Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-22 / 94. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. április 22. Elnökvizsga, tsz-porták szépségversenye, új és régi tagok randevúja a stúdióban, a Hortobágy a képernyőn... A Magyar Televízió mezőgazdasági rovatának terveiből Jelenleg mintegy hatvan­ötezer televíziós készüléken hozzávetőlegesen 300—350 ezer ember nézi hazánkban a Magyar Televízió jnűsorait. Napról napra szaporodnak a városi és falusi házak felett a televízió jellegzetes anten­nái, amelyek jelzik, hogy egyre szélesebb tömegekhez jut el a képernyőn keresztül a kultúra, a gyors tájékozta­tás, az újdonságok híre. A nézők művelődnek, tanulnak, szórakoznak. Felmérhetetlen a jélentősége például annak, hogy a legtávolabbi faluban is gyönyörködhetnek a leg­jobb fővárosi és vidéki szín­házak előadásaiban, neves művészek játékában. A Magyar Televízió — munkás-paraszt televízió Többek között ez azt jelenti, hogy elsősorban a munká­soknak és parasztoknak su­gároz műsort, a gyárak és földek dolgozóit «kívánja mű­velni, tanítani, szórakoztatni. Nagy jelentőséggel bír tehát — a többi között — a televí­zió falusi, mezőgazdasági műsora is. A televízió mezőgazdasági rovata munkájának közép­pontjában az „Uj falu” elne­vezésű műsor áll, amely a nézőktől érkezett levelek tanúsága szerint már eddig is népszerűségre tett szert s érdeklődéssel figyelik az or­szág minden részében. A me zőgazdasági rovat most nö­veli adásideiét, sűrűbben je­lentkezik és egyre érdeke­sebb műsorokkal kívánja megvalósítani feladatait. Me­lyek is ezek a feladatok? Röviden: megmutatni a fa­lusi élet átalakulását, a ter­melőszövetkezeti parasztság életét, munkáját. Segíteni akarja a közös gazdaságok politikai és szakmai nevelé­sét. Széleskörűen ismerteti a jó munkamódszereket, a me­zőgazdasági újdonságokat. A A TITÁSZ közleménye A TITÁSZ Vállalat Szolnok Városi Üzemvezetősége fel­hívja fogyasztóinak figyelmét — akik részére a figyelmez­tető felhívás kézbesítést nyert —, hogy az alant meg­jelölt helyeken és időpontban a 190/110 V. feszültségről 380/220 V. szabványos feszült­ségre tér át. Az áttérés nap­ján 7 órától 15 óráig áram­szünetet tart az érintett transzformátor körzetekben: Csarnok u. tr. körzet ápri­lis 26-án, kedden. Magyar u. tr. körzet április 28-án, csü­törtökön, Malinovszky u. tr. körzet május 10-én, kedden, Eimann E. u. tr. körzet május 12-én, csütörtökön. Gimnáziu­mi tr. körzet május 19-én, csütörtökön. Meder úti tr. körzet május 24-én, kedden. Minden érintett fogyasztó kapcsolja ki a villamoskészü­lékeit a fent jelzett időben és utána csak az esetben kap­csolja be. ha 220 V. feszült­ségnek megfelelően kicseré­lést. átkapcsolást, vagy átsze­relést nyertek, mert ellenke­ző esetben a 220 V. feszült­ségtől a villamosfogyasztói eszközök tönkremennek. Azok a fogyasztók, akiknek a belső villamos berendezé­sei nem megfelelőek és át- szereltetésük a fenti határ­napig nem történik meg, vil­lamos baleset, illetve tűzve­szély megelőzése érdekében a hálózatra nem kapcsolják vissza mindaddig, amíg a szabványos átszerelésről, a hiányosság megszüntetéséről a munkát elvégző vállalat vagy kisiparos (az erre rend­szeresített nyomtatványon) írásban bejelentést nem tesz az Üzemvezetőségnek. TITÁSZ Vállalat Szolnok Vá­rosi Üzemvezetősége. tájékoztatás, tanácsadás is feladatai között szerepel... S a sokrétű feladatokat érdekesen, ötletesen a televíziós műfaj adta lehe­tőségek széleskörű felhaszná­lásával, bátor kísérletező kedvvel tudja csak megvaló­sítani. A rovat arra törek­szik, hogy műsorai ne csak tanulságosak, hanem szóra- koztatóak, leleményesek és vidámak is legyenek. A rovat ebben a szellem­ben tervezi meg műsorait s érdemes ezekre a tervekre elsősorban a falusi nézők fi­gyelmét felhívni. Áprilistól kezdve kétféle műsort sugároz a televízió mezőgazdasági rovata. Ezek: az „Uj falu” és „A mi ha­zánk”. Az „Uj falu“ havonta egyszer, 40 perces adásidővel jelentkezik. ^Eb­ben a műsorban termelőszö­vetkezetekben készült film­riportokat, élőriportokat lát­hatnak a nézők. (Utóbbiakat a stúdióból, „egyenesből” su­gározzák.) Az „Uj falu” be­mutatja a képernyőn a leg­újabb mezőgazdasági gépe­ket. Mosoly címmel megele­veníti a mai falu vidám tör­téneteit. A műsor egyik ré­sze: „A minisztérium vála­szol”. Ez azt jelenti, hogy a tsz-ek vezetőitől, tagjaitól beérkezett és közérdeklődés­re számot tartó kérdésekre tekintélyes szakemberek, a Földművelésügyi Miniszté­rium osztályvezetői, esetleg miniszterhelyettesei vála­szolnak. Május 8-án „Elnökvizsgá”-t rendez az „Uj falu”. Ezen Győr-Sopron megyei tsz-el- nökök vesznek részt... s öt, gazdag tapasztalatokkal ren­delkező elnök válaszol a töb­biek kérdéseire. Színes, ele­ven műsornak ígérkezik ez. A további tervekről... Helyszíni közvetítés lesz egy aratóünnepségről, majd egy szüreti mulatságról... Riport a saját erőből végzett építke- eésekről, ezüstkalászos tanfo­lyamról ... Uj és régi tagok íandevúja a stúdióban... Tsz-porták szépségversenye, stb. „A mi hazánk“ minden második hónapban jelentkezik majd húsz perces adásidővel. A rovat munka­társai agrárszakemberekkel ellátogatnak az ország külön­böző tájegységeire s megis­mertetik a nézőkkel hazánk legszebb vidékeit. Ugyanak­kor azt is megnézik, hogy ki­használják-e a tsz-ek a vidék jellegéből adódó termelési lehetőségeket — s hasznos ta­nácsokkal is szolgálnak. Először a Hortobágyot mu­tatják be a képernyőn, ép­pen ezekben a napokban for­gatják a filmet. A Magyar Televízió tehát színvonalas, hasznos és érde­kes műsorokat akar sugároz­ni a falusi nézőknek. Ennek egyik elengedhetetlen felté­tele, hogy szoros és eleven kapcsolat épüljön a falusi nézők és a mezőgazdasági ro­vat között. S a nézők úgy működhetnek közre a műso­rok javításában, ha rendsze- j résén felkeresik leveleikkel a rovatot, véleményt, bírálatot mondanak, ötleteket, taná­csokat adnak. H. J. F. Épül a fürdő Mezőtúron A mezőtúri fürdőépítkezés változatlanul a lakosság ér­deklődésének középpontjában áll. A Szolnok megyei Útépí­tő Vállalat dolgozói a nagy­medence földmunkáit befe­jezték. A túriak az őszinte megbecsülés hangján emlé­keznek meg az Építőipari Ktsz szorgos tagjairól, kik a törvényes munkaszüneti na­pon — húsvét hétfőn — is a kabinsor betontetejének zsa- luzási munkáin fáradoztak. Néhány napon belül a nagy számban jelentkezett társa­dalmi munkások is megkez­dik hasznos tevékenységüket. Rádlóattfív porieihő Franciaország felelt Párizs (AP). A napok­ban rádióaktív porfelhőt fi­gyeltek meg — Ausztria után most — Franciaország felett. A felhő feltételezhetően a február 13-i első francia atomrobbantásból eredt. Repülő­szerencsétlenség - 31 halod Bogota (Reuter). Egy Miamiból felszállt kolumbiai repülőgép lezuhant. Harminc­egy ember meghalt, tizen­kilenc megsebesült. (MTI) A Nap kel: 4.43 h-kor, nyugszik: 18.42 h-kor. — A Hold kel: 3.15 h-kor, nyugszik: 15.05 h-kor. ldöjárásjelentéa Várható időjárás: nappali felhőképződés, helyenként zá­poresővel, zivatarral. Mérsé­kelt, a záporok idején meg­élénkülő keleti szél. Várható nappali hőmérséklet pénte­ken 17—22 fok között. Távo-- labbi kilátások: a hét végén hűvösebb idő. — ÚJRA NAPIRENDEN a Hegedüs-ügy. Fellebbezés alapján a megyei bíróság bün­tető fellebviteli tanácsa ma tárgyalja Hegedűs Vilmos, a szolnoki városi tanács vb. volt igazgatási osztályvezető­jének bűnügyét. — EGYNAPOS tapaszta­latcserére utaztak tegnap Karcagról a város és a ter­melőszövetkezetek vezetői Tápiószelére. A híres minta­gazdaságban a baromfite­nyésztés módszereit tanulmá­nyozták, s a tapasztalatok alapján baromfikombinát lé­tesítését tervezik. így könnyebb... Országjáró kirándulásokat szervez a TIT »Évek óta nagy népszerű­ségnek örvendenek a TIT bu­dapesti szervezetének autó­busz-kirándulásai. Az eddi­giek során Szolnokon, illetve a megyében még nem szer­veztek hasonló jellegű or­szágjáró kirándulást. Idén az IBUSZ és a TIT több egy- kétnapos autóutat szervez az ország különböző városaiba, tájaira. Szolnokról Eszter­gomba, Diósgyőrbe, Egerbe, Szegedre és Pécsre indítanak külön autóbuszjáratot. Jász­apátiból Salgótarjánba, Esz­tergomba; Jászberényből úgyszintén. Karcagról Deb­recenbe, Egerbe, Balatonke­nesére juthatnak majd el a kirándulások résztvevői. A felsorolt néhány útiterv csu­pán töredéke annak a gazdag programnak, amelyet az IBUSZ és a TIT készített az „Ismerd meg hazádat” moz­galom keretén belül. Az utazás költségeit ille­tően kellemes meglepetésben lesz részük a jelentkezőknek, mert az autóbusz-kirándulá­sok költsége megközelítően azonos lesz a személyvonat fapados kocsiosztály költsé­gével. A kirándulásokhoz a TIT minden esetben idegen- vezetőt biztosít, aki a látni­valókról a helyszínen ad ma­gyarázatot. Az első kirándulást május 8-án bonyolítják le, amikor Szolnok — Budapest — Vi segrád — Esztergom útvonal­ra indítanak különjáratot. A Tiszaszentimrei Állami Gazdaságban többszáz időszaki mun­kást is foglalkoztatnak. Valamennyinek kényelmes, tiszta mun­kásszállást biztosítanak. A munkásszállásokra mossa a lepedő­ket, párnahuzatokat Csordás Imréné a mosodában. 7“ — KIS ÍZELÍTŐ a húsvéti forgalomból. Szolnokon a ta­valyi 14 mázsával szemben a húsvétot megelőzően 35 má­zsa vajat, sonkából pedig a tavalyinál 12 mázsával töb­bet, kereken 28 mázsát vásá­roltak az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat üzletei­ben. — KÖZEL KÉT kilométer­rel bővítik idén a megye vá­rosaiban a földalatti csator­nahálózatot. A közegészség- ügyi szempontból fontos csa­tornabővítésre az érintett ta­nácsok 715 ezer forintot for­dítanak községfejlesztési alap­ból. — UGRÁSSZERŰEN emel­kedett megyénkben az ipar­cikkek forgalma. A megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiból az első negyedévben egyebek között 31 porszívót, 274 mosógépet, 297 kerékpárt, 178 motorke­rékpárt, 1071 rádiót, 376 kályhát, 414 tűzhelyet és 87 televíziós készüléket vásárol­tak. — FŰRÉSZPORRAL rak­ták meg, majd őrizetlenül hagyták a szolnoki vágóhíd elektromos húsfüstölőjét. A füstölő kigyulladt, s a tűz az épületben is kárt okozott. — SZIGLIGETI Színház mai műsora: este ] órakor A ker­tész kutyája. > A A jászfény szarui Új Re­ménység Tsz asszonyai ver­senybe szólították a jászbe­rényi járás termelőszövetke­zeteiben dolgozó asszonyokat, lányokat 200—300 munkaegy­ség teljesítésére. * Tiszafüreden a nőtanács ak­tívái beszélgetnek a tsz-tagok feleségeivel, s azokkal az asz- szonyokkal, akik eddig még nem vették fel a munkát a közösben. Erre nemcsak a há­zaknál tett látogatásokat, ha­nem a piacon való találkozást is felhasználják. é A gyermeknap előkészítése során a megyei nőtanács tíz községben rendez a nevelő­szülők részére előadást „Ne­velt gyermekeink” címmel. * A 64 éves Vargáné, a jász- felsőszentgyörgyi Petőfi Tsz baromfigondozója verseny­vállalást tett. Megígérte: a rábízott aprójószágot úgy gondozza, hogy az elhullási százalék ne legyen több ket­tőnél. A járás termelőszövet­kezeteinek baromfitenyésztő­it is hasonló célok elérése ser­kenti. * A megyében lévő állami gyermekotthonokban, a gyer­meknapi előkészületek idején létrehozzák a társadalmi ta­nácsot, mely a szülői munka- közösség feladatait látja el. Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik drága fe­leségem, édesanyánk, — illetve nagyanyánk Medgyesi Jánosné temetésén résztvettek, kocsikat, koszorút, virágokat küldtek és fájdalmunkat enyhíteni igyekez­tek, ezúton mondunk köszöne­tét. Külön köszönet a Városi és Villany-malom dolgozóinak. Medgyesi Imre és az egész gyászoló család, Karcag. Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik szeretett férjem, illetve édesapánk, nagy­apánk temetésén termelőszövet­kezeti tagtársai, iparostársai és jóismerősei részéről fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, sírjára vi­rágokat és koszorúkat helyez­tek, ezúton is hálás köszönetét mondunk. Ozv Lakatos Istvánná és családja, Karcag. A KUNSZENTMÁRTONI EÖLDMUVESSZÖVETKEZET bútor boltjában 5 db-os CSEHSZLOVÁK HÁLÓSZOBA bútor kapható. Világos színben fogyasztói ár: «000.- forint. nem kezimunKa van... persze eleinte nem volt hiány csípős megjegyzésekben, de egy ! ilyen sportembert, aki mel- i lesleg még ács is és élete ra- < gyogó delén van, nem éppen j kockázatnélküli dolog ugrat- t ni, s így hát a viccelődök min- t dig tisztes távolban marad­tak. Az útitársak, barátok számára három napig tartott a csoda, aztán tudomásulvet- , ték, hogy S. Tóth Misi nem mond be sem negyvenszázat, sem betlit, sem kontrát, de szorgalmasan kézimunkázik. \ Ma már 400 darab áll ké- i szén. Ezekből — ő maga ' mondja — összeállít két éjjé- < liszekrényre, ágyközépre, asz- i talra és más bútorokra való 1 térítőt. Most készít két padló- ' ig érő függönyt. A szaktárs felesége kivéte­lesen nem tartozik azok kö- - zé, akik kézimunkáznak. Sze­reti a férje által készített ké­zimunkákat, de ő nem fog­lalkozik vele, nincs hozzá sem ideje, sem türelme. De! — mert az alma nem esik mesz- sze fájától, kilencéves kisfiúk, Jancsi már komolyan apja nyomdokaiba lépett...- á - I =* A csipkekészítő ács re, mint egy engedelmes kis­fiú olyan szépen tanult. — Az első próbálkozás bi­zony nehéz volt. Szokatlan volt, nagyon szokatlan. Mégis csak van különbség egy combvastagságú, hatméteres gömbfa és egy szál fonál kö­zött — meséli jóízűen, de egy hét múlva már jól ment és 6 szenvedélyesen kézimunká­zott. A tanítómesterek rop­pant meg voltak vele eléged­ve. „Jövője van” — így mond­ták neki. Attól kezdve pedig, hogy Mezőhegyesen felépült a hib­ridüzem és S. Tóth a vállalat csabai központi telepére ke­rült, már a reggeli és esteli be- és kivonatozáson is vele van elmaradhatatlan útitársa — kézimunkája. Mondani sem kell, eleinte munkástársai meglepődtek. Sokmindent láttak ők már az építőiparban, de ilyent még nem pipált senki. Egy pufaj- kás építőmunkás, aki naponta kétszer vonaton ül és akinek ölében nem az ulti lapjai, ha* ültek, mint otthon falujuk­ban szokták, énekeltek és ké­zimunkáztak. S. Tóth szereti a szép magyar nótákat s gyö­nyörködve hallgatta, hogy száll a dal a mezőhegyest nagyfák alatt... Ahogy így el­merengve hallgatta, csak néz­te, nézte a jól lebarnult arcú nők fürge ujjait, amint a ké­zimunka-ráma körül boszor­kányos ügyességgel mozognak s egyszerre azon vette észre magát: „Nini, érdekel engem ez a dolog. Milyen ügyesek ezek a lányok”. Estéről-estére nézte őket. Székét közelebb húzta s addig nézte, amíg egy szép napon már ő kezében is ott volt a kis ráma, amit ma­ga készített s az egyik mező­kovácsházi fiatalasszony nagy nevetgélések között már ta­nította is a nála éppen két­szer akkora ácsot: „így, így... Nem. Most itt kell átfűzni, most erre vezeti, most így, most úgy...” és ez a nagy da­rab ember, aki félkézzel leg­alább két parasztlányt a ma­gasba tudna emelni egyszer« Bemutatjuk: S. Tóth János­nak hívják. Nős, 35 éves, ács. A Békés megyei Építőipari Vállalat szorgalmas, megbe­csült dolgozója, ö az a feltét­lenül érdekes ember, aki 1958 nyara óta legkedvesebb szó­rakozásának tekinti a kézi- munkázást, lányaink, asszo­nyaink manapság olyannyira divatos nekibuzdulását... Nyáron lesz két éve, a vál­lalat mezőhegyesi munkahe­lyén dolgozott. Az állami gaz­daság hibridkukorica üzemét építették. Onnan nem járha­tott naponta haza Mező- berénybe, mint most Csabá­ról. Műszak után jöttek a hosszú, csendes nyári esték, amelyből nem hiányzott az aktívtermészetű emberek ré­me — az unalom sem. Kár­tyázni nem szeret. Egy korsó sörrel beéri. Az olcsó hatású viccek sem nagyon érdeklik. Ha fáradt, nem tud koncent­rálni jól az olvasásra, mit csináljon tehát délután 4-től lefekvésig? Sétálgatott az ál­lami gazdaság udvarán. Néz- gelődött. Éppen a munka dandárja volt. Rengeteg fia­talasszony, lány dolgozott ott. Este a munkásnők körbe „SSSSSSSBBSSSgi

Next

/
Oldalképek
Tartalom