Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-13 / 87. szám

1960. április 13. SZOLNOK MEGYEI NEPLAr 3 A nagy jövedelem forrása A Szolnok Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya kia­dásában brosúra jelent meg Tresser Pál összeállításában. Tresser Pál a „Munka Vö­röszászló Éledem rend''-del kitüntetett mezőhéki Tán­csics Termelőszövetkezet ve- -tő mezőgazdásza. Mint a termelőszövetkezetet röviden bemutató-ismertetes is emlí­ti, a mezőhéki Táncsics or­szágos jóhírében, tagjainak magas jövedelmében fő ré­sze van a sertéstenyésztŐK- p kv A Táncsics Tsz 1955 óta • foglalkozik igazi nagyüzemi sertéstenyésztéssel. S íme egy jellemző adat; 1-54-ben (a sertés enyészíáa előtti utolsó év) a munkaegység értéke 17,50 forint náluk. lí,_9-ben 40,17 forint. 1954-ben egy termelőszövetkezeti tag á'la- gi s évi jövedelme 8.500 fo­rint. 1959-ben pedig 23 ezer forint. A termelőszövetkeze; vagyona 19 j december 31- ével 50 millió forint. Ezt tette a mezőhékiekkel a sertéstenyészet. Minderről Tresser Pál brosúrája keve­sebbet szók Annál többet mond a nagyüzemi sertéste­nyésztés módszereiről, felvé­teledről. Jólsikerült módszer­tani tanácsadás ez a fénykép­mellékletekkel illusztrált fü­zet. A mezőhéki tankönyv lapja­in az első részben a nagyüze­mi sertéstenyésztés és hizla­lás feltételeinek megteremté­sét mutatja be a szerző: a Táncsics Termelőszövetkezet példáján. A második rész ugyancsak a Táncsics Tsz és több más Szolnok megyei termelőszövetkezet példáján a takarmányozást, a szopos- malacok nevelését és takar­mányozását, a tenyészsüldők nevelését tárgyalja. Ugyanitt hasznos példákat közöl a Tán­csics Tsz arról, mennyi te- nyészkocát, tenyészkant tart­son a termelőszövetkezet, mikor búgassa a kocákat. Külön fejezetben kap ta­nácsokat az olvasó a hizla­lásról, a hízó-takarmányozá- sároi. Többek között leírást olvashatunk arról, hogyan érik el ebben az évben a mezőhéki Táncsics termelő­szövetkezetben a héthónapos hízlalási időt Számadatok következnek: kifizető-e a sertéshízlalás. Végül a ser­téstenyésztés állategészség­ügyi teendővel zárja le Tres­ser Pál „Sertéstenyésztés’“ című brosúráját. Minden Szolnok megyei tsz elnök, állattenyésztési szakember állattenyésztésben dolgozó tsz tagok számára ajánlatos szaktanácsok gyűj­teménye ez. Ha kevés az eső, a gazda kapával locsol JÁSZBOLDOGHÁZÁN a Hazafias Népfrontbizottság tagsága és jónéhány lelkes aktíva részletesen megvitatta a Megyei Iroda nemrégiben kiadott előadási anyagát, amelynek címe: ‘„Gazdasági céljaink valóraVáltásának fel­tételei”. A vita résztvevői igen he­lyesnek tartották, hogy a jel­zett előadás hangsúlyozza: az 1960-as esztendő nem csupán akármilyen év a sok közül, hanem az ötéves terv előké­szítésének esztendeje. S ma­guk részéről végül is egyhan­gúan úgy vélték, hogy a'Ha­zafias Népfrontnak Jászbol- dogházán ezekben a hetek­ben elsősorban a 30 mázsás kukoricatermelés mozgalmá­ban kell tevékenykednie, ter­mészetesen a maga sajátos eszközeivel és módszereivel. Nos, a Hazafias Népfront módszereit Jászboldogházán elsősorban a gyors, határo­zott cselekvés jellemzi. Ép­pen ezért most se sokat ha­boztak a bizottság tagjai, ha­nem a helyi Aranykalász Tsz tevékenységét tanulmányoz­ták és elhatározták, hogy az eddigi eredményeket a leg­szélesebb körökben elterjesz­tik. Konkoly Bélának, az Arany­A közös munka jó tanítómester EGY ÉVE körül jártam a Bagimajorban. Akkor, pezs- gett, mozgott ott minden. Az emberek az új élet első lépé­seit próbálgatták. Úgy mond­ták: kóstolgatják a közöst, ismerkednek az ízével. Ve­zetőmmé a járási KISZ tit­kár szegődött, s vele buk­kantunk rájuk: „a bagimajo- ri egyekre”, Mile Józsefre és társaira, a Szabadság telepi fiatalok KISZ szervezetének tagjaira. Mostmár megvallom: ki­csit szalmalángnak tartottam a felbuzdulásukat. Elismerő­en beszéltem róluk, mert nagy szó az, hogy a félig ipari munkásból, félig pedig termelőszövetkezeti fiatalok­ból alakult szervezet tagjai főbb, mint kétezerötszáz tár­sadalmi munkaórát dolgoz­tak, a termelőszövetkezetben, de ennek ellenére is kétel­kedtem. — Rosszul ismert meg bennünket — néz rám meg- rovóan Mile József. Aztán az emlékezetében kutat. — Igaz, nem nagyon „mo­zogtunk’’ a télen, de azért a „Világ térképe előtt” körben harmincnyolcán tanultunk- S ha az a művelődési ház his­tória nem jön, akkor egyebet is csinálunk... Nem folytatja ezt a témát. Ami elmúlt, elmúlt — véli — ne bolygassuk, mert születő­ben a megegyezés. — És ma? — kérdezem. Mosolyog. EGYRE SZAPORODUNK. Emlékszik? Amikor itt járt huszonnyolcán voltunk. Ma sokkal többen járnak hoz­zánk, legközelebb nyolc fia­tal felvételét tárgyalja a taggyűlés. S erősödünk is. Sok mindent kaptunk a já­rástól, de mi sem költöttük el feleslegesen a pénzünket. Futball és női röplabda fel­szerelés fekszik a szekré­nyünkben. Nem kérdeztem miből vet ték, mert gondolom minden­ki rájön: a sok segítségből, amit ők adtak, vissza is kap­tak valamit Megérdemel­ték. Távolodunk az időben- Mi- - le József csak futólag emlí­ti, hogy már az idén is pró­bára tették mit tudnak. — Egyelőre ugyan még csak a fásításban segédkeztek, de közben terveztek is. — Mit, hogyan? — hozako­dom elő kérdéssel. — Úgy, ahogy szoktuk, együtt. Kiss Piroska, Mészá­ros Sanyi, Zsemlye László meg a többiek együttesen döntöttünk: az idén ezerhat- száz köbméter silót készí­tünk társadalmi munkában ■ * 96 mázsás mozgalomban 10 hold kukoricát művelünk TITKOT ÁRUL EL: — Nem harminc mázsát, hanem ennél két mázsával többet akarunk termelni hol­danként. Kétség motoszkál bennem. — Sikerül — erősíti. Meg­szerveztük a munkát. A ter­melőszövetkezetiek végzik, mi gyáristák meg patronál­juk őket. Szóval olyan mun­ka lesz, amit már tavaly is láttak tőlünk. Megint aggatódzom. Az a kérdés foglalkoztat: vajon nincs-e ellentét a bagimajo- ri és a Tisza Cipőgyárban dolgozó fiatalok között. Mosolyogva ingatja a fejét: — Ezen már túljutottunk régen- Senki nem vet ilyet a másik szemére. Nem is pró­bálkozik vele. Megértik egymást. — A közösen végzett mun­ka, a jó tanítómester, min­denkit megtanit a másik be­csülésére. S azt is figyelem­be kell venni — folytatja a gondolatot —, hogy a fiata­lok látják az értelmét a mun­kának, s az együttes szórako­zásnak is. Ismét gondolkodik: — Még jobb lesz itt ná­lunk az összetartás, ha meg­kapjuk a villanyt. A műve­lődési otthonba rádiót, le­mezjátszót állítunk. Ifjúsági napokat tudunk majd ren­dezni. BUCSUZKODUNK. Mile József megszorítja a keze­met. S miközben eltávolo­dom a háztól azon gondolko­zom, hogy jó talajra hul­lott itt a mag. — nagy — ItlilllllHIIIIMIIIIIilllllllMMtlIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIiiiiiHIIIIIIIIMIIIIiN Néhány szó a katicabogárról Tavasszal újra megjelenik a mezőn és a kertben a ki­csiny katicabogár, amely kül­sejére nézve olyan jelentékte­len, hogy alig vesszük észre. Pedig ennek a kis bogárnak igen tiszteletreméltó érdemei vannak: kizárólag a tudomá­nyos nevén aphidesnek neve­zett légyfajtával táplálkozik. Ennek a légynek a szaporo­dása olyan nagymérvű, hogy ha más rovarok nem pusztí­tanák, minden növényt fel­falna és mindannyiunkat az éhhalál fenyegetne. A katica­bogár hihetetlen mennyiséget pusztít ezekből a legyekből és ezzel rendkívül értékes szol­gálatot tesz az embernek. Télvíz idején a katicabogár Jutalomüdülésen A karcagi Községgazdálko­dási Vállalait vezetősége a tavalyi munkaversenyben el­ért kimagasló eredmény ju­talmaként Dobrai Imre kő­műves és Cs. Nagy Imre köztisztasági brigádvezetőt két hétre Lillafüredre küldte üdülni. Cs. Nagy Imre ötven­hat éves — életében először mehetett üdülésre.. 3 A vál­lalat két dolgozója a legszebb lillafüredi képeslapon mon­dott köszönetét s kívánt munkatársainak sok sikert az ez évi nemes versengés­ben. téli álmát alussza, kora ta­vasszal azonban megkezdi hasznos tevékenységét. A nős­tény kb. 1500 narancsszínű petét rak, mindig oda, ahol a közelben bőséges tápláléka van és mihelyt kibújnak a kicsiny lárvák, azok is kez­dik pusztítani az apró legye­ket. A közhit szerint a katica­bogár hátán található pety- tyekből következtetni lehet a korára. Ez azonban nem fe­lel meg a valóságnak. A pöty- työk száma a kedves bogár hátán csak azt jelöli, hogy melyik alfajhoz tartozik. Ke­vesen tudják ugyanis, hogy a világon kétezer fajta katica­bogár él. kalász Tsz elnökének alapos tájékoztatója igazolta, hogy ebben a tsz-ben ugyancsak érdemes a kukoricatermelési terveket jól szemügyre venni, mert mind a 376 hold kukori­cájukkal indulnak a 30 má­zsás mozgalomban. Arról pedig, hogyan akar­ják ezt a termést biztosítani, a tagok egymás hangját túl­harsogva számolnak be. Eszerint tehát mind a 376 holdat négyzetesen vetik és művelik olyan módon, hogy keresztben-hosszában meg- húzatják, mégpedig három­szor géppel, negyedszerre ló­val. Persze, megkapja a föld a szervestrágyát is, meg a műtrágyát is. Közben megvitatják az idő­járás problémáját is. AZ ELNÖK ugyan azt mondja, jelenleg az időjárás annyira kedvező, hogy jobb akkor se lehetne, ha ő maga csinálná, dehát azt is felvetik néhányan, hogy a kukorica sok esőt kíván. A nagyapák még úgy mondták, hogy olyankor jó a kukorica, ami­kor a béka a barázdában ku- ruttyol, de még többen idézik az apák mondását, akik már tudták, hogy ha kevés az eső,, a gazda kapával locsol, vagyis a jó kukoricatermés végered­ményben a kapa vasában van. Ehhez aztán már köny- nyű hozzátenni, hogy a négy­zetes kukorica között na­gyobbrészt gép vontatja a ka­pát, szárazság esetén jóval többször is, mint ahogyan megtervezték. Vagyis: Jász- boldogházán ma már az aszálytól se ijednek meg! A továbbiak során arra de­rül fény, hogy az Aranyka­lász Tsz-ben a növényterme­lési területnek egyénekre va­ló felosztása példaszerű, fő­ként abban a tekintetben, hogy a családtagok is teljes erőbedobással dolgoznak. Jellemző példák: Bazsó József fogatos felesé­gével együtt fél hold mák, 400 négyszögöl cukorrépa és 3 hold kukorica' megmunkálá­sát vállalta; Sas Péter tenyészbika-ne­velő, aki a hatvanhatodik ta­vaszt látja az idén, fiával, fe­leségével együtt fél hold cu­korrépa és fél hold mák mel­lett 3 hold kukorica meg­munkálását vállalta, Bozsó Pál fogatos 1 hold mák, 2 hold cukorrépa, 1 hold hagy­ma és 10 hold kukorica meg­munkálását vállalja, persze felesége és négy gyermeke csatasorba való állításával, de a kézikaszálás aratásból is derekasan kiveszi a részét. Hasonló módon családja minden munkaképes tagjá­val együtt dolgozik még: Szűcs Gergely, Baranyi Fe­renc, Bató Ferenc, Pesti Kál­mán és még sokan mások, akik mindnyájan szilárdan bíznak abban, hogy terülefü­— CSEH ÉS NDK porce­lán étkészletek, teás- és mok- kajcészletek, fehér és színes üvegből pedig kompótos és süteményes tányérok érkez­tek a megye földművesszövet­kezeti és állami üvegszaküz- leteibe. A vásárlók 24 külön­böző színű és mintájú porce­lán edényben válogathatnak. m kön a 30 mázsás kukoricater­melési mozgalom sikerrel jár, még akkor is, „ha földrengés lesz!” A jászboldogházi népfront- bizottság; tagjai mindezek alapján összeállították azagi- tációs érveket és elhatároz­ták, hogy kisgyűléseken, ta­nácstagi beszámolókon, ta­nyai beszélgetéseken széles körben ismertetik az Arany­kalász munkamódszereit. Sőt a2t is elhatározták, hogy a községük vasútállomásán na­ponta megforduló alattyá- niakkal és jánoshidaiakkal is szót váltanak erről a kérdés­ről, hiszen az Aranykalász­nak nagy a tekintélye az egész környéken, mert csu­pán tejértékesítésből 75—80 ezer forintot sepernek be a kasszájukba, az eddigiek so­rán már 90 hízómarhát és 114 sertést szállítottak be, a jól dolgozó tagoknak pedig október óta munkaegységen­ként 20 forint előleget fizet­nek, úgy, hogy a legtöbb tag csupán előlegből kézhez veszi a havi ezer-ezerkétszáz fo­rintot. EZEK TUDATÁBAN a jászboldogházi népfrontbi­zottság tagjai még nagyobb lelkesedéssel készülnek új agitációs feladatuk megoldá­sára, mint az eddigiek so­rán bármikor. Nem vitás, hogy a régi nagy akciókban, az Állattenyésztési Hónap és a Kincses Hónap idején igen jó munkát végeztek, most azonban azt állítják, hogy új feladatuk még inkább „test­hez álló”, és meg is oldják. Virágoznak a virágok ■a halhatatlanság emlékművének lábánál Elment a frontra a háború első éveiben, elment, aszta­lában hagyva érettségi bizo­nyítványát, amelyet alig­hogy megkapott az 1. számú kalinini középiskolában. Vissza akart térni, hogy folytassa tanulását. De nem térhetett vissza többé. Részt vett a magya-r föld felszaba­dításában Anatolij Szemjonov a Szovjet Hadsereg kapitá­nya. Megsebesült Budapest alatt s hősi halált halt Szol­nokon. Kora tavasszal a közös sír lábánál virágok nyílnak. Sok élő virág. Tizenöt évvel eze­lőtt - lentek meg, nem her­vadnak el sem télen, sem nyáron. Magyar úttörők ül­tették őket, ugyanazok, aki­kért Szemjonov kapitány és társai az életüket adták. A múlt évben Szemjonov szüleinek címére levél érke­zett Magyarországról, Szol­nokról. A magyar elvtársak vendégségbe hívták Borisz Arszenyevics Szemjonovot és Nina Sztyepanovát. A hős édesanyja és édesapja felke­resték fiuk sírját, találkoztak magyar barátaikkal. S miután hazaértek, megtudták, hogy a szolnoki Rákóczi úti iskola úttörőcsapata, amely a közös sírról gondoskodik, felvette Szemjonov kapitány nevét. JEVGENYIJ IVANOV • A fenti cikk a Szmena című kalinini lap 1958. márc. 18-1 sza­mában jelent meg. Palántanevelés a jászsági termelőszövetkezetekben A túrkevei Búzakalász Tsz fehér anyakoca törzsállománya. A Kertészeti Főiskola Üzemtani Tanszéke részéről meglátogattuk a jászfény- szarui Zöld Mező Tsz-t, és a Lehel Kürt Tsz-t. A Zöld Mezőben 400 kh zöldségterü­letre szükséges palántát ál­lítanak elő, kereken ötezer melegágyi ablak alatt. A tsz tagok munkaszeretetét, hoz­záértését és a közös gazda­ság iránti felelősségérzetét tükrözik a helyi termelési szokások, a megfelelő példás rendben elkészített meleg­ágy! telep. A tsz kertészeit mindennél jobban dicséri az idejében elvetett, jól fejlett paradicsom és paprika-pa­lánta. Jóleső érzés volt lát­ni, a serényen munkálkodó szövetkezeti gazdákat. A nagy termelési tapasz­talatokkal rendelkező kerté­szek helyesen személyekre osztották fel a melegágyakat, miáltal biztosították a ^un­ka mennyisége és minősége iránti felelősséget. A palán­ta nevelésért járó munka­egységet a felnevelés befe­jezésekor írják a tagok javá­ra. Ez a módszer elősegíti a szövetkezeti gazdák anyagi érdekeltségének fokozását. E szervezés eredménye, hogy az egyes tagok a legnagyobb körültekintéssel hajtják vég­re nemcsak az alapvető, ha­nem a legaprólékosabb mun­kákat is- így például trágya beöntözéshez langyos vizet használnak, a melegágyak réseit a meleg megőrzése cél­jából gondosan eltömítik; ve­tések alkalmával jeltáblákon tüntetik fel a fajtákat, s így elejét veszik a fajtakevere­désnek. A tsz kertészeivel szakmai beszélgetést folytattunk. Ez alkalommal meggyőződtünk arról, hogy a nagy szakmai tapasztalatuk mellett szíve­sen tanulnak. Kifejezésre juttatták, hogy a melegágyi telep szétszórtsága többlet- munkát jelent, főleg az anyag szállítás az, de a vezetést is nehezebbé teszi. Kézenfekvő tehát, hogy ki kell alakítani a nagyobb munkatermelé­kenységet biztosító központi melegágyi telepet. A korai szabadföldi ter­mesztés jelentőségének isme­retében gyepkockás paprika­palántákat is nevelnek, a pa- radicsompalántót pedig tűz­delik. Szándékuk, hogy igen jelentős zöldségterületükön fokozatosan rátérnek a gépek alkalmazását biztosító és a terméshozamokat növelő új termelési módszerekre. így például már az idén, — bár­csak kisebb területen — iker- sorosan ültetik a paradicso­mot. A Lehel Kürt Tsz meleg­ágyi telep építésénél több mint 40 gazda céltudatos szervezési elvek alapján dol­gozott. Az ócsbrigád a hely­színen állította össze a me­legágyi kereteket, egy má­sik csoport a melegágyakat ásta. Ezt a trágyahordók csoportja követte. Mások a már begyulladt melegágyi trágyára földet terítettek- Az egész tevékenység futószalag­szerűen bonyolódott le. A magvetések egyenletes keze­lése a kertészek nagy gyakor­latát, hozzáértését mutatja. A Lehel Kürt Tsz igen helyesen, gyorsan növeli ál­latállományát- Jól gondozott tehenek, egészen kiváló szo­pósborjak és anyakocák di­csérik az állattenyésztés dol­gozóinak munkáját. A nagy­üzemi zöldségtermesztés nem képzelhető el nagy állatsű­rűség nélkül. Ezt a szövetke­zeti gazdák tudják, s ezért fejlesztik céltudatosan, gyors ütemben az állatállományt. A két tsz-ben látottak arról győztek meg bennünket, — ho"” a nagyüzemi zöldség- termesztés a Jászságban gyorsan térthódít, s ehhez igen fontos országos érdek fűződik. Egyben a tsz-tagok nagyobb jövedelmét biztosít­ja. Hankő Mihály, a Kertészeti Főiskola Üzem­tani Tanszékének vezetője Magyar Sándor, t sazd. igaza. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom