Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-11 / 110. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960, május 1L Hruscsov elvtárs beszéde a moszkvai csehszlovák nagykövetség fogadásán Moszkva (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov elvtárs hétfőn este beszédet mondott a csehszlovák nép felszabadulása 15. évfordulója alkalmából a csehszlovák nagykövetségen rendezett fogadáson, Beszédében kijelentette: Nagy örömmel veszünk részt ezen a fogadáson, ahol a Csehszlovák Köztársaság felszabadulásának 15. évfordulóját és a győzelem napját ünnepeljük, ami valóban minden nép ünnepe. A szovjet nép, csakúgy, mint bármely más nép, őszintén kívánja, hogy ne legyen soha többé háború, hogy a második világháború az utolsó háborúiként vonuljon be a népek emlékézetébe és a törté- t "mbe. Mindent elkövetünk, hogy pz valóra váljék Éppen javasolta a Szovjetunió az Fevesült Nemzetek Szervezetében az általános és teljes leszerelést. Mi nemcsak hangoztatjuk a fegyveres erők csökkentésének szükségességét, hanem már most. nem várva a nyugati hatalmak hasonló elhatározására, egyoldalúan — egyharmadával csökkentjük is a Szovjetunió fegyveres erőit. És ha már 2 400 000-re csökkentettük a fegyveres erőket, s megint eltelik bizonyos idő, újra gondolunk pgyet és valószínűleg tovább fogjuk csökkenteni hadseregünket. Ezt akkor valósítjuk meg. ha a kialakuló helyzet kedvező lesz. Természetesen nem fogjuk olyan színvonalra csökkenteni fegyveres erőink létszámát, hogy ez csorbítsa a Szovjet-ország biztonságát. Ha partnereink hozzájárulnak, mi hajlandók vagyunk teljesen leszerelni és becsületesen be le megyünk az ilyen leszerelésbe. Nem félünk az ellenőrzéstől. Kérem uraim! Akkor röpködhetnek országunk területe fölött — ellenőrizzenek, fényképezzenek, tegyenek, amit akarnak. Akkor nem kerülne elő olyan kérdés, mint most. Pedig hát az amerikai külügyminisztérium körülbelül így magyarázza meg a lelőtt felderítő repülőgép esetét: nem lehet beismerni, de nem lehet letagadni sem. Ugyanaz, mint az ismert anekdotában: olyan, mintha ártatlan leány lenne, de nem az, mert gyermeke van! (Házasságot nem jegyeztek be, ezért akár leánynak is lehet tartani. De gyermeket szült. Nos, leánynak tartsuk, vagy nem?) Az életben nincs ilyesmi. Megmondjuk az amerikaiaknak, — az Önök repülőgépe felderítési célokkal repült országunk fölött. Figyeltük, elrepült Szverdlovszk térségéig, ott lelőtték. Jól bennmaradtak a pácban ... vegyenek csak bátorságot és mondják meg: igen, megtörtént ez a szégyenletes eset. Nagy szégyen ez Amerikára. Most mindenki látja, milyen szégvepben maradtak a világ előtt ázok, akik ezt a felháborító cselekményt végrehajtották. A világ békét akar, a nemzetközi feszültség enyhítését akarja, ugyanakkor az Egyesült Államok bizonyos körei ilyen provokációkhoz folyamodnak. Már megmondtam és most megismétlem, hogy ezt tudatosan csinálták és tudatosan időzítették a párizsi kormányfői értekezlet idejére. Azt mondják, hogy a vezető katonai körök műve. Csak ezeké? Milyen állam az, amelyben a katonai vezetőség elkövethet olyasmit, amit ellenez a kormány? Hogyan tűrheti ezt a kormány? Ha nálunk valaki a katonai vezetők közül ilyesmit engedne meg magának, mi jól fülöncsípnénk, na meg üstökön ragadnánk. A kormány és az ország akkor erős, ha az egész gépezet összehangoltan dolgozik, — minden a kormánynak van alárendelve. Akkor — ez erő. Ha egy államban úgy történik valami, hogy a balkéz nem tudja, mit csinál a jobb, miféle állam ez és lehet-e bízni az ilyen állam politikájában? Nem! Az Egyesült Államok külügyminisztériumának nem válik becsületére az a bejelentés, hogy a repülőgép agresszív berepülése a kormány akarata ellenére és utasítása nélkül történt, s hogy a külügyminisztériumban semmit sem tudtak róla. És hova tegyük Allen Dullest? Hiszen ő az egész ügyről tudott, már pedig ő Is tagja az amerikai kormánynak! Hiszen ez Allen Dulles légiereje! — Szóval, ahogy mondani szokás, a külügyminisztérium válasza fehér cérnával készült munka. Lehetséges, hogy nincsenek pontos értesüléseim, de nem tartom kizártnak, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányának tudomása volt erről a berepülésről. De én tulajdonképpen ezt csak úgy titokban mondtam* Diplomáciai modorban mondjuk talán így: az amerikai külügyminisztérium tudott a dologról, de bedugta a fülét, becsukta a szemét, most pedig úgy állítja be a dolgot, hogy az ördög megkörnyékezett egy tisztviselőt! De hagyjuk ezt a kormányt és azt a módot, ahogy az egészről nyilatkozik. Ebben a nyilatkozatban egy dolog riasztó. Az, hogy a nyilatkozat homályos. Sőt, mi több, a nyilatkozat bűnünkül rója fel, hogy nem engedjük meg honvédelmünk titkaira kíváncsi embereknek, hogy berepüljenek, vagy beutazzanak hazánkba. Ezért hát — ugye — az amerikai kormány kénytelen volt felderítő céllal repülőgépeket küldeni hozzánk. Nagyon veszélyes magyarázat ez. Azért veszélyes,- mert nem ítéli el, hanem igazolja ezt a berepülést és szinte a jövőre nézve is megmondja, hogy ilyen berepülésekről igenis lehet még szó, mert a Szovjetunió nem hajlandó megosztani titkait a vele szemben barátságtalan politikát folytató országokkal Egyes urak csupán erre hivatkozva igyekeznek jogot formálni maguknak a közvélemény előtt ahhoz, hogy a jövőben is átrepülhessenek területünk fölött és felderíthessenek fontos katonai titkokat. Ismétlem,— ez nagyon veszélyes dolog, nem is szólva arról, hogy elvileg helytelen és nem álil összhangban a békés nemzetközi viszonyok szellemével. Ha valaki megpróbál berepülni területünk fölé, felderíteni bizonyos objektumokat és felkutatni bizonyos Agressiír körök a p előtt nyomást ak a SzoTj< Sőt mi több, ha hasonló berepülések megismétlődnek, megfelelő ellenintézkedéseket teszünk. Ügy fejezném ki magam: azok az országok, amelyeknek területén támaszpontok vannak, jól jegyezzék meg: ha engedélyezik támaszpontjaikról a berepülést a mi területünk fölé, lesújtunk ezekre a támaszpontokra. Lesújtunk azért, mert ezeket az akciókat országunk ellen irányuló provokációknak tekintjük! Mi megmondjuk ezen országok kormányának: ha már bérbeadták területüket és nem gazdái saját földjüknek, a saját országuknak, nekünk ezt a magunk módján kell értelmeznünk. Aki bérbeveszi ezt a területet, az Önök területéről lép fel ellenünk. Saját földje messze van tőlünk, de az Önök földje közel van hozzánk. Ezért a távoli célpontok figyelmeztetése keretében célba vesz- szük a közelieket is. Ebből aztán vonják le a megfelelő következtetéseket. De nem szeretném felszítani a szenvedélyeket, mert hiszen még háború idején is békét akarnak az emberek, várják a háború végét és békéről ábrándoznak. Most pedig nincs háború. Most a mi erőink kipuhatolása folyik. Ezért ne vonjunk le olyan következtetéseket, — amelyek kiéleznék az országaink közötti viszonyt, amelyek megakadályoznák, hogy a jövőben jó kapcsolatokat alakítsunk ki az Amerikai Egyesült Államokkal. Ma ismét kijelentem, hogy mi nem csupán békében, de barátságban is akarunk élni az amerikai néppel. Az én szilárd meggyőződésem, hogy az amerikai nép nem akar háborút. Az agresszív körök a párizsi találkozó előtt olyan helyzetet akartak teremteni, hogy erős nyomás nehezedjék ránk. Mi azt javasoljuk, hogy kössünk békeszerződést Németországgal. Háborús szövetségeseink közül egyesek ellenzik ezt. De miért? Beszéljünk egyszerűen: mire jó Nyugat-Berlin az Egyesült Államoknak, Franciaországnak, Angliának? Nyugat-Bérűn épp annyira kell nekik, mint a kutyának az ötödik lába. Nyugat-Berlin semmit sem nyújt nekik. Egyébként senki sem emel kezet Nyu- gat-Berlínre. Azt mondják, hogy a szabadság forog kockán, dehát ki emel kezet szabadságára? Hadd éljenek a nyugatberliniek úgy, ahogy most élnek, olyan rendszerben, amilyen kedvükre való. A szovjet kormány már régen megmondta, hogy minden nép maga választja meg rendszerét és úgy él, ahogy az neki tetszik. Ha a nyugati hatalmak nem hajlandók aláírni a német békeszerződést, mi kénytelenek leszünk békeszerződést kötni az NDK-val. ügy áll a dolog, hogy ha kötünk ilyen szerződést az NDK-val, a nyugatiak azután is szeretnének élni azokkal a jogokkal, amelyek Németország fegyverletételéből erednek, még akkor is, ha ezzel megsértik az általunk aláíri békeszerződést. De amikor mi aláírjuk a békeszerződést az NDK-val, véget ér a hadiállapot, következésképpen érvényüket vesztik a fegyver- letételi feltételek is. Ha békeszerződés után valaki erőszakkal próbál utat töm: Nyugat-Berünhez, amelyet mi szabad városnak szeretnénk látni, ezzel az erőszakkal mi a mi erőnket állítjuk szembe. Ezt tudva az Egyesült Államok egyes politikusai elhatározták, hogy megleckéztetik Hruscsovot: mivel azl mondja, hogy az erővel erőt állít szembe, mi majd megtanítjuk -a Szovjetuniót, át repülünk fölötte. Már repültek is és visszatértek. így volt ez április 9-én is. Beszéltem erről. Az Egyesüli Államokban még tagadják ezt a berepülést. Az adott esetben így fest a szabály: ha nem fogták meg, nem tolvaj Most aztán megfogtuk a tolvajt és az egész világ tud róla. Április 9-én is le kellett volna lőni a felderítő gépet. Katonáink azonban, enyhén szólva, elmulasztották ezt. Ahogy mondani szokás, ezért megleckéztettük őket. Május elsején a felderítő gépet lelőtték. Katonáink ragyogóan ellátták feladatukat, amikor az ellenség arcátlanná vált Herter és Allen Dulles az amerikai kongresszus vezetőivel tárgyalt Az amerikai külügyminiszter nyilatkozata Washington (MTI). Az UPI jelentése szerint Herter amerikai külügyminiszter és Allen Dulles, a hírszerző szolgálat vezetője hétfőn másfélórás beszámolót tartott a kongresszus , vezetőinek a május elsejei légiincidensről. Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, utasítani fogják az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét, kérjen engedélyt arra, hogy ta- lálkozhassék Powers-szel, a lelőtt gép pilótájával. Herter amerikai külügyminiszter a kongresszus vezetőivel folytatott zártkörű megbeszélés után nyilatkozatot tett közzé. Elismerte, hogy amerikai gépek „élénk felderítést” folytattak a Szovjetunió határai mentén és többször is előfordult, hogy az jamerikai gépek mélyen behatoltak a Szovjetunió légi- terébe. j Az amerikai külügyminiszter a kémkedést azzal próbálta indokolni, hogy tartani kell a „rajtaütésszerű támadástól”. Tehát az Egyesült Államok „önvédelemből*’ kémkedik. Hozzátette, hogy Eisenhower elnök nem adott felhatalmazást a légifelderítésre, viszont hivatkozott Eisenho- wemak arra a korábbi utasítására, hogy a „vasfüggöny” imögül értesüléseket :ell szerezni „minden lehető módon”. Herter megjegyezte, a Szovjetunió vezetői nyilvánvalóan régen tudtak arról, hogy az amerikaiak ilyen légifelderítéseket folytatnak. Kifejezte reményét, hogy a légiprovokáció nem árt majd a párizsi csúcsértekezletnek. Ezután ismét magyarázkodni kezdett és hangoztatta, e repülőincidensnek „fel kell tárnia, mennyire fontos, hogy a nagyhatalmak megeggyezze- nek a rajtaütésszerű támadás elleni hatékony biztosítékokban”. Herter a továbbiakban rátért a szokásos szovjetellenes vádakra. Azt állította, hogy a második világháború után a nyugati világnak állandóan „tartania kellett” a Szovjetuniótól, mert a korszerű szovjet fegyverek fejlődése és a „támadás veszélye” állandóan rettegésben tartotta. Herter nyilatkozata után Lincoln White-től, a külügyminisztérium szóvivőjétől újságírók megkérdezték: tesz-e az Egyesült Államok a jövőben is olyan intézkedéseket, mint a múltban, beleértve repülőgépek kiküldését? „Mint a nyilatkozat megmondja, kötelességünk, hogy minden intézkedést megtegyünk a rajtaütésszerű támadás megelőzésére” — hangzott White harcias válasza. A dél-afrikai faji üldözés kérdése válságba sodorta a brit nemzetközösségi miniszterelnökök értekezletét LONDON (MTI). A brit nemzetközösségi miniszterelnökök londoni értekezlete hétfőn zárt ajtók mögött foglalkozott a Üélafrikai Unió kormányának fajüldözési politikájává^ A Reuter mértékadó körökben 'úgy értesült, hogy tovább* bizalmas tanácskozások tatók erről a kérdésről. Az AFP az értekezlet hétfői zárt üléséről kiszivárgott értesülések alapján arról ad hírt, hogy Louw dél-afrikai külügyminiszter beszéde válságot robbantott ki. A kiilügyminszter ugyanis követelte, hogy bélyegezzék meg Tengku Abdul Rahman malájföldi miniszterelnököt, aki elitélte a dél-afrikai fajüldözési politikát és — mint ismeretes — az elmúlt héten tiltakozása jeléül kivonult -a i tanácskozásról. A nemzetközösségi miniszterelnökök azonban — folytatja az AFP — figyelmen kívül hagyták Louw felhívását és felszólalásaikban élesen bírálták a külügyminiszternek az értekezleten tanúsított magatartását, különösen a múlt heti sajtóértekezletét. Úgy tudják, hogy a hétfői ülés után Louw új utasításokat kért kormányától. A hírt ugyan nem erősítették meg, de egyes források szerint ,.számítani lehet” újabb fejleményekre. rmrrrrm Hogyan gondolkoztak az amerikai katonai vezetők? Az amerikai katonai vezetők ugyanis így gondolkoztak: az április 9-i berepülés büntetlenül végződött, tehát nincs olyan eszköz, amely a repülőgépet elérhetné ebben a magasságban. Erre az agresszív katonai csoport 15 nappal a csúcsértekezlet előtt még egyszer meg akarta mutatni erejét. Na, Hruscsov, mit dicsekszel? Országotok fölött repülünk és semmit sem tudtok csinálni. Ezúttal is arra számítottak, hogy átrepülnek a szovjet terület fölött, átrepülnek Szverdlovszk fölött és megmutatják, hogy mi semmit sem tudunk csinálni. Valóban kellemetlen helyzet, és most, amikor a rakétával lesújtottunk a légikalózra, ahogy mondani szokás, leszálltak a lóról. Még mindig megpróbálnak azzal ijesztgetni bennünket, hogy náluk Nyugaton a bombázók éjjel-nappal röpdösnek és ügyeletet tartanak. Ezeknek az embereknek azt szeretném mondani: idefigyeljenek araim, nekünk is vannak bombázóink, de azok nem tartanak ügyeletet. Nálunk rakéták az ügyeletesek! Tudvalevő, hogy a bombázógépek általában 12-17.000 méter magasságban repülnek. Ennél magasabbra nem emelkedhetnek, mert a technikának egyelőre nem sikerült áthidalnia a konstruktőrök nehézségeit. A május 1-i határsértő repülőgép 20.000 méter magasságban repült Azt mondják, hogy ez fegyvertelen gép volt. Éppen azért repülhetett ilyen magasságban, mert fegyvertelen volt. Ök azt hitték, hogy a 2 ilyen tipusu gép még sokáig sebezhetetlen marad, sőt még abban is reménykedtek, hogy ez az állapot örökké eltart. Elárulok még valamit: amikor a Szovjetunióban járt Twining, aki annakidején az amerikai légierők vezérkari főnöke volt, vendégszeretően fogadtuk. Amikor hazarepült, mindjárt másnap nagy magasságban szálló repülőgépet indított országunk fölé. Ez a gép Kijevig jutott el. Felvetődött a . kérdés: tiltakoz- zunk-e? Én azt javasoltam- hogy ne küldjünk tiltakozást. Ezért csak levontuk a következtetést és meggyorsítottuk a rakéták és a vadászgépek fejlesztését. Vadászgépeink 28.000 méterre emelkednek. A nehézség azonban az, hogy a vadászáén iá magasra száll ugyan, de nem egykönnyen találja meg a célpontot. — Ugyanis a repülő a levegőben elvész, mint a gombostű az óceánban. A rakéta viszont magától megtalálja a célpontját! Ebben rejlik a rakéta fölénye, s mi ezt aknáztuk ki. Nekünk vadászgépeink is, rakétáink is vannak. Ezért mondom, hogy ma ha még vannak olyan politikusok, akik bombavető repülőgépekre akarnak támaszkodni, kudarcra vannak ítélve. A korszerű katonai technikával a bombavető gépeket már útban a cél felé megsemmisítik. Ezért hát mondjunk le a kölcsönös fenyegetésekről, s inkább beszéljünk a békéről és barátságról, kölcsönösen előnyös kereskedelemről, arról, hogyan javíthatjuk meg a népek viszonyát, hogyan fejleszthetjük a kulturális kapcsolatokat és az idegen- forgalmat. Mennyivel hasznosabb és nemesebb feladat ez! Ezt minden nép üdvözölné. Amikor a Legfelső Tanács legutóbbi ülésére készültünk, eszünk ágában sem volt katonai kérdéseket megvitatni. Előkészítettük a dolgozók adóztatásának megszüntetéséről, a hét, illetve ' hat órás munkanap bevezetéséről szóló törvényt. Az ülésszakra olyan javaslatot is hoztunk, hogy 25—30 milliárd rubellel növeljük a közszükségleti cikkeket termelő ipar előirányzatait, hogy még ebben a hétéves időszakban az első helyre kerüljünk Európában, újabb öt év múlva pedig utolérjük az Egyesült Államokat is. Ezek nemes célok, amelyek! megvalósítása a vilá' egyetlen népnek, egye embernek sem okoz ká S aztán, ahogy mon szokás „a lelkek felvidít ra” ilyen agresszív cse. ményt időzítettek május sejére, a nagy proletár- nepre! De az agresszo maguk sem várták, hogy lóban felvidítják lelkünk Amikor május elsején Ms novszkij marsall felment emelvényre, hogy elmonc beszédét, már gratulálhatta neki a repülőgép lelövéséht Azt válaszolta- hogy ezt é pen akkor közölték vele, an kor kijött a Vörös térre. , hír volt a miniszternek május elsejei díszszemlé mondott beszéde előtt. Hruscsov beszédének befe jező részében a győzelem napját méltatta, majd pohaf rát azokra az országokra s népekre emelte, amelyek a hitleri Németország elk.r, harcoltak és a Szovjetunióval együtt kivívták a nagy diadalt. Arra ürítem poharam — fejezte be beszédét a szovjet Minisztertanács elnöke — hogy ne legyen háború, ne legyenek provokációk, a békére és a népek Barátságára! N. Sz. Hruscsov beszédét a résztvevők többszörös viharos tapssal szakították meg és beszédének végén hosszasan ünnepelték a szovjet Minisztertanács elnökét 1 állami titkokat, az ilyen repülőgépeket lelőjjük, nem ki méljük! árizsi csúcstalálkozó artak gyakorolni etnnióra
