Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-22 / 120. szám
I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, május 221 Zsámbéki szemmel Turkevén 7^ MÁJUSI MENET Egy hetet töltöttek a túr- kevei Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben a zsámbéki I A lottó 21. játékhetére 4 millió 721 220 szelvény érkezett. öt találatot senki nem ért el. Négy találatos szelvény 21 van, ezekre egyenként 168 615 forintot fizetnek termelőszövetkezeti elnökképző iskola hallgatói. ki. Három találatos szelvény 3024 volt, nyereményük 585 forint. Két találatot 65 663 szelvényen értek el. Nyereményük egyenként 27 forint. (MTI) SZÉP VOLT az idei május elseje Szonokon. Ezrek és ezrek hömpölyögtek a város főutcáján a májusi menetben. A szolnoki Lenin Termelőszövetkezet díszes csoportja transzparenseket hozott. A sokezer ember azt olvashatta: „Ezerötszáz hízót adunk a városnak!” Csirkenevelőt ábrázoló kocsijukon ez díszelgett: „Húszezer csirkével, száznyolcvanezer tojással segítünk a város ellátásában!” Aztán azon akadt meg tekintetünk: ..Harminc vagon zöldségfélét termelünk a szolnoki piacra!” — Majd: „Hatszáz holdon termesztünk holdanként 30 mázsa kukoricát!” A város majdnem minden lakója szemtanúja volt a Lenin Termelőszövetkezet felvonulásának. Elégedett vélemények hangzottak el a szövetkezeti gazdák ígéreteiről. A legtöbben meg is jegyezték a számadatokat. Kíváncsian várják, valósággá lesz- e a Lenin Termelőszövetkezet májusi menetének bejelentése? Azzá lesz. KEZDJÜK A HÍZÓKNÁL. Ezerötszázról van szó. Ennyi a szövetkezet éves hizlalási terve. Hatszáztizenkettőt már leszállítottak, százhat kilogrammos átlagsúllyal. A központi üzemegységben, az 1- es és 2-es hizlaldákban kétszáznyolcvan hizó gömbölyö- dik most. Vagyis hatszáztíz hiányzik, — hogy kerekítsünk — pontosan hatszáz. Ennyiről kell még gondoskodnia a szövetkezet vezetőinek, gazdáinak. Kétszáz süldőjük megvan. Abból hízó lesz decemberre. A zöldta- karmányt várják és hízóba fogják a kétszáz süldőt. Adósak még négyszázzal. Az Állatforgalmi Vállalattal ötszáz 40—60 kilogrammos súlyú süldővásárlására kötöttek szerződést. A vállalat augusztusban szállítja a hizó- alapanyagot. Decemberre az is készen. A hízóval nem lesz baj a Lenin Tsz-ben. Előrelátásuk, gondoskodásuk biztosítja, nem csupán a szép szavak kedvéért vitték végig Szolnokon ntájus elsejei felirataikat.-' A BAROMFI következik. Húszezer baromfiról volt szó május elsején. — Most a törzsállományt növeljük. Tizenhétezei; tyúkféle, négy-ezerháromszáz vizi- szárnyas. ti agy Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke informál. — Árubaromfi még nincs is? — De. Négyezer csirke egy hét múlva kerül a piacra. Nem szerződték le. Valamennyit a szolnoki háziasz- szonyok vásárolhatják meg a piacon. De mi lesz a többivel? A május elsejei felvonulás női résztvevőit éppen a baromfira vonatkozó húszezres szám ragadta meg a legjobban. A Lenin Termelőszövetkezetben húszezer baromfi férőhelyet készítettek idáig saját erőből. Sokat segített a férőhelyek előteremtésében a vasúti csomópont és a kő- olajfuró vállalat. Az állami építőipar most létesít egy háromezer férőhelyes baromfiólat. Huszonháromezer szabad férőhely. A szolnoki keltetőállomással úgy egyeztek meg, június második felében népesítik be az ólakat. Akkorra teljesen készen lesznek az építkezéssel. S a terv, az Ígéret ebben is valósággá, csirkévé lesz. A TOJÄS. Nagyon szeretik a szolnokiak a rántottét, a főtt tojást és mindenféleképpen elkészítve. Negyven- ötezer tojást adott át eddig fogyasztásra a Lenin Tsz. — Ezerötszáz tyukjuk tojik naponta. A száznyolcvanezres terv egynegyedét teljesítették. Ha hozzávesszük, hogy tavasszal a hideg idő miatt későn kezdtek tojni a tyúkok, s eztán jön még a „szezonjuk” — aggodalomra nincs ok. A ZÖLDSÉGFÉLÉKRŐL nem is beszélve. Primőrkertészetük húszezer cső paprikát, ötezer fej salátát, kétezer csomag retket adott idáig. Paprikájuk olyan szép. hogy a legelképzelhe- tőbb primőrtermést is magasan haladja. Hetenként tízezer cső paprikát tudnak árusítani. Ez csupán a primőrkertészet. A harminc va- gonos vállaláshoz alig van valami köze. Azt majd a paradicsom, a paprika, a káposztafélék nyomják meg. Paradicsomot húsz holdon termesztenek, holdanként kétszáz mázsát terveztek. Tizennyolc holdon erősödik a palánta, sőt virágzik már itt- ött. Csupán ez több mint negyven vagon. — Akkor itt valami nem stimmel? — Dehogynem, dinnyénk is lesz negyven hold. Most már teljesen érthetetlenül nézek Nyitrai elvtársra, az elnökhelyettesre. Kisegít zavaromból. — A május elsején Ígért harminc vagon zöldárut csak a káposztafélékre értettük. Vagyishát jóindulatúan „becsapták” akkor a várost. Mert sokkal több lesz harminc vagonnál a zöldségáru. Hiszen paprikából is ötven mázsát termelnek holdanként a hat holdon. Vöröshagyma ugyancsak ötven mázsa holdanként - és húsz hold a terület. Az ám, de a harminc mázsás kukoricát is deklarálták? Szépen kikelt, egy részén pénteken meg is kezdték a kapálást. Első osztályú ősziszántásba vetették, ezernyolcszáz mázsa műtrágyát szórtak a talajba. A kukoricavetés majd felét szerves- tráovázták, a többit az akkori rossz utak miatt nem tudták megteríteni. Négyszázhetven holdat ikersoro- san, a többit négyzetesfészkesen és soros mószerrel vetettek. Háromszori kézi kapálást kap a kukorica, a gépek pedig állandóan benne munkálkodnak. Ha még most se terem harminc mázsát! KÉT NAGYÜZEM, a szolnoki Fűtőház és az Alföldi Kőolajfurási Üzem patronálja a Lenin Termelőszövetkezetet. Legjobb barátaikat, a munkásokat és Szolnok város lakosságát áltatták volna a Lenin Termelőszövetkezet gazdái, ha nem teljesítik május elsejei menetük vállalását. Becsületbeli fogadalom volt az akkor. Becsülettel dolgoznak, — hogy az Ígéretből sertéshús, rántanivaló csirke, pirospaprika, ízes paradicsom jusson a szolnoki piacra. B. L. A Bognár család Margitka, Julika és Péter. H ármukat találtuk kinn a fegy verneki Vörös Csillag határában. Apjuk, Bognár János most máshol dolgozik. Bognár János szövetkezeti gazdánál egyéni korában is az volt a szokás: dolgozott az egész család. Most is úgy gondolkodnak: akkor áll máj d jó pénz a házhoz, ha mind nyáján munkát kérnek. Találkozás az ösziárpa táblában. Rózinger Lajos, a Szabolcs megyei Zajta község Rákóczi Termelőszövetkezetének, Pölöskei Árpád, a Veszprém megyei Szentgál község Uj Élet Termelőszövetke zetének és Ádám Kilián a Békés megyei almáskamarási Saliai Termelőszövetkezetének elnöke. Véleményük: nagyon szép a Vörös Csillag gahnn ú Ja Sokan még nem láttak vízágyút. A Somogy megyei “Szülék község, a zagyvarékasi Kossuth, a nagyilosi Kossuth és a gégényi Ady Tsz elnökei ismerkednek a DDF—30 mintájú szovjet vízágyúval. mvrtrrrrmivn'TiT'TrnvriVTvrivnnnmrrTVTTTV'vvrrrr'rnm Loítő-lájékozíató ^ A POSTÁSTÁSKA Lencse előtt az abádszalókí vadászok Öcsödről Mezőhékre menet jött velünk szembe. Zöldvázú biciklijének pedálját egyenletesen taposta. Sötétkék smiltes sapkája alól barátságosan hunyorgott a napnak szembe. Ugyanilyen színű zubbonyát bőriszák szíja fonta át mellmagasságban a váll, j. Semmi kétség, postásbácsi. A kocsi fékez, köszönünk. Lesszáll „paripájáról", melynek névtábláján: Magyar Posta tulajdona”, — Boldizsár —> motyogja, ahogy kezet fogunk. ■— Tanyai postás? — Negyedik éve. Mondom, honnan vagyok. Így már barátságosabbá lett a társalgás. Megmutatná-e, mit rejteget egy tanyai postás táskája? — Újságok. Hetilapok, képeslapok, napilap. Ilyesmi. f— E'őfizetők? — Nyolcvanan. ’A többi árus. Annak is nagy a keletje. —■ Hová viszi a legtöbbet? — A Zöldmező központjába. Ott sok ember dolgozik. — Ki járatja a legtöbb újságot? — Szabó István szövetkezeti aazda. Annak a Néplap. a Nők Lapja, a Tanácsok Lapja jár. — Szeretnek olvasni az emberek? — Hajajl Most különösen. Szombat Antal,- S. Kovács Pál mondja éppen: vigyek újságot, vigyek újságot. Mióta? — Hát például Farkas Lajos azóta járat lapot, mióta szövetkezeti gazda. Meg Molnár Imre, Kara István is azóta rendelt. r— Miért van ez? — Több az idejük olvasni. Este is, vasárnap is. Pedig húzódoztak néhányan a szövetkezettől. Maga akkor is a tanyákat járta? — Ott voltam mindenütt. Oskó Imrééknél is. Akkor még ő se nagyon örvendezett. Most úgy tesz: — Csak jobb így, Lajos! Kérdezem, miben veszi még észre a tanyai postás, hogy jobb így. Eltűnnek a tanyák. A Büdösben (Boldizsár Lajos kézbesítő járása: a Büdös, a Tulakörös, a Járandó, összesen 179 tanya.) küldemény érkezett Izbéki Imrének. Már nem találta ott. Lebontotta a tanyát, beköltözött. No meg aztán, — 'Adóvégrehajtást szokott-e hozni? — Azt nem. Oltási felszólítások vannak, Meg ... i— Mi még? — Leginkább nyugdíjak. Az volt a nagy öröm, mikor a szövetkezeti nyugdíjat kivittem. először. Szabó Dezsőnek, Kóródi Lajosnak, Tolnai Ferencnek. Addig míg a pénzt kezükbe nem adtam, tán el se hitték az emberek, hogy igaz a szövetkezeti nyugdíj. — Más pénzküldeménye nincs is? — De. Sokaknak van ügylete az Országos Takarékpénztárral. Azt is én hordom. Napi 25—30 kilométert kerékpározik Boldizsár Lajos. Nincs tanya, ahol ne várnák. A postásküldeméhy az valahogy mindig izgató eseményszámba megy. Levél, távirat — miegyebek. — Sokat levelezik a tanyai nép? — Sokat. Harminc levél is megvan. Nem is gondolná, még külföldről is. ■— Honnan? — Itt van ni, az a tanya, a Nagy Lászlóé. Van innak egy lánya, tán tanítónőnek készül. Külföldiekkel levelez. A Szovjetunióból, meg sok helyről jön neki levél. Kiss Lajosékhoz Svédországból, Varga Lajosé,knak Kanadából. ülünk az árokparton. Boldizsár Lajos belenéz a táskába. — Ja, meg könyvtárielszó- lilások. Hozzák ki a könyveket a községből, néhányan megkésnek a visszavitellel. Hetenként négy-öt is. A postás mindenkor szíves vendég a tanyán. Csak a kutyák nem nagyon barátkoznak meg v:le. A tanyaiak igen. Van rá eset, még télen is kiviszi a táviratot, ha történetesen este érkezik is. A távirat mindig fontos dolog. Menjenek ki a békéscsabai busz elé, jön a lányuk. Felgyógyult a gazda a szolnoki kórházban. Nyáron csak elmegy, de rossz időben végigjárni ilyen nagy határt, — Segítek magamon, A szövetkezetben együtt dolgoznak az emberek. Sorrajá- rom a munkacsapatokat. Ott kioszthatom a küldeményt. A Körös irányában piros- pettyes blúzok, szürke szoknyák tarkállanak az üde cukorrépatáblán. A postás arrafelé tekintgeU — Oda? — A Harangzugba. t— Mit visz? — Bíró Ferencnek Élet- és Tudomány, Bíró Antalnénak lakodalmi meghívó. Azok már várhatják. Hát búcsúzunk, postás bácsi. További jó utat. BORZAK LAJOS , — Itt akarunk mi őzvadászatot filmezni? — kérdezték a televízió munkatársai. — Hiszen még nyúl sincs! Kételyeiken jót nevettek a várakozó vadászok és vadőrök. Délelőtt érkeztünk, — ilyenkor nem lehet vadászni. De addig is hasznosan telt az idő. Szabó Ferenc vadász- mester néhány mondatban ismertette a vadásztársaság életét. Ragyogó napsütésben útnak indultunk a kora délutáni órákban, hogy részt vegyünk az őz-selejtező vadászaton. Amikor felértünk a falu szélén húzódó gát tetejére, olyan kép tárult elénk, melynél szebbet álmodni sem lehet. Bár az őzek rendszerint csoportosan tanyáznak az erdőben. mégis elég nehéz volt rájuk akadni. Előbb csoportosan jártuk a dülőutakat, de bizony kevés szerencsével. Nem szeretik az őzek, ha sok nézőjük van, különösen, ha azoknál puska is akad. A vezérbak már távolról megadta a vészjelt és gyorsan elfutottak. Azért bőven akadt munkája a televízió operatőrjeinek. Egy fiatal erdőben mintegy 15—20 őz tanyázott. Megszokták a lovaskocsikat, így nem idegenkedtek. Menet közben leszállt Szabó Ferenc vadászmester és a televízió egyik operatőre. Óvatosan elhúzódtak egy farakás mögé és már pereghetett a felvevő gép. Azt a pillanatot akarták ellesni, amikor dörren a puska és összeesik a vad. Az elsővel nem is volt baj. A puska elsült, de olyat szólt, hogy az operatőr ijedtében elejtette a gépet és fogta a fülét, mint aki megsüketült Túlságosan közel ment a vadászhoz. A lövés talált, de a vad nem várta meg, míg a filmes felocsúdik. Szépen elterült. — Vágási — A KISÜJSZÁLLÁSI FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZET május 21-én önkiválasztó üveg-porcelán szakboltját, Piac utca 2 szám alatt megnyitotta. Választékos árukészlettel várja a vásárló közönséget.
