Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-22 / 120. szám

1960. május 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Időszerű feladatok- /i jó elnök már most megmondja: ról tanácskoztak . __________ r r J r a mezőgazdászok MILYEN LESZ AZARSZAMADAS Tanácskozásra gyűltek ösz- sze a járási, városi főagronó- musok a megyei tanácsnál, hogy tárgyaljanak a soron- következő mezőgazdasági munkákról. A beszámolók arról tanús­kodtak, hogy a növényápolás általában jól halad. Kielégí­tőnek mondható a cukorrépa egyelése és kapálása. A ku­korica kapálásához azonban elég vontatottan kezdtek hoz­zá több helyen. Ezért arra kell törekedni, hogy minde­nütt végezzék el a kukorica kelése utáni fogasolást, majd a kapálást és az egyelést. Különösen fontos a kellő szá­mú tőállomány biztosítása. A terület tápanyagától függően holdanként 18—22 ezer aján­latos. Tekintettel a várható esős időjárásra, mindenütt gyorsí­tani kell a lucerna első ka­szálását és betakarítását. A 'kaszálással tovább várni nem érdemes, mert ezzel csak ve­szélyeztetjük a második ka­szálást, illetve a zénahozam mennyiségét. El kell térni az eddigi gyakorlattól és az ösz- szegyűjtött szénát ne bog­lyába rakják, hanem kazal­ba. Ezzel óvni tudjuk a lu­cerna minőségét. Természete­sen a kazlakat több esetben ellenőrizni kell és szelelőnyí- lásokat kell rajtuk hagyni. Képletesen szólva: ott számíthatunk jó zárszám­adásra, ahol máris elnyűtt, elrongyolódott a szövetkezet termelési tervdokumentációja. Ahol az év kezdete óta nap- ról-napra előveszik a szövet­kezet közgyűlése által jóvá­hagyott termelési tervet a vezetők. Ahol forgatják, la­tolgatják: itt járunk, ennyit már megcsináltunk, itt veszé­lyes a terv, rá kell feküd­nünk, ott nem lehet semmi hi­ba zárszámadáskor. Konkoly Béla, a jászbol- dogházi Arany Kalász Ter­melőszövetkezet elnöke bent járt a megyei tanácsnál. Né­zegették a tervet, — mondta, darabszámra nem tudják le­adni a tervezett hízómennvi- séget, nagyobb súlyúra hiz­lalják fel. A kunhegyesi Vö­rös Októbernél ugyanez a baj. Náluk is elővették a ter­vet, számoltak, törték a fe­jüket s végül kisütötték: nem lesz kiesés hússertési tervük­ből. Terven felül 60 ezer ba­romfit nevelnek fel őszre s ez biztosítja, hogy maradék­talanul eleget tegyenek kö­tél ezettségei knek. Ilyesmin törik magukat a kisújszállási Búzakalászban is. A betervezett munkaegy­ség értékből 1 forint 50 fil­lér esne ki a sertések miatt, A szövetkezet vezetői annyi kukoricát kötöttek le terven felül, hogy az 1 forint 70 fil­lérrel növeli a munkaegység értékét. S már tudják, a be­tervezett munkaegységnek meg kell lennie zárszámadás­kor. Egynémely termelőszö­vetkezetben évekkel ezelőtt elvesztette hitelét a szövet- kézeti gazdák előtt a ter­melési terv. Ev elején megtervezik ugyan növényféleségenként, állattenyésztési áganként mi­ből, mennyit termelnek, ad­nak. Ehhez mérten beállítják a munkaegység értékét is. De úgy vannak vele, ha meglesz meglesz, ha nem, hát mit te­hetünk. Kérdezhetjük a csé- pai Üj Élet, a kunhegyesi Táncsics Termelőszövetkezet elnökeitől: meg lesz-e a be­tervezett munkaegység érték? Azt felelik, majd a termés mutatja meg. Ez kényelmes, de ha­mis álláspont. Az a jó szö­vetkezeti vezető, aki minden­képpen biztosítani tudja a terv valóraváltását. Ha gyen­gébb a termés, akkor az ál­lattenyésztésre mennek rá Nagyon egyszerű dolog, ez csöppet sem ördöngösség. Az egyéni gazda is azt csinálta kicsiben, ha rosszul fizetett a búza, többet hizlalt egy süldővel, több csibét kelte­tett két tyúkaljával. „TÍjli nem hiszed, gyere aeleni... .... fogd meg az én villanyelem” — dalolhatnák a kisújszállási Kinizsi Termelőszö­vetkezet ifjai. A város négy szövetkezetében az övék a legjobb munkát végző kiszis­ta szövetkezett munkacsapat. A Rákóczi Tsz kertésze Kereken negyven eszten­deje. Azóta ápolgatja, babus­gatja a zsendülő palántákat, ötvennyolc év haladt el fe­je fölött, s negyven évet töl­tött a szakmában, a kerté­szetben. A palánta olyan, mint á harmat. Finoman kell bánni véle. Simogató kézre, hozzáértő nevelésre áhítozik. Korzik Gyula bá­csi ezt teszi a tiszaőrsi Rá­kóczi Termelőszövetkezet ker­tészetében. Két éve hogy itt van. S azóta azon vetélkednek a szö­vetkezetiek, hogy a kerté­szetben dolgozhassanak. Kéz­zelfogható titka van a nagy érdeklődésnek. Gyula bácsi­nak az a legnagyobb öröme, ha másokkal is megszerette­ti a kertészkedést, ha má­sokat is bevezethet a ker­tészét rejtélyeibe. A kertészet jövedelmező üzemággá lépett elő a Rákóc­zi Tsz-ben. A múlt esztendő­ben csaknem másfélezer négyzetméteres üvegházi ker­tészet hozott tekintélyes summát a házhoz. Korai pri­mőrfélék, paprika, paradi­csom, saláta, Karalábé s illa­tos szegfű kerül ki a tisza­őrsi palántabirodalomból. — Budapesten, Miskolcon ked­velték meg a vásárlók a Rá­kóczi Tsz zöldáruit. Egy év alatt 250 ezer forint bevételt Kam oIboz gondot • aaposUba éa kacsa beszerzése, ka lotlídékesítési MMz&dist köt a földművesszövetkezettel! A naposlibára darabonként 25,- Ft, a naposkacséra darabonként 7.- Ft előleget ad a föld mű vesszővetkezet, A SZERZŐDÖTT TOLDAT MAGASABB ÁRON VESZIK AT; a UbatoUakért kg-ként Ft a kacsa toliakért kg-ként 5.- Ft szerződéses felárat fizet a földművesszövetkezet KOMON TOLLEBTEKE*ITESI SZERZŐDÉST! biztosítottak a szövetkezet­nek. Kor2ik Gyula bácsi ott ült a közgyűlésen, amikor ar­ról esett szó, hogy a megyei pártértekezlet határozata alapján valamennyi üzemág­ban növelni kell a termésho­zamokat. Több húst, zsírt, te­jet, zöldségféléket kér a nép­gazdaság. A kertészeti bri­gád elsőnek válaszolt a ter­melőszövetkezetben a párt felhívására. Mégpedig úgy; ■a múlt évi 250 ezer forint­tal szemben 327 ezer forintot ad az idén a primőrtelep. Egyemberként láttak hoz­zá, hogy valóra váltsák Ígé­retüket. Január óta folyama­tosan szállítják a karalábét, retket, fejes salátát, s más zöldségféléket a városi pia­coknak. Korzik Gyula bácsi a ha­tár fiává szegődött e napok­ban. Huszonhárom holdas szabadföldi kertészetét járja. Többezer gondosan nevelt palántát géppel tették a föld­be. Az ügyes masina megbe­csülést szerzett magának a szövetkezetben. A kertészet képe arra mutat: bessülettel teljesíti vállalását a kertész­brigád. A Rákóczi kertésze apja, nagyapja mesterségét űzi. — Akkor még vándorélet volt a kertészélet. Gyula bácsi is több évtizedes évenkénti helyváltoztatások után talált végleges otthonra a szövet­kezet nagy családjában. E. S. Mindezt a termelőszövetke­zetben már tudományos, számszaki alapon meg lehet és meg kell csinálni. A szö­vetkezeti gazdák jogosan azt mondják, gyenge zárszám­adáskor az elnöknek, a mező­gazdásznak, a könyvelőnek: mi dolgoztunk, de ti nem so­kat tettetek a közösért. A tervkiesésen kívül ront­ja a munkaegység értékét, ha több munkaegységet használ­nak fel, mint amennyit be­terveztek. Ezt is csak ott tud­ják ellenőrizni, irányítani, ahol a tavaszi munkák vég- geztével egy-egy növényápo­lási szakasz befejeztével elő­veszik a munkaerőmérleget. Ha sokat elhasználtak, akkor a továbbiakban úgy szerve­zik a munkát, hogy az mégis tervszerint történjen. Nem szabály, de mérv­adó: a termel őszö vetkezet vezetősége az állattenyész­tésben havonta, a növényter­mesztésben egy-egy kam­pány végén vegye elő a ter­vet, vizsgálja meg, határoz­za meg a következő időszak­ban, mit csináljon, hogyan irányítsa, hogy valóra vált­sák. A vezetőség kötelessége: minden közgyűlésen tájékoz­tassa a szövetkezeti gazdákat, mit hajtottak végre eddig a tervből. Minden termelőszövetkezet­ben működik az ellen­őrző bizottság. Az ellenőrző bizottsági tagoknak arra le­gyen a legnagyobb gondjuk: figyelmeztessék a vezetőket a tervszerinti gazdálkodásra, a termelési terv állandó használatára, állandó vizsgá­latára. Abban a szövetkezetben, ahol évközben baj van a ter­melési tervvel, baj lesz ott a zárszámadással is. Ha nem ügyelnek rá s ha az évköz­ben! esetleges kiesést nem pótolják azonnal, mással, B. L. A határban járó ember csak gyönyörködni tud. Ilyen szépek talán még nem voltak a vetések, ennyi munkáskéz, ennyi gép talán még nem dolgozott a földeken, mint az idén. Kisparcellát ritkán, ve­tetten vagy műveletlen föl­det egyáltalán nem láthat a szemlélő. Ötven, százholdas táblák — mind több helyen erdősávokkal körítve, nyíl­egyenes sorú, tiszta répaföl­dek, kalászoló vetések, fény­lő rizstelepek, renden, vagy már boglyában száradó szé­na és Sok ezernyi dolgozó ember, asszony, lány min- t denfelé. Ám a megvalósításra váró feladatok egyre sokasodnak, s mind jobban közeledünk az aratáshoz, ami a termelőszö­vetkezeti mozgalom több mint tízéves történetében a legnagyobb erőpróbát jelenti majd. Nem akarunk vészharan­got kongatni, mert a ránk­váró feladatok nagyok ugyan, de nem megoldhatat- lanok. Nem kell tartani attól, hogy a munka szaporodásá­val csökken a szövetkezeti gazdák lendülete, hiszen en­nek éppen az ellenkezője ta­pasztalható. Azonban a tsz területek nagyarányú növe­kedésével a tavalyi sokszoro­sára nőtt a gépi aratasi igény, viszont a gépesítés — bár a gépek számszerűleg szaporodtak — még nem érte el azt a szintet, amit a jelen­legi helyzet megkívánna. — Ezenkívül egyes tsz-ekben bizonyos munkaerőhiány is tapasztalható, ami külön he­lyi nehézségeket okoz. A Földművelésügyi Minisz­térium — ismerve a Szolnok megyében fennálló helyzetet, — újabb 19 kombájnt, és 50 rendrakó, kétfázisú aratógé­pet utalt ki számunkra. Vár­hatóan az állami gazdasá­goktól is kapunk kölcsön 20 kévekötő ara tógépet, sőt a MEZŐTÚRI LÁTOGATÁS Felvétel a mezőtúri Bercsényi Termelőszövetkezet sza- badtartásos szarvasmar hatenyészetéből. Húsz liter tejet ad naponta, a Szegfű. Hómer István gon­dozó kedve ne állata. megyei tanács VB mezőgaz­dasági osztálya más megyék­kel is tárgyal gabonabetaka­rítógépek időszaki átcsopor­tosításáról. Mindez azonban csak hoz­zájárul az aratás időben va­ló lebonyolításához, de teljes megoldást nem jelent. S ez végsősoron , azt jelenti, hogy néhány tsz kivételével — hol többet, hol kevesebbet — de kiskaszával is kell aratni. Ennek. megszervezése terv­szerű felkészülést igényel elsősorban a tsz-ek, de a gép­állomások és a tanácsok ré­széről is. A tsz-ek a családtagok mind nagyobb mérvű bevo­násával lehetőleg úgy szer­vezzék a munkát, hogy a legsürgősebb feladatokkal — a növényápolás egy részével, szénabetakarítással, silőterek elkészítésével, építkezésekkel aratás idejére végezzenek, hogy minél több embert le­hessen a gabonabetakarítás­ra irányítani. Kívánatos, hogy a tsz-ek készítsenek részletes kampánytervet, ami tartal­mazza az aratási idény mun­kaerőmérlegét a gépi kapa­citást és annak maximális ki­használását, a kézi aratópá­rok számát, nevét és területi elosztását, valamint a csa­ládtagok, ismerősök és a sza­badságolt üzemi dolgozók aratásba való bekapcsolását. Fel kell vetni még egy dolgot, amit az eddigi évek gyakorlatában helytelenül al­kalmaztak: a munkakezdést. A termelőszövetkezetek több­ségében a múlt évben a mun­kakezdés és végzés időpontr ján nem igén vagy csak 1— 1,5 óra eltolódással volt ész­revehető az, hogy munka­csúcs van-e vagy nincs. Az­az aratás idején sem volt lé­nyegesen hoszabb a munka­idő, mint máskor. Ilyen szer­vezéssel az aratás ideje több nappal hosszabb, — mint amennyi feltétlen szükséges — s «z a szemaer sósból ere­dő tekintélyes anyagi kárban realizálódik. A tavalyi tapasztalatokon okulva s az idei helyzetet jó­zanul mérlegelve változtatni kell az aratás megkezdésénél alkalmazott gyakorlaton is. Nem kell bevárni, amíg egy 50 vagy 100 holdas tábla tel­jesen beérik. A tábla vala­melyik része akár 5-10 hold is rendszerint korábban vág­ható, mint az egész. Ezt is ki kell használni, s ahol ilyen mutatkozik, haladéktalanul vágni kell. Igen nagy feladat vár a gépállomásokra. — A gépek maximális teljesítményének kihasználása érdekében biz­tosítani kell elsősorban a két műszakot. Ehhez minden tsz- ben névszerint állapítsák meg kik azok a tagok, akiket eb­ben az időszakban gépre le­het ültetni. A tsz-eknek is feltétlenül több haszna szár­mazik abból, ha egy-egy tag­juk nem kiskaszával, hanem például aratógéppel dolgozik. Állandó műszaki ellenőrzés­sel, megfelelő alkatrész és üzemanyag-ellátással, mozgó javítóműhelyek beállításával oda kell hatni, hogy mini­málisra csökkentsék a gépál­lásból eredő kiesést. A kom­bájn vezetők, aratógépkezelők szinte személyileg felelősök a sikeres aratásért. A tavalyi 150—180 holdas normák ma már kevésnek bizonyulnak. Hősies áldozatvállalásukra, lelkes munkájukra nagyon számítanak a megyénk szö­vetkezeti gazdái. Nagy erőpróba előtt áll megyénk mezőgazdasága, de tervszerű előkészítéssel, a munka jó megszervezésével és elvégzésével sikerrel ki­állhatjuk a próbát és mini­mális szemveszteséggel beta­karíthatjuk a gazdagnak Ígérkező termést. Patkós Mihály Jó aratás - nagyobb kenyér

Next

/
Oldalképek
Tartalom