Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-01 / 102. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. május 1. Képek a világból Tavaszi nap a moszkvai Forradalom-téren. 3YC Rodopci lány dohányfűzérrel. Vízierőmii építkezés Koreában. I Nagyvilág .. . Ezen a napon milliók gondolata találkozik, s a képzelet ma elsöpri a ha­tárokat és nem ismeri a tá­volságokat. Május elseje. A Vöröszászlók, az ötágú csil- j]lag, a sarló és a kalapács r napja. Ezer nyelven értjük ‘és méltatjuk. Nincs határ. Az ;óceánok vizén úszó hajók matrózai, a moszkvai Vörös tér felvonulói, a magyar fal- ; vall szövetkezeti gazdái, az !olasz földfoglaló parasztok, a '.Dél-Afrikai Unióban gyászo- ló négerek szíve együtt dob- I ban. Világ proletárjai, egye­süljetek! S az áradó, höm- • pöli_ í felvonulók gondola- ’tai messzire szállnak, össze- ■ ölelkezik ■ az öt földrés . Tá- • voli tájakra, hosszú utakra, \ barátokra gondolunk. Ma­gunk elé képzeljük a városo- \kat, a folyókat, a nagyvilá- \got, s most a riporterek át- [adják a szót egy nagy .képze­! letbeli utazás résztvevőinek. ■ DOHANICS JÁNOS » gépészmérnök, ; SZOLNOKI PAPÍRGYÁR ■ ! Indonézia! I Nemrégiben olvastam a «Nemzetközi Szemlében Hrus- ! csov elvtársnak a Kelet- I Ázsiai utazásáról szóló be- ; számolóját. Megragadott en- j nek hangneme, bár a beszá- ; móló dr. Szukarno indonéz ; államelnök pámapos ma- ; gyarországi látogatása utón ; került csak kezembe. Szukar- Ino látogatása óta méginkább ! foglalkoztatja képzeletemet ! a gyarmati sorból felszaba­dult indonéz nép élete, mű- Ivészete, ezen belül is a fes- ' tészet. Szukarno világhírű I gyűjteménye népének képző- ■ művészetéből egyik legked- ;vesebb olvasmányom. Az eg­zotikus táj, az emberek meg- ; ismerésének vágya is vonz ; Indonéziba. ■ ■ KOCSIS ISTVÁN ÜSZÓ- j MESTER, KARCAG-BEREK I I Kérem, én itt a medencék | körül töltöttöm fél életemet. ! Messzi vidékekről jönnek pi- ! henni, gyógyulni a mi ven- ! dégeink. Sokat mesélnek szű- j kebb hazájukról. Én ilyen­kor mindig mondani szok­tam, hogy a vizet szeretem, a tavakat, a folyókat. Oly széppé teszik a vidéket. Ten­gert még nem láttam. Part­ján még nem álltam. Ha te­hetném, oda mennék. Napo­kat elnézném a hullámokat, megcsodálnám a hatalmas hajókat, beszélgetnék a mat­rózokkal. De mindezen felül az lenne a legnagyobb örö­möm, hogy megfürödhetnék a hatalmas vízben, mert ké­rem, a medence az csak me­dence, de a tenger ... v / KI, HOVA UTAZ KA- ÉS MIÉRT? KORPÁS ISTVÁN SZÖVETKEZETI GAZDA, ÖRMÉNYES Sokat hallottam a szom­szédos Csehszlovákiáról. Na­gyon szépnek képzelem el az ottani tájakat. Ügy gon­dolom, sok az erdő és igen fejlett az ipar. Körül sze­retnék nézni a legnagyobb ipari központokban, legelső­sorban ott, ahol a Zetorokat gyártják. A magyarországi szövetkezeti gazdák egyik legkedveltebb erőgépe a Ze- ter-traktor. Elmondanám a csehszlovák munkásoknak, hogy nagyon büszkék va­gyunk ezekre a gépekre, munkájuk gyümölcsére. HAJDÚ MÁRIA ÁLLAMI GAZDASÁGI DOLGOZÓ. BESENYSZÖG Nagyon meg’epett a kér- déc, mert azon még soha nem gondolkodtam: hova is utaz­nék, ha elébem tennének egv térkénét és azt monda­nák — válasszak. Ügy gon­dolom. Franciaország fővá­rosát, Párizst választanám. Sok oka van annak, hogy miért. Azt mondják, Párizs nagyon szép város. Ott élt Adv Endre hosszú ideig és amikor Párizsba beköszönt az ősz című versét olvasom, szinte magam elé kéozelem az utcákat, a házakat. Kíván­csi lennék a Szajna-partra és hát nem tudom, ezt mond­jam-e. de ha már erről be­szélgetünk, csak kimondom. Nem utolsósorban azért men­nék, hogv meglássam, mi­lyen a párizsi divat. SALLAI PÁL ŰTÖR, KUNMADARAS .Kínába szeretnék; körülnéz- 1 ni. Sokat hallottam erről a . hatalmas országról. Ügy gon- lolom, egy hétig kellene utaz­ni vonaton, hogy odaérjek. 1 Sokáig utazhatnék és már ! csak ezért is Kínát választa- 1 nám. Mire lennék kíváncsi? ’ Elsősorban az úthálózatra. És arra a Nagy Kínai Falra, j amelyik úgy tudom, kétezer j kilométer hosszú és sehogy e sem bírom elképzelni, ho- r gyan építhettek ilyen hoszú r falat. E EGYED IRÉN POSTASEGÉDTISZT, KUNHEGYES India. Mióta láttam a 420- as urak című filmet, azóta ti VÁROSÉPÍTŐK Sötétzöld fenyvescsoport szélén új, egyemeletes épü­let magasodik a megyei kór­ház kertjében. Kívülről még vakolatlan, az ablaküvegek is hiányoznak. Egyik oldalán állvány, mellette malterke­verő lányok szorgoskodnak. — Pista! Gyere ki, téged keresnek, — kiáltanak ér­deklődésemre. Az épületből élettől duz­zadó fiatal legény lép ki. A lányok rávillanó tekintetét véletlenül sem lehet közöm­bösnek mondani. — Bencsik vagyok, — ■ nyújtja a kezét. Néhány perccel később már j brigádvezetőjével, Egyed Já- ; nossal, s munkatársával, Par- csami Bélával együtt beszél- ; getünk. Az idősebb Bencsik, ; a brigád negyedik tagja sza- ; badságon van. Parcsami Bé­la néhány nappal ezelőtt ,.pótlásként” került ide, — ugyanis F. Nagy Jánost, az | Építőipari Vállalat első szo­cialista brigádjának vezető­jét segédművezetőnek osztot­ták be a piactéri lakásépítke­zésekhez. — Lakás, lakás ... Elég sok gondot okoz ma még. Az idő­sebb Bencsik is azért kért n-oc-t szabadságot, mert házat 'mf otthon, Kunszentmárton­ban. Szolnokon nem kapott, így kénytelen volt vele ... — S ott telepedik le? — Nem, bejár, mint már nyolc éve minden nap. Het­ven kilométer ide, hetven vissza. Reggeltől estig meg rakja a téglát, teríti a mal­tert. Egyed János Hallgatom, s közben arra gondolok, hogy az elmúlt évek során mennyi fal maga­sodott ezeknek az emberek­nek keze nyomán. Dolgoztak becsülettel, szorgalommal, akkor is magukénak érezve az új házak meleg otthonait, ha azok még vendégként sem fogadták be őket. Milyen ér­dekes is az élet. A történe­lem feljegyzi a városalapítók nevét, a városépítőkét még véletlenül sem. Pedig meny­nyi verejték, milyen elisme­résre méltó igyekezet rej­lik ezekben az egyszerű em­berekben. — A brigádból senki nem kapott még lakást? — De. Én, a Vöröscsillag úti bérházban lakom, — mondja a brigádvezető. — Család van-e? — Alakulóban. Nevetnek mindannyian. — Hogyan határozták el a szocialista brigád cím meg­szerzését? — Régen együtt voltunk már, sokszor versenyeztünk, s mindig az elsők között vol­tunk, — viszi a szót a briga- déros. — Gondoltuk, ha ösz- szefogunk, ez is megy. — Van-e már valami okle­velük? — Nemrég kapta meg a bri­gád minden tagja a kiváló _ dolgozó jelvényt. Ehhez már nem kell külön magyarázat arról, hogy mun­kájukkal elégedettek a veze­tők. A szocialista brigádok jelszava azonban ennél töb­bet követel. — Politikai nevelőmunkát is végzünk. Hárman pártta­gok vagyunk, a negyedik KISZ-tag. — Példát is mondanának? — Részt vettünk a mező­Bcncsik István gazdaság szocialista átszer­vezésében. Kint voltunk egy­szer két hétig. Azonkívül va­sárnapokon nagyon sokszor. Várom, hogy hozzáfűzik: pedig elkelt volna a feszített munkahét után egy kit pihe­nő, — de nem szólnak ma­gától érthetőnek amit tettek. tartva azt mindig az jár az eszembe: jó lenne egyszer Indiába körül­nézni. Számomra ez az or­szág nagyon romantikus. Ott élnek a fakírok. Nagyon kí­váncsi lennék egy fakír-mu- tatványra. Az indiaiak val­lását is érdekesnek tartom és nagyon szeretném látni a mohamedán, meg a buddhis­ta templomokat, szertartáso­kat. Nagyszerű élmény len­ne. BOMANICZKY SÁNDOR KŐFARAGÓ BRIGÁD- VEZETŐ Leginkább azokba az or­szágokba szeretnék eljutni, ahol szakmai téren a legtöb­bet tanulhatnék. A hídépítés vízalatti munkáinak megol­dásánál a kelet-német kollé­gáktól — sok ellesni valónk akadna. Másik álmom: el­jutni Kínába, ahol a Jang-ce Kiang-on szovjet és kínai mérnökök tervei alapján két­emeletes híd épült, A közel i kilométeres folyó hídjának alapozását egy év alatt elvé­gezték, ami példátlan rekord a hídépítések eddigi történe­tében. Természetesen Olasz­ország is vonz, mely — igaz, tévésén tudják — a kőfara­gók hazája is. A fejlett kő- bányászati eljárások, mun- taütemek érdekelnének első­sorban. S persze, a kőzetek, i Pó síkság fölött elterülő Alpokban található gránit —, mészkő, andezit, már­vány — és egyéb értékes kő- iéleségek. DOBOS LÁSZLÓ ÉLSÖÉVES DIESEL­LAKATOS TANULÓ Anélkül, hogy láttam volna valaha is tengert, mint oly ok más barátom, nemrég még én is tengerész akartam enni;'Lemófldtartí később er­ői, s most már megeléged- íék azzal, ha mint ipari ta- uló — megnézhetném a Ke- eti tengert a Német Demok- atikus Köztársaságban. — íemsokára Diesel-motor sze- elő lesz belőlem. Természe- es, hogy foglalkoztatnak a ülönböző típusú motorok — zek közül is leginkább a lotorkerékpár. Ezért szeret­ők kijutni Csehszlovákiába, bba a gyárba, ahol JAWA rotorokat készítik. ZILAHI SÁNDOR KISÚJ­SZÁLLÁS, KINIZSI TSZ Szeretném meglátni az ot- tni körülményeket. Utána 5 hazajönnék és még bátrab- ban hirdetném, terjesztenén- a szocialista eszmét. S mive t évek óta tehenész vagyok, i- szakmám érdekelne legjob- ban. Olvasok nyolcezer lite- rés tejhozamról. Még kimon r dani is furcsa. Nos, én meg i nézném és tanulmányoznán- a helyszínen a tejtermeié- növelésének módjait. Mi méf- messze járunk a nyolceze: litertől, de szeretnénk miné előbb felsorakozni. Külön­ben és nemcsak utaznék hanem utazom is. ősszel me gyek majd turistaként és h£ törik, ha szakad, felkeresel egy kiváló szovjet kolhozt. RÉTSÁGI GYULA | TERVOSZTÁLYVEZETÖ HELYETTES, JÁSZ­BERÉNYI APRITÖ- GÉPGYÁR i Sok okom lenne rá, hogy . egyszer szétnézzek Bulgáriá- [ ban. Ez a balkáni ország elég : közel van hozzánk, mégis úgy . érzem — mi magyarok, köz- [ tűk én is — még mindig ke- . veset tudunk róla. A gyö- . nyörű hegyes-völgyes tájak , a bolgár tengerpart, melyek- . ről eddig néhány filmből, ri- • portból, könyvből kaptam némi ízelítőt, a személyes . élmény vágyát is felkeltet- , lék bennem. A bolgár tájak i mellett a bolgár nép élete, ; kultúrája érdekelne még. — Szeretem például filmjeiket, tehetséges színészeik játéka mindig élvezetet nyújt szá­momra, ezért volt hát nagy az öröm, amikor egyik bol­gár filmszínész-kedvencemet viszontláttam a Három csil- . lag című kooprodukciós film­ben is. SZŰCS GÁBOR OLAJFÚRÓ MUNKÁS Egyiptom, — a piramisok, fáraók és emlékművek or­szága hosszú évek óta foglal­koztatja képzeletemet. Ked­venc olvasmányaim azok a könyvek, melyek az egyipto­mi múltról szólnak. Szeret­ném megnézni egyszer az EAK-hoz tartozó szíriai olaj­vezetékeket is, érdekelne, hogyan termelik ki, hogyan szállítják az olajat. Egyip­tom fővárosa, Kairó — úgy hiszem a világ legszebb vá­rosai közé tartozik. Bubor—Szekxility

Next

/
Oldalképek
Tartalom