Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-04 / 104. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960.. május 4. C Néhány megjegyzés művelődési otthonainkról — Tanácsaink a művelődési otthonokért — Művelődési házaink, ott­honaink maguk teremtik elő rendezvényeikből mű­ködési kiadásaik nagyobb ré­szét, a bevételt még állami támogatás egészíti ki. Az épületek karbantartása, ta­tarozása, sőt újak építése: ez már a fenntartó községi, vá­rosi, járási tanács feladata. És jóleső érzéssel mondhat­juk el, hogy tanácsaink — kevés kivétellel — e tekin­tetben is jó gazdái a műve­lődési otthonoknak. A szá­mok mindennél világosab­ban bizonyítják ezt. Me­gyénkben, harminchat tanács 8 millió 366. ezer forintot biztosított I960, évi község­fejlesztési alapjából művelő­dési otthonok építésére, sére. Uj művelődési ház épí­tésére Jászalsószentgyörgy 1 millió 186 ezer. Jászboldog- háza 405 ezer, Tiszaroff 500 ezer, Szandaszöllős egymillió Jónéhány tanácsunk súlyos tízezreket szán az új mű­velődési ház építési tervé­nek elkészítettésére: Öcsöd negyvenezret, Csépa negy­venezret, Kenderes huszon­ötezret, Jászkisér hetvenezer forintot! Harminc-ötven-hetvenezer forint jelentős összeg, pom­pásan be lehet belőle búto­rozni, szőnyeggel, függöny­nyel, televízióval, rádióval és más földi jóval el lehet látni belőle akár két klubszobát. De nem lehet, sokba kerül a terv!... Vajon csakugyan ilyen drá­ga az építési terv? Nem, csak megfelelő hely­re kell fordulni érte! A Művelődésügyi Minisz­térium kitűnő típusterveket dolgoztatott ki, amelyeket képletes ámn, jelentéktelen összegért bocsát az érdekelt tanács rendelkezésére. Csépa ilyen típusterv alapján fogja felépíteni 1961-ben művelő­dési otthonát, s így más, hasznosabb célra tudja for­dítani a tervre szánt negy­venezret. Ki legyen az úr a művelődési házban ? Furcsának tűnik fel a kér­dés, természetes rá a válasz, hogy: a művelődés! Mégis foglalkozni kell a dologgal, mert nem mindenütt termé­szetes még, hogy a művelődé­si otthon első-, másod- és harmadsorban a művelődés­nek, az iskolánkívüli népmű­velésnek ad otthont, és csak azután szolgál egyéb célokat. A művelődési otthon leg­főbb célja, hogy otthona le­gyen a művelődni, szórakoz­ni vágyó dolgozóknak. Le­gyen csinosan, kényelmesen berendezett klubszobája, ahol olvasni, sakkozni, beszélget­ni, rádiót hallgatni, televíziót lehet nézni. Lehetőleg itt kell elhelyezni a községi könyv­tárat is. A könyvtár nem megtűrt vendég a művelődési házban, hanem nélkülözhe­tetlen része annak. Találja­nak otthonra a különböző szakkörök és tanfolyamok, no meg a művészeteket ked­velők: a színjátszók, tánco­sok, énekesek, képzőművé­szek, báb játszók. S itt nem azt kell nézni, kié a csoport Fővárosi pedagógusok látogatnak megyénkbe Négyszázötven tagú peda­gógus küldöttség érkezik ma a délelőtti órákban megyénk­be. A vendégek, a szolnoki járást patronáló Budapest XIV. kerületi pedagógusok. Megtekintik Szolnok várost, majd kimennek Mezőhékre, a Táncsics Tsz-be, ahol a me­zőgazdaság nagyüzemi mód­szereit tanulmányozzák. Az esti órákban Cserkeszöllőre látogatnak, megnézik a gyógyfürdőt százhatvanötezer, Ujszász 2 millió forintot ad csak eb­ben az esztendőben I Csépa három év alatt egy­millióötszázezer forintot De sorolhatnánk tovább az újat építtetőket: Kunmada­ras, Kenderes, Öcsöd, Tisza- püspöki, Zagyvarékos, stb. Saját, helyi erőből — ez a lényeg. A művelődésügyi kormányzat nem tudja most néhány év alatt újjávará­zsolni az ország több ezer művelődési otthonát, de meg tudja ezt tenni a helyi ta­nács a saját egyetlen mű­velődési otthonával. A karbantartásra, felújí­tásra, felszerelésre fordított összegek is híven tükrözik a tanácsok gondoskodását: Me- zőhék 13 ezer, Nagykörű 96 ezer, Tiszasas 15 ezer, Tisza- szöllős 10 ezer, Fegyvernek 15 ezer kettőszáz; Pusztamo­nostor 30 ezer forint és így tovább. vagy a tanfolyam, hanem a célt. A nőtanács szabás-var­rás tanfolyama éppúgy he­lyet kap itt, mint a KISZ po­litikai köre vagy a földmű­vesszövetkezet tánccsoportja. A nagyteremben művészeti előadásokat, ünnepélyeket, gyűléseket és persze táncos rendezvényeket rendeznek. HOSSZÚ IDEJE foglalkoz­tatja már az orvosokat az a probléma, hogy rehabilitál­ják azokat, akiket bizonyos fertőző betegségek, köztük a tüdő tuberkolózis huzamo­sabb ideig ágyhoz köt, s fel- gyógyulásuk után sem tér­hetnek vissza korábbi mun­kahelyükre. A probléma meg­oldásában világszerte, de ha­zánkban is sokat haladtak előre. Több országban mű­ködnek kolóniák, ahol a be­tegek élnek, dolgoznak, ere­jükhöz, állapotukhoz mér­ten a legalkalmasabb mun­kát végzik. A Szolnok megyei Tüdőbe­teg Gyógyintézetben is megkezdték a munkaterápi­ás kezelést. Művirágokat, használati és dísztárgyakat készítenek a lábbadozó be­tegek. Munkájuk eredménye­iből most kiállítást rendez­tek. A mindenképpen nagy figyelmet érdemlő országo­san is első bemutatót teg­nap délelőtt nyitották meg a Damjanich Múzeumban, Czi- nege Lajos elvtárs a megyei pártbizottság első titkára, Csáki István elvtárs a me­gyei pártbizottság titkára, több tekintélyes orvos és számos érdeklődő jelenlété­ben. A KIÄLLITÄS rendezői nevében dr. Karsai Károly üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Perényi György, a Tüdőbeteg Gyógyintézet igazgató főorvosa méltatta a kiállítás, a munkaterápiás gyógykezelés jelentőségét. — Mint mondotta: a munkával összekapcsolt gyógykezelés teszi teljessé a szanatóriumi életet. Fontos tehát, mind emberi, orvosi és szociális szempontból céltudatosan foglalkozni azzal, hogy a je­lenleg gyógykezelés alatt ál­ló tüdőbetegeknek átképzős iskolákban nyújtott oktatás­sal új, állapotuknak leg­megfelelőbb szakmát kapja­nak. Több jó kül- és belföl­di tapasztalatról tett emlí­tést s hangsúlyozta: a foko­zatosan adagolt munka veze­ti vissza a jelenleg beteg és sokszor elkeseredett embert Ha mindezek helyet kap­tak a művelődési otthonban (ehhez pedig a nagytermen kívül legalább négy jókora szoba kell), akkor, de csakis akkor jöhetnek egyéb igé­nyek. És mit tapasztalunk né­hány helyen? Azt. hogy csak a nagyte­rem áll a dolgozók rendelke­zésére, amit télen nehéz be­fűteni, s így nem megy oda a kutya sem, legfeljebb egy­két előadást, táncot tartanak benne. Van viszont az épü­letben néhány iroda, raktár és — „természetesen!” — kocsma is. Az irodákat rit­kán használják, többnyire zárva vannak, a raktárát máshol is el lehetne helyez­ni, a szerényen büffének ne­vezett kocsmának semmi ke­resnivalója, de mindez ott van. (A községet nem nevez­zük meg, az összes érdekel­tek ismerjenek magukra!) S az egészben a legcsodála­tosabb, hogy az illetékesek csodálkoznak: nem látogatja a lakosság a művelődési ott­hont. Tanulság: az egyszál nagy­terem nem sokra jó, a mű­velődési otthon nem iroda­ház, nem kocsma, padlástól a pincéig egy célt: a művelő­dést kell szolgálnia! az életbe, adja vissza élet­kedvét. ? A nagy tetszéssel fogadott előadás után a megnyitó résztvevői megtekintették a kiállítást. Két teremben több vitrinben mutatják be a betegek készítette tárgya­kat. Finom kézre való csip­kék, térítők, asztali lámpák, remekbeszabott albumok láthatók az üveges szekré­nyekben. Egy nagyméretű csipketerítőn például két évig dolgozott gazdája. Más­hol olyan ritka látvány ta­núja lehet az érdeklődő, mint a férfikéz készítette te­rítő, díszpárna. IPARMŰVÉSZETI szem­pontból is érdekes a kiállí­A kis Mikor apja kivitte Fróna gazdához, azzal hagyta ott: — Tudod, heten vagytok, te vagy a legöregebb, 15 éves. Kell otthon a kenyér. Viseld jól magad. Panasz ne legyen rád. — Ezzel az öreg Takács egy barackot nyomott fia fe­jére, s mert hangja ellágyult, tekintetével mondta a gaz­dának: — Átadom ... A gazda nem tett különben mint tegnap, mikor a szom­szédos szíjjártó a megjaví­tott lószerszámot haza hozta. Körülforgatta a csapzotthajú, megszeppent gyereket. Nem volt elragadtatva tőle. Még olyan vállasnak se látszott, mint amikor egyezkedtek. A kis fattyú szorgalmas volt. Vérében volt a munka. Csak esténként hiányzott az otthon. Gobri, az öccse, aki­vel sokat kuncogtak azon, hogy a lányok zsebét így ta­vaszon telerakták cserebogár­ral. később leveli békával. De helyette nagy vígságot hozott az, hogy Gyuri, a nagybéres sokszor jött ki este a kony­hából egy-egy marék kenyér­rel, vagy egy zacskó öregleb­benccsel. Nem nekik, a ku­tyáknak mérte ki a háziasz- szony. De hát a kutya majd keres valamit magának. Könyv — bizománybán A földművesszövetkezet mezőtúri önkiválasztó-rend- szerű könyvesboltja jelentős forgalmat bonyolít le. Kiter­jedt bizományos hálózattal rendelkezik, mintegy ötven­egy állandó bizományos könyvárust foglalkoztat. Az idei év első negyedében 46 668 forint forgalmat bo­nyolítottak le az üzemi, szö­vetkezeti, iskolai és egyéb könyvelárusító helyeken. Jó munkát végzett az FMSZ Dohányboltban Né­meth Károly, a tanácsnál Csatóné, előbbi 3310 forint, utóbbi 3520 forint értékű könyvet adott el. A pedagó­gusok is jó eladók: Görög Ferenc a Kossuth úti iskolá­ban, Salánki István az Újvá­roson. Sok könyvet értékesí­tenek a Honvédség bizomá­nyosai, s a termelőszövetke­zetek megbízott könyvárusai. Nagy az érdeklődés a soro­zatok iránt: Arany könyvtár, Kultúra Világa, Új magyar lexikon, stb. Sokan keresik az Értelmező szótárt is. A Szolnoki Rádió műsora Hangos Újság. A Rádió ifjú­sági műsora. jtiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiN Szigligeti Színház mai mű­sora: este 7 órakor A kertész kutyája, Fegyvernemen Cigányprímás. tás anyaga. P. L. fából fara­gott kubikosa, orrvadásza, a szalonnasütő ember, de ap­róbb dísztárgyai is jó érzék­re, művészi törekvésre vall. I. K. rézkarcai már a hely­színen gazdára találtak. Történetük egyébként érde­kes. A tizenhétéves fiú, mint általában a betegek kedvet­len volt mindaddig, amíg nem talált magának olyan elfoglaltságot, mint a rajzo­lás, festés. S ma szépen ha­lad a gyógyulásban. Nem lehet minden egyes darabot leírni. Talán nincs is erre szükség, hiszen bizo­nyára sokan megnézik majd a május 17-ig nyitvatartó ki­állítást, a Damjanich Múze­um termeiben. fattyú Nem volt hát semmi baj. Mindaddig, míg ki nem tava­szodon, s Gyurka el nem ment a csugari tanyára ku­koricát vetni. Nem maradt a nagy tanya istállójában más, csak Sandri, a kis fattyú, meg a kesely csikó. Azt is csak azért hagyták otthon, mert Földváron vásár lesz. És a gazda elviszi a csikót, hát­ha elkél. Fróna gazda jókedvűen bú­csúzott öccsétől, Jancsitól, akit úgy tartott a környék, hogy egy legény se tudja utá­nozni a cselszövésekben. Fróna, miután vendégét el­búcsúztatta, hideg tekintettel nyitott be Sandrihoz. — Reggel visszük a csikót a vásárba. Vigyázz rá, addig el ne szabaduljon, vagy meg ne fúljon. S hogy ne bizony, este úgy ágyazott a kis fattyúnak, hogy felébredjen a legkisebb zajra is. Behozatta vele a da­gasztólábat, hosszába rátett egy vasvillát, aztán a pokró­cokat. A villát úgy, hogy a Sandri feje a vaságak hajla­tában legyen. így nem tud elfordulni, s ébren alszik. Megszokta már a szalmát, a szűk jászolt, de ez azért mégis kényelmetlen volt. Mi­A Nap kél: 4.23 h-kor, nyugszik: 18.19 h-kor. — A Hold kél: 11.18 h-kor, nyugszik: 0.55 h-kor. Idő járó s jelentés Várható időjárás: kevés felhő, száraz idő, gyengülő szél. Talajmenti fagyok, a nappali felmelegedés kissé fokozódik. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet 14—17 fok között. Távolabbi kilátások: a hét második fe­lében a talajmenti fagyoji megszűnnek. — JÓL MŰKÖDNEK a TÜZÉP rendelő irodái. Ápri­lis 1-től 30-ig 4 ezer 62 darab SZOT-utalványt váltott be a szolnoki TÜZÉP Vállalat. A Bánhalmi Állami Gazdaság­ból 400-an. a Cukorgyári Ál­lami Gazdaságból 300-an, a Tisza Cipőgyárból pedig 900- an vitték el a múlt hónapban téli tüzelőjüket a TÜZÉP Vállalattól. — 279 EZER 500 FORIN­TOT fordítanak Tiszavárkony- ban községfejlesztésre. Ebből az augusztus 20-án átadandó egészségház építésére 81 ezer, járdaépítésre 32 ezer forin­tot irányoztak elő. A két létesítményhez összesen 25 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel a falu lakossága. — OKLEVÉLLEL JUTAL­MAZTÁK a városi tanács KISZ-szervezetének tánccso­portját a Felszabadulási Kul­turális Szemlén bemutatott produkciójáért kor már éjfélre járt az idő, s még mindig nem birt el­aludni, gondolt egyet, s visz- szafészkelődött a szokott he­lyére. Gyurkára gondolt, a,ki este mindig mondta: „Aludj jól, öcskös, majd reggel fel­keltelek ...** Nem (Táj, hol­nap elkél a csikó, s aztán ő is megy Csugárba. Ezzel aludt el, s csak haj­nalban, Fróna gazda üvöltö­zésére dörzsölte meg szemét. — Bitang fattyú! Felaprita- lak, ha nem lesz meg a csikó! Akkor látta, hogy a kesely helye üres. A kiabálásból tudta, hogy elveszett. A gaz­da káromkodva kirohant. Bi­ciklire kapott, s már taposta is. Be a faluba, a rendőrség­re. Mikor ott végzett, búfelej­teni beült a főtéri kocsmába. Majd el is feledte bánatát, mikor otthon a kapuban Já- nocs öccse a tegnapinál is jobb kedvvel fogadta. — Itt a csikó ára, bátya — ingerkedett —, gondoltam, elviszem helyetted, te úgy is szeretsz aludni reggelente. Fróna gazdát egy pillanat­ra elfutotta a pulykaméreg. Aztán a konyhaajtó mögött meglátta felesége gömbölyű alakját. F Ifogta Jancsi kaján nevetését, s 6 is .kacagott teli torokkal, majd bele rekedt. Beimbolygott a konyhába, s letottyant a sámlira. A falióra éppen delet ütött, amikor Fróna gazda elindult — A HÁZIIPARI Terme­lőszövetkezet 20 ezer hím­zett bébi ruhát, köténykét és napozót készített az I. ne­gyedévben s ezzel tervét 115 százalékra teljesítette. A má­sodik negyedben már 13 ezer gyermekruhát bocsájtott a vevőközönség rendelkezésére. — KABÁTJA UJJÁBA dugta el a nylon zoknit. Pá­lya Jánosné szandaszöllősi la­kos férfi nylon zoknit lopott a szolnoki 33-as áruházból. A járási tanács szabálysértési előadója ezért 300 forint bir­ság kifizetésére kötelezte. — KIJELÖLTÉK a szász- bereki Béke Termelőszövetke­zet kapásnüvény-termesztési munkaterületeit. A termelő­szövetkezet tagjai a kiosztott részeken már befejezték a cukorrépa sarabolását és a mák egyelését. Következő munkájuk a cukorrépa egye- lése lesz. — APÄK találkozó­ja lesz május 7-én, szomba­ton a Kertvárosi általános iskolában. A találkozón „Apák szerepe a családi és iskolai életben” címmel Bá- lorffy József, a TIT Peda­gógiai Szakosztályának tagja tart előadást. — BUDAPEST XIV. KE­RÜLETÉNEK 400 pedagógu­sa tanulmányútja alkalmával meglátogatta Szolnok városát is. A pedagógusok megtekin­tették a megye községíejlesz- tési kiállítását, a környék ter­melőszövetkezeteit. az istállóba, hogy a kis faty- tyút útnak indítsa Gyurká­hoz. Szava már enyhébb volt, hiszen megvan a csikó ára. Hangja visszhangzott az üres istállóban. Válasz se- honan se jött. Már újra ká­romkodni akart, ahogy be­nyitott a szénáspajta ajtaján. De visszahőkölt, a szó a tor­kán akadt, szemét összehúz­va, nyögve húzta be maga előtt az ajtót. A huzat egy parányit meglóbálta Sandri megnyúlt, megmerevedett testét. Szeme olyan ridegen, olyan üresen meredt a meg­hátrált gazda után, mint haj­nalban őrá, az elkötött csikó helye, * Ha Jankó, a tréfamester- legény el nem köti akkor a csikót, Sandri, hivatalos ne­vén Takács Sándor most 45 éves lenne. Május 8-án lépne a 46-ba. De így mindig annyi lesz, mint 30 évvel ezelőtt. Harminc év óta őrzi fejfáját a mezőtúri temető csendje: Élt 15 évet. Harminc éve min­den tavaszon fehér jácint borítja "! a kicsinyke fejfát. A testvérek hozzák... És Gyurka, az egykori sorstárs, a mai traktoros brigádvezető. A kisfiú gyermekarcúnak lágy vonásait csak egy het­ven felé hajló anyai szív őrzi tisztán, múlhatatlanul. BORSI ESZTER Az új művelődési házat építtetők figyelmébe — Szabó Ernő — z AZ VJ lJTs átképzős iskolákon szakmát adni a csökkent munkaképességűeknek MÉJU3 4 Széria Fúrta*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom