emlegetik: a nagy szovjet író. Sokkal általánosabb példa: Egy okos, művelt vezető beszennyezte magát, de nem ismerte eL Váltig azt hajtotta: itt nem volt ellenforradalom, noha ő maga eszmei irányítóként tevékenykedett A börtönből kiszabadulva nem lehetett ráismerni. Ott, a csirkefogók között jöttem rá, hogy itt véres ellenforradalom volt, s még nagyobb készülődött, — mondta. Megrázta a rádöbbenés. De aztán magához tért, belefeküdt a munkába, s kitartóan, becsülettel dolgozik. Jóval kisebb beosztásban, természetesen jóval kevesebb fizetés sei is. Mégse elégedetlenkedik, mégse szitkozódik, hanem intő például hozza fel botlását mindenkinek. S hisz abban, bízik benne, nincs számára elzárva az út, s erre rá is akar szolgálni. Ez a vívódó emberek receptje. Vessenek számot magukkal, s ha úgy érzik, hogy botlásaik ellenére is a becsületes emberek közé kívánkoznak, ha tudnak magukban annyi erőt, hogy még jóvátehetik vétkeiket, várja őket a társadalom. Mi segítjük is őket ebben, ha jószándékúak. De ne azt várják, hogy a társadalom meakulpázik előttük. Ok közeledjenek, ne arra várjanak, hogy majd a társadalmi közvélemény indul meg értük. Építőmunkánk napról- napra sokasodik. S oda várunk mindenkit. A munka után kezet nyújtunk azoknak is, akiktől tevékenységeikért elvontuk eddig. Saját magunk becsülnénk le, eszméink óriási vonzását, hatóerejét, ha nem hinnénk abban, hogy igenis, a megtévedtek is magukhoz térhetnek, ■— ügyünk hasznára lehetnek még. De azt lássák be: joggal várunk tőlük többet, mint a mindig egyenes úton járóktól. Az sem csoda, ha bizalmatlanabbak vagyunk velük szemben. Nekik kell rászolgálnak a bizalomra. Dolgozzanak abban a tudatban: van mit helyrehoz- niok. Szerények legyenek és ne méltatlankodók, követelődzők. Némelyikük kérvényekkel próbálja tisztára mosni magát Nem ea. az út visszafelé. Vizsgatételül munkát, — helytállást becsületességet vár tőlük a társadalom. S ha ezt teszik, akkor utolérik az előrehaladók táborát s velük együtt menetelhetnek a kis kerülő út után végső nagy céljaink felé, Börzék Lajos FEGYVERNEK — TISZAPÜSPÖKI — TISZAÖRS jövője Tegnap hagyták jóvá a Szolnok Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztályán három község távlati telepítési tervét A terveket a megyei tervtanács vitatta meg. Részt vettek Tiszaőrs, Fegyvernek Tanácskozott megyénk szervezett munkásainak küldöttértekezlete és Tiszapüspöki községek, az ott lévő termelőszövetkezetek és az illető járások vezetői. A tanácskozáson megjelent Horváth Imre elvtárs, a Szolnok megyei pártbizottság titkára. Elsőnek Tiszaőrs termelőszövetkezeteinek távlati terve került vitára. A tanácskozóterem falán rögzített térképen követték ez elgondolásokat E három község termelőszövetkezetei mostantól kezdődően úgy terveznek, úgy építkeznek, ahogy a tudományos alapon készült távlati terv kidolgozta azt Tegnap délelőtt 9 órai kezdettel ünnepélyes keretek között került sor a Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanács küldöttértekezletének megrendezésére. Megyénk üzemeiből, vállalataiból, intézményeiből, mintegy 200 küldött jelent meg az SZMT, Ságvári Endre Művelődési Otthon színháztermében. Kruzslicz József, az SZMT titkára üdvözölte a küldötteket és a vendégeket, majd megválasztották az elnökség tagjait. A küldöttgyűlés elnöke Cs. Tóth István, a jászberényi Fémnyomó és Lemezáru- gyár dolgozója, a Vasas Szakszervezet megyei elnöke lett Az elnökségben helyet foglalt Csákó Mihály, a SZOT elnökségének tagja, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Harustyák József, a SZOT Számvizsgáló Bizottságának elnöke, Váczi Sándor, a megyei pártbizottság másodtitkára, üzemeink több szocialista brigád vezető je és kiváló dolgozója. Résztvettek az értekezleten a járási és városi pártbizottságok titkárai, valamint a tömegszervezetek képviselői. Az SZMT 4 éves munkájáról, valamint a további feladatokról Kökény István, az SZMT elnöke tartotta meg a beszámolóját. A referátum első részében hangsúlyozta, hogy az ellen- forradalom óta ez az első alkalom, amikor megyénk szakszervezeti mozgalma számot ad munkájáróL Mindenekelőtt azt elemezte, hogyan vette ki részét a szakszervezet a megye gazdasági és politikai életének megszi’árdí- tásából az ellenforradalom után. Az ellenforradalom — mint mondotta — 80 millió kárt okozott megyei vonatkozásban termelési kiesések következtében. Amellett, hogy a szakszervezet eredményesen vette ki részét megyénk gazdasági életének konszolidálásából, az MSZMP 1959. március 6-i határozata további célt és útmutatást A szövetkezeti Szolnok megye parasztsága már az idén mintegy háromezer vagonnal több kenyér- és takarmánygabonát ad a népgazdaságnak A Szolnok megyei Néplap tudósítója tegnap felkereste Zsidó Péter elvtársat, a Terményforgalmi Vállalat igazgatóját és Horváth János elvtársat, a vállalat párttitkárát. A két vezető arról adott tájékoztatást, milyen lesz az idei kenyér- és takarmánygabona-felvásárlás rendje, milyen átszervezést hajtottak végre, stb. A következőket mondották: — Ebben az esztendőben pár hónapja még a mostani nagy munka előkészítése előtt a hálózatot átszerveztük. Korábban, más években úgynevezett telepi rendszerben bonyolítottuk le a forgalmat. Ez az idén másként lesz. Hét járási és négy városi kirendeltséget hívtunk életre, így szemben a tavalyi 36 teleppeL az idén ez a 11 ki- rendeltség bonyolítja le és irányítja a felvásárlást. A kirendeltségek a járási székhelyeken, valamint Karcagon, Kisújszálláson, Túrke- vén és Mezőtúm működnek. — önkéntelenül fölmerül a kérdés: milyen előnyök származnak ebből az előbb említett átszervezésből? Elsősorban az, hogy a kirendeltségek a közigazgatási szervekhez fflkalmazkodhat- nak. Természetesen a raktárak változatlanul megmaradnak a hagyományos átvevőhelyekkel. Igaz azonban az is, hogy több községben, így Jásziványon, Jászszentand- ráson, Jászágón, Tomaj- monostorán, Kungyalun az átvételt megszüntettük. Ezt az indokolja, hogy a felsorolt és a még néhány fél nem sorolt községben rendkívül kicsi volt a raktárkapacitás. Vasútállomás nincs, s a termelőszövetkezeti gazdák már más években is a járási székhelyre szállították a gabonát A jásziványiak például Jászapátira. ■— Miután néhány községben a felvásárlást megszüntettük, 350 vagonnyi raktár- teret adhattunk át a tsz- eknek. Ez az átadás megtörtént, 27 termelőszövetkezet kapott 3—47 vagonig terjedő befogadóképességű raktárt. E2 valamelyest enyhíti a termelőszövetkezetekben a különböző termények tárolásának gondját. — Vállalatunk a felvásárlásra felkészült. Harminchat raktár javítását és tatarozását, egy raktár felújítását június 30-al befejeztük. A meglévő tárolóhelyek 80 százalékában a fertőtlenítés, a takarítás megtörtént, a raktárak az új áru fogadására készen állnak. Az is idekívánkozik, hogy minden egyéb szükséges felszerelés rendben van. Így például a tizedesmérlegek, a fajsúly- mérők, stb. A kirendeltség- vezetők, a helyettesek oktatásban részesültek. A felvásárlási és az áruforgalmi ügyintézők hasonlóképpen. A raktárosok oktatása most folyik a kirendeltségvezetők irányításával — Mire számíthatunk? Övatos becslések szerint 1960-ban 1959-hez képest a szövetkezeti Szolnok megye parasztsága mintegy háromezer vagonnal több kenyér- és takarmánygabonát ad a népgazdaságnak. Ilyen nagy a fejlődés egy esztendő alatt. Az igen figyelemre méltó, hogy az elmúlt évben mindössze 800 vagon kenyérgabonára kötöttek értékesítési szerződést a tsz-ek. Eddig a 3300-ik vagonnál tartunk, tehát máris 2500 vagonnal több a szerződéses kenyér- gabona, mint volt tavaly. Kenyérgabonára egyébként a cséplésig még lehet szerződést kötni. A termelőszövetkezetet megilleti az így lekötött gabona minden métermázsája után az 5 forintos felár. Az árakról csak any- nyit, hogy nem történt semmi változás. Sem a térítésben, sem a levonásban nincs módosítás. — Aratnak megyeszerte. Telepeinkre hamarosan megérkeznek az első gabonaszállítmányok. Az átvételre, a felvásárlásra úgy látjuk, megfelelően fel birtunk készülni — mondotta a ter- mény forgalmi vállalat két vezetője — ír — jelentett munkájában. A VII. kongresszus tiszteletére indított munkaverseny, majd a szocialista brigád megtisztelő címért folytatott harc megyénk üzemeinek 300 brigádjánál, a „szó- cialista módon élni és dolgozni” elv rohamos térhódítása, uépszerűsödése elvát laszthatatlan a szakszervezet munkájától is. Hazánkban a szocializmus anyagi alapjainak megteremtése függ a 3 éves terv sikeres befejezésétől. Ezt a feladatot teljesítjük és a következőkben a szocialista építés meggyorsítása a központi kérdés, amely elválaszthatatlan a második 5 éves terv célkitűzéseinek végrehajtásától. E nagyszabású feladat jelenlegi munkánk legfontosabb alkotó eleme. Bizonyíték erre az is, hogy már ebben az évben jelentősen növelni kell mind a minisztériumi, mind a tanácsi iparban a gazdasági eredményeket, és a munka termelékenységét. A megyei párt- bizottság határozata szerint ezévben megyénk minisztériumi iparának termelését 11, ezenbelül pedig az építőiparét 54 százalékkal kell növelnünk 1959-hez viszonyítva. Legalapvetőbb feltétel e komoly célkitűzés elérésénél a kitűzött 7 százalékos termelékenységi volumennövekedés megvalósítása a megye (Folytatás az 5. oldalon.) Félóra helyett öt perc alatt... A képen látható kanalas rakodógép dolgozik a szajoli vasútállomáson. Itt dömperek sódert szállítanak az építkezésekhez. Korábban két ember fél óra alatt rakott m3g.£óderrel dóm néni Most a kanalas rakodógép ezt 5 pere alatt elvégzi.
