Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-16 / 90. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. április 16. Dobi István beszéde (Folytatás az 1. oldalról) ságát, hanem nagy eredmé­nyeit is. A gyarmati rendszer napiai meg vannak számlál­va. Szemünk láttára bomla­nak fel. hullanak szét a nagy gyarmatbirodalmak, ame­lyeknek története a kapita­lista-imperialista rendszer korszakának egyik legsöté­tebb és legtragikusabb feje­zetét jelentette az elnyomott és végsőkig kizsákmányolt népek számára- A Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság közötti kapcsolatok mindig a barátság és egymás köl­csönös megbecsülése jegyé­ben alakultak. Örömmel ál­lapíthatjuk meg, hogy ezek a kapcsolatok az utóbbi idő­ben eredményesen fejlődnek. Ennek egyik bizonyítéka az Önök mostani, megtisztelő magyarországi látogatása is. E látogatás egyben új lehe­tőséget is nyújt ahhoz, hogy a két ország közti baráti, jó viszony tovább fejlődjék, új elemekkel gazdagodjék. Bár rövid az az idő, ame­lyet körünkben tölthetnek Önök, kedves vendégeink, mégis módjuk nyílik arra, hogy megtekintsék szocialis­ta építőmunkánk néhány al­kotását, megláthassák né­pünk szorgalmas, tehetséges munkájának szép eredmé­nyeit Ezek az eredmények, új lé­tesítmények elsősorban an­nak köszönhetők, hogy Ma­gyarországon ma népi hata­lom van. Ez a néphatalom őrködik országunk független­ségén, s egyben valóra vált­ja a magyar nép évszázados álmait,, megteremti a lehető­ségét annak, hogy hazánk mind nagyobb léptekkel ha­ladjon előre a gazdasági és kulturális felemelkedés út­ján. A népi hatalom a ma­gyar dolgozók legszélesebb rétegei számára biztosítja az alkotó munka örömét, meg­adja a legteljesebb létbizton­ságot és derűs, nyugodt jö­vőt teremt V endégeink a Magyar Nemzeti Galériában és Kisfal ndí-Slrobl Zsigmond műtermében Dr. Szukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke és a kí­séretében lévő személyiségek pénteken délelőtt felkeresték a Magyar Nemzeti Galériát. A vendégeket elkísérte Kiss Károly, az Elnöki Tanács el­nökhelyettese, Kállai Gyula, a kormány első elnökhelyet­tese, Kristóf István, az El­nöki Tanács titkára. Az in­donéz vendégeket a Galéria bejáratánál Molnár János művelődésügyi miniszterhe­lyettes üdvözölte, majd Po­gány O. Gábor főigazgató ka­lauzolásával megtekintették a Magyar festészet a XIX. században című kiállítást, majd a felszabadulás utáni magyar képzőművészet alko­tásaiból rendezett tárlatot. A Galériában Szukarno el­nököt és a kíséretében lévő indonéz személyiségeket meg­ajándékozták a magyar fes­tészet alkotásait bemutató al­bumokkal és reprodukciók­kal. Az elnök a Nemzeti Ga­léria vendégkönyvébe emlék­sorokat írt, amelyben csodá­lattal adózik a magyar festé­szet gyűjteményének. Ezt követően Szukarno el­nök, valamint a kíséretében lévő indonéz és magyar sze­mélyiségek felkeresték Kis- faludi-Stróbl Zsigmond Kos- suth-díjas szobrászművészt műtermében. A mester be­mutatta alkotásait az indo­néz köztársasági elnöknek, aki nagy érdeklődéssel is­merkedett meg a magyar szobrászművészet kiváló kép­viselőjének munkásságával. A látogatás végeztével Kis- faludi-Stróbl Zsigmond a magyar művészetet és a munkásságát ismertető mű­vészeti könyvekkel ajándé­kozta meg dr. Szukarno elnö­köt. (MTI) Miben állapodtak meg washingtoni tanácskozásukon a nyugati külügyminiszterek? Washington (MTI). A nyugati külügyminiszterek háromnapos tanácskozásu­kon az UPI értesülése sze­rint három pontban alakítot­ták ki álláspontjukat. Megál­lapodtak abban, hogy a csúcsértekezleten szembe szállnak a Szovjetuniónak minden olyan törekvésével, amely a két német állammal kötendő külön békeszerző­dést célozza. A berlini helyzet végleges megoldásának kudarca ese­tén a nyugati hatalmak át­meneti megállapodást kíván­nak kötni Nyugat-Berlinről és ezt függővé kívánják ten­ni az egész német kérdés megoldásától. — Ügy hírlik, hogy a Nyugat ilyen egyez­mény fejében bizonyos en­gedményekre hajlandó, kész csökkenteni a Nyugat-Ber- lint megszálló csapatok lét­számát és mérsékelni a nyu­gat-berlini propaganda-tevé­kenységet, ha a Szovjetunió is „enyhíti nyomását”.-A harmadik döntés arról szól, hogy a Nyugat szükség esetén felbontja a múlt hó­napban Genfben előterjesz­tett leszerelési „csomagter­vét” és megkísérli elfogad­tatni a Szovjetunióval' a ter­vezet egyik vagy másik pont­ját. A csütörtöki ülésen elha­lasztották a döntést két ja­vaslatról. Az angolok indít­ványozták, kérjék fel a Szov­jetuniót, hogy csatlakozzék egy olyan egyezményhez, — amely korlátozná az afrikai országokba a fegyverszállí­tást. A franciák pedig azt javasolták, hogy a Szovjet­unió részvételével dolgozza­nak ki közös programot a gazdaságilag elmaradott te­rületek megsegítésére. * A genfi leszierelési tár­gyalásokon résztvevő öt nyu­gati állam külügyminisztere május 2-án összeül Istanbul- ba, hogy megvizsgálja mi­lyen kilátás van a megegye­zésre. • Szükség esetén másik ülést is tartanak Párizsban, közvetlenül a csúcsértekez­let előtt, — közölte Segni olasz külügyminiszter Wash­ingtonban a csütörtöki ta­nácskozás után. A Washington Post pénte­ki száma vezércikkében kom­mentálja a nyugati külügy­miniszterek tanácskozásának eredményeit. A lap megálla­pítja, hogy a „nyugati szö­vetségesek újra felmelegítve azt akarják feltálalni, amit már korábban is felszolgál­tak és ami az asztalon ma­radt. Ez kiváltképpen a Né­metország egyesítését és a berlini kérdés rendezését cél­zó javaslatokra vonatkozik.” Mint a lap rámutat, Bren­tano nyugat-német külügy­miniszter elégedett a wash­ingtoni megbeszélésekkel és ebből arra lehet következtet­ni, hogy „a nyugatiak mere­vebbek lesznek, mint tavaly nyáron a genfi tárgyalások idején”. (MTI). Nívójutalom az Othellóért A Szigligeti Színházban társulati ülésen osztották ki azt a 10 ezer forint nívóju­talmat, amelyben a Művelő­désügyi Minisztérium Szín­házi és Zenei Főigazgatósága a színház „Othello” produk­cióját részesítette. A minisztériumi jutalmon kívül a színház a saját juta­lomkeretéből is számos mű­vészt, műszakit jutalmazott meg. A társulati ülésen mind a megyei pártbizottság, mind pedig a megyei tanács műve­lődésügyi osztálya képvisel­tette magát. A Szolnok megyei Tejipari Vállalat működési területén kilenc helyen rendezkedik be a közelkeleti államokban igen népszerű, juhtejből ké­szülő kaskaval sajt készíté­sére. Az egyik ilyen részleg a szolnoki Tejüzemnél épül. NEW YORK (TASZSZ). A New-York Times „A nyu­gati miniszterek nem tudnak teljes megegyezésre jutni a csúcstalálkozó előtt"’ címmel közli tudósítójának beszá­molóját, melyben kommen­tálja a nyugati hatalmak külügyminisztereinek csütör­tökön Washingtonban befeje­ződött tanácskozását. „Diplomáciai körökben áp­rilis 14-én este közölték” — írja a tudósító —, hogy a nyugati külügyminiszterek tanácskozásán jóformán sem­mit sem tettek a szövetséges kormányok közötti egyes fontosabb nézeteltérések ki­küszöbölésére. A tanácskozáson egyálta­lán nem kerültek szóba azok az alapvető véleménykülönb­ségek, amelyek a' nyugati or­szágok álláspontjában a Szovjetunióval folytatandó tárgyalások kérdésében fel­lelhetők.” (MTI). iiiiiiiHiimiiiiiiiimiimiiMiiiiiiiiiiMimiHU / \z Egyesüli Államok Polaris-rakéfákat akar adni a NATO tagállamoknak WASHINGTON (MTI). Az AP közlése szerint Lincoln White, az Amerikai Külügy­minisztérium szóvivője beje­lentette, hogy az Egyesült Államok esetleg Polaris-ra- kétákat ad a NATO egyes tagállamainak. A sajtófőnök utalt arra. hogy Anglia már tudtul adta óhaját, szeretne külön is kap­ni ilyen rakétákat. Két helyiségből áll majd, az előkészítőből és a feldolgozó­ból. A minden higéniai igényt kielégítő átalakításokat a vál­lalat saját erőből végzi, míg a sajtgyártás kezdéséhez és folytatásához szükséges gépi berendezéseket az iparág biz­tosítja. Kaskaval részleggel bővül a Szolnoki Tejüzem (/ A nép frontbixott ságok ujjáválasstása előtt Kisgyfilések, egyéni beszélgetések százai Hasznos kezdeményezések — Társadalmi munkák szervezése Április 20-án megyénkben is megkezdődik a községi népfront-bizottságok újjává- lasztása. E jelentős eseményt gondos, körültekintő munka előzte meg. A február végén tartott kibővített megyei bi­zottsági ülés óta lezajlottak a járási, városi, községi bi­zottsági ülések is, amelyeken a bizottsági tagok 75—80 szá­zaléka résztvett. A városok­ban választókörzeti gyűlése­ket is tartottak. Jól sikerül­tek ezek Karcagon, Kisúj­szálláson, Mezőtúron. A megyében tartott mint­egy 250 kisgyűlésen és az egyéni beszélgetéseken is a kongresszusról, a válasz­tásról, az 1960. évi tenni­valókról szóltak. A lakosság különböző réte­geivel való tanácskozás, a társadalom erőinek összefo­gásával ezekben a hónapok­ban megélénkült, tartalmá­ban is gazdagodott a nép­front-bizottságok munkája. Hasznos kezdeményezések születtek, amelyek terjeszté­séért a népfront munkásai is tevékenykednek. A me­gyében mindenhol ismerik már az „egy süldő, egy pár tyuk” mozgalom célját. A jászberényi járás tíz közsé­gében 1700 süldőt, 1800 ba­romfit adtak a tsz tagok a közösbe, s ezenkívül még 25 ezer forintot, hogy abból is állatokat vásároljanak. A községek tisztaságáért, •fejlesztéséért indított moz­galom szintén nagyjelentősé­gű. A népfront-bizottságok ennek sikeréért is munkál­kodnak. Társadalmi munkát szerveztek, amiben maguk a bizottsági tagok is példát mutattak, s felvilágosító szóval is serkentik a lakos­ságot a falvak fejlődését, szé­pítését szolgáló községfej- lesztési tervek teljesítésére. Kunmadarason a korsze­rű. árucsarnokkal ellátott piactér építéséhez a nép­front és tanács kezdemé­nyezésére 41 ezer forint értékű társadalmi munká­val járult a lakosság. Tiszavárkonyban, Rákóczi- újfalun, Szajolban, Nagykö­rűben és más helyeken is eredményes a tisztasági moz­galom: az udvarok, utcák rendbehozását, a trágya ki­hordását, stb. elvégezték. A társadalmi munkát vál­laló műszaki értelmiségi­ek, építési szakemberek a népfront nevében akció­bizottságokat alakítanak, amely előkészíti a termelő- szövetkezetek saját erőből történő építkezéseinek terv­rajzát, költségvetését* Az ünnepi falugyűléseken, küldöttértekezleteken Messze földről érkezett vendégünk Dr. Szukarno in­donéz köztársasági elnök ha­zájáról adunk rövid ismerte­tést az alábbiakban: Indonézia Dél-Kelet Ázsiá­ban fekszik. Területe: 1 mil­lió-négyszázezer négyzetkilo­méter. lakóinak száma az 1957-es népszámlálás adatai szerint 85 és félmillió. Fővá­rosa: Djakarta. A trópusi éghajlatú Indoné­ziát méltán nevezik a 3 ezer sziget országának, mivel Szu- mátra, Borneo, Jáva. Madera és Celebesz szigeteken kívül mintegy 15 közepes nagyságú és 3000 kisebb szigetből áll. Agrár állam. A nemzeti jö­vedelem csaknem 60 százalé­kát a mezőgazdaság adja. Ipari fejlődését az évszázados holland uralom akadályozta. Természeti kincsekben pedig a föld egyik leggazdagabb ál­lama. Első helyen áll a nyers- gumitermelésben, a világ ki­nintermelésének és exportjá­nak 90 százalékát adja s je­lentős tényező az ón termelés­ben is. Története a gyarmati el­nyomás története volt a leg­utóbbi időkig. A tizenhatodik század elején portugálok ve­tik meg a lábukat a sziget- országban, majd őket hollan­ahol a mintegy négyezer népfront-bizottsági tagot megválasztják, — lesz miről számotadni, mire alapozni a jövő feladatait. A választás sikeréért sokat tehetnek a pártszervezetek, a társadal­mi és tömegszervezetek is. Együtt, közös- munkájukkal biztosíthatják, hogy a nép­front kongresszusának elő­készítése, a bizottságok ujjá- választása társadalmi ügy le­gyen s a népfront munkásai, aktívái ebben az időszakban is eredményesen oldják meg sokrétű feladataikat dók váltják fel. a második világháború idején a japán imperialisták igája alatt gör­nyed az ország, majd 1945 augusztusában kikiáltják az Indonéz Köztársaságot. Egy hónap is alig telik el, angol csapatok szállnak partra, s ellenük felszabadító harcot kezd a nép. 1948-ban győzel­mesen fejezik be a holland­indonéziai háborút mely után a holland királynő vezetésé­vel megalakul a Holland— Indonéziai Unió. Ezt 1954-ben bontják fel. Az ország belső életét ebben az időben egé­szen 1959 júliusáig szepara­tista felkelések zavarják. Tavaly júliusban Szukarno elnök új kormányt alakított, s új programot hirdetett meg. melynek lényege: visszatérés az 1945-ös alkotmányhoz. En­nek alapján alakították meg a kölcsönös támogatás parla­mentjét, s létrehozták a népi tanácskozó testületet és a leg­felső tanácsadó testületet, va­lamint az országos tervező bizottságot. Államformája köztársaság. 1950 óta önálló, s ugyanettől az időtől ENSZ tagállam. Vendégünk hazája: A háromezer sziget országa, Indonézia Üdvözlet Drezdából Elgondolkozva üldögélek a drezdai villamoson, amely a Sächsischen Zeitung szerkesztőségéből hazafelé visz. Ma ugyanis azt a szép megbízatást kaptam, hogy arról írjak a magyar olvasóknak, mit éreznek, mit gondolnak és mit beszélnek a mi Német Demokratikus Köztársa­ságunk lakói Magyarországról. Olyan német embereket kellene tehát találnom, akik az új Magyarországot jól is­merik. Nem lehet nehéz — mon­dom magamban, hiszen na­ponként annyi minden emlé­keztet bennünket Magyaror­szágra. Az úton, a villamos mellett egy Ikarus száguld el. Minden élelmiszer üzleti­ben kapható a magyar pap­rika, művészeti boltjaink ma­gyar népművészeti cikkeket kínálnak a vevőnek, Ma­gyarországról behozott cipőm nagyszerűen bevált. Váro­sunk, Drezda, gyakran fo­gad magyar vendégeket.. • Ezek a mi közvetlen kapcso­latunkat jelentik, amelyek polgárainkat Magyarország­gal naponként összekötik Vannak azonban olyan em­bertársaink is, akik Magyar- szágról többet is tudnak. De valószínűleg egy olyan em­ber sem él nálunk, aki Ma­gyarországot még mindig csak a „Marica grófnő”-ből ismerné. Magyarország ma­napság nálunk nem csupán a paprikát, a szegedi gulyást és a csárdást jelenti. Egy honfitársam, aki az új Magyarországot már szemé­lyes tapasztalatból ismeri, rögtön bizonyítja ezt nekem. De hadd mutassam be elő­ször őt. Irodájában ül velem szemben, körülöttünk nagy rajztáblák mellett ifjú tech­nikusok és rajzolók vannak. Günter Pietzsch bizonyos mértékben házigazda itt. ö ennek az üzemnek a vezető tervezője. Az üzemnek VEB Schoko-Pack néven igen jő híre van. A Schoko-Pack a legnagyobb élelmiszercsoma- goló-gépgyártó üzem. Ha önök például egy tábla fi­nom csokoládét vásárolnak, valószínűleg azt is a drez­dai gép csomagolta- — Az elmúlt években több­ször is voltam Magyarorszá­gon, — mondja Günter Pi­etzsch. — Ezért tudtam meg­állapítani, mennyit mentek előre. Budapesten kívül pél­dául sok magyar városban virágzó ipar fejlődött ki... És beszél, beszél Magyar- országról, én pedig érzem, hogy szíve szerint szól. Ter­mészetesen sok magyar kü­lönlegesség külföldön ma is fogalom. A nagykiterjedésű Alföld és a Balaton napja­inkban is szép látvány az Idegeneknek, amely vonz és ösztönöz, hogy megismerjük az országot. A magyar- lá­nyok ma is mindenkinek tetszenek. A paprika érezte­ti hatását a magyar emberek vérmérsékletén is. Nagyon imponáló az az életrevaló­ság, amellyel mindenütt ta­lálkozunk. Budapest világ­város és nekünk sok tekin­tetben példaképünk. Ebben az országban minden fejlőd­ni akar. •. — De hogyan magyaráz­zam ezt meg? Günter Pietzsch kérdőleg vonogatja a vállát, amikor ezeket mondja és szeptiku­sán néz rám, hogy vajon jól megértem-e őt, hogy az ő benyomásait át tudom-e érezni. Minden fejlődni akar Igen. Ezt jól értem én. Ez az egyetlen mondat, a ma­gvar múlt forradalmi hagyo- mánvait éppenúgy magába foglalja, mint a fasizmus alól történt felszabadulása óta eltelt 15 esztendő. Mi egv ország számára 15 esz­tendő? És mégis, az utóbbi évek országaink számára annyi újat és oly sok szépet hoztak. Hogy a legközelebbi 15 esztendő mit hoz a ma­gyar népnek, és mit a né­metnek, mit valamennyi or­szágnak. azt megálmodni igen szép volna. A vendégszeretet dicsérete Azon a két napon, ame­lyen magyar vonatkozások után nyomoztam Drezdában, majdnem mindig magyar fogalmakban gondolkodtam. Ha egy motorkerékpár robog el az ablakom alatt, arra

Next

/
Oldalképek
Tartalom