Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-03 / 80. szám
T szerünk kibontakozásabs, erősödésébe. Ránk támadtak, s ha számításuk dugába dőlt is, sok veszteséget, kárt okoztak bontakozó életünkben. A Szovjetunió, a népi demokratikus országok segítségével kihevertük az ellenforradalom okozta kártevést, s a termelés, az életszínvonal terén jóval meghaladtuk az 1955-ös színvonalat. Ilyen eredményekre csak a szocialista rendszer, a szocializmus nemzetközi szolidaritása képes. Tovább haladtunk, az addiginál bátrabban, magabiztosabban a megkezdett úton. A dolgozókból nagy alkotó kedvet, munka-aktivitást váltott ki a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa. A kongresszuson elfogadott határozatokban a lakosság előrehaladásának, jobb életének programját látja. A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresz- szusa 15 éves eredményeinkre támaszkodva meghatározta hároméves tervünk utolsó évének feladatait, kidolgozta a második ötéves terv irányelveit. Az ötéves terv időszakában a fő feladat, befejezni a szocializmus alapjainak lerakását, meggyorsítani a szocializmus építését hazánkban. Biztosítanunk kell, hogy az 1958-as színvonalhoz képest 1965 végére az ipari termelés 65—70 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 30 —32 százalékkal, a munka termelékenysége 37;—40 százalékkal, a nemzeti jövede- J lem 50 százalékkal, a munkások és parasztok reáljövedelme 26—29 százalékkal növekedjen. 1960-ban ránk az a feladat vár, hogy a megyében a minisztériumi ipar termelése 1959. évhez viszonyítva 11 százalékkal, az állami helyiipar 6,7 százalékkal, az építőipar mintegy 30 százalékkal termeljen többet, mint , egy évvel ezelőtt. A termelő- : szövetkezetekbe tömörült pa- ■ rasztságnak 8—10 százalék• kai kell emelnie a termelést. C erőnket, megsokszorozza ^ az a tudat, hogy ami- i kor felszabadulásunk 15. év- . fordulóját ünnepeljük, a szo- : cializmus és a béke erői vi• lágszerte újabb és újabb győ• zelmeket és eredményeket érnek el. A szovjet tudomány és technika mutatja a szocialista rend fölényét a kapitalizmussal szemben. A béke barátai, a jószándékú emberek szerte a világon örömmel veszik tudomásul, hogy a szocializmus erői túlsúlyba kerültek az imperializmus erőivel szemben. Ez új lehetőségeket teremt a világ békéje, az emberiség fejlődése számára. A szocialista országok ereje és béke politikája nyomán a nemzetközi feszültség évei után az enyhülés időszaka kezdődött meg, a lehetőség és a remény arra, hogy a mi korúinkban sikerül a népeket megszabadítani a háború szörnyű csapásaitól. Erre utal Hruscsov elvtárs amerikai és nyugateurópai útjának eddigi sikere is egyaránt. Mind a nemzetközi helyzet alakulásának, mind népünk, s megyénk lakosságának nagyszerű eredményei adnak újabb erőt, lelkesedést, hogy az elkövetkezendő években még nagyobb sikerek elérésébe vállalkozzunk. E gondolatok jegyében ünnepeljük ma hazánk felszabadulásának 15. évfordulóját, népünk nagy nemzeti ünnepét. c ÁPRILIS 4 népünk legnagyobb nemzeti ünnepe Irta : Váczi Sándor mint a felszabadulás előtt. Akinek régen az orvosi, kórházi gyógykezelés a kenyerét, a ruháját, olykor a házát vitte el, ma beteglappal, munkáltatói igazolvánnyal, s a „vajon mit kér az orvos”, rémítő gondolata nélkül ül be az orvosi váróterembe. Ki az. aki ne tudná felmérni, mit jelent ez a dolgozó emberek számára. Mondhatjuk, ahogyan Kádár János elvtárs mondta az MSZMP VII. kongresszusán, hogy ha népi államunknak csak ez az egyetlen vívmánya volna, akkor is nagyon sokat jelentene. De mi ennél sokkal többet tettünk, sokkal többet tudunk felmutatni, a tizenöt év alkotásai között. Megváltozott nálunk a nők élete is. önállóak, a férfiakkal egyenjogúak lettek. Képviselők kerülnek ki közülük, s tanácstagok százai dolgoznak. Munkájukat elismerjük, megbecsüljük. Az ipar, a kereskedelem területén több mint hatezer nő dolgozik, a pedagógusok közül több mint , ezerhétszáz a nő. Munkát, megbecsülést kaptak azok, akiket régen többszörösen megaláztak, másodrendüek- , ként kezeltek. Az elmúlt tizenöt év alatt, ha csak az említetteket te- ; kintjük is, hatalmas eredmé- ’ nyékét értünk el. Száműztük ’ a szegénységet az éhséget, az elnyomást, amely évszázadokon át keserítette népünket | és szipolyozta erejét. Hatalmas kulturális forradalom ’ zajlik most ebben az ország- ’ ban. Üj szocialista kultúra ’ bontakozik, s ennek sikerei ’ ma már a nép legszélesebb rétegeinek életét teszi szebbé és kulturáltabbá. Népünk tel- c jes szívvel és nagy-nagy aka- l rattal a szocializmust építi. 1 Ezt a népi hatalmat, ezeket- a gazdasági vívmányokat s akarták megsemmisíteni s 1956-ban az ellenforradalmá- rok. Azok. akik nem tudtak belenyugodni népünk bol- dogulásába. szocialista rendA mezőgazdaság szociális- n la szektora mindenhol bébi- l zonyította életképességét, s ti feltárja, megmutatja lehető a ségeit. Ma már magasabb tér- t méseredményeket érünk el, mint az úri Magyarország , idején. Az 1930-as évek átla- r gát tekintve búzából 7.8 ma- c zsát, kukoricából 9.10 mázsát ; termeltek. Az állami gazda- j súgókban 1959-ben búzából s 15.2 mázsát, kukoricából 29.4 ^ mázsát termeltünk. A terme- r lőszövetkezetek termésátlagai i sem maradnak messze ezek- i tői a számoktól. t A magunk munkájából táp- J lálkozó életszínvonalunk ( emelkedését sok minden mu- tatja. Az egy tőre eső fogyasz- ; tás a megyében a korábbi évek átlagához viszonyítva óriásit változott. Tizenöt ki- f logrammal több cukrot, 5 | kilogrammal több zsírt, 22 \ literrel több sört fogyasztót- ; tunk tavaly, mint 20—22 év- , vei ezelőtt. Sokat fejlődött, változott ' kulturális életünk is. Ki győz- i né felsorolni, mennyivel több a régi időkhöz viszonyítva az 1 óvodai, bölcsödéi helyek száma megyénkben. Talán még sem érdemtelen néhány tényt 1 megemlíteni. Azt, hogy az 1934—1935. tanítási évhez vi- ' szonyítva ötszázhusszal növe- ; kedett az iskolai tantermek ’ száma, a tanerőké pedig ezer [ hatszáztizzel. A kulturális érdeklődésre szintén egy szá* mot: 1959-ben á mozilátogatók száma elérte a hat és fél] milliót. Moziból, színházból 1 nem nézik már ki a szegény, ^ egyszerű embereket. Nem, mert ezt a szót szegénység, * lassan csak a szótárunk is* meri, s azok, akiknek emlékezetében él. C okát javult a dolgozók 1c egészségügyi ellátása y is. A felszabadulás előttinél i, százezerrel több a biztosítot- . tak száma. Ingyenes lett az . orvosi, a gyógyszer ellátás és ma százkét orvossal több se- 3 gíti a betegségek megelőzését, a betegségek. gyógyítását. beteljesült föld utáni vágyakozás óriási változást hozott életünkben. Parasztságunk megtanult hinni a munkás- osztályban, a pártban, s a földosztás órájától kezdve hűséges szövetségeséül csatlakozott. Azóta ez a szövetség állandóan erősödött, mélyült. Így jutottunk el ahhoz a történelmi jelentőségű tényhez, amelyről e nagy nemzeti ünnepen önmagunknak is számot adhatunk: Jelenleg a művelés alatt álló földterület 96.1 százaléka a mezőgazdaság szocialista szektorához tartozik. A tíz éven át erősödő, alakuló, gyarapodó termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban, az erdőgazdaságokban és a gépállomásokon közel százezer ember dolgozik. Ma már nincs korgógyomrú ember, aki kubikos talicskával reménytelenül, lerongyolódva járja az országot. A dolgozó parasztnak nem kell már félnie al■ tói, hogy elárverezik a nehe- • zen összekuporgatott házét, I nem kell attól .tartania, hogy ■ gyermeke feje alól utolsó ■ párnáját is kihúzgálják. , A termelőszövetkezetek va- ' gyona nálunk ma meghalad- , ja az egymilliárd 297 millió forintot. Az egykori nincstelenek a tsz-be lépett dolgo- ’ zó parasztok ennyi értéket vallhatnak magukénak, közös vagyonuknak. A munkát a j mezőgazdaságban több mint 3 ezer 231 traktor segíti. . Segítőtárs, hűséges munka- ä társ lett a gép, amely régen , a munkát, kenyeret ütötte ki a szegény ember kezéből. A földet, amelyet régen a görnyedő munkások hulló verej- ^ téke termékenyített, most a v gép, a műtrágya, a dús ter- *' mést érlelő munka terméke- nyíti. A géppel azok dolgoz- '• nak, akiké a föld. A gépek d ereje, a munkások nagy nagy ■r akarata lett a legmélyebb, i- legbővebb forrása a mező- 9 gazdasági dolgozók magasabb ■s jövedelmének, gazdagabb s megélhetésének. egészségügy területén végbe- l ment minden változás. Me- 1 gyénkben a felszabadulás é előtt mindössze 4—5 tőkés i nagyüzem működött, melyek- c ben néhány ezer munkás dől- í gozott. Iparunk a felszabadu- i lás után indult fejlődésnek i Kibővítettük, korszerűsítet- ; tűk a régieket, s tizenhét új, korszerűen berendezett nagy- ] üzemet építettünk. Az üze- | mekben foglalkoztatott dolgo- , zók létszáma tavaly elérte a 25 ‘ ezer főt. Munkája, kenyere j van tehát a mi országunkban, ( megyénkben mindenkinek. | Aki dolgozni szeret, aki meg ‘ akar élni ebben az országban, két karja erejével, szorgalmá- ' val megélhet. N agy változások történ- j tek megyénk mezőgaz- , daságában is az eltelt tizenöt | év alatt. 1945 előtt a megye | művelés alatt álló területé- | nek fele kétezer háromszáz- | hatvanhét család birtokában , volt, a másik fele nyolcvannyolcezer nyolcszázkilencven- öt paraszt család kezén. E szá- ; mok még nem mondják el azt hogy a megyében 1934- ben több mint harminchat- ezer mezőgazdasági munkanélkülit tartottak nyilván. Az 1925-öt követő 15 év alatt a megyéből több mint 24 ezer mezőgazdasági munkás vándorolt ki más országokba. Ennyien lázadtak fel a nyomor ellen, s indultak új, elviselhetőbb út keresésére. 1932-ben pedig több mint százhetven ember lett öngyilkos a nyomorúság miatt. Eny- nyien fásultak, untak bele a kilátástalan, elviselhetetlen életbe. A mezőgazdaság akkori ellátottságára jellemző, hogy mindössze hatszázhatvanegy traktor dolgozott a megyében. Ez a helyzet a felszabadulással teljesen megváltozott. 1945-ben már az első szabad tavaszon harmincháromezer agrárproletár és szegényparaszt kapott földet. 258.500 holdon dolgoztak új földes emberek. A felszabadult, $ M épünk történelmi sors- • ^ fordulói közül kiemelkedik április 4, hazánk felszabadításának napja. Tizenöt évvel ezelőtt, ezen a napon űzte ki országunk területéről a diadalmasan előre nyomuló vörös hadsereg a fasiszta hadakat és nyilas cinkosaik utolsó csapatait. Fiai élete árán felszabadította népünket a hódítók igája alól. 1945 április 4-e teremtette meg annak lehetőségét, hogy népünk forradalmi harcainak, különösen az 1919-es dicső Tanácsköztársaságnak célkitűzéseit, programját valóra váltsuk. Április 4 legnagyobb nemzeti ünnepünk. Másfél évtizede. ezen a napon kezdődött a szabad és független Magyarország megteremtése. Függetlenségünk és társadalmi haladásunk legfőbb záloga is a magyar—szovjet barátság, azóta nőtt, erősödött naggyá, megbonthatatlanná. A nemzeti függetlenség és a magyar—szovjet barátság az alapja, kiinduló pontja annak a társadalmi változásnak, amely átalakította, tartalmassá. gazdaggá, bizakodóvá tette népünk életét és elősegítette évszázados elmaradottságunk leküzdését. Utat nyitott történelmünkben a munkáshatalom, a szocializmus megteremtéséhez, népünk felemelkedéséhez. A felszabadulásunk óta eltelt tizenöt esztendőt, népünk életének legszebb, legeredményesebb, leggazdagabb korszakának kezdetét ünnepeljük ma. Azt a napot, amelyen megkaptuk a lehetőségét a néphatalom megteremtésének, amióta mérföldes léptekkel haladunk előre. /V tizenöt év alatt a szov- jet nép segítségével, népünk a kommunisták vezetésével kisajátította a bankokat, a gyárakat, a közlekedést. a f "'^birtokosok földjét, s mindezeket a nép tulajdonába adta. A hatalmat a munkásosztály vette kezébe. S ma az úri Magyarország helyén szocialista országot építünk. Olyan országot, ahol a föld és annak minden kincse: az anyagi és szellemi értékek mind mind a nép életének megjavítását szolgálják. Ezen a földön dolgozó népünk jobban, boldogabban él, mint bármikor a felszabadulás előtt. Nemzedékeken át harcoltak és estek el igaz ügyünkért a kommunisták, a magyar nép legjobbjai, mire ránk köszöntött a szabadság hajnala. Népünk örökre a szivébe zárta a vörös hadsereg hős katonáit, akik közül oly sokan áldozták életüket népünk szabadságáért. boldogulásáért. Tiszteletükre legnagyobb ünnepünkön is meghajtjuk az emlékezés zászlaját. A felszabadulás óta nagy utat tettünk meg. A hárommillió koldus országa, a feudális csökevényekkel terhelt úri Magyarország helyén ma a dolgozó nép szocializmust épít. Olyan társadalmat, ahol a munka nemesíti az embert, ahol nem születési előjogaival, nem vagyonával, hanem emberségével mérik az embert. A mi megyénkben végbement változások is híven tükrözik népünk megváltozott életét. A vezetés, az igazgatás itt sem a gróf Szapári Györgyök és a gróf Apponyi Al- berteké már. hanem a munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiségiek kezében van. Az a közel négy és félezer tanácstag igazgatja a maga. a magukfajta emberek sorsát, ügyeit, akiket az egykor választó jogaiban is annyira megnyirbált nép a legdemok ratikusabb úton választott. Társadalmi átalakulásuk kát hűen mutatja az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a kulturális élet, az Ál (fit április 4, h ázunk fd sza ha ti ni ti s ónak 15. t ufót dili ója ! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XI. évfolyam, 80. szám. Ars* 80 fillér 1960. április 3. vasárnap,
