Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-13 / 87. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. április 13. Ssínbá’ból jelentjük Elkezdődtek Bihari Klára: En vagyok Te című „pajzán komédiája” ősbemutatójának próbái. A darab főszerepeit Andaházy Margit, Tallós Endre, Tyll Attila, Tatár Endre játsszák. Rendező: Be- r'nyi Gábor. Bemutató: má­jus 6. A szellemes kisérő- muzsikát Sulyok Tamás sze­rezte. A színház soronkövetkező bemutatója Lope De Vega: A kertész kutyája c. zenés vígjátéka lesz, Szenkár De­zső muzsikájával. Főszere­peit Győri Ilona, Gellei Kor­nél, Balogh Rózsa, Halász Lás::'5 játssza. Rendező: Misz- iay István; • Ismét új magyar darabot tűz műsorra a színház, Ga- iambas—Kocsis—Bíró Attila: Májusi muzsika című jazz- operettjét, amely mai fiata­lok problémáiról, életéről, szerelméről szól. a darabot a Pécsi Nemzeti Színház eddig közel száz előadáson játszot­ta. 500 pont — 100 százalék Kidolgozták az idei községfejlesztési verseny feltételeit Nem régen kerültek nyil­vánosságra a tavalyi község­fejlesztési verseny eredmé nyei. A városok versenyében Karcag első, Jászberény má­sodik helyezést ért el — 120 és 100 ezer forin( jutalmat kaptak. A községek között az első Kunmadaras — 100 ezer forint, — második Tiszaföld- vár — 75 ezer forintot ka­Milyen lesz az új moszkvai képtár ? Moszkvában a Krim-par ton, a központi „Gorkij'’ parkkal szemközt épül a Szovjetunió Állami Képtárá­nak új épülete. A Tretyakov-képtárban ki­állították e monumentális építészeti alkotás terveit, amelyeket a „Zsoltovszkij' építőiskola építészeinek és mérnökeinek kollektívája dol­gozott ki. A képtár új épülete 2 eme­let magasságú, 360 000 köb­méter terjedelmű lesz, kb. 150 kiállítási teremmel, amelyek­nek alapterülete összesen csaknem 20 000 négyzetmétert fog kitenni. Ez csaknem hat­szorosa a Tretyakov-képtár termeinek. Az új épület majdnem két­szer akkora lesz, mint a hiies „Moszkva" szálló. c Kultúrközp cnt a Vili. kerületi óvoda . 11 Messze esik a VIII. kerület a várostól, autóbusz is ritkán jár erre. Ügy élnek itt az emberek — akik java­részt a Járműjavító munká­sai — apró házaikban, mint egy faluban. Esténként in­kább az udvarra ülnek ki, vagy bent a lakásban hall­gatják a rádiót, nem nagy kedvük van a napi fáradság után a távoli városba menni szórakozni. Itt pedig sajnos nincs lehetőség arra, hogy bármilyen rendezvényt tart­hassanak .. i Ilyen csendes volt az élet a VIII. kerületben addig mig tavaly be nem fejeződött az új óvoda építése. Ettől kezd­ve megváltozott itt minden. Megindult a kultúráiét, lelkes munkába kezdtek a nőtanács tagjai és most márciusban megalakult a KISZ szervezet is. De miért az új óvoda az oka e-nek a fellendülésnek? — Mert a kerületben aze­lőtt egyetlen olyan nagyobb helyiség sem volt, ahová az itt lakók összegyűlhettek volna — mondja Simon Istvánne vezetőóvónő, aki egy sze­mélyben r.őtanácsi titkárhe­lyettes is. Amint az óvoda elkészült Simonná az akkori titkárral. 1 1 Jakabnéval együtt azonnal hozzáfogtak a SZMK segítségével a kerület kultúréleténc kiépítéséhez. Kr "'S mur’-ájuk gyümölcse, hogy minden hónapban tar­tanak egy ismeretterjesztő elő­adást. A tavaszi hónapokban kézimunka és szabás-varrás tanfolyam indul, amely iránt már most is nagy az érdek­lődés. Szórakozóhelyül is az óvo­dát használják a kerületiek, amit először egészségügyi okokbá* nem mindenki he­lyeselt. Jóakarattal és együt­tes erővel azonban mindent meg lehet oldani. Egy-egy teadélután, a karácsonyi ün­nepség, a nőnap, vagy a KISZ április 4-i kabarémű­sora után ragyogó tisztára kitakarítják a résztvevők a helyiségeket. Nsm sajna ják az asszonyok a fáradságot: szívesen főzik a teát is, sütik a süteményeket, még citro­mot és rumot i* hoznak, n-.gy családjukkal együtt tisztes­séges kultúrált szórakozással tölthessék az ünnepnapokat. Ez év március 8-án az idős Makkainé helyett új titkárt •riasztott az itteni nőtaná^s: Nagy °ándorné személyében. Azóta alakult meg a kerület színjá‘szó csoportja. Előadás­ra G -donyi: Bor című szín­darabját választották és má­jusra már be is mutatják a szerepeket. A teadélutánok és a színielőadás bevételéből közös elhatározással zenegé­pet vásárolnak majd. De nemcsak szórakozni, ismeretüket bővíteni járnak az óvodába a VIII. kerületi­ek, családi ügyeikben is se- .ítséget kapnak a nőtan ács­tól. — Az egyik idős néni, B. J.-né, részeges fia miatt sok­szor a legszükségesebbet is nélkülözi — meséli Simon Istvánná. — Észrevette ezt nőtanácsunk titkára s az ő kezdeményezésére az asszo­nyok kimeszelték és kitaka­rították a néni lakását. .: -. Eddig olyan volt a vá­rostól távoleső kerület, mint egy falu. Esténként nem volt hova menni s az ünnepnapok is minden kultúrális élmény nélkül múltak el.. j Annál nagyobb lelkesedés­sel csatlakoznak most a nő­tanács munkájához fiatalok és öregek, mert mint Simon­ná mondja: „Elég sokáig hiába szomjazták a kultú­rát”. — ke — pott. Két község: Jászszent- andrás és Szelevény azonos pontszámmal került a har­madik helyre, 25—25 ezer fo­rinttal jutalmazták őket A márciusi megyei tanács­ülésen, a Hazafias Népfront és a megyei tanács közös ha­tározata alapján meghirdet­ték az idei községfejlesztési versenyt. Idén jóval magasabbak a követelmények. A KÖJÁL, a Vöröskereszt és a Hazafias Népfront javaslatára össze­kapcsolják a „Tiszta falu — tiszta város” mozgalommal. A verseny egyik feltétele ez — a községfejlesztési hozzá­járulás beszedése a lakosság­tól, a létesítmények megva­lósítása, a társadalmi munka szervezése és a tervszerűség betartása mellett. ötszáz pont az alapszínt. Aki ezt eléri — 100 százalékra telje­sítette a tervet. A tervek végrehajtásának megkönnyítésére a megyei tanács műszaki brigádot ho­zott létre mérnökökből, akik társadalmi munkában készí­tik el azokat a kivitelezési terveket, amelyeket a terve­ző vállalatok nem tudnak, nem győznek megcsinálni. Felemelték a jutalmazási keretet is. Az 1960-as év községfejlesztési versenyé­ben a városok között az első 200, a második 100 ezer fo­rint jutalmat kap. A közsé­gek közül az első ötöt jutal­mazzák: 150, 100, 75, 50 és 25 ezer forinttal­Megkezdődött az újabb ver­sengés. Akik elsők lettek tavaly, tartani akarják szintjüket, akik lemaradtak, most akar­ják bebizonyítani, hogy el­sők is tudnak lenni. — rónai — Vasúti megálló: Kétpó-I anácsháza A MÁV Kétpó-Tanácsháza megállójánál jól felszerelt váróterem áll az utazóközön­ség rendelkezésére. A mon­dott jól felszereltség tekinte­JicLduttlt m+omóh: Eljárás indul a kegyeden anya ellen Január 10-1 lapszámunkban cik­ket közöltünk „Családban szere­tet nélkül” címmel arról, hogyan bánik tizenkétéves leányával, — Holyba Gizellával Demjén' Jú­lia. Mint akkor megírtuk a ci- bakházi kislány nem bírva to­vább a rossz bánásmódot, meg­szökött anyjától és nevelőapjá­tól. Késő este a több kilométerre lévő nagyrév! tanyavllágban la­kó rokonaihoz ment. Az eset nem az első volt. Gizi akkor már harmadszor hagyta ott anyját, aki kíméletlenül bánt vele, ütötte, verte, s iskolába sem Járatta. Arra hivatkozott, hogy a gyerek szellemileg fo­gyatékos. Nem érdemli meg, hegy foglalkozzanak vele. — A kunszentmártoni járási ügyészség cikkünk és a cibak­ház! községi tanács elnökének feljelentése alapján vizsgálatot indított. A rendőrségi nyomozás részleteiben feltárta az ügyet, s Demjén Gizella ellen ifjúság el­len elkövetett bűncselekmény miatt indítanak a közeljövőben eljárást a kunzsentmártoni Já­rásbíróságon. Berekről beszélünk... E hónap harmincadikéig jelentős munkákat fejeznek be Berekfürdőn; tatarozzák a medencéket, felújítják a csőhálózatot. A karcagi Köz­séggazdálkodási Vállalat dol- goz.i már eddig is derekas munkát végeztek: 50 diófát, 100 almafát, 150 gesztenyefát és 18 000 díszcserjét ültettek el. Sajnos, a vendéglátóipar részéről nem tapasztalunk ekkora igyekezetei. Sem a földművesszövetkezeti, sem I az állami vendéglátók nem 1 sok tanú jelét adták eddig an­nak, hogy szívvel-lélekkel készülnének a nyári szezon­ra. Ahhoz, hogy a fürdő a munkásság nemzetközi ünne­pén méltó köntösben fogad­hassa a látogatókat: még so­kat kell tenni a parkosításért is. Már tavaly október elsején megjelent lapszámunkban ja- \ vasoltuk: legalább kísérlet- j képpen állítsanak fel úgyne- ; vezett motel-t Berekfürdőn. Javaslatunkat megismételjük és a Szolnok megyei Vendég­látóipari Vállalat figyelmébe ajánljuk. íébtn feltehetően országosan is első helyen áll — leg­alábbis választék dolgában. A falon függő hirdetmény szerint a jegy kiadása a vo­nat menetrendszerű indulása előtt 15 perccel „követelhető” (így!). A jegypénztár ablaká­ban elhelyezett táblácska már 30 perces időtartammal ke­csegtet. Kínzó kételyeink eloszlatá­sa érdekében javasoljuk a MÁV-nak: Állapítsa meg bár kerek (?) 22 és fél percben a jegykiadás megkezdését — de határozza meg egyértelműen. Tavaszi árnyék — HUSZONHÁROM te­hénistállót, összesen 1300 fé­rőhellyel, építenek a megye területén az Építési Minisz­térium vállalata. Mind a húsz .három istálló építését megkezdték, sőt a tiszafüredi Szabad Föld és a jászjákóhal- mai Béke termelőszövetke­zetben már a tetőállítást vég­zik az építőipar dolgozói. A tervek szerint augusztus ele­jére a többi istálló is elké­szül. — E HÓ 12-étőI, tegnap­tól kezdve minden kedden reggel 8 órától délután 4 órá­ig ingyenes véradást tarta­nak a Véradóállomáson. Ezt a véradó-napot az Ingyenes Hazafias Véradómozgalom keretében jelölte ki a Ma­gyar Vöröskereszt Megyei Szervezete. — JÁSZBERÉNYBEN ma délután 3 órakor tart meg­beszélést a Vöröskereszt Véradókor vezetősége. — KULTUROTTHONT kap Szandaszöllős. Az egy millió 300 ezer forintos épít­kezéshez 20 ezer forint érté­kű társadalmi munkával já­rult hozzá Szandaszöllős la­kossága. A kétszázötven főt befogadó kulturlétesítmény- ben színházterem, klubszo­ba, olvasóterem és szolgálati lakás lesz, környékét pedig a községbeliek társadalmi mun­kában parkosítják. H A Nap kel: 5.0C Br« US h-kor, nyugszik flO 18.30 h-kor. fi "'f Hold kel: 20.21 ,5, h-kor, nyugszik lna 6.06 h-kor. Időjárás jelentés Várható időjárás: erőser felhős idő, többhelyen esővel néhány helyen zivatarral nyugaton- csökkenő felhőzet kevesebb esővel. Mérsékelt időnként élénk szél, a hő• mérséklet kissé csökken. Vár ható legmagasabb nappali hő mérséklet: 14—19 fok között — FELKÉSZÜLT a hús véti süteményellátásra a sü­tőipar. A tavalyihoz viszo­nyítva 30 százalékkal töbl omlós-leveles és tojásos sü temény készítését tervezik Nem lesz hiány tehát a köz­kedvelt fonott kalácsban diós-mákos pozsonyiban é: beigliben- A rendeléseket í Kiskereskedelmi Vállala boltjaiban kell leadni. — UJTIPUSU szovjei fényképezőgép jelent meg í szolnoki Ofotért boltbai Leningrád néven. — TANÁCS- ÉS KUL TURHÁZ épül Ujszászon. fi közel hárommillió forintoi költségből 2.400 forint érté kű társadalmi munkát vál laltak a község lakói. Az egy­emeletes épületben 350 fő' befogadó színházterem, ol­vasóterem és klubszoba lesz — SZAJOLBAN 50 KÖB­MÉTERES víztorony (hyd- rogiobus) épül. A 337 ezer fo­rintba kerülő építkezéshez a községfejlesztési alapból 150 ezer forinttal járulnak hozzá. A víztorony építése az első lépés Szajol község rossz vízellátásának megjavításá­ra. .iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiitiiiiiiiiiim Férjek iskolája Lengyelországban Gdinia és Gdanszk lengyel kikötővárosokban a helyi mű­velődési hatóságok külön is­kolát létesítettek aktív fér­jek, illetve vőlegények ré­szére. A tanterv szerint meg kell tanulniok főzni, meg kell ismerkedniük a háztartás ap­ró-cseprő gondjaival és fel­adataival Külön tantárgy a „női lélektan”, de kioktatják őket arra is, hogyan kell öl­tözködni, hogyan viselkedje­nek más hölgyek társaságá­ban és mihez kezdjenek, ha a kisbaba sírni kezd. Kínai ajándék táügyak 20-30 %-kal olcsóbb áron! * Legszebb ajándék! Most vásároljon Ora-Ekszer-Ajániíék­boMban , ,é* AI ami Áruházakban [y <x Mio-fnáíi-iat meg.äntäz.!iük..." — Húsvéti népszokások nyomában — Ha csak egy-két évszáza­dát nézzük is nemzeti tör­ténelmünknek, előtűnik, hogy hagyományainkból, népszo­kásainkból elveszett egy s más, de a megmaradó sem maradt változatlan, hanem koronként, — nemzedéken­ként átformálódott kissé. A ha""omány a kultúra terje­désével egyre jobban háttér­be szorul — hiszen a műve­lődésből kiszorított réteg al­kotta és művelte a saját szó­rakoztatására, — s ma már szerepét elfoglalja az iskola, a könyv, a rádió. A húsvéti locsolás, a népszokások gyöngyszeme azonban ittmaradt, tele le­gendával, mesével, kedves­séggel, hódít ma is ország­szerte. Miért gyökeresedett ilyen mélyen •» magyar vidékbe ez a tavaszi ünnep? A kapufák felfüvezése húsvét előtt, a locsolkodás, a határlátogatás és a sok hasonló népszokás a pogány magyarok tavaszi ünnepének rituális emlékeit őrizte meg, a termékenység ünnepének emlékeit. Termé­szetes, hogy a vallás terjesz­tésével az egyház épp úgy igyekezett „átkeresztelni” a pogány népszokásokat, mint magát a pogány magyarsá­got. A kereplés például vala­mikor az ártó szellemek el­riasztására szolgált — a kö­zépkor óta Rómába mennek a harangok, és helyettük szól a kereplő. A sámánok véres bárányáldozatából szelíd kis húsvéti bárány lett. A locso­lás és a tojás-ajéndékozás ősi szokása azonban megma­radt a nép vallásos miszti­kum nélküli, vidám ünnepé­nek. A locsolás „szertartása” azokból az Időkből maradt ránk, amikor a törzs varázslói így tisz­tították meg a törzs tagjait a bűnöktől. Az ősi vizbeve- tés emlékét őrzi a székelyek­nél a „vizbevető hétfő’’, hús­vét hétfőjének napja. Néhol még ma is őrzik ezeket a ke­vésbé szelíd szokásokat. — Sokfelé locsolják a lányokat vödörrel, néhol a gémeskút- hoz viszik és ott öntözik meg. Bizony a rózsavizes lo­csolással nagyon elsatnyult utóda az ősi szokásnak. Sok faluban azonban őrzik a ha­gyományt, s húsvét hétfőjén a legények elmennek a lá­nyosházakhoz és a házigazda elé állva így szólnak: „Hal­lottuk, hogy kegyelmednek a kertjében egy szép liliomszál virít, de már hervadásnak in­dult- Eljöttünk ezért, hogy a szép liliomszálat megöntöz­ve, hervadni ne engedjük, mire kegyelmedtől szabadsá­got kérünk.’1 A liliomszál természetesen tiltakozik az ellen, miszerint ő hervadna, de — ami biztos, biztos — a legények alapo­san’ megöntözik. Egy-egy széo lánynak tízszer is ruhát kell váltania ezen a napon. A locsolás után a legények színes-himes tojást kapnak A tojás jelképszerepe szin­tén távoli évszázadokba nyú­lik vissza. A hindu mitoló­gia szerint Brahma, a hin­duk istene egy aranytojásból született. Az egyiptomi ős­vallás szerint a világ tojás­ból keletkezett. Ezek a népek tavaszi ünnepeik alkalmával ma is tojást osztanak. Nálunk a húsvéti tojás az ősi pogány kakasáldozat em­lékét őrzi. Ma már csak ajándékjellege él, az élet, a szaporodás ősi jelképének emléke feledésbe merült. A húsvéti tojás díszítése vidékenként változik. Me­gyénkben művészi szomorú fűzeket karcolnak a tojások­ra, máshol szívet, csókolózó galambot, virágpt és stilizált motívumokat. Hogy a népszokások nem maradnak mindig egy-egy ország határain belül, arra jellemző példa a húsvéti tapsifüles esete, ö ugyanis Németor­szágból keveredett hozzánk, a magyar néphagyományok között azelőtt sehol sem sze­repelt. Az bizonyos, hogy megszerette ezt a helyet, de szükség is van rá: ki hozná különben a piros tojást a gyerekeknek? L. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom