Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-13 / 112. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. május 13. Megyénk tsz-ei 110 ezer holdon Tetették el a kukoricát A munka dandárját jelen­leg a kukoricavetés jelenti a termelőszövetkezetekben. Minden erőt erre összponto­sítanak. A gépállomások több mint ezer erőgépe mel­lett a fogatok százai is a ha­tárban szorgoskodnak. Az el­múlt hét esős napjai kissé hátráltatták a munkát, de a hét elején ismét nagy lendü­lettel indult a vetés. Kedden estig 110 ezer holdon tették földbe a nemesített vetőma­got. Csaknem száz közös gaz­daság, köztük a mezőhéki Táncsics, törökszentmiklósi Dózsa, valamint a régi tsz- városok, Karcag, Mezőtúr, Turkeve és Kisújszállás ter­melőszövetkezeteinek jó ne­sze már jelentette: befejezték a kukorica vetését. Aliattenyésstési bemutató Mezőtúron A Földművelésügyi' Minisz­térium és a Szolnak megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztályának rendezésében szerdán bemutatót rendeztek Mezőtúron, a Bercsényi Ter­melőszövetkezetben. A Szol­nok megyei állattenyésztőkön kívül résztvettek rajta a Békés megyeiek is. Bocsor Géza, az Állatte­nyésztési Kutatóintézet osz­tályvezetője tartott előadást a szabadtartásos szarvasmarha- istálló előnyeiről és üzemel­tetéséről. Részletesen foglal­kozott azzal, hogy miért vált szükségessé a szabadtartásos s.arvasmarha istállók beveze­tése. Elmondotta, hogy a zárt istálló'-ban nevelt szar­vasmarhák szervezete túlsá­gosam elpuhult és a legkisebb 1: etejségre már rögtön reagál. A szarvasmarha jobban bírja a hideget, mint az ember. Számára a legkedvezőbb hő­mérséklet + 8 fok. Már ez is bizonyítja, hogy lehetséges, sőt hasznos a szabadban való nevelés. Ennek egyik legfon­tosabb feltétele, hogy a sza­badtartásos szarvasmarhais­tálló légtluzatmentes legyen. Legjobb a három oldalról vé­dett épület. Az istálló fede­lét olyanra kell készíteni, hogy- az jól szigeteljen. Ezt el lehet érni nádtetővel, vagy Cseréptetővel is, ha megfelelő vastagságú szigetelőréteget tesznek alá. Fontos követel­mény, hogy az istállóban me­leg, száraz alom legyen. Ezt el lehet érni a mélyalmozás- sal. Az erjedő trágya megfe­lelő hőmérsékletet teremt, enyhíti a levegőt és szinte függönyt hűz a nyitott oldal elé. Nagyon fontos, hogy min­dig száraz almot kapjanak az állatok. Az istálló elé feltét­lenül karámot kell építeni, hogy biztosítva legyen a mozgás. Állatonként a .ka­rámterületből 10—15 négyzet- méter jusson. Bocsor elvtárs ismertette a szabadtartásos istállók elő­nyeit. Alig egyharmadába ke­rül, mint a zárt, kevesebb anyag mm-ka szükséges hoz­zá. Előnye még, hogy az egyes munkafolyamatokat le lehet csökkenteni. Egy ember 40— 50 növendékmarhát gondoz­hat, sői ha az etetést is gépe­sítik, akkor 100—200-at is. Könnyebb az almozás, a trágyázást pedig két-három havonként kell végezni. A szaoad levegőn, napfényen tartott marha egészségesebb, szervezete ellenállóbb, fo­gamzása biztosabb és még sok egyéb haszon származik a szaLadtartásbóL Az eddigi ha -,&i kísérletek azt bizonyít­ják hogy fejlődéséhez és tej­termeléséhez az állat a sza- brdtartásos istállókban nem használ fel több takarmányt, mint zárt istállóban. A növen­dékállatok súlygyarapodása, illetve a tehenek tej- és tej- zsn-termelése a téli hónapok­ban sem csökken. Mind a i övendékek, tehenek a leghi­degebb téli hónapokon is szívesen tartózkodjak a sza­bad kifutókban. A meghívott állattenyész­tők ezután megtekintették a termelőszövetkezetnél felépí­tett szabadtartásos növendék­nevelőket. Csatári Ferenc, a termelőszövetkezet agronó- musa elmondotta, hogy az el­múlt télen megbetegedés nem fordult elő, a növendékek kondíciója nem romlott, sőt a normális súlygyarapodást minden hónapban elérték. A látogatók egyöntetű véle­ménye az volt, hogy a nö­vendéknevelésben a szabad­tartásé a jövő útja. V. K. A PÁRTÉLET hírei Jászáro leszálláson május 10-én titkári értekezletet tar­tottak, ahol a pártonkívüli aktíva csoportok megalakítá­sáról tanácskoztak. A terme­lőszövetkezetekben brigádon­ként hozzák létre az aktíva csoportokat. * A Szolnoki Állami Gazda­ság Piroskai üzemegységében a legutóbbi taggyűlésen érté­kelték a pártoktatást. A pro­pagandistákat és a legjobban tanuló elvtársakat könyvju­talomban részesítették. * Ma (pénteken) délután 2 órakor tanácskoznak a jász­berényi pártalapszervezetek titkárai a lakóterületi párt- csoportok megalakításáról, azok szerepéről. A titkári ér­tekezleten a megyei párt VB sportra vonatkozó határoza - tát és a városi párt VB leg­utóbbi határozatait is ismer­tetik. # A jászapáti járásban vala­mennyi termelőszövetkezeti pártszervezet fő feladatának tekinti a munkára való moz­gósítást, a családtagok bevo­nását, valamint a termelési tervek teljesítését. Több kö­zös gazdaságban — pl. a jászboldogházi Aranykalász, jászteleki Tolbuchin és Al­kotmány, a jászfényszarui Lehelkürt Tsz-ben — az ere­deti tervhez viszonyítva nö­velték a növénytermesztés hozamát. Hústermelési tervü bet is túlteljesítik. A legutóbbi párttaggyűlé­sen sok helyen napirendre tűzték az oktatási munka ér­tékelését. Szolnokon a H. körzeti alapszervezetnél az Időszerű kérdések tanfolya­mára tizenegy hallgató járt el rendszeresen, s tanult szor­galmasan. A zárófoglalkozá­son hat elvtársnak könyvju­talmat adtak át. * Jászárokszálláson a párt­alapszervezetek titkárai ked­den tapasztalatcsere látoga­tást tettek a Szabadság Tsz- ben. Az expressz kutak fúrá­sát tekintették meg. Azóta a Béke Tsz gazdái is elhatároz­ták — s ebben jórésze van Bobák Ferenc párttitkárnak —, hogy 24 kutat fúrnak Ilyen módszerrel, s már ezévben öntöznek 45 kh. cukorrépát. A Táncsics Tsz tagjai a cu­korrépa mellett silókukoricá­jukat is öntözik . * Tiszaföldváron a községi párt VB áprilisban értékelte a Szabad Nép Tsz pártalap- szervezetének munkáját. Az ott hozott határozatok alap­ján nagyobb gonddal foglal­koznak a tsz-ben a pártépí­téssel. Azóta két tagjelöltet vettek fel és öt olyan elvtárs ügyét vitték taggyűlés elé, akiknek tagjelöltségi ideje meghaladta a 6 hónapot Pártmunkaként öt elvtárs kapta azt a megbízatást hogy jól dolgozó pártonkívüiiek- kel rendszeresen íoglalkoz , zon. XT' r_ Nálunk minden párttagnak van megbízatása TERMELŐSZÖVETKEZE­TÜNK pártszervezetében meggyőződtünk arról: a párt- megbízatásokban nagy erő rejlik. Beláttuk azt is, hogy az ilyen megbízatás igen sok­rétű lehet. Nem valami nagy dolgokra gondolunk mi, ami­kor erről beszélünk. Vonat­kozhat ez sok apró, részlet- kérdésre is, — egy-egy bri­gádon, vagy munkacsapaton belül. Termelőszövetkezetünkben az elmúlt esztendőben sok mindent mutathattunk fel a pártmegbizatások alapján. — Mindenekelőtt a kongresszu­si verseny hozott szép példá­kat. A verseny első katonája Bartha Mihály elvtárs volt, az egyik brigádvezetőnk._ — Bartha elvtárs a munkacsa­patvezetőivel összeült, gon­dosan. nagy részletességgel pontossággal megvitatták, ki mit tegyen. Kire mit biz a pártcsoport. Mikor minden kész volt, versenyre hívták a többi növénytermesztőt. — Ezt a bátor kezdeményezé­sek egész sora követte. Bartha elvtárs brigádjából került ki az a munkacsapat, amely a múlt évben a leg­több munkaegységet teljesí­tette, s ami mögöttn térmé­szetesen a legtöbb munka volt. Ebből a brigádból ke­rült ki egy ifjú női munka­csapat, amely a kukoricater­mesztésben elért eredménye­iért ezer forint pénzjutalmat kapott. Az előbbi Mátis Sán­dor, az utóbbi Túri Margit munkacsapata volt. Ugyan­csak Bartha elvtárs brigád­jában kapott pártmegbiza- tást Tóth István fogatos csa­patvezető is. Tagjelölt volt akkor még. Azt a feladatot kapta: ha a helyzet megkö­veteli, a fogatosok dolgoz­zanak éjjel is a széna beta­karításán, hogy veszteség ne érje a szövetkezetei. Tóth István elvtárs teljesítette megbízatását, mások is kö­vették példáját. Amikor a munka dandárja volt, egymás után három éjjel nem aludt, ment é3 hordta a takar­mányt. Példáját sokan kö­vették. Márki Imre elvtárs párt- csoportbizálmi. Neki sem ad­tunk valami különös megbí­zatást, csak azt: tartsa meg csoportjában minden hónap­ban rendszeresen a megbe­szélést, a brigádgyűlések előtt néhány nappal. Tanács­kozzanak a brigád dolgairól, s a brigádgyűlésen képvisel­jék egységes álláspontjukat, így értük el. hogy a brigád­gyűlések mindig itt sikerül­tek a legjobban. Itt hangzott el legtöbb javaslat és leg­több jótanács, bírálat, az egész brigád munkájáról. A II. brigádban ifjú Fábi­án Lajos KISZ-tag. Tavaly vettük fel tagjelöltnek. Ak­kor ő azt kapta megbízatá­sul, hogy munkacsapatával vállalja el a silózást, s csi­nálják meg tisztességgel. így lett az ő munkacsapata or­szágosan is az első. G. Sza­bó Imre elvtárs, az egyik pártcsoportvezetőnk, amikor az őszön szorított a munka, a pártvezetőség kérésére el­vállalta: a 460 hold cukorré­pa termését gumiszalaggal a lehető legrövidebb időn be­lül vagonba rakják. Éjt nap­palt eggyé téve — a vártnál is rövidebb idő alatt végre­hajtották. Jó munkájuk elis­meréseképpen a szövetkezet vezetősége a pártszervezet javaslatára csapatával együtt pénzjutalomban részesítette. Elsők Között lehelnének, ha... Nem tudom mit jegyzett meg magának Braksa József azon a szolnoki tanácskozá­son, amelyen a megye szocia­lista brigádvezetői és a leg­kiválóbb dolgozók, a mozga­lom eredményeiről és jövőjé­ről tárgyaltak. De hogy a részvétel számára is hasznos lehetett, — az alábbiak bi­zonyara meggyőzik erről az olvasót... Úttörők voltak A Martfűi Tisza Cipőgyár 48-as műhelyében dolgozik a Braksa-brigád. Huszonhat — zömmel ,leáriy és fiú — áll a szalag mellett, cvikkolja a kosárlabda és teniszcipők ez­reit. Amint Libor Pálné mű­helyvezető megjegyezte: — Ezúttal francia, belga és angol exportra dolgozunk. A brigád egy abból a ti­zenhatból, amely a szocialis­ta brigád címért harcol a gyárban. (Három, brigád már el is nyerte a büszke címet). És Braksáék? — Lemaradtak — így Győ­ri Sándor, üzemi KISZ tit­kár. — Rosszul dolgoztak? — Nem. Ellenkezőleg. És bizonyít. A lemaradás oka elgondol­koztató. Hiszen ez a brigád volt az első a gyárban, amely kitűzte a nagy célt: szocia­lista módon dolgozni, élni. ta­nulni. Vagyis elnyerni a szo­cialista brigád címet. Tavaly, augusztus 25 óta (amikor megtették vállalá­saikat) nem volt igazolatlan hiányzás vagy késés. A fel- szabadulási munkaverseny is szén eredményt hozott a bri­gádnak. Az első negyedév­ben 4 ezer pár cipőt készítet­tek terven felül. Volt egy­két ember, aki néha szeretett a pohár fenekére nézni. De csak volt. mert: — A kifogásolható erkölcsi magatartás először nevelési ügy, azrtán esetleg kizáró ok a brigád tagjai sorából — mondja Libor Pálné. Nemcsak rajtuk múlik Nem akartam zavarni egy brigádtagot sem a szalag mellett, hiszen néhány perc beszélgetés is. elvonás a mun­kától, több pár cipőbe kerül­hetett volna. Ezért Győri Sándor KISZ titkárnak tettem fel ezt a To­gas kérdést. — „Hol szorít hát a cipő” a Braksa brigádnál? — A tanulásnál —1 vála- ■mlta tömören. S itt egy kis oknyomozás hízonvára tanulságos lesz. — Azt vállalták, hogy két- om új műveletet (ahogy : itt mondiík' szakmát) is t mr-u-r.'dnnh — folytatta a magyarázatot Győri Sándor. Hogy ez sikerüljék, ahhoz szakmásított tanfolyamra kellett volna járniuk. Viszont a brigád zöme Martfű-kör­nyéki, vonaton, autóbuszon jár be mindennap, s ezért nem tudták teljesíteni válla­lásukat. Van három brigád­tag, aki a nyolc osztály el­végzését ajánlotta fel, ám ez is meghaladta az illetők ere­jét. Hogyan tovább? ■ Látszólag olyan tehát a helyzet, hogy „sokat markolt és keveset fogott” a Braksa- brigád. Ebben nemcsak a kollektí­va, hanem a KISZ titkár, a műhelyvezető és még többek véleménye egyezik. Most csak az a kérdés: iga­zuk van-e? Helyes-e azon az úton „megoldást” találni, hogy: — Átdolgozzuk a brigád vállalását — ahogy Győri Sándor mondta. Szerintünk: nem. Nem programátdolgozásra, hanem segítségre van szük­sége a brigádnak. Igaz, köny- nyű lesz részünkről javasol­ni, könnyebb mint megvaló­sítani. — Hárman akarják elvé­gezni a nyolc általánost. A KISZ bizottságnak az a ter­ve, hogy tárgyal az illetők Lakóhelyén lévő iskolák igaz­gatójával: tegyék ezt lehető­vé a maguk módján — így hangzott Győri Sándor egy másik kitétele. Ez már helyes. És bizonyá­ra sikerül is szótérteni, közös erővel megoldást találni. Valahogy ilyen módon kel­lene — a gyáron belül — megkísérelni a szakmásító tanfolyamok elvégzésének problémájánál is a dolgot. Nem pedig a felajánlás át­dolgozásával, ami esetleg an­nak csökkenésével járna ... Csak ezen az úton kerül­hetnének a legelsők közé azok, akik a szocialista bri­gádmozgalom úttörői voltak a Martfűi Tisza Cipőgyárban. — bgy — Az elmúlt évben igen sok gondot okozott a pártszerve­zetnek a KISZ titkárok vál­tozása. Az egyik fiatal bevo­nult katonának, a másik Is­kolára ment. így váltogatták egymást. Egyik pártvezetősé­gi ülésen elhatároztuk, hogy küldünk oda egy elvtársat. Domány Gyulát bíztuk meg ezzel a taggyűlés színe előtt, s megmondtuk: ez a legfőbb pártmunkája. Már most több mint egy éve van ott, s jól dolgozik. Ducza Istvánnak tavai v azt mondtuk: Tapasztalt, hoz­záértő baromfitenyésztő vagy, igyekezz, hogy mindenki pél­dát vehessen tőled. Lehető­leg csökkentsd minimálisra az elhullást. Az elmúlt esz­tendőben ő érte el a legjobb eredményt a baromfitenyész­tők közül» s nemrég újabb megbízatást kapott: Brigád­vezetőnek javasoltuk, s a szö­vetkezet baromfitenyészetéi az ő gondjaira bíztuk. így sorolhatnánk tovább, milyen — látszólag jelenték­telen, mégis jelentős dol­guk van a mi párttagjaink­nak. Ez azonban még nem teljes kép. Nem egy párton­kívüli tsz-tagunknak is adunk megbízatást. Lukácsi Istvánt az elmúlt hónapokban arra kértük: vállaljon felelősséget' a sajtóterjesztésért. Vállalta. S hogy csak egy számot em­lítsek, húsz előfizetőt gyűj­tött azóta. Rácz Jánost szin­tén megkértük a napokban, Vállaljon felelősséget a KISZ szervezetben a színjátszócso­portért. Örömmel vállalta, s reméljük, később sem fog megcsappanni lelkesedése. Egyik idős nyugdíjas tagun­kat, Lévai Károlyt az el­múlt hetekben két alkalom­mal propagandaanyag ter­jesztésére kértük. Mindegyik alkalommal még aznap elszá­molt az anyagok árával. ' Lehetne még sok mindent elmondani. De úgy gondolom, ezek a példák is eléggé bi­zonyítják: még egy olyan nagy pártszervezetben, is, — mint a mienk, ahol több mint kétszáz tag van, nem­csak hogy a párttagoknak ne jutna, a pártonkívülieknek is marad tennivaló. Nagy Sándor, a túrkevei Vörös Csillag Tsz párttitkára. Tanyai iskola W\ ús a határ, szívesen el- gyönyörködnék benne, de a kecses épület mindunta­lan magára vonja figyelmem. Tanyai iskola. Karcag város bugyogói halárrészén. Bekopogok a bugyogói is­kolába. Pár perccel előtte még szeretett egykori taní­tómmal, Nándi bácsival ele­venítettük meg a tanyai isko­lák tavaszát. Hiszen nem is olyan régen volt az. Május­ban, júniusban, de március­ban is kiürültek a tanyai is­kolák padjai, egy-két gyerek lézengett csak a hodálynyi te­remben. Mentek a nebulók lovat vezetni a barázdában, disznót őrizni, tehenet legel­tetni, libát terelgetni. Ha rossz idő volt, akkor bejöttek az iskolába. Harminckilenc buksifej for­dul kíváncsian az ajtónyílás irányába. Negyvenedik a ta­nítónéni. A kis tanítóném. Így hívják, mert alsósakat tanít, mert lány még. Mondom, miről szeretnék tájékozódni. Csak tessék, kér­dezzen nyugodtan. Hát jó. Akit felszólítok, barna lányka, hátul két varkocsbn fonva haja Tudakolom a ne­vét. *— B. Fodor Márta. — Édesapád hol dolgozik? — A Dimitrovban. De alig suttog a kislány. Nagyon megijedt az idegen­től. Harmadikos még csupán. A. tanítónéni bátorítja. — Hiányoztál-e már? — Igen — dadogja rémül­ten. Ugyan mi lesz ebből? — Hány napot? A tanítónéni forgatja az osztálynaplót. — Egyet. Egynél többet nem igen. Újra a kislányhoz fordulok — Aztán, miért maradtál otthon? Majd hogy el nem pityere- dik: — A piacra mentek anyu­kám ék. Balogh Márián ragyogó tiszta ruha. A cipője is fény­lik, a zokni is frissen mosott, — Te miért maradtál ott­hon? — Kistestvérem van. — Azért még nem kell mu­lasztani. — De édesanyám a város­ban volt. Németh Róza a következő. Édesapja nincsen, a két báty­út dolgozik a szövetkezetben — Hiányoztál te is? — Igen. — Miéri 7 Hallgat Ijedt kis nebuló Egy kar lendül a magasba. — Tanítónéni! Tegnap a Róza városon járt. A kis Fodor Mari. Hogy ne­kibátorodott. Lám, hát ezéri hiányzott Róza tegnap. Benn járt a városban, Karcagon. Nyúlánk növésű fiú. Disz- nós Lajos, tán 6 jár a legtá volabbi tanyáról. — Édesapád? — Most kapál? — Hol? — A Békében. /§ tanító újságolja. Disz- nósék jutalmat kapnak év végén. Ketten járnak a családból, de olyan pontosan olyan szorgalmasan, még vé­letlenül sem maradnának ott­hon, A Cs. Németh Mariék is kapnak jutalmat. Onnan há­rom gyerek koptatja az isko­lapadot, s tán egy nap mu­lasztásuk van egész évben Apjuk fogatos a Tilalmast Célgazdaságban. Faggatom, Lódi Jánost. Kinn laknak állami gazdar sági tanyán. Rázza a fejét Nem szokott hiányozni. A tanítónéni összegezi az osz­tálynapló tanúságát. — Egész évben nem jut há­rom nap egy gyerekre. Azt is a télvégi influenza­járványnak köszönhetik. Másképpen ennyi sem lenne A bugyogói iskola dicséretet kapott a szorgalmas iskolába- járásért. Ahogy nézem a jólöltözött gyerekeket, eszembe jut. Mi már ilyentájt mezítláb iáT*

Next

/
Oldalképek
Tartalom