Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-13 / 87. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! "Wíénlan ^ yi4 y* .v . , . f* *■ > I* '<>< ' ♦ m < ■■ S> H •».-. sSwgS*?- - f - ’ ! ■ -x - vs ■ ',5 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. évfolyam, 87. szám. Ara 50 fillér I960, április 13. szerda. a ÉVFORDULÓRA Tíz évvel ezelőtt, 1950- ben alakult meg három, egyenként alig több mint százholdas erdészetből a Szolnoki Állami Erdőgaz­daság. Az abádszalóki kis erdészetet a szatmári káp­talan, a jánoshidait má­sik egyházi rend, s a tisza- kürtit Bolza gróf birtokol­ta. Hozzá kaptak még fá­sításra kijelölt, más célra nem hasznosítható terüle­tet, s kezdhették a mun­kát. Gép egyetlen egy sem. Mindent emberi, állati erő­vel végeztek. A műszaki- és az adminisztratív sze­mélyzet együttesen tiz em­berből állt. A feladat roppant: Szol­nok megye az ország leg- fátlanabb tájegysége. A megye összterületének csu­pán 0.75 százalékát fog­lalja el a fa. A feudális uralkodóosztály díszkerte­ket, a maga szórakozására kastélya körül luxussé­tányt, pihenőt ha telepített esetleg. A Nagykunság ko­pár határrészeinek távolá­ban még a kilométerkő is gyakoribb, mint az élő fa. A kunsági parasztok ter­mését elviszi az aszály, nincs, ami lekösse a csapa­dékot, felfogja a széljárást. Az ország drága devizát fi­zet az importfáért. Szinte hihetetlennek tű­nő feladat megvalósításá­hoz láttak hozzá- 1950-ben Karcag határában egytag- ban ezer holdat adott át nekik a szocialista város. Fásítsák be. Ma is a leg­szebb, legnagyobb erdejük ez. A kietlen karcagi pusz­tarészen tölgyek, kőrisek, szilfák, nyárfák díszlenek. Ezzel eévidében máshol is nagy ütemben fásítanak. 1952 év végére már 9 ezer holdat erdősítettek, s 1952- 52-ban megérkeznek az el­ső gépek. Egy szovjet gép. amely felváltja az embert a makkvetésben, később a csemeték művelésében is. Jönnek a gödörfúrók, az önálló vető- és sorközi mű­velőgépek. 1958-ban a cse­mete- és a suhángkieme- lést teljesen gépesítik a megyében a kunszentmár­toni műhely újításával. A tízéves jubileumon szép eredményeket mond­hatnak magukénak. A Szol­noki Állami Erdőgazdaság területe ma 18 ezer hold. s hozzá ink tartozik a me- gve fásítása. A Szolnok megvei párthatározat út­mutatása alapján évenként 5 ezer holddal növelik a megye erdőállományát. Ké­szül a fásítási ötéves terv. A felszabadulás előtti fá­sított területet meghárom­szorozták- A tíz év alatt 28 ezer hold erdőt és fá­sított területet telepítettek. S a fákkal, a nyárfacse­metével, a tölgysuhánggal együtt nőtt az ember. Ma csak a műszaki személy­zet több mint száz ember. Többségükben 1950-ben még fizikai munkások vol­tak, nehéz kétkezi munká­val fásították a Kunságot, a Jászságot, a Tiszazugot. Iskolákba, egyetemekre ke­rültek, többen a Szovjet­unióban szereztek diplo­mát állami ösztöndíjjal. A becsületes régi értelmiségi szakemberekkel együtt ők Szolnok megye erdőinek, fásított hullámtereinek, ter­melőszövetkezeti erdősáv- jainak gondnokai, a fásí­tási tervek készítői és meg­valósítói. Uj munkaerkölcs is szü­letett. A Horthy-Magyar- ország talán egyetlen in­tézményében sem volt ak­kora hierarhia, mint ép­pen az erdészetben. Az er­dőkerülő, az erdőőr haptá- kolt az erdész előtt, a fő­erdész, a segéd erdőmér­nök kétrét hajolt az erdő­tanácsos, a főtanácsos lá­togatásakor. Az erdészet munkásvezetői most jóba­rátok az erdő munkásai­val. Rengeteg újítást nyúj­tottak be a múlt években műszaki vezetők és munká­sok együttesen. Az erdészek, erdőmunká­sok, fásítók megbecsült fog­lalkozású emberek hazánk munkás-paraszt társadal­mában. Egy-egy fásítási kampány után hányán és hányán tűzik fel mellükre az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság, a kormány, a párt kitüntetéseit. Munká­jukra az egész ország büsz­ke. S mi, Szolnok megyeiek különösen elismerően te­kinthetünk megyénk erdő­munkásaira. A felszabadulás óta 3,2 százalékra növelték a me­gye földterületeinek fásí- tottsági arányát. Összesen 142 millió forint beruházá­si hitéit használtak fel a táj arculatának megváltoz­tatására. Ilyen hatalmas méretű és ütemű alföldi fá­sításról csak legjobbjaink álmodtak azelőtt. Az úri Magyarország száz év alatt nem költött ennyi pénzt fá­sításra, mint a mi népi ál­lamunk. Milliókat tesz ki az az összeg is, amelyet társadalmi munkában vég­zett a fásításokban me­gyénk lakossága. Különösen a fiatalok, a kiszesek, az úttörők tüntetik ki magu­kat egy-egy tavaszi, őszi fá­sítási idény hónapjaiban. A fásítás, az erdősítés nemzeti üggyé lett nálunk. Népi államunk érdekei egy­beesnek a parasztság cél­jaival. Termővé tenni a földet, a legmagasabb ter­mésátlagot elérni a terme­lőszövetkezeti, állami gaz­dasági táblákon. S ebben nagy segítség a fa. A fel- szabadulás előtt arról is hírhedtek voltunk, nálunk pusztított a legtöbbet a tü­dővész, a magyar, de külö­nösen alföldi betegség. A fás, ligetes, egészséges táj a tüdővész egyik legna­gyobb ellensége. Kormány­zatunk ezért is áldoz ncgy összegeket a fásításra. Tíz éve alakultak as ál­lami erdőgazdaságok. Tíz­éves a Szolnoki Állami Er­dőgazdaság is. Naggyá lett egy évtized alatt. A megyé­ben öt erdészete van már. S az utazó hosszan gyö­nyörködhet az Abádszalók, Kisújszállás, Szajol, Tur- keve, Karcag, Kuns-.ent- már^o.. határában pompá­san díszlő új erdőségekben. Mindannyiunk munkájából, erőfeszítéséből törnek ma­gasba a sudár tölgyek, nyárfák, szilfák. Legtöb­bet mégis ők tettek érte: az erdőmérnökök, erdészek, erdőmunkások. Köszöntjük őket, együtt ünnepelünk velük tíz éves évfordulójukon. B. U Helyiipari kiállítás Szolnokon Megyénk több helyiipari vállalatának gyártmányaiból pénteken kiállítás nyílik Szolnokon, a Damjanich Mú­zeum termeiben. A bemuta­tott tárgyakat csütörtökön bírálják el. A legjobbakat felviszik a Budapesti Ipari Vásárra. A helyiipar több cikkel vonul fel: — játékokkal, tet­szetős, hordozható cserép­kályhákkal, modem búto­rokkal, elektromos háztartási cikkekkel, politechnikai ro­botgépekkel fém- és fameg­munkáló gépekkel. .Jllllfllllllllllllllli Thai A közös munka jó tanítómester • Hogy a szép liliomszálat megöntözzük • Levelezőink írásaiból A SZOLNOKI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT „KE­RAVILL* ÜZLETÉBE MEGÉRKEZETT A LEGÚJABB TIPUSU ORION RÁDIÓ AZ „AR 312-ES”. A MODERN VONALÚ, MÜANYAGDOBOZOS KÉSZÜLÉK DÍSZE A LAKÁSNAK. MINDÖSSZE: 1560 FORINT. Vetik a négyzetes kukoricát Megyénk gépállomásai jó ütemben haladnak a tavaszi munkákkal. A kalászosok és a cukorrépa vetésének na­gyobb százalékával már vé­geztek. Tavaszi tervteljesíté­sében 66.2 százalékkal a Ci- bakházi Gépállomás áll az élen, a Tószegi Gépállomás 59.7, a Kunmadarasi Gép­állomás 52.8 százalékban tel­jesítette tavaszi tervét. Kunmadarason és a Mező­túri Gépállomáson megkezd­ték a négyzetes kukorica ve­tését. Április 10-ig Kunma­darason 50, Mezőtúron 15 hóidat vetettek el. Kétszáz kisipari szövetkezet mutatja be termékeit a Budapesti ipari Vásáron A Budapesti Ipari Vásáron az OKISZ négy pavilonjában több mint 4500 négyzetméter területen kétszáz kisipari szö­vetkezet mutatja be termé­keit Kiállításuk bemutató jellegű lesz, de a látogatók a kiállító szövetkezetnél meg­rendelhetik a gyártmányokat. Dokumentumfilm készül a szántóföldi öntözés felületi módszereinek propagálására. A filmet a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából oktatójellegű célzattal készí­tik. A tudományos kisfilm a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kisújszállási telepér és a Szarvasi öntö­zési Kutató Intézet gazdasá­gában készül. Tegnap Kisúj­szálláson megkezdték a fel­vételeket. L Üzemeinkből jelentik 31 KONYHAGARNITURA, — PLUSZKÉNT — A Tisza Bútorgyár dolgo­zói az év első negyedében igazolták eddigi jóhírüket. Előirányzatukat 101.5 száza­lékra teljesítették, — több, mint 2.600 konyhagarniturát gyártottak, harmincegyet ter­ven felül. Termékeik iránt igen nagy a kereslet, így a tervtúltelje- sítés sok családnak okoz örömet. Hát még akkor, ha gyártmányaikat a terv sze­rint polyesterlakkaj vonják majd be. ÚJABB REKORD AZ OLAJ­BÁNYÁSZOKNÁL Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem kollektívája a harma­dik hónapban „rávert” a munkára- Kezdeti elmaradá­sukat nemcsak hogy pótol­ták, hanem métertervük U1.6 százalékos teljesítésé­vel negyedévi rekordot értek el. Több, mint 29 ezer 900 métert fúrtak. Úgy látszik, a Miniszterta­nács és a SZOT vörös ván­dorzászlajának megőrzéséért A Ifjú mesterek A Járműjavító „badari" részére egyre másra futnak be a javításra váró kocsik. S milyen javításra! Laikus szemmel is megállapíthatja az ember jónéhányról, hogy az alváznak, a szekrénynek szinte minden alkatrészét újiá kell varázsolni. Ilyen állapotú két teher­kocsin, egy nyitotton és egy zárton szorgoskodik most vagy húsz fiatal. Rekordidő alatt „szétdobják” a vagono­kat. — Mivel magyarázható ez a nagy igyekezet? — kérdez­zük Hoffman Imre reszort­vezetőtői — A teherkocsiosztály har­mincöt fiatalja jelentkezett az ősszel, a KISZ felhívásá­ra. a szakma ifjú mestere cím megszerzéséért indított mozgalomba. Most van a gyakorlati vizsga. Szavait kísérőzenéül a nagykalapácsok tompa döre­je, a hegesztőpisztoly serce­gése festi alá. Hirtelen arra gondolok, hogy nehéz dolga lehet a bírálóbizottságnak, mikor arról kell dönteni: ki­nek adjanak arany-, kinek ezüst jelvényt, ki eléeedien meg a bronz fokozattal vagy az oklevéllel. — El lehet ezt igazságosan dönteni? — kíváncsiskodom. — Hogyne — válaszol kész­séggel a reszortvezető. — A szétszerelést együttesen vég­zik ugyan, de a javítást, az összerakást már személyekre meghatározott feladatként. S az elméleti vizsga hátra van még­— Eszerint különböző szak­májú fiatalok dolgoznak a két kocsin? — Igen. Van köztük laka­tos, hegesztő, bognár, wes- tinglakatos. Festő sajnos nincs, de azért befestjük majd a kocsikat, legfeljebb a feliratokat bízzuk szakem­berekre. — S ki bírálja el a mun­kát? — Szakáganként műszaki vezetők is résztvesznek a vizsgáztatásban — így Pász­tor János mérnök, Buncsek Zoltán művezető, Kókai Sán­dor osztályvezető, Szabó Imre reszortvezető, a pártszervezet, az üzemi bizottság, s a KISZ képviselői. — Az elméleti foglalkozá­sokon mit tanultak? — Szakrajzot, vas- és fa­ipari technológiát, fékszerke­zet- és általános kocsiismere­tet. Hallgatom magyarázatát, jegyzetfüzetemben sokasod­nak a sorok, emlékeztetve ar­ra, hogy a tanfolyam kezdete óta rendszeresen megjelentek a fiatalok — pedig más el­foglaltságuk is akadt. Tóth István például politikai isko­lára, meg csoportvezetői tan­folyamra járt, s mégis részt- vett „a szakma ifjú mestere” mozgalomban. Szabó György, Bagi Miklós, Molnár József két tanfolyamot végzett egy­szerre. — Miért? Milyen anyagi előnyökkel jár a tanfolyam? — kérdezem az egyik „illeté­kestől", Tóth Istvántól. — Anyagi előnyökkel nem jár. — Akkor mi indította a részvételre? — Csak a tanulás. — Nyílt tekintettel válaszol, az ember azt érzi szavaiból: ez csak természetes. Aztán hozzáfűzi: a KISZ-brigádok között meg akarjuk szerezni az első he­lyet a megyében. Hadd tegyük hozzá még az elhangzottakhoz: a két kocsi javítása 250 munkaórát tesz ki körülbelül. Elismerésre méltó szorgalommal kezdtek hozzá a fiatalok. Megérde­melnének valami jutalmat vagy legalább néhány elis­merő szót. Bizonyára sor is kerül erre — hiszen valami ilyesmit tervez a vezetőség a vasutas napra. S még annyit: a teherkocsi osztály ifjú mes­tereinek példáját érdemes volna követni más üzemek­ben is. — s b — megtesznek az idén is min­dent. KIVÁLÓ EREDMÉNYEK A PAPÍRGYÁRBAN A Szolnoki Papírgyár dol­gozói hazánk felszabadulásá­nak 15. évfordulójára indí­tott versenyben kiváló ered­ményeket értek el. Cellulóz­ból az év első három hónap­jában több mint 40 százalék­kal magasabb volt a tervük, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A megnöveke­dett feladatoknak sikeresen eleget tettek, március 26-ra befejezték tervüket és a hó­nap végéig több mint 70 ton­nával termeltek többet az előirányozottnál. Március utolsó napjaiban az egyes számú papfrgéppel rekordot állítottak fel. A na­pi 20.1 tonna jóminőségű cso­magolópapír helyett 24.1 ton­nát gyártottak. TÚLTELJESÍTETTE FEL­AJÁNLÁSÁT A VEGYI­MŰVEK KOLLEKTÍVÁJA A Tiszamenti Vegyiművek dolgozói is túlszárnyalták negyedévi előirányzatukat. A felszabadulási verseny so­rán megfogadták: az első negyedben 100 tonna kénsa­vat gyártanak terven felül. Állták is szavukat, sőt a fel­ajánlott mennyiségnél is töb­bet gyártottak. Termelésüknek van azon­ban egy szépséghibája, még­pedig az, hogy a tervezettnél több ként használtak fel egy- egy tonna kénsavhoz. Kellő előrelátással, idejében tett műszaki intézkedésekkel en­nek kell elejét vennlök a most következő hetekben. ÜTEMESEN TERMEL A GÉPJAVÍTÓ A Szolnok megyei Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat 110.6 százalékra teljesítette negyedévi előirányzatát, s ami fő: egyenletes termelés­sel. Közismert ugyanis, hogy ebben az üzemben ko­rábban is születtek kiváló eredmények, de a termelési grafikon nagyon hullámzó volt, sokszor elmarasztalták miatta a gépjavítóbelieket. A negyedév során különö­sen a Diesel-műhely teljesít­ménye volt kiváló. A gépál­lomások igényének kielégíté­se érdekében teljesítményét — 1959 hasonló időszakához viszonyítva — szinte meg­kétszerezte. Dokumenlumfilm készül Kisújszálláson

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom