Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-15 / 114. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. május 15. Két távirat ^Jelentjük, hogy a tavaszi tervünket 48 nappal a határidő előtt összességében, ezen belül a talajmunka, vetési és négyzetes vetési tervünket részleteiben is teljesítettük* Alattyán Gépállomás dolgozóvá „A Törökszentmiklósi Gépállomásról jelentjük, hogy tavaszi tervünket május 13- án teljesítettük. A gépállobiás párt- titkára, igazgatója és ÜB. elnöke >( A zsámbéki tsz elnökképző Iskola hallgatói Szolnok megyében A zsámbéki termelőszövetkezeti elnökképző iskola hallgatói a turkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetben töltik egyhetes gazdasági gyakorlatukat. Május 15-től 23-ig tartózkodnak a termelő- szövetkezetben, ahol a szövetkezet vezetésének módszerét, munkaszervezeti, tervezési és könyvelési munkáit tanulmányozzák; Gazdasági gyakorlatuk idején kollektíván látogatnak el a turkevei Búzakalász és Táncsics Termelőszövetkezetbe. Időjárásjelentés Várható időjárás: fokozatosan javul az idő, az ország nagyrészén várható néhány órás napsütés. A tartós esők lassan megszűnnek, később néhány helyen futó jellegű eső, vagy gyenge zivatar lesz. Mérsékelt keleti, délkeleti szél, A nappali felmelegedés elsősorban délen és nyugaton kissé fokozódik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: IS—21 fok között. A kis Major 1950-ben, vagy 1951-ben lehetett. A Jászapáti Gimnáziumban, ahol akkor tanultam, egy fiatalember keresett. — A járási DISZ bizottság munkatársa vagyok — mutatkozott be. Beszélgettünk. A jóhumorú parasztfiatal azzal kezdte: most került az ifjúsági szövetségbe. Tiszasülyről, a faluról jött, a mezőgazdaságból s az lesz az ő munkája, hogy a falusi fiatalok szervezeti életében segítkezzen. Nagy ambícióvá’ csinálta. S közben tanulásra adta fejét. A mezőgazdasági szakmai ismereteket szívta magába. Addig gyakorlatban csinálta a kapálást, a szántás-vetést, aratást, meg mindent, ami csak egy parasztemberre tartozik. Most könyvekből tanulmányozta tudományos alapon. Egy-ké4 év telhetett el, újra felkeresett. Búcsúzkodni jött. — Hív a falu, nem maradhatok. Visszament Tiszasülyre. Ügy pár hónappal ezelőtt a jászapáti járási pártbizottságon találkoztam vele. — Itt dolgozol? — Dehogy. Pártoktatási előadó vagyok termelőszövetkezetemben. Nem sokkal később Alaty tyánon Nagy Mátyás tanács- titkárral váltottam szót. — A kis Majort nem ismeri az elvtárs? — Melyiket? — A tiszasülyi Vörös Csillag elnökét. A két ióbarát együtt kezdte 1957-ben. Együtt kerültek a tiszasülyi Vörös Csillagba. Major Istvánt elnöknek választotta a tagság akkor. Tudták, mit vállaltak. A járás legrosszabb termelőszövetkezetei közé tartozott a tiszasülyi Vörös Csillag. Az elnök első napi munkája ebből állt. Nagy Mátyással kettesben liekigyűrkőztek: kihord- ták a trágyát az istállóból, megetették az éhes jószágokat. Olyan rossz volt a munka- fegyelem, hogy azt sem tudta senki, hol járnak ilyenkor az állatgondozók. Annál jobban meglepődtek azok, mikor meghallották: az új elnök etetett délután. Ezzel kezdődött az új munkaszellem kialakulása a tiszasülyi Vörös Csillagban. Mert az elnök nem úgy folytatta, hogy mindenki helyett mindent elvégzett, hanem szigorúan megkövetelte: a rábízott munkát becsülettel elvégezze mindenki. S ha nemez történt, jött a számonkérés. Nem is akárhogyan. Egy fogatosról az a hír járta: részeges. Az elnök maga is meggyőződött róla. A sörösüveget a csutkaszárku- pacba rejtegették munka közben. Az első tréfás teendő az volt: megvárták, míg a sörösüvegek megtöltődnek, s akkor szépen elemelték. A fo- gatos még felháborodva kereste. Csakhogy alább hagyott a követelőzése, mihelyt az elnök munkaegységlevonásban részesítette, meg a gazdaság két leglustább igavonó ökrét adta a kezére. Az iszákos szövetkezeti gazda eleinte dacolt, de aztán rájött: nem a régi időket éli a Vörös Csillag. Az új elnökkel nem lesz jó ilyen esetben uj jat húzni. A termelőszövetkezetre egyre többen felfigyeltek a község egyéni gazdái is. A tagok zsebükön mérhették le, mit jelent a változás. 1957- ben 24 forintot osztott a tsz. Most pedig harmincötöt. A A KÖZSÉG ZENEKARA Már a község nevében is van valami, ami a zenére utal: Tiszakürtnek hívják. Nemcsak itt. de a környéken is muzikális nép lakik. Az éneklésnek gazdag hagyománya van és ma is több parasztkórus működik a vidéken. Tiszakürtnek azonban nem a kórusa híres, hanem a zenekara. Abban az állításban, hogy ez a zenekar a községé, — van egy kis valótlanság. Mert ez a zenekar valójában a II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat zenekara, ha egészen pontosak akarunk lenni. De mint látni fogjuk, — mégis csak a község zenekara ez. Két év története Valamikor, két évvel ezelőtt az úttörőcsapat zenekart alakított. Tizenketten voltak benne és a tizenkét pajtás közül háromnak volt harmonikája. Két év alatt — az első sikeres szereplések után — tizenegyre szaporodott a harmonikák száma. Pedig nem olcsó szerszám az ilyen, egynek-egynek négy-ötezer forint az ára. A községi tanács is gondolt egyet és 10 ezer forinttal hozzájárult a hangszervásárláshoz. A zenekar két év alatt közüggyé vált, tagjainak száma huszonötre szaporodott. Fúvó-, pengető- és ütőhangszerek teszik a hangszerek felét. Két év alatt negyven alkalommal szerepeltek a faluban. Ma már „társadalmi esemény” egy- egy fellépés, s ha valamelyik környékbeli községben szerepelnek az egész község büszke a zenekarára. Társadalmi munka - táborozásért Azon felül, hogy műsoruk által megismerik és megismertetik a község lakóival a környező népek dalait, a tiszakürti úttörők zenekarának van sok egyéb haszna is. Az egyik az, hogy a községben rendkívül népszerű lett az úttörőmozgalom. Az idei nyári táborozás költségeit — 10 ezer forintot — a község lakói társadalmi munkával teremtették elő. Úttörőnek A Szolnoki Földművesszövetkezet Kossuth utcai HALÁSZCSÁRDÁJÁNAK KERTHELYISÉGÉT megnyitotta és kiválóan készített halételekkel, kitűnő italokkal, hangulatos zenével várja kedves vendégelt, —• Képünkön a felújított kerthelyiség megnyitás előtt. lenni itt nagy-nagy dicsőség és a szülők büszkék rá, ha gyerekük felkötheti a piros nyakkendőt Nem kisebb jelentőségű az sem, hogy a zenekari kollek tiv élet a fiatalokon is meglátszik. A nevelők nem arra törekszenek, hogy művészeket faragjanak belőlük, inkább az a céljuk, hogy a zenét minél több fiatallal megszerettessék. . A fiatal muzsikusok ennek ellenére szorgalmasan hordják haza a díjakat a különböző művészeti versenyekről és az ötösöket az iskolai órákról. — Rossz tanuló nem lehet tagja a zenekarnak, mint ahogy úttörő sem lehet. A jó példa is ragadós Tiszakürt kis község művelődési házában szombatonként inkább lakodalmak vannak, mint előadások. A színház ritkán vetődik erre, kevés a szórakozási lehetőség. így a legerősebb kulturális tényező az egész községben az úttörők zenekara. Jó példájuk kezd a KISZ- rei s ráragadni. — Szeretnénk az innen kinövő gyerekekből is jó KISZ zenekart alakítani, amelyik majd tánczenét is játszana. Sokat segítene a falunak, — mondja Kulcsár István tanító, a harmonikások „karmestere”. akinek sokat köszönhet a község az ifjúsági nevelés minden területén. Huszonöt ifjú ember és huszonöt hangszer a községben, — ahol többezren élnek: látszólag nem világrengető nagy dolog. És mégis: az egész községen meglátszik. Tiszteletnek örvend a csapat is Tiszakürtön, ahol már nemcsak a község nevében van a kürt, hanem életében, kultúrájában is fontos helyet jíap a zene. S a tiszakürtiek joggal büszkék községük zenekarára. L. M. gazdaság is megnövekedett. Ezerkétszáz holdas határ már az övék. S hogy Tiszasüly másik termelőszövetkezete hozzájuk társult, választani kellett a két elnök között. Az egyesült tagság Major Istvánt jelölte elnöknek. Hogy miért? A Vörös Csillag egyik kovácsával hozott össze a véletlen nemrég. Azt mondta: öt-hat évvel ezelőtt még jobb lett volna, ha nem Vörös Csillagnak hívják a tsz-t. A szövetkezet akkori munkafegyelme, a dudvás, műveletlen vetemények, a rendezetlen gazdaság szégyent hozott a vörös csillagra. Most már nincs szégyenkeznivaló. Ez a kis Major, a mi elnökünk érti a dolgát — dicsérte a kovács. , Az utóbbi időben többször találkoztam a kis Majorral. Egy tudományos ismeretterjesztő előadás figyelmes hallgatója volt egyszer, máskor meg a termelőszövetkezet fejlődéséről beszélt örömmel. Űj kultúrházat építettünk. Villamosítottuk tanyaközpontunkat. Megcsináljuk az utakat is — újságolta. A cukorrépaföldről jött be. — Rendben az enyém is. Ügy mondta ezt, mint aki nagyon örül valaminek. — A tied? — ámultam el. Sorolta. A tiszasülyi Vörös C.illagban kiosztották a cukorrépaföldet. Arányosan szétmérték, mennyi jut egy- egy szövetkezeti gazdára. Az elnöknek 250 négyszögölet mezsgyéztek ki. Nem ti’ akozott ellene. A felesége kapálta, meg egyelte ki. S ezzel az elnök mutatott példát ar ra, hogy a családtagnak is a szövetkezetben a helye. Sokmindent írhatnék róla. A terveiről, s arról, menynyire szereti a földet, szövetkezeti gazdatársait. Dehát azt hiszem, az eddigiek is jól jellemzik, miért olyan népszerű... S hogy miért ragasz- k.><? Jc annyira a kis Majorhoz a tiszasülyiek. BORZÁK LAJOS Pontos munkaegység1 I elszámolást! Ä termelőszövetkezetek jövedelemelosztása munkaegységenként történik. Fejlődésünk e szakaszában a munkaegységek mérik a szövetkezeti gazdák végzett munkáját. Nagyon fontos hát, s ez nagyon is érdekli az új élettel most ismerkedő parasztembereket, hogy pontosan számontartsák munkaegységeiket. A napokban a tiszaföldvá- ri Lenin Termelőszövetkezet egy gazdája azt újságolta este örömmel; a mai napon (kukoricavetésből majd tizenkét órás munkával) 5,3 munkaegységet keresett, s így erre a napra 165 forintot kap majd zárszámadáskor. Nyugodtan és elégedetten mondta ezt. Azzal a tudattal: ennyit dolgoztam, ennyi jár érte. Ha ellazsáltam volna az időt, nem jutok ennyire. Ha meg mégjóbban nekilátok, többre is telik. A jászteleki Tolbuchin Termelőszövetkezetet éppen az tette országoshírűvé, s előrehaladásának egyik legfőbb biztosítéka, hogy a tagok napról napra tudják mit teljesítettek, mit kapnak érte. Hónap végén akár azt is kiszámíthatja a szövetkezeti gazda náluk, mennyi az ő havi átlagos jövedelme, amit ugyan zárszámadáskor fizetnek majd; Csakhogy ez nem általános. A jászfelsőszentgyörgyi Kossuth Termelőszövetkezetben még nemrégen is az volt a gyakorlat: a munkacsapatvezető hónap végén emlékezetből jegyezte be a munkaegységeket. Panaszkodnak a csépai Uj Élet Termelőszövetkezetben is. De még hány helyről hozhotnánk ilyen példát. Nem nehéz eldönteni, hol jobb szövetkezeti vezetőnek lenni a jászteleki Tolbuchin- ban-e, vagy a csépai Uj Életben. Az utóbbiban szemrehányással illetik a munkacsapatvezetőket, a brigádvezetőt, a szövetkezeti vezetőséget, egyszóval akikre tar, 1 ^ A dicsérő szavakat szerényen elhárítja... 'lP iszaigaron a játszótér ké- szításénál már két vasi . ap vagy ötven társadalmi munkás szorgoskodott. Megmozgattak 80—90 köbméter földet, leásták a kerítés betonoszlopait, s közben arról is szó esett; mikor foghatnak a parkosításhoz, amiből a nőtanács aktívái is részt kérnek. A KISZ-tagok és meglett emberek, önkéntes társadalmi munkások között hol itt, hol ott feltűnik egy magas, fehérhajú férfi. Irányítja a munkát és segít maga is, hogy a játszóteret minél előbb birtokukba vehessék a gyermekek. Ki az a fehérhajú, fiatalos lelkesedéssel tevékenykedő bácsi? Nilgesz József, az általános iskola igazgatója, a népfront községi bizottságának elnöke. Nem a község szülötte. Mindössze három éve, hogy idevalósinak vallja magát. Tagja a községi tanács végrehajtó bizottságának, elnöke a földművesszövetkezet felügyelőbizottságának, s lelkes munkása a népfront-mozgalomnak. Ennyi megbízatás mellett még arra is vállalkozott, hogy politikai oktatást vezessen. Tanítgatta a KISZ- tc gokat, s emeltet' a pedagógusoknak is rendszeresen megtartotta a foglalkozásokat a. munkásmozgalom tört.énetartunk. Ezeken, s a család- látogatások alkalmával is beszélünk a mozgalom szerepér a népfr ntmunkáról az embereket érdeklő kül- és belpolitikai eseményekről. A másik fontos teendő a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztésének, szilárdításának segítése. Többféle lehetőségünk adódik erre. Most tapasztalatcsere-látogatást tervezünk a Petőfi Tsz és az állami gazdaság között. A tsz-tagok az állqStenyésztést tekintik meg, az állami gazdaság szakemberei pedig a termelőszövetkezeti gazdákkal, brigádvezetőkkel, munkacsoportvezetőkkel határjáráson vesznek részt a tsz területén és ott helyszínen adnak gyakorlati termelési tanácsokat. A község szépítésében, fejlesztésében is sok vár a népfrontra. Sokat is tehetünk. Az újjáválasztott bizottság megerősödött, még hatékonyabb munkára képes és segítenek a község lakói is, A z embereket szeretni kell, osztozni gondjaikban, örömeikben — mondja nagy életbölcsességgel. Szavai azt bizonyítják: jól ismeri az egyszerű, dolgoskezű emberek életét, akik között húsz évig . élt tanyai tanítóskodása idején^ s akiknek megváltozott, egyre szépülő téből. Sokat dolgozik, de szívesen, örömmel tesz eleget megbízatásainak. A dicsérő szavakat szerényen elhárítja, inkább arról beszél: mit terveznek, min fáradoznak a népfront munkásai — Az emberek nevelése, gondolataik formálása a legfontosabb — mondja meggyőződéssel. — S hogy minél több emberrel szót értsünk, kis- gyűléseket,, tanyázóestéket életét segíti önkéntes, fáradhatatlan munkájával a nép- fro ,t-bizottságban is, Nilgesz Józsefet most újból a község- népfront bizottság elnökévé választották. Megérdemli a bizalmat, azt, hogy hívó szavára mellésorakozzanak a község lakói, s közösen munkálkodjanak saját sorsuk formálásán, községük szépítésén. il agy Katalin tozik, mert több embernek nyomtalanul eltűnnek munkaegységei. S éppen erről van szó. A szövetkezeti demokrácia megköveteli: a tagkönyvek a tagoknál legyenek. Maguk a tagok írják be minden este, mit végeztek aznap. A munkacsapatvezető a nála lévő munkacsapatvezetői könyvbe minden este ugyancsak bejegyezze munkacsapatának teljesítményét, az érte járó munkaegységeket. — A két könyv adatainak egyeznie kell, s akkor hónap végén a következő hónap első három napjában az irodában pontosan elszámolhatják a munkaegységeket. Erre a munkacsapatvezetőnek kell ügyelnie. A pontos munkaegységelszámolásból csak előnyei vannak a szövetkezetnek. A pontatlanságból hátrányai. Vagy az történik, hogy az emlékezetből beírt munkaegység jóval több, mint amennyi járna, vagy a szövetkezeti gazda rövidül meg, s - veszti el kedvét. Legtöbb szövetkezetünkben munkaegységelőlegeket fizetnek havonként. — Nyugodt lelkiismerettel teszik-e ezt azokban a tsz-ek- ben, ahol pontatlan a munkaegységelszámolás? Megyeszerte baj vaa a munkaegységméréssel. — A pontatlan munkaegység elszámolás miatt többször kiderül: a szövetkezeti gazda ugyan egy hold cukorrépát művelt meg a valóságban, a munkaegységek szerint másfél holdat. A múlt évben olyan helyzetbe is kerültek szövetkezeteink, hogy aratás végeztével jöttek rá: a munkaegységek szerint sokkal többet learattak, — mint amennyi vetésük volt. Tán másik szövetkezetből csaptak hozzá? Nem. Áz történt, hogy nem növényenként írják a munkaegységteljesítményt Kukoricakapálás után szénahordás, udvarsöprögetés és minden egymás után íródik. így aztán lehetetlen ellenőrizni év végén a nagy összevisszaságban: valóban annyi munkaegységet fordítottak-e egy hold művelésére, mint ahogy betervezték. így borul fel a szövetkezet munkaerőmérlege. Túllépik a betervezett munkaegységeket, s még azt sem tudják, hol. Mennyivel egyszerűbb, ha a munkaegységkönyv egy-egy lapján az azonos munkát tartják számon. Világosan: külön oldalt kap a cukorrépa, másik helyen a kukorica és minden növényféleség. É2 áttekinthető, ellenőrizhető utólag is kiigazítható. A másik: a munkáegység- higítás. A mült évben még a túrkevei Vörös Csillagban is találkoztunk vele. Az artvun- kacsapatvezető. aki több munkaegységet enged meg gazdatársainak. mint amennyi jár, nem jót tesz velük, hanem becsapja őket. A munkaegység ugyanis szaporodhat, de a megtermelt értéket nem lehet ceruzával felnagyítani. Mennyivel másabb a mezőhéki Táncsics munkaegység-gazdálkodása. Ott egy szövetkezeti gazdára átlagosán 400 munkaegvség jut. — Ügy tetszik, sok. De a munkaegységek mögött az is előtűnik: egy szövetkezeti gazdára viszont 25 hold művelése jut. Náluk nem is cél a higítás, mert tudják a becsületes munka után jó pénzhez jutnak. A munkaegység elszámolás nap mint nap a legközelebbről érinti a szövetkezeti tagokat. Nagyrészt ettől függ: új szövetkezeti embereink megtalálják-e számításukat a közös gazdálkodásban, vagy csalódnak, sérelmeik vannak. A termelőszövetkezeti gazdák s vezetők érdeke egyaránt: minden termelőszövetkezetben pontos munkaegység elszámolást, 8, U
