Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-13 / 112. szám
1860. május 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s TERMELŐSZÖVETKEZETI Képek a káreseti Béke Tsi-ből Mit mutat a mérleg a kisújszállási Buzakalászban? A gazdálkodási mérlegről van szó. Bíró elvtárs, az elnökhelyettes arra emlékezteti a főkönyvelőt: annakidején az Uj Életben szinte el- nyűtték a gazdálkodási tervdokumentációt. Hétről hétre előszedték a közgyűlés által elfogadott tervet, mit valósítottak már meg, mi hiányzik még belőle. S így kell annak lenni a Búzakalászban is — mondják. A több kis szövetkezetből egyesült, hétezerötszáz holdnál is nagyobb határú Búzakalász elég feszített tervet készített. Egész évre 300 ezer munkaegységet terveztek. Ezideig 68 ezret használtak fel. Az első pillanatra úgy tűnik, sok. S valóban, túl is lépik ilyen ütemben a 300 ezer munkaegységet év végére. Csakhogy emögött munka van. A tervtől eltérően száz hold rizs- zsel vetettek többet. A rizstelep elkészítése nagyon sok emberi munkát igényelt. Arra fordították a sok munkaegységet. Ámde. ahogy a terven felül több a munkaegy- Bégfelhasználás, ugyanúgy terven felül terem majd száz holdon a rizs. Az pedig szép összeg. Még tovább a növénytermesztés Azt tartják a Búzakalászban: a föld kiadja, ami benne van, csak el kell venni tőle. ügy veszik el, hogy 42 holdon öntözik a cukorrépát. Százhatvanöt mázsás átlagtermés a terv cukorrépából Ezekben a napokban a bri- gádvezetők. munkacsapatvezetők állandóan a cukorrépaföldön vannak, ahol kétszáz- kétszáZhuszonöt ember egyel naponta. Cél: öntözött területen 70 ezer, száraz földön 55—60 ezer cukorrépatövet nevelni. Azt tapasztalták, Kisújszálláson szeretnek nagykapával egyelni a gazdák. Ha most kivágják a tövet, egész éven át hiába adnak már mindent meg a cukorrépának. Márpedig akkor veszélyben lesz a gazdálkodási mérleg. Hát most kapaszkodnak bele —, hogy úgy mondjam —a mérleg karjába, s a 70 ezres tőszámmal lefelé húzzák. Ha a tő megvan, következhet a fejtrágyázás, a többszöri kapálás. A szövetkezet nőbizottsága szervezi az asszonyokat, a családtagokat: ők is vegyenek részt a növény- ápolásban, így oszthatnak majd többet. Silókukoricát 250 holdon termesztenek. Egy részét szójával vetik. Előreláthatóan szakaszosan kerül a földbe a silókukorica. így különböző Időszakokban érik majd be, s nem von el minden munkaerőt a betakarítás. Fokozatosan, egymást követő periódusokban ugyanaz a munkaerő tejesérésben juttathatja a takarmányt a silógödrökbe. így lesz majd kiegyensúlyozott a takarmánymérleg. Nem tervezték be, megcsinálták Ä gyümölcsösben köztesként dinnyét termesztenek. Olyan 70 ezer forintot várnak belőle. A virágkertészetből 76 ezer forintot kaszi- roztak be idáig. Ez azt jelenti: a tavaszi idényben meglesz a százezer forint, ősszel pedig, amikor kelendőbb a virág, nem lesz nehéz 170— 180 ezer forintot árulni. S végülis arról van szó: virág- kertészetük évi kétszázezer forinteä bevételi tervét túl:. teljesíti. A tavaszi mérleg- előrefutás ezt Ígéri. S ami szintén takarékos, tervszerű gazdálkodásra vall. Az év eddig eltelt időszakaira betervezték a kiadási ösz- szeget. Közel félmillió forinttal kevesebbet költöttek el üzemvitelre, mint ahogy azt a közgyűlés a termelési tervben meghatározta. Terven felüli bevételt biztosít a mesterséges borjúnevelés. — 1960. évi tervükben 48 borjú mesterséges nevelése szerepel. Menet közben kibővítették a számot még újabb harminccal. Vagyis a tervtől eltérően 30 borjú nem 650 liter, hanem csak 320 liter tejet fogyaszt el. Az így értékesíthető feles tejmennyiségből 30 ezer forint körüli terven felüli jövedelemhez jutnak. Egy helyen könnyebb a mérleg karja, mint kellene. Ez pedig a sertéshizlalás. — Négyszáz sertés hizlalását felvásárlásból tervezték. Az árak annyira felfutottak, hogy erre nincs lehetőség. S ez kiesik a tervből. Elég nagy ösz- szeg. A tervben szereplő 31.24 forint munkaegységértékből 1.50 forint kiesést jelent. — Zárszámadáskor ugyan ez nem látszik meg, mert 600 hold kukoricát leszerződtek terven felül, ami viszont 1.70 forinttal egalizálja á 31.24 forintot A baj ott van. hogy száz holdra 43 mázsa húst kell értékesítenie a Búzakalásznak. A sertéshús-kiesést 200 pecsenyebárány szerződésével próbálták helyettesíteni. Az Állatforgalmi Vállalat azonban csak állami gazdaságoktól köt le pecsenyebárányt. Egy lehetőség kínálkozik, hogy az árúhústermelési mérleg is egyensúlyban legyen. Baromfihússal pótolni a sertést A szövetkezetben 50 ezer árubaromfi leadása a terv ebben az esztendőben. Tizenháromezer nevelődik óljaikban jelenleg. Hogy húsleadási tervüket teljesíthessék, — ennél sokkal több baromfit kell nevelniük. A csikók négy hónapra legelőre mentek. Helyüket addig csibével telepítik be. Két hónapig a szarvasmarhák is legelőn lesznek. Oda is csirke kerül. Magában véve valóban elrettentő nagy szám az 50 ezer árubaromfi. Azt mondják, ennél többre nem is képesek. Nem akarunk okosabbak lenni a szövetkezet vezetőinél. De azt nyugodtan mondhatjuk: a baromfi igénytelen, olcsó, ideiglenes nyári szállásokban is ezerszámra nevelhető. Válasszák ezt az utat. Mit mutat a mérleg a kisújszállási Búzakalászban? — Baj nincs. Sőt. Egyedül i hizlalási terv hibádzik. Baromfival, vagy más módon még azt is pótolhatják. Borzák Lajos Uj mezőgazdasági szakkönyvek Schandl József: Juhtenyésztés. A juhtenyésztés belterjes viszonyok között is gazdaságos, ha megfelelően kihasználjuk a juh három irányú hasznosítási lehetőségét: — gyapjú, tej- és hústermelését. További előnyt jelent a talajerő fenntartása szempontjából a növényi táplálóanyagokban gazdag juhtrágya. — Ezeknek a gazdasági célkitűzéseknek a szem előtt tartásával készültei ennek a szakkörökben általánosan ismert, értékes szakkönyvnek az újabb, átdolgozott kiadása. A könyv nemcsak az agrár felsőoktatás tankönyve, hanem a képzett mezőgazdasági szakemberek igen hasznos kézikönyve is. Kómár Gyula: Állatorvosi sebészet. A könyv a végtagok tájai szerint tárgyalja a sebészeti megbetegedéseket. Gyakorló állatorvosoknak nélkülözhetetlen. Bölcsházy Kálmán: Állatorvosi szülészet. Ez a könyv tárgyalja az általános szülészet ismeretét, s mindazokat a tudnivalókat, amelyek ebből a szempontból feltétlenül szükségesek. A mű a főiskolai hallgatók tankönyve, de igen nagy segítséget jelent az állatorvosoknak is. Fekete István: Pepi-kert. A szarvasi Pepi-kert nemcsak Alföldünk büszkesége, hanem Európa-szerte híres. A könyv első része a másfélszázados arborétum történetét ismerteti, majd felsorolja a Pepi-kert növényállományát, s részletesen foglalkozik legnagyobb értékeivel. Rávilágít a könyv az arborétum madár- és állatvilágának érdekességeire, jelentőVMítzdifc a pMaszagÉ darazsak ellen Kertgazdasági kártevők veszélyességi rangsorában az elsők között áll a poloskasza- gú alma-, körte- és szilvadarázs. Jelenlétüket a zsenge gyümölcs „férgesedése" jelzi. Ha ilyen férges gyümölcsöt . kibontunk, a benne lévő ele- ] fántcscntszínű kukac erős,! poloskára emlékeztető szaga elárulja a kártevőt. Ekkor már elkéstünk a védekezéssel A fa terméshullással jelzi a kártevő felléptét. Azonban csak akkor, amikor a poloskaszaigú alma- és körtedarázs lárvája befejezve kártételét, a talajban húzódott bebábozódni. A szilvadarazsak életmódja ettől kissé eltér, arról külön szólunk. A kártevők nemzői kicsinyek, támadásukat gyümölcsvirágzás esetén nehezen figyelhetjük meg, lárvái pedig — ellentétben a szilvadarazsak lárváival — azonnal a gyümölcs belsejében kezdenek kárt tenni. A tiszafüredi, szolnoki járás (Rákóczi- falva!) és a kunszentmártoni járás cserkei körzetének gyümölcstermesztői hajtsák végre a védekezést. 2 százalékos HCH + 0,25 százalékos Ma^ vepon összeállítású permedével, vagy 0.1 százalékos Ekatox-20 oldattal eredményesen védekezhetünk az alma és szilvadarázs ellen. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nevezett körzetekben nem maradhat el a védekezés. A fiatal lárvák sajátossága, hogy a zsenge szilvába való befurakodásig annak felszínén teszik meg a magházig néhány milliméteres útjukat, meghatározza az ellenük való védekezést. Három százalékos quassia főzet + 1 százalék káliszappan keverék permetezésével eredményesen irthatjuk. Quassia (kvasszia) hiányában az 1 százalékos Holló-10, vagy a 2 százalékos DDT is permetezhető ellenük, kielégítő eredménnyel. HCH-t szilvára ne használjunk, mert szagát a szilva felveheti. A poloskaszagú szilvadarazsak élűeni védekezés főként Turkeve, Vezseny, Cserke- szöllő, Tisza jenő határában fontos. — Labor —' figyelő „A falusi fiatalok és a szövetkezés”. A Népszabadság ankétot tartott e témáról szövetkezeti vezetőknek. A lap május Xl-i száma közli az ország szövetkezeti vezetőinek összegezett véleményét. Benne olvashatjuk Gál Sándornak, a kengyeli Dózsa Termelőszövetkezet elnökének javaslatait is. „A kukorica nagyüzemben”. Sípos Sándor, az Országos Tervhivatal osztályvezetője az „Élet és Tudomány” című hetilapban ír a kukorica nagyüzemi termeléséről. „Korszerűbb sertéshizlalást — felső utasítás nélkül”. A Figyelő május 3-i száma tudományos alapokon ír a sertéshizlalásról. dtoösazdfc” társaimnak javaslom”, „Első a legjobbak közt”. Mindkét cikk a Nép- szabadság május 11-i számában jelent meg. Az elsőt Kovács János, a karcagi Béke Tsz agronómusa írta, az utóbbi Lakos György, a Népszabadság munkatársa tollából született a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság élenjáró módszereiről. „Kutak és gépek a falunak”. A Szövetkezeti Hírlap április 28-i száma a vidéki vas- és fémipari ktsz-ek mezőgazdasági termelvényeiről jelentet meg riportot. „A falu és a népfront”. A Magyar Nemzet május 11-i számában Illés Sándor vezércikkét közli a lap a népfrontbizottságok falusi hivatásáról. ''V*' «* < -v '< Nagy jövedeiinet biztos & a palántaneveLés. 1 Melyik a szebb? X A közösség erkölcse Elsőnek a kocsis lepődött meg. Vasárnap reggel volt, mikor as elnök bekopogott nála, — Fogd be a lovakat. — Szolnokra kell mennem. Ünnep van. ■— Jó. Akkor hajtom én. A következő meglepett ember Tóth Bálint nyugdíjas szövetkezeti gazda. Odaállít az elnök kocsival, lóval. — Azt gondoltam, kimegyünk a határba, — Nem tudunk mi már ott semmit csinálni. — Nem is azért. A jótanács is sokat tesz. Mentek házról házra, még meg nem telt a kocsi. Ahány nyugdíjas felfért, irány: a termelőszövetkezet tanyaközpontjai. Mikor még nyugdíjba mentek, csak kétszáz holdas volt a Vörös Csepel. Most meg több mint négyezer hold. Nagyon sokat fejlődött azóta. Szinte rá se lehet ismerni. S az elnök így gondolta: Nézzék meg az öregek gyönyörködjenek benne, milyen terebélyes fává lombosodon az ő hajtásuk. Az egész napot kint töltötték. Ámuldoztak a fejlődés méretein, s meghatottan köszönték meg a kedvességet, hogy gondoltak rájuk. És segítettek. Két évben egymás után becsapott a villám a juhho- dályba. Kárt tett. Nem tudtak rájönni, miért. Megnézték a juhhodályt is. •— Hű, a teremfáját! Ebből baj lehet, — állapította meg egyikük a juhhodály sarkánál. « Miből2 — Hát a saroklemez rézből van, az nagyon vonzza a villámot. Az elnök, a körülállók fejükhöz kaptak. Megvan! De jó lett volna, ha ezt korábban tudják. A látogatást követő napok egyikében Cs. Kiss István bácsit látta kapával ballagni az elnök. — Hát maga már nyugdíjban van. — Nem baj, elnök elvtárs. Amennyive.i segíthetek, azt szívből teszem. Azóta gyakori dolog, a szövetkezeti gazdákkal határba induló autóra fekapasz- kodik egy-egy nyugdíjas. A látogatáskor mondták nekik: nézzenek ki máskor is. Kijárnak. És hány és hány hasznos jótanácsot adnak a szövetkezetieknek. Nagyon szép dolog ez. Igaz, még ebben a szövetkezetben, a Vörös Csepelben is akadnak rövidlátó emberek, akik azt mondják: Minek ütik bele mindenbe az orrukat 1 Örüljenek, hogy pihenhetnek. Ügy látszik, ezt a nézetet vallja még magáénak több termelőszövetkezetünk. Mert ami igaz, az igaz, kevés még az olyan figyelmes termelőszövetkezet, amelyik arra is gondol, hogy időközönként kivigyék a nyugdíjasokat a határba, meghívják őket a közgyűlésekre. Megmutassák nekik: hálásak azért, hogy megteremtették a szövetkezeti gazdaság alapjait. A kenderesi Vörös Csepel példája nagyon szép. Vonzzon minden termelőszövet- kezetünkbent Bébi v VV> •>
