Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-11 / 110. szám

XI. évfolyam, 110. szám. Ára 50 fillér I960, május II. szerda. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Q Cscu En-laj megérkezett Hanoiba Több mint százezer ember lelkes fogadtatásban részesítette a kínai miniszterelnököt Hanoi (Uj Kína). Csou En- laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke Csen Ji miniszterelnökhe­lyettessel és kíséretének többi tagjaival együtt kedden reg­gel repülőgépen megérkezett Hanoiba. Hanoi repülőterén Csou En-lajt és a kínai küldöttség tagjait a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság kormányá­nak és a Vietnami Dolgozók Pártjának vezetői fogadták, élükön Pham Van Dong mi­niszterelnökkel. A főváros la­kossága minden rétegének és a Vietnamban élő kínaiak­nak képviseletében többezer ember üdvözölte Csou En- lajt a repülőtéren. Pham Van Dong, a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság miniszterelnöke a repülő­téren üdvözlőbeszédet mon­dott. Csou En-laj válaszbeszédé­ben rámutatott, hogy Kína és Vietnam baráti együttműkö­désének elmélyülése nem­csak a szocialista tábor egy­ségét erősíti, hanem nagyje­lentőségű Ázsia és az egész világ békéjének megőrzése, valamint az emberi haladás ügye szempontjából is. A repülőtérről a városba vezető út mentén több mint százezer ember lelkes fogad­tatásban részesítette a szere­tett kínai vendégeket. (MTI) Az Elysée-paloíában fognak tárgyalni a csúcskonferencia résztvevői Párizs (MTI). A csúcskonfe­rencia összeültéig már egy hét sincs hátra, de Párizsban hi­vatalosan még nem hozták nyilvánosságra a négy állam, illetve kormányfő tárgyalá­sainak rendjét, helyét. A legújabb hírek szerint az Elysée-palotában, ott, ahol a francia kormány szokta mi­nisztertanácsi üléseit tartani, rendezik meg a csúcskonfe­rencia plenáris és szűkkörű üléseit is. Május 17-én, kedden De Gaulle tábornok ebédet ad a négy delegáció tagjainak tiszteletére. A következő na­pokon ebéden, illetve vacso­rán látja vendégül, sorban az amerikai, majd1- az angol s végül a szovjet küldöttséget. Otvenhét tanterek ' rj Évről évre egyre több gyermek kerül iskolánkba. Egyre nehezebb a sok-sok tanulnivágyó fiatalt elhelyezni a túlzsúfolt osztályokban. Ezért tesz államunk nagy erőfeszítéseket, hogy minél több tanterem épüljön az ország minden részében. Me­gyénkben is egyre több községben mutatják az állványerdők, a téglarakások, hogy új iskolák épülnek a régiek mellé. Lőbli Ferenc, a megyei tanács tervosztályának főelőadója tájékoztat bennünket az építkezésekről. — Erre az évre negyven­négy tanterem építését irá­nyoztuk elő. A helyzet bizta­tó. az esetek többségében ha­táridőre át tudjuk adni őket -endel tetősüknek. Martfűn olctantermes iskola épül évben. Szolnokon a Kas­úti iskolát bővítik hat állyal. Ennél probléma, y az eredeti szeptemberi .áridő helyett az építőipar •aghiányra és egyéb ne- séeekre hivatkozva csak cember közepére vállalja átadást. A hiányzó anya- ,k azonban megérkeztek, s fért reméljük, hogy az ere- ?ti szeptemberi határidőre régis elkészül az iskola bő- ütése. Jászladányon, Kunhe- -'esen, Jászjákóhalmán. Két- ,^n négy, Nagyivánon három- JVntermes iskolát építünk. A öl ad at nagy. hiszen egy is­kola nemcsak oktatási helyi­ségeket, hanem szertárakat, nevelői szobákat, úttörőszo­bát és más szükséges helyi­ségeket is magában foglal. Előreláthatólag a jövő évre húzódik át a jászfelsőszent- györgyi és a besenyszögi négyosztályos iskola befeje­zése. — Nagy a jelentősége an­nak is — folytatja Lőbli elv­társ —, hogy három iskola vízellátását is megoldjuk eb­ben az évben. Tiszasüly, Ti- szavárkony, Kengyel új isko­láiba vezetik be a vizet. Las­sítja a munkálatokat az eter­nit nyomócsövek hiánya, de asért reméljük, határidőre elkészülnek ezzel a fontos munkával is. — És a jövő tervei? — Szolnok VIII. kerületé­ben új, nyolctan termes isko­la épül. Ezzel a gyámegyed dolgozóinak régi kívánsága telj esi’. Gyermekeiknek nem kell nagyobb távolságra is­kolába járniuk. A tervdoku­mentáció elkészült és az épí­tést még ebben az évben megindítjuk, előreláthatólag jövőre be is fejezzük. Megér­keztek a karcagi és öcsödi nyolctantermes iskolák doku­mentációi is. Most tervezik a szolnoki tizenhat osztályos új leánygimnáziumot, ame­lyet a Tisza parton építünk fel. A nagyszabású építkezés 1961-ben indul meg fe az új létesítmény a tervek szerint 1962 őszén nyitja kapuit. Barna Gábor mérnök, a megyei tanács községfejlesz­tési osztályáról kiegészítette a fenti felvilágosítást: — Az állami erőből törté­nő építkezések mellett nem jelentéktelen a községfejlesz­tési hozzájárulásból épülő oktatási létesítmények száma sem. Ez évben tizenhárom tantermet 1 millió 411 ezer forint értékben a községek saját erőből építenek fel. A közel másfél milliós beruhá­zásból 126 ezer forint értékű a dolgozók által vállalt tár­sadalmi munka. A tudás hatalom és ennek a hatalomnak az erődjei az új iskolák, az új tantermek egyre gyorsabb ütemben épül­nek. Megvan a lehetősége hogy kitöröljük a háborút az emberiség rtovábbi történelméből — BÉKENAGYGYŰLÉS SZOLNOKON — A Hazafias Népfront Szolnok megyei és városi bizott­sága május 9-én, hétfőn este fél hétkor a szolnoki Szigli­geti Színházban a II. világháború befejezésének 15. évfor­dulója alkalmából békenagygyűlést rendezett. A Himnusz el­hangzása után a fiatalok virággal köszöntötték a díszel­nökség tagjait, s külföldi vendégeinket. Majd dr. Lévai Ká­roly igazgató főorvos megnyitotta a díszünnepséget. Üdvö­zölje a nagygyűlés résztvevőit, valamint az elnökségben helyet foglaló Váczi Sándor, Szekeres László és Oláh György elvtársakat, a megyei párt végrehajtó bizottság tagjait, szovjet, koreai és tanganyikai vendégeinket, vala­mint Vass Istvánné elvtársnőt, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkárát. Dr. Lévai Károly néhány gyen ez a mai békegyűlés is szóval méltatta, milyen nagy demonstrációja a mi béke­ünnep a mai. — Rengeteg akaratunknak — mondotta, akadály tornyosul a béke Megnyitó szavai után a bé- előtt. Tudjuk, hogy nem elég kegyűlés elnöke átadta aszót a szó, tettek kellenek, amely- Vass Istvánné elvtársnőnek, lyel megvédj ük a békét. Le- az ünnepség előadójának. Vass Istvánné ünnepi beszéde A nagygyűlés elnöksége. Kedves Hallgatóim! Kedves Barátaim! Ma 15 éve, hogy véget ért a II. világháború. Szerte a világon megünneplik ezt a napot. Mi is ünnepelünk. Ho­gyan? Ügy, hogy emlékezünk és emlékeztetünk. Emléke­zünk a 65 millió halottra, az özvegyekre, árvákra, rokkan­takra, s azt kiáltjuk: Soha többé háborút! Harcolunk a békéért. — Minden erőnket megfeszítjük, hogy háború ne pusztítson többé, s a gyer­mekek boldogságban, öröm­ben nőhessenek fel. Emléke­zünk és emlékeztetünk. Fel­mérjük a helyzetet és felké­szülünk a további harcra. Elérkeztünk a békeharc fontos állomásához. Elérkez­tünk a magasszintű tanács­kozás küszöbéhez, elérkez­tünk oda, hogy a béke gon­dolata foglalkoztatja áz em­berek túlnyomó többségét. Megkezdtük a tartós béke felé vezető utat. Mindez azt is jelenti, hogy az erőviszo­nyok a békéért harcolók ja­vára tolódtak el. Miért be­szélhetünk ma így? Minden alapot megad nekünk a szo­cialista tábor, a Szovjetunió fölénye, e tábor ereje, egysé­ge, hatalma, a Szovjetunió katonai fölénye, melyben épp az a nagyszerű, hogy a világ legerősebb hatalma nem ag­resszív erő. A Szovjetunió, a szocialista tábor az erejét éppen a béke biztosítására használja fel. A Szovjetunió azonban ép­pen napjainkban mutatta meg, hogy a provokációt azért nem tűri el. Mindannyi­an hallottuk, hogy lelőttek egy amerikai gépet, amelynek pilótája mint bevallotta, kém­kedéssel volt megbízva. Nagy magasságban egyetlen raké­talövéssel lőtték le a gépet. Mindez ízelítő lehet az ag- resszoroknak abból, hogy a Szovjetuniót nem lehet bün­tetlenül háborítani. A Szov­jetunió a szocialista országok gazdasági fejlődése, az ázsiai, afrikai országok népeinek függetlenségi harca, a dél­koreai események, Li Szin Man bukása, az amerikai provokáció leleplezése mind azt mutatják: erősödik a bé­ketábor. Néhány nap múlva kezdő­dik Párizsban a csúcstalálko­zó — folytatta tovább az ünnepi szónok. Ezt a csúcs- találkozót eddig az USA el­odázta. 1959-ben azonban a helyzet óriásit változott. A világ felfigyelt Hruscsov elv­társ amerikai és franciaor­szági útjára. S arra, hogy 1959-ben a Szovjetunió mi­niszterelnöke az ENSZ-ben teljes leszerelést javasolt. Hruscsov elvtárs azt taná­csolta: Négy év alatt vala­mennyi állam hajtson végre teljes leszerelést. Mit jelent ez a javaslat? Mindenek­előtt azt, hogy megszűnnek a szárazföldi hadseregek, a hadiflották, a légierők, meg­szűnnek a vezérkarok, a hadügyminisztériumok, be­zárják a katonai iskolákat. Számítások szerint száz millió ember térhetne így át a békés építésre, az alkotó­munkára. Megszűnnének az atom- és hidrogénfegyverek. Mindez azt jelentené, hogy 02 oz évi 100 milliárd dollár, amit ma a világon fegyver­kezésre használnak, felszaba­dulna az emberiség számára. Mire lehetne mindezt költe­ni? Annyi élelemre, amennyi egy év és nyolc hónapon át a Föld egész lakosságának elég lenne. Vagy; 257 száza­lékkal lehetne belőle növelni a Föld lakosságának élelmi­Tanganyika küldötte. szerfogyasztását. Vagy ha ezt az összeget a gazdaságilag elmaradott országoknak a'd- nák, India 30 millió munka- nélkülijét lehetne vele azon­nal foglalkoztatni. Érthető hát. hogy a Szov­jetuniónak a teljes leszere­lésre vonatkozó javaslata minden becsületes ember szi­véhez szól, minden becsüle­tes ember szívéhez közel fér­kőzik. Ez a javaslat az első alkalom arra hogy az embe­riség leghőbb vágya, a lesze­relés. a fegyver nélküli élet a béke megvalósulhasson. Ugy-e érthető, hogy minden­hol ez a központi kérdés, er­ről beszélnek öregek, fiata­lok, nők és férfiak? A múlt héten ülésezett az Országos Béke Tanács. Napi­rend a leszerelés kérdése volt. A békemozgalom száz- és százmilliókat egyesít, s eddig is alapvető feladatnak tar­totta a békés egymás mellett élésért, a leszerelésért, az atom- és hidrogénfegyverek betiltásáért való küzdelmet. S eddig is sok-sok eredményt ért el. Majd arról szólott Vass Istvánné, hogy a nők milyen nagy erőt képviselnek a béke­harcban. Kedves Hallgatóim! Ma, a II. világháború befejezésének, a hitleri fasizmus megsemmi­sítésének 15. évfordulóján, a csúcstalálkozó előestéjén el­mondhatjuk: 15 év óta győz a béke. Nem azért, mert a há­borús uszítók is így akarják, hanem azért, mert a béke erői megállásra k6nyszerítik őket. És most elérkezett az idő, hogy frontális támadást in­dítsunk a háború ellen, a tel­jes és végleges békéért. A teljes leszerelés megvalósítása kitörli a háborút az emberi­A koreai vendég. ség további történelméből. Ez ma már nem valamiféle vágyálom, ennek ma már megvannak a reális feltételei. Még harcok előtt állunk, még vannak háborús kalan­dorok, ezért győzelmünk nem lesz könnyű. Nem könnyű, de biztos. A tel­jes leszerelés nem fog egy­szerre megvalósulni, ahhoz még sok tárgyalás és sok erő­feszítés szükséges. De a világ népeinek, a békét akaró száz- és százmillióknak vágya, kö­vetelése ott lesz Párizsban a tárgyalóteremben és a ké­sőbbi tárgyalásoknál is. Ott lesz az erő a Szovjetunió, Hruscsov elvtárs mellett. Ez az erő hatni fog, kell hogy hasson a többi tárgyalófélre is. Kedves Hallgatóim! A béke győzelme nem utópia többé. Az emberiség élete békés korszakának kapujához ér­keztünk, s ezt ünnepeljük ma. Felkészültünk az utolsó nagy ütközetre, hogy aztán a világ' minden békeharcosával együtt ünnepeljük a győzel­met, s együtt kiálthassuk: Legyőztük a háborút, győ­zött az élet! Vass Istvánné elvtársnő után az ünnepség kedves, szovjet vendége, Lobzov elvtárs szólt néhány szót. — Ma, amikor ünnepel­jük a béke napját, — mon­dottá — visszagondolunk a szörnyű háborúra. Arra, ami­kor sokmillió ember életét adta azért, hogy meghozza az emberiségnek a békét. Ne­künk mindig gondolni kell ezekre a hősökre. Gondoljunk rájuk, de gondoljunk arra is, hogy megvédjük a békét. Mi nem kérjük ezt a kapitalis­táktól, megharcolunk érte. A napokban lezajlott amerikai provokáció is mutatta, hogy mindenkor ébernek kell len­nünk, hogy továbbra is erő­síteni kell hazánk védelmét. Erősítenünk kell barátságun­kat, békeharcunkat is. A koreai békeharcos a dél­koreai nép hős harcáról em­lékezett meg. Tanganyikai vendégünk pedig népe nyomoráról, hő békevágyáról beszélt az ün­nepi nagygyűlés résztvevői­nek. Az ünnepség befejezéseként dr. Lévai Károly megköszön­te a szovjet, a koreai és né­ger vendégeink kedves, ba­ráti szavait, valamint Vass elvtársnő ünnepi beszédét, s javasolta: a nagygyűlés bíz­za meg a Hazafias Népfront Megyei Bizottságát, küldjön táviratot az Országos Béke­tanácshoz. Fejezze ki abban a nagygyűlés őszinte örömét a fasizmus feletti győzelem alkalmából, s fejezze ki azt, hogy a teljes leszerelés meg­valósítását Szolnok város népe őszinte szívvel kívánja és támogatja. Neves fővárosi művészek közreműködésével ünnepi műsor tette még bensősége­sebbé a békenagygyűlést. Beváltak-e az ígéretek ? Levelezőink írásaiból Ha per, hát legyen per? Czető András a kastélyban

Next

/
Oldalképek
Tartalom