Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-20 / 118. szám

I960, május 20.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Zsámbékiak Túrke vén

Pontosabban a zsámbéki tsz elnökképző iskola hallgatói tartózkodnak e napokban a turkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Vasárnap érkeztek. A hét első két napján a Vörös Csillag szövetkezeti gazdáinak hatalmas birtokát járták be. Két nap telt bele, mire azt mondhatták: sokmindent láttak a Vörös Csillagban.

Bennünket, Szolnok megyeieket az tett kíváncsivá: vajon a somogyi, a hevesi, a szabolcsi tsz elnökök hogyan vélekednek a mi nagymultú termelőszövetkezetünkről.

—■ A baromfitenyészet tetszett legjobban. őszintén szólva, felénk ilyen nagyméretű baromfitenyésztés nincs még a termelőszövetkezetekben.

A Fejér megyei sárszent- ágotai Március 15 Termelő- szövetkezet vezetőjétől hangzott e mondat

Hanem a kertészet. Azzal már elégedetlen. Egy ilyen nagy termelőszövetkezetnek sokkal szebb kertészetének kellene lennie. Azt tanácsolja: erre gondoljanak még a vöröscsiHagbeliek.

Ez a véleménye egy Heves megy« tsz elnöknek is, A

Heves megyeiek dohányszakértők. Ilyen szemmel vizsgálódott. Ügy véli, a turkevei Vörös Csillag dohánypalánta előkészítése ellen senkinek sem lehet kifogása. Jó. A dohánypajták már kevésbé. Nem levegősek, mivel téglafalú épületek, s így zsinór- égetté lesz benne a dohány.

Szülök kis dohánytermelő község. A szuloki Rákóczi elnöke mégis itt látott először dohánypalántázó gépet. Az övék még új termelőszövetkezet. Nem akarják elhinni a szuloki szövetkezeti gazdák, milyen előnyei vannak a gépi palántázásnak. Ha hazamegy, ebben is szótérte- nek. Itt látta a valóságban, s nem is enged a negyvennyolcból

Mások a látottak, hallottak alapján a munkaszervezést dicsérik. Mindenkinek tetszett a Vörös Csillag utalványozott munkaegység-elszámolása, az üzemegységenkénti naprakész nyilvántartás. így aztán nem lehetséges a munkaegységhi- gitás.

A gégényi Ady Endre Termelőszövetkezet elnöke szerint:

— Az is nagyon jó, hogy vetésforgóba állították a

háztáji területet. Meg az öregekről történő gondoskodás igazén nemes, közösségi gondolat.

Szolnok megyeiekkel is összeakadtunk. Batki János, a tiszafüredi Úttörő Termelő- szövetkezet elnöke szeptember 1-től tanul Zsámbékon. Most június 18-án végeznek. Az tűnt fel neki, reggel öt órakor már nem látott embert bent a városban. Ekkorra a határban dolgoznak. S ahogy a termelőszövetkezet a munkahelyre való szállításról gondoskodik, az igazán nagyszerű. Kisvasutat bérelték, teherkocsikon viszik-hoz- zák a vöröscsillagbeli szövetkezeti gazdákat.

Mások is helyeselnék Batki Jánosnak, a bognár, az asztalos, a kovácsműhelyeket a legnagyobb rendben találták, a gépesítés elég magasfokú. De a juhnyírást még mindig kezdetlegesen végzik. Nem nagy megerőltetésbe kerülne, s ebben is tovább lépne a Vörös Csillag.

Gabnai János, az iskola növénytermesztési tanára — az ötven tagú zsámbéki hallgatóság turkevei vezetője — a szakember véleményével Vizsgálódott, Meg úgy is,

ho'gy amit eddig elméletben tanított, azt most gyakorlati példákkal igazolhatja. Itt van mindjárt a lucemabetakarítás. Jól gépesítették ezt a munka- folyamatot. Sok termelőszövetkezetben még nem öntöznek. Itt Turikevén meg a gátőrtől a mezőgazdászig mindenki az öntözésről beszélt neki.

Ez már nem a növénytermesztés területe, de felfigyelt rá a szaktanár. A mesterséges borjúnevelés- turkevei módszere is megnyerte tetszését. S az is, ahogyan építkeznek. Tanította már, mennyivel egyszerűbb magtárpadlásosra építeni az istállókat. Itt éppen megtekinthettek egy 100 férőhelyes mag- tárpadlásos istállóépítkezést.

A zsámbéki termelőszövetkezeti elnökképző iskola hallgatói tanulmányi feladatként kapták meg: feldolgozzák a tapasztalatokat, s a Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetőivel itt helyben megvitatják. Később Zsámbékon alaposabban átgyúrják a témát és feljegyzéseiket megküldik a Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek;

Az csak segítség lesz a turkevei Vörös Csillagnak.

örülünk neki, hogy megyénk e termelőszövetkezetét, választották gyakorlóhelyül a zsámbékiak,

Akkor is, ha „csak”beszélgetünk

SZÁSZ ELVTÁRSTÓL, a

községi titkártól kérdeztem először: miért olyan kevés a tagjelölt felvétel Jászdózsán. A több mint ötezer lakosú községben a százat sem éri el a párttagok száma, s az ezer tsz-tag között negyven párttag sincs. Az új Hajnal Tsz kétszázharminc tagja közül három párttag. — Vannak pedig alkalmas, odavaló emberek. Az új Hajnalban Lizi István, Túri József a brigádvezető, Seres János az elnökhelyettes’ Lórik Ferenc, Dudás Miklós és még sokan. Mind olyanok, akik a lelkűket is kitennék a közösért, akikre mindenkor lehet számítani.

Lehet és kellene. Lórik Ferenc, aki a sertéseknél dolgozik, azt mondja:

— Sok mindent megpróbáltam már. Vasútnál kuliztam, halásztam a soproni halgazdaságban. Egy éve jöttem az új Hajnalba. Tegnap felszedtük a búzát a feleségemmel, hat zsákkal van még. Nem volt nekem ilyenkor tavasz- szal ennyi kenyérnek valóm még sose. Aki dolgozik, annak van. Elnézem, néha már a férfiak is ruhabemutatót tartanak. Valaki meglát a másikon egy öltönyt, ő is olyat csináltat. — Próbálná csak, ha nem telne!

így beszél Lőrik. s dolgozni is eszerint szokott. Hogy legyen búza, ruha. A tagjelöltfelvételről szólva azonban már lecsendesül.

— Nagy felelősség az, kérem — s ha nem felelnék meg. nem viselném el a szégyent.

Ezt mondja Túri József, a „határ lelke”, a hatvannégy tagú brigád vezetője és Dudás Miklós, a dolgoskezű tehenész is.

MI REJTŐZIK hát a statisztika mögött? Az, hogy ezek az emberek elismeréssel tekintéllyel gondolnak, vélekednek a pártról, úgy tudat alatt akaratlanul is sokan példát vesznek a párttagok legjaváról, s kicsit azokhoz idomulnak. De. A pártot nem úgy látják, mint amit egyes, erényeikben és hibáikban különböző emberek alkotnak. Nem látják, hogy erejüket az összefogás, összetartás sokszorozhatja meg. Nem, mert nem tárta fel előttük senki, hogy a párttagok is egymás segítségével formálódnak. nevelődnek. Azok is közös bölcsességgel tudnak úgy előre tekinteni.

Csömör elvtárs, a Tarna- menti Tsz párttitkára is látja: Nem tettek meg mindent azért, hogy a tsz pártszervezetét erősítsék. Fél évvel ezelőtt megbíztak tizenkét elvtársat, hogy beszélgessenek egyik-másik jól dolgozó tsz- taggal. Neveljék úgy, hogy idővel tagjelöltek lehessenek.

Fürdő épül

Törökszentmiklóson

Aki az utóbbi években Törökszentmiklóson járt, hallott róla, hogy a város több millió forintos költségen fürdőtelepet épít. Sok tervezge- tés előzte meg a munkát. Számolni kellett az anyagiakkal s természetesen több más dologgal is. Két éve lesz lassan, hogy hozzákezdtek az építkezéshez, s a sok közbejött akadály miatt most látszanak az első eredmények.

A városi tanács tervei szerint augusztus elejére megnyitják a fürdőt. Ekorra elkészül a két gyógymedence, az 500 személyes öltöző, s nagyjából a fürdőtelep melletti csónakázó tó is. A továbbiakban gyermekmedencével gazdagodik majd a községfejlesztési program keretében az első tapasztalatok szerint igen kiváló vizű fürdő.

De azóta sem néztek utána, ki mit végzett.

Kiss András elvtárs, a Petőfi Tsz titkára azt mondja: „Nálunk mindenki feladatául kapta a pártonkívüliek nevelését.” Igen. Ha a tsz huszonhat párttagja valóban mind fáradozna ezen, akkor is lenne dolga a négyszáz tsz- tag között. Az ilyen irányú nevelő munka azonban az általános kifejezésben úgy szólván ki is merül.

A tanulság: A jászdózsai elvtársaknak több, változatosabb módját kellene találni ahhoz, hogy az emberekhez közel férkőzzenek. Jelenleg megtorpannak az első látszólagos nehézségnél. A pártonkívüliek valami túl magas mércét látnak maguk előtt, amit ha nem érnek el, szégyenükre válik.

Ha az egyértelmű személyes beszélgetések mellett egy-egy alkalommal a taggyűlésekre is meghívnák a pártonkívüliek közül a legjobbakat? Ha azok közvetlenül is látnák, hogyan alakul ki ott az egységes álláspont? Bizonyára felmelegedne tartózkodásuk.

A KÉRDÉS megoldásának kulcsát Seres Pálné elvtársnő. az Uj Hajnal Tsz párttitkára adta meg: Ott kellene lennünk az emberek között. Nemcsak akkor, amikor a felvételről beszélünk, akkor is, ha „csak” beszélgetünk, dolgozunk. Hogy közelebbről is megismerjék az embert, ne csak úgy, mint titkárt, vagy mint párttagot. De ez hiányzik.

Ez bizony a kulcs. A legbiztosabb módszer ahhoz, hogy Jászdózsa se legyen fehér folt a párt erősítésének járási térképén.

B. E.

Útnak indult az első

jászsági uborka

Ma reggel ízlésesen csomagolt ládákban indult útnak az első uborkaszáliít- mány a jászágói Kókai László Tsz-ből. Az elszállított, közel 6 mázsa uborkának fele Budapestre, fele pedig Gyöngyösre került. A korai uborka igen jó jövedelmet jelent a tsz-nek, mert kilójáért 25—30 forintot fizetnek a kereskedelmi szervek. A tsz 45 holdas öntözéses kertészetéből most már folyamatosan szállítják a friss zöldségféléket.

Ha lassan Is, de már elkészül az első gyógymedence. Rajna Piroska a gyógymedence ülőkéjének betonját locsol ja.

A fürdő mellett körülbelül 5 boldnyi területen mesterségei tó lesBordó László Sz- 80-as lánctalpas gépével a tó gátját készíti.

MINDIG AZ ELSŐ SOROKBAN...

( Bakó Kálmán elvtárs nyugdíjba ment

Szerdán este öt órakor rendkívüli pártbizottsági ülésen búcsúztatták a kisújszállási elvtársak Bakó Kálmánt, a városi pártbizottság munkatársát. A bensőséges pártbizottsági ülésen — amelyen részt vett Sándor Kálmán elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja — Váczi Sándor elvtárs, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának titkára méltatta Bakó elvtárs munkásságát. Ismertette, hogy a megyében Bakó elvtárs az első, aki pártmunkásként ment nyugdíjba. A meghatottság jcöny- nyei csillogtak a szemekben és zúgott a taps, amikor Váczi elvtárs átnyújtotta a megyei pártbizottság ajándékát és arra kérte Bakó elvtársat, továbbra is álljon a fiatalabbak mellett, segítse, nevelje őket.

Nem sokkal később a virágokkal díszített fehér asztalok mellett Bakó elvtárs egészségére ürítették poharukat a jelenlévők. Itt adta át Zagyi János elvtárs meleg szavak kíséretében a városi pártbizottság ajándékát és köszönetét mondott Bakó elvtárs feleségének is, aki osztozott férje küzdelmes életében, hűséges élettársa, segítője volt.

csoportját, s még ugyanebben az évben a Szociáldemokrata Pártot is. Mindkét szervnél Bakó elvtársat választották elnöknek.

Harcokkal, küzdelmekkel teli évek következtek. Számát sem tudja, hányszor róttak ki rá pénzbüntetést, hányszor fogták el a csendőrök, vagy rendőrök. De amint kiszabadult, folytatta a harcot. Elvtársaival összeadták filléreiket, újabb és újabb helyiségeket kerestek, ahol összejöhettek gyűlésre. Többen kihulltak a sorból, de helyükre újak léptek és a párt élt. 1932-ben még a választáson indult, mint listavezető, s a munkásnegyedben rájuk, az SZDP jelöltjeire szavaztak. Ötödmagával bekerült a városi képviselőtestületbe. Itt is a dolgozók érdekeiért küzdött: a munkáért, a nagyobb darab kenyérért. S neki még a munkához való jogot sem mindig biztosították. Az ármentesítő társulattól, ahol mint kubikos dolgozott, kitiltották. Évekig rendőri ellenőrzés alatt állt.

Nem vesztette el reményét akkor sem, amikor újra háború dúlt. A moszkvai rádió híreit hallgatva tudta, és hirdette is, hogy közeledik a fel- szabadulás. 1944 tavaszán internálták többedmagával. S onnan alig szabadultak, újra el akarták fogni őket, de sikerült elrejtőzniük. A felszabadító szovjet csapatokkal szinte egyidőben tért haza és mindjárt munkához láttak. Megszervezték a polgárőrséget, a közigazgatást, megalakították a kommunista pártot. Bakó elvtárs tagja lett az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd a földosztáskor a kormány megyei megbízottjaként fáradozott azon, hogy a föld a nincstelenek, a dolgozók tulajdonába kerüljön. A Petőfi Tsz alapító tagjaként és állami gazdasági igazgatóként fáradhatatlanul munkálkodott a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért. Mint pártmunkás is becsülettel helytállt, a köz javára dolgozott.

Bakó elvtárs most nyugdíjas lett. Több mint háromévtizedes mozgalmi munka után búcsúzott munkatársaitól. De ez a búcsúzás nem jelent elválást. Köztük marad. Számítanak tudására, gazdag élettapasztalatára.

NAGY KATALIN

kás Lajos kétszáz holdas birtokán. A gazda változott, de megmaradt a szomorú cselédsors. így teltek a hónapok, esztendők, s még rém töltötte be a 18. évét, amikor édesapja és bátyja után ő is megkapta a katonai behívót.

1919-ben a Vörös Őrség tagjaként védte a Tanácsköztársaságot, a nép szabadságát, jogait. A proletárdiktatúra vérbefojtása után a csendőrök elfogták. De sem jz ütlegelés, sem a későbbi üldözés, kínzás nem tántorította el elvétől. Kisújszálláson nem kapott munkák Évekig Budapesten dolgozott egy cementgyárban. S közben a szervezett munkásoktól, az elvtársaktól sokat tanult. És amikor hazakerült, szervezte a bérharcokat, terjesztette a párt sajtóját. A legbátrabbak, a vele egy elvet vallók melléje áll tak. 1928-ban megalakították a Földmunkások Országos Szövetségének helyi

A meghitt, meleg család otthonban szemben ül velen a kisújszállási kommunistái és dolgozók szeretett Kálmái bácsija. Zömök, erős terme te, piros-barna arcszíne nerr sejteti, hogy a szív — a szervezet motorja — fáradtai dolgozik. Az utóbbi időbér már sokszor kényszerítettí pihenésre a betegség. Gyakran vas akarattal gyűrte 1« a fájdalmat, hogy még dolgozni tudjon, az emberek között lehessen s részese legyen a még nem gondtalan, de egyre szépülő élet formálásának. A hat évtized azonban nemcsak a haját, tömör bajuszát festette fehérre, hanem a szervezetét is megviselte.

Lehet-e csodálkozni azon, hogy fáradt a szív, hogy betegség is gyötri, amikor élete nagy része nehéz fizikai munkában, küzdelmekben telt? Milyen sors is várt a mezőgazdasági cseléd gyermekére? Az, hogy kilenc éves korában iskola helyett már mindenes kiscseléd volt Pus-