Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-16 / 90. szám

Az előrehaladás gátja Jászfényszarun • LEVÉL a szandaszöllősi Vörös Mező Tsz néhány tagjához • Családi körben 0 A korszerű gyártástechnológiáért A második ötéves terv valóraváltása során me­gyénk iparának legfonto­sabb feladata lesz, hogy a termelést az 1958. évi szint­hez viszonyítva 65—70 szá­zalékkal növelje, a terme­lékenységet 37—40 száza­lékkal fokozza. Mindezt nem új üzemek létesítésé­vel, hanem elsősorban a meglévők jobb kihasználá­sával (esetleg bővítésével), a termelési folyamatok kor­szerűsítésével. a legmoder­nebb technológiai eljárások alkalmazásával kell elérni. A cél, s elérésének járha­tó útja világos. Most arra kell figyelmünket összpon­tosítani. hogy feladataink minél jobb megoldása ér­dekében haladéktalanul fel­mérjünk és kihasználjunk minden lehetőséget. Nézzük például, hogyan állunk a korszerű gyártástechnoló­gia alkalmazásával. Közis­mert, hogy a népgazdaság fejlődésének egyik alapfel­tétele ez, hiszen csak így tudunk gazdaságosan ter­melni, megállni helyünket a világpiacon. Gépgyárainkban például az lenne helyes, ha a for­gácsolás nélküli technoló­gia jelentős tért hódítana. Gépgyáraink gépparkjának zöme (az Aprítógépgyárban a géppark 92, a Mezőgép­gyárban 83, a Járműjavító­ban 84 százaléka) forgácso­lógépekből tevődik össze. Ebből is látható, hogy je­lentősebb üzemeinkben vál­toztatni kell a géppark ösz- szetételén. hogy megteremt­sük a lehetőséget a forgá­csolás nélküli technológia alkalmazásának. Helyes len­ne a következő évek gépi beruházásait ilyen megfon­tolások alapján tervezni. Persze, a korszerű gyár­tástechnológia alkalmazásr koránt sem merül ki újtí pusú gépek munkábaállítá sával. A jászberényi Aprí- tó^épgyárban például azt; elején a technológiai szín­vonal fejlesztésére alakult egy brigád. Célul tűzte a nagy számban készülő al­katrészek felülvizsgálatát. Szerkezeti és technológiai szempontból vizsgálják meg. hogyan lehetne azokat forgácsolás helyett sajto­lással, vagy porkohászati eljárással készíteni. Felül­vizsgálja ez a brigád a II. negyedévi gyártmányok át­futási idejét, a technológiai változtatásokra tesz javas­latot. A brigád szerkesztési csoportja a III. negyedév­ben sorrákerülő gyártmá­nyok súlycsökkentésére tesz javaslatot, s ugyanakkor azt is kutatja, hogyan lehet a nehezen beszerezhető s kü­lönböző megmunkálási ve- sződségekkel járó öntvé­nyek helyett hegesztett szerkezeteket kialakítani. Ez a technológus brigád ar­ra is törekszik, hogy már a szerkesztésnél érvényesül­jön a korszerű technológia követelményeinek betar­tása. Más üzemeinkben is hoz­hatnának létre hasonló bri­gádot, tanulmányozhatnák vállalatuk helyzetét. Sok- mindenre rájönnének, ami technológiai változtatásra késztetné őket. A jászberé­nyi Asztalosipari Vállalat­nál például 280 óra ráfor­dítással készítenek egy „Békés” hálót. A dunántúli Cardo Bútorgyár ugyan­ilyen típust 130 óra alatt gyárt, s a legjobb úton van afelé, hogy a polyeszteres fényezés bevezetésével az átfutási idő 98 órára csök­kenjen. A jászberényi asz­talosoknak is arra kellene törekedni, hogy minél kor­szerűbb eljárásokat alkal­mazzanak, minél inkább lé­pést tartsanak a hasonló jellegű üzemekkel. Bár a múlt évben jelen­tős lépéseket tettünk, ko­rántsem használtunk ki minden lehetőséget a leg­újabb gyártási módszerek alkalmazására. Az Aprító­gépgyárban automatizálták a lángvágást — gyorsabb, s jobb lett ezáltal a munka. A Mezőgépgyárban elkezd­ték alkalmazni a présková­csolást, bevezették a héj­formás öntést, kidolgozták az úgynevezett gömbgrafi­tos öntés technológiáját. Ez utóbbi évi 680 ezer forint megtakarítást eredményez­het. Érdemes tehát a kellő műszaki feltételeket meg­teremtve növelni a gömb­grafitos eljárással történő öntést. Sorolhatnánk még igen sok hasonló példát. A jász­berényi Fémnyomó és Le- mezárugyárból is megem­líthetjük, hogy tavaly üzem­be helyeztek egy elektro­sztatikus festőberendezést, melynek egy-két éven be­lül megtérül a ráfordítási költsége. A Mezőgépgyár­ban a napokban vezették be a melegfestékszórást. Ál­talában véve azonban mind vasipari, mind faipari üze­meinkre az jellemző, hogy a festést mázolással, vagy a levegővel való lakkpor­lasztással végzik. A festék­anyag jórésze kárba megy ezáltal, lassú a munka, s az egészségre sincs jó hatással. Ezért kell a fejlettebb mód­szerekre törekedni a festés­nél is. Különösen elmond­ható ez a Tisza Bútorgyár­ra. Idestova egy éve áll ná­luk kihasználatlanul egy — drága valutáért beszerzett — lakköntő berendezés. Sok esetben hátráltatja a munkát az is, hogy egyes vállalatoknál a technoló­giai fegyelem betartását s méginkább a tökéletesítését nem tekintik állandó fel­adatnak. A Szolnok megyei Téglagyári Vállalat néhány telepére például nincs ki­dolgozott s írásba is rögzí­tett gyártástechnológia. A Járműjavítóban előfordult, hogy még műszaki vezetők sem ismerték az egyes munkafolyamatokra kidol­gozott technológiai utasítá­sokat, műveletterveket. Ugyanakkor például a hő- kezeléses eljárások előírá­sainak figyelmen kivül ha­gyása következtében sok selejt adódott. Mindezek arra intik üze­meink vezetőit, hogy a technológiai eljárások, mű­velettervek állandó tökéle­tesítésébe valamennyi mű­szaki dolgozót be kell von­ni, a korszerű megmunká­lási vagy javítási eljárások kidolgozását mindig napi­renden keU tartani. Megkezdődtélt a magyar-indonéz tárgyalások Pénteken délelőtt az Or­szágházban megkezdődtek a magyar — indonéz tárgyalá­sok. Indonéz részről a tár­gyalásokon résztvesz dr. Szu- karno, az Indonéz Köztársa­ság elnöke, dr. Subandrio külügyminiszter, dr. Suharto helyiipari miniszter, dr. Tam- zil, a köztársasági elnök ka­binetfőnöke és B. M. Diah. az Indonéz Köztársaság ma­gyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Magyar részről résztvesz a tárgyalásokon Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János álfgmminiszter, dr. MUnnich Ferenc, a Mi­nisztertanács elnöke, Apró Antal és Kállai Gyula, a kor­mány első elnökhelyettesei, Kiss Károly, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese, Kristóf István az Elnöki Tanács tit­kára, dr. Sík Endre külügy­miniszter, Incze Jenő külke­reskedelmi miniszter, Szarka Károly külügyminiszterhe­lyettes, Nagy János Magyar- ország rendkívüli és megha­talmazott nagykövete, az In­donéz Köztársaságban és Csatorday Károly, rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszter, a Külügyminisztéri­um Protokollosztályának ve­zetője- (MTI). Szukámo megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét Dr. Szukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke pénte­ken délelőtt megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. A fellobogózott téren az emlékművel szemben díszőr­ség állt. Dr. Szukarno elnököt a Hő­sök terére érkezésekor Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke kö­szöntötte. Az indonéz állam­fővel együtt részt vett a ko- szorúzási ünnepségen dr. Su­bandrio külügyminiszter, dr. Suharto helyiipari miniszter, dr. Tamzil, a köztársasági el­nök kabinetfőnöke, s az el­nök kíséretének több tagja, valamint B. M. Diah, az In­donéz Köztársaság budapesti nagykövete. Jelen volt a koszorúzási ünnepségen Apró Antal, a Minisztertanács első elnök- helyettese, Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyette­se, dr. Sik Endre külügymi­niszter, Kristóf István, az El­nöki Tanács titkára, Veres József, Budapest főváros Ta­nácsa Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke, Úszta Gyula al­tábornagy, a honvédelmi mi­niszter első helyettese, Szarka Károly külügyminiszterhe­lyettes s a tábornoki kar több tagja. A díszőrség parancsnoká­nak jelentése után dr. Szukar­no elnök Dobi István társa­ságában ellépett a díszőrség előtt és köszöntötte azt. Fel­hangzott az indonéz himnusz, majd Szukarno elnök koszo­rút helyezett a magyar hősi emlékműre. A magyar Him­nusz hangjai után a koszorú­zási ünnepség a díszőrség díszmenetével fejeződött be. (MTI) Dobi István ebédet adott dr. Szukarno tiszteletére Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke pénteken az országház vadásztermében ebédet adott dr. Szukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke tisztele­tére. Az indonéz államfőn kívül résztvett az ebéden dr. Su­bandrio külügyminiszter, dr. Suharto helyiipari miniszter, dr. Tamzil, a köztársasági el­nök kabinetfőnöke és az el­nök kíséretének többi tagja, valamint B. M. Diah, az In­donéz Köztársaság budapesti nagykövete. Magyar részről jelen volt dr. MUnnich Ferenc, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­Híradás a határból Kívánni se tudnánk szebb tavaszi időszakot. A ve­tések dúsan zöldéinek, fejlődnek, kelnek a kapások szer­te Szolnok megye szövetke zeti- és állami gazdasági táb­láin. Az emberek, kihasználva a jó időt, szorgalmasan dolgoznak. Élen a mezőhéki Táncsics A Munka Vöröszászló Ér­demrenddel kitüntetett mező­héki Táncsics Termelőszö­vetkezet gazdái országos hír­nevükhöz méltóan elsők a ta­vaszi munkában. Több mint 10 000 holdas gazdaságuk nagykiterjedésű határában minden munkában példát mutatnak. Őszi búzájuk a kétszeri fejtrágyázás hatásá­ra biztatóan bokrosodik és magas termésátlagot ígér. Arra következtetnek a szak­emberek, hogy kenyérgabo­nából az idén megközelítik a 20 mázsás holdankénti átlag­termést. Több mint 30 holdon sarabolják a cukorrépát. Péntekig 200 holdon már el is végezték ezt a fontos mun­kálatot. A 30—40 centiméter mélyen szántott kukorica magágyat elkészítették. A tavalyi s az azelőtti évek ta­pasztalatai alapján közel 1800 holdon termesztenek kukori­cát négyzetes-fészkes és iker­soros módszerrel. A megyé­ben elsőnek kezdtek hozzá kedden reggel a kukoricave­téshez. Hat Vetőgépet állítot­tak be és eddig közel ezer holdon befejezték a kukori­cavetést. A meleg és száraz időjárás miatt meg­kezdődött megyénk­ben az öntözés Megyénkben, hazánk egyik bővizű körzetében a közös gazdaságok jórésze kihasz­nálja a természeti lehetősé­geket. A barázdás, csörgedez- tető és az esőztető öntözési módokkal az idén már 50 700 holdat öntözünk, 17 ezer holddal többet, mint a múlt esztendőben. Az új telepek kialakítását most végzik. A karcagi Lenin Termelőszö­vetkezetben 230 hold új rizs- telepet építenek. A kisújszál­lási Búzakalász, a mezőtúri Uj Élet termelőszövetkeze­tekben és még több közös gazdaságban a rizsen kívül szántóföldi- és kertészeti nö­vények öntözésére alakítják át az új területeket. A Víz ügyi Igazgatóság felkészült az öntözésre. Mindenhol fel­állították az álló- és úszvi szi­vattyútelepeket, amelyek má­sodpercenként 56 köbméter vizet emelnek ki a Tiszából, a Zagyvából és más vízfolyá­sokból. A meleg és száraz időjárás­ra tekintettel több gazdaság­ban megkezdték az öntözést. A cibakházi Vörös Csillag és a rákóczifalvi Béke Termelő- szövetkezetekben a nagyki­terjedésű kertészeteket ön­tözték először. Elektromos fejjel tisztítják a Tisza holtágait Megyénk állóvizeinek hal­állományát fokozatosan válo­gatják és nemes ivadékkal telepítik be. A halászati és a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek tavaly ősszel kezdték meg ezt a nagy munkát. A szolnoki halászok a hozzájuk tartozó 1500 hold nagyságú tiszai holtágakban elektromos fejjel halásszák ki az apró szeméthalakat. Az elektromos fej használata nagyszerűen bevált a nádas és hínáros részeken is, ame­lyeket eddig hálóval nem tudtak megközelíteni. Vizeink hal-állományának szelektálá­sa után mindenhol a nagy­üzemi halhús-tenyésztésre térnek át. Csupán a szolnoki halászok több mint 50 ezer ponty, 20 ezer harcsaivadé­kot telepítenek. Ezzel egyidő- ben. az idén először, balatoni süllőfészkeket is raknak az alföldi vizekbe. Felkészültünk a rizsvetésre Megyénk, hazánk legna­gyobb rizstermelő körzete. Termelőszövetkezeteink fel­készültek a rizsvetésre. A Ti­sza, Körös és a Zagyva menti falvak határában közel 15 ezer holdon alakítják ki a rizs magágyakat. A puha, felázott földek fokozottabb munkát kívánnak a szövetkezeti gaz­dáktól. A nagykunsági ter­melőszövetkezeti városok ha­tárában lánctalpas traktorok dolgoznak a rizsföldeken. Április elejéig nyolcezer hold nagyságú területen végezték el a szántást. Az idén, éppen a jó munka és időjárás kö­vetkeztében, átlagosan 14 má­zsás holdankénti átlagot akarnak betakarítani. A termelőszövetkezetek nagy része megállapodott a felvásárló szervekkel. A leg­utóbbi felmérés szerint mint­egy 14 és félezer hold rizs termésére szerződtek. A kar­cagi Lenin 760, a kisújszállá­si Búzakalász 450, a mezőtúri Vörös Október Termelőszö­vetkezet pedig 550 hold rizs termését értékesíti, a Mag­termeltető Vállalat útján. mány elnöke, Kádár János államminiszter, Apró Antal és Kállai Gyula, a kormány első elnökhelyettesei, Kiss Károly, -z Elnöki Tanács el­nökhelyettese, Biszku Béla belügyminiszter, Marosán György, az Elnöki Tanács tagja, az Elnöki Tanács és a kormány számos tagja, a po­litikai, a gazdasági és kultu­rális élet számos más, vezető személyisége. A rendkívül szívélyes, ba­ráti légkörben lefolyt foga­dáson Dobi István, az Elnö­ki Tanács elnöke pohárkö­szöntőt mondott. Nagy örömömre szolgál, hogy az Indonéz Köztársaság elnökét dr. Szukarno urat és a többi kedves indonéz ven­dégünket itt üdvözölhetjük körünkben — mondotta be­vezetőjében. Országainkat földrajzilag nagy távolság választja el egymástól, mégis úgy érez­zük, hogy önökben régi ba­rátainkat üdvözölhetjük. Ez azért van, mert ismerjük azt az áldozatteljes elszánt har­cot, amelyet az indonéz nép folytatott függetlensége ki­vívásáért és folytat ma is legdrágább kincsének, sza­badságának megvédéséért, — függetlenségének biztosítá­sáért. ' Tudjuk és értékeljük, hogy Szukarno elnök úrnak kima­gasló szerepe volt a bandun- gi értekezlet kezdeményezé­sében és munkájának sikeré­ben. Az Indonéz Köztársaság Szukarno elnök úr vezetésé­vel nagy tekintélyt vívott ki magának azzal, hogy meg nem alkuvó harcot folytat a gyarmati rendszer, az impe­rialista gyarmatosító politi­ka ellen. A történelem fejlő­dése igazolja e harcnak nem­csak igazságosságát és jogos- (Folytatása a 2. oldalon) Vendégek a karcagi Béke Tsz-ben Csütörtökön délelőtt a kar­cagi Béke Tsz-be látogatott Magyari András elvtárs, a földművelésügyi miniszter helyettese. Ütj ára elkísérte Gulyánszki elvtárs is, a bu­dapesti szovjet nagykövetség titkára. A megyei vezetők közül Czinege Lajos elvtárs és Horváth Imre elvtárs, a r.-egyebizottság titkárai je­lentek meg. Csatlakozott hoz­zájuk Szentesi László elvtárs, az MSZMP városi titkára, a városi tanács VB elnöke és a városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője; A vendégek jelentős részt jártak be a Béke Tsz határá­ból. Magyari András minisz­terhelyettesnek különösen tetszett a szépen haladó négy­zetes kvl-oricavetés munká­ja, ahol mór ezekben a na­pokban 3700 egyedes törzs és 14 ezres 60 dekára gyarapo­dott csirkeállományban gyö­nyörködhettek. Gulyánszki elvtárs búcsúzás előtt a vi­lághírű kukoricatermesztő Sevcsenko elvtárs üdvözletét tolmácsolta a Béke Tsz tag­ságának. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI C léniát* _______________ ' I " ' -------- ............................................ ' III. ■■■■■!............ ................. II .«II .........III........... ■ XI . évfolyam, 90. szám. Ara 50 fillér I960- április 16. szombat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom