Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-22 / 94. szám
I960, április 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s TERMELŐSZÖVETKEZETI« $%ake#nt>&czU tollából Növényvédelmi felelősök a mezőgazdasági üzemekben flz állattenyésztő kérdez a tudós válaszol Zsúfolásig megtelt a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa székházának nagy előadóterme. Parasztemberek, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok állattenyésztői ülnek a nézőtéren, őszhajú tudósok, tudományos kutatók, az állattenyésztés egy- egy ágának specialistád az emelvényen. Nincs hivatalos előadás, csak őszinte baráti tanácskozás. Az állattenyésztők a dolgos hétköznapok ezernyi gondjait vetik fel mint kérdéseket, s a mezőgazdasági tudományok legjobb művelői válaszolnak. SZARVASMARHATENYÉSZTÉS Kérdés: Hány szarvasmarhát lehet elhelyezni egy farmon? Felelet: Erre nem lehet sablont megállapítani. Irányelv: amennyit gazdaságosan el tudnak látni takarmány- nval. A nagy távolságra való takarmányszállítás növeli az önköltséget. A gyakorlat azt mutatja, hogy 200—250 a legelőnyösebb. Kérdés: Milyen legyen a fejés beosztása? Felelet: Akár kétszeri, akár háromszori fejést alkalmazunk, mindenképpen a nap huszonnégy órájában egyenletesen kell beosztani. Tekintve, hogy tsz-eink főleg magyar-tarka állománnyal rendelkeznek, célszerűbb a napi háromszori fejés, mert ennek a fajtának tőgykapacitása kicsi, s így a kétszeri fejés már csökkentené a tejhozamot. A 15 literen felüli teheneket feltétlen háromszor kell fejni. A fejéshez kell igazodnia áz etetésnek IS. Kérdés: Milyenek a szabadtartás tapasztalatai? Felelet: Takarmány fel- használásban és termelésben lényeges különbség nincs. A szabadtartás mégis előnyösebb, mert ezáltal körülbelül 40 százalékos munkaerőmegtakarítás érhető el. Ráadásul a megmaradó munka is könnyebbé válik. Herceghalmán például évek óta nők látják el a tehénállomány gondozását. Két év alatt egy liter tej előállítási költsége 48 fillérrel csökkent. Fz is a munkaerőmegtakarításból adódik. Előnyös azért is, mert jobban megfelel a szarvasmarha szervezetének, edzettebbek, betegségekkel szemben ellenállóbbak a szabadtartásban nevelt állatok. A tülekedés és a sérülések elkerülésére kívánatos a szarvtalanítás. Ha azonban a szabadtartás feltételeit a száraz, fedett fekvőhelyet és a nagyterületű karámot nem tudjuk biztosítani. hozzá se fogjunk. Célszerű a szabadtartásos istállót körülkerített legelővel Összekötni. E célra jól megfelel az úgynevezett villanypásztor. És még egy: a szabadtartást lehetőleg borjúkorban kell megkezdeni, hogy az állat megszokhassa a zárt istállóétól lényegesen eltérő körülményeket. Kérdés: Okoz-e hozam- csökkenést a gépi fejés? Felelet: Nehéz kérdés. Igenis, meg nem is. Nagyjából azonos hozamú, szabályos tőgyű, tehát gépi fejősre alkalmas teheneknél semmiképpen sem okoz. Gondos, figyelmes kezeléssel még különböző tejhozamú, de arányos tőgyű teheneknél is alkalmazható. A vegyes, asszi- metrikus tőgyű állománynál azonban bizonyos hozam- csökkenést előidézhet. SERTÉSTENYÉSZTÉS Kérdés: Hogyan tehető olcsóbbá a sertéstenyésztés? Felelet: Nagyon fontos, de sokrétű kérdés. Elsősorban a szaporaság növelésével. Egy vembességi idő alatt egy koca átlag 300 kilogramm takarmányt igényel. Ha fial. egy malac 60 kilogramm takarmányba kerül, tíz malac esetén már csak 30 kilogramm a ráfordítás. Másik fontos szempont az elletés gyakorisága. Évenként kétszer kell elletni. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele a választás utáni azonnali bebúgatás. A fialás tovább is sűríthető a malacok korábbi leválasztásával. A kocát nem a vemhesség, hanem a szoptatás viseli meg legjobban. Ezért ebben az időben magasabb tápértékű takarmányt adjunk. A malacokat már 30 napos korban le lehet választani, s ha utána malactáppal etetjük, semmivel sem lesznek gyengébbek, mint a később leválasztottak. Kérdés: Használjunk-e erjesztett takarmányt és önetető berendezést? Felelet: Az erjesztett takarmány az ízletesség fokozására szolgál, de különösebb jelentősége nincs. Szénaliszt etetésénél azonban mindenképpen ajánlatos. Az önetető különösen a szopós és választási malacoknál eredményes, mert a fiatal állat egyszerre sokat enni nem tud, viszont ha sűrűn táplálkozik, jobb a takarmányértékesítés, nagyobb a választási súly. Szoptatós kocánál is ajánlható. De fontos, hogy állandóan friss vizet biztosítsunk. Az önetető alkalmazása 35— 40 százalékos munkaerőmegtakarítást jelent. Kérdés: Milyen sertésfajtákat válasszunk? Felelet: Ezt mindig a cél és a gazdaság körülményei határozzák meg. Ahol elegendő tej áll rendelkezésre, ott a magyar fehér hússertés tartása és hizlalása a legelőnyösebb, mert gyorsan növekvő, szapora fajta. Hátránya, hogy nagymennyiségű fehérjét (tejet) igényel. Ahol a fehérjedús takarmányt nem tudják biztosítani, ott a mangalica vagy berkshire ajánlható. Jók a keresztezett fajták is, de a keresztezést mindig a cél határozza meg. Hogyan heti építési és bontási engedélyt kérni? Általában minden új építkezéshez és olyan átalakításhoz, amelyek szerkezetet érintenek, építési engedély szükséges. Ez a szabály a termelőszövetkezetek építkezéseire is vonatkozik. Az építési engedélyt községekben a járási tanács végrehajtó bizottságának ipari és műszaki csoportjától, járási jogú városokban a városi tanács VB ipari és műszaki osztályától (csoportjától), megyei jogú városokban pedig a kerületi tanács VB ipari és műszaki csoportjától (osztályától) kell kérni. Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell az építmények tervét, a műleírást, a helyszíni rajzot, az igazolást arról, hogy az a terület, amelyen a termelőszövetkezet építeni szándékozik, a termelőszövetkezet használatában van; és igazolást arról, hogy a beépíteni szándékolt területet a távlati fejlesztési terv üzemi központok, mezőgazdasági épületek helyéül kijelölte. Az építmény tervét, a műleírást és a helyszínrajzot 3—3 példányban kell csatolni. A helyszínrajz a kataszteri térképről készített másolat. Ezen fel kell tüntetni a beépítendő ingatlant, valamint a szomszédos ingatlanok határvonalát, a helyrajzi számok megjelölésével és be kell rajzolni mérethelyesen a létesítendő épület alaprajzi körvonalait, s a környezetben esetleg már meglévő épületek alaprajzát is. Ha a termelőszövetkezet építkezéseit a Beruházási Iroda bonyolítja le, a tervek elkészítéséről, illetőleg a típustervek beFIGYELŐ Ezen a héten az alábbi érdekes és hasznos cikkeket ajánljuk olvasóinknak: „Biztató eredmények.” A Magyar Nemzet 1960. április 21-i száma vezércikkben foglalkozik a termelőszövetkezetek fejlődésével. „Amíg a percek évekké válnak.” A Falusi Vasárnap 1960. április 17-i száma egészoldalas fényképesriportot közöl Szolnok megye termelőszövetkezeti fiataljairól. „Kell-e hozzájárulást fizetni a háztáji gazdaságban hagyott szerződéses állat után?” A Népszabadság e cikkének tartalma megyénkben is sok termelőszövetkezeti tagot érint. Megjelent a Népszabadság április 20-i számában. „Tlj mezőgazdasági gépek készülnek” — jelenti a Magyar Nemzet április 20-i számának érdekes rövid tudósítása. .Kelés előtt dikonirtos szerzéséről, helyszínrajz alkalmaztatásáról (adaptálásáról) és az engedély-kérelem előterjesztéséről a Beruházási Iroda gondoskodjék. Az építési engedélykérelmet az építésügyi hatóság annak beérkezésétől számított 8 napon belül köteles elbírálni. Ha ez valamilyen oknál fogva nem lehetséges, a hatóságnak az akadályról értesíteni kell a kérelmező termelőszövetkezetet. A kérelem esetleges elutasítása miatt fellebbezni lehet. A fellebbezést az első fokon eljárt hatóságnál kell benyújtani. Az épületek elbontására éppen úgy, mint létesítésére, az építésügyi hatóság engedélye szükséges. Mellékelni kell a kérelemhez az elbontandó épület pontos műszaki leírását, valamint az igazolást arról, hogy az épület a termelőszövetkezet tulajdonában van, végül az illetékes mezőgazdasági osztály hozzájárulását az épület elbontásához. Azoknak az épületeknek az elbontását, amelyeknek létesítése csak bejelentési kötelezettség alá esik, a bontás megkezdése előtt Írásban kell jelenteni az építésügyi hatóságnál. Mind a bejelentési kötelezettség alá eső építkezést, mind a bontást csak akkor lehet megkezdeni, ha a bejelentést az építésügyi hatóság tudomásul vette. Ha valamilyen oknál fogva az építésügyi hatóság a bejelentést nem veszi tudomásul, előírja azokat a feltételeket, amelyek mellett a munkálatokat el lehet végezni. permetezés a kukorica kezdeti elgyomosodása ellen." Dr. Izsó István, a Magyar Tudományos Akadémia mezőgazdasági kutatóintézetének tudományos kutatója a Magyar Mezőgazdaság 1960. áprilisi számában megjelent cikkéből sokat tanulhatnak termelőszövetkezeti mezőgazdászaink. „Négyszáz törzskönyvezett anyakoca és 3 millió forint bevétel a mezőhéki Táncsics Tsz-ben.” A Szabad Föld április 24-i száma közli Fehér Károlynak, a mezőhéki Táncsics Tsz főállattenyésztőjének hasznos cikkét. „Együttesen védekeznek a belvizek ellen a mezőtúri termelőszövetkezetek.” - — Ugyancsak a Szabad Föld április 24-i számában megjelent riport A Szabad Föld e lapszámából ajánljuk még a Hogyan dolgozzon a tsz el- lenőrzőbizottság” című cikket. ötöt A több termés titka néhány sorban KUKORICA ív Vetésig szükség szerint el kell végezni a simitózást, és több alkalommal kultivá- torozni kell a talajt 2—3 centiméter mélységig. Így megőrizzük a téli csapadékot. 2. A kukoricák alá nemcsak istálló-, hanem műtrágyák adagolása is kívánatos — szuperfoszfát, pétisó — a szükséglet szerint. 3. Feltétlenül hibridkukorica vetőmagot vessünk, javasoljuk a Martonvásári 5-ös hibridet, vagy a Martonvásári 1, Martonvásári 39-es fajtákat 4. Mennyi tőszámot hagyjunk meg? Szárazföldi művelés esetén: 18—22 ezret, öntözéses termesztés esetén: 25 —30 ezret. 5. Sok függ az ápolástól. Legfontosabb, hogy egész idő alatt a kukorica talaja gyommentes és porhanyós legyen. 6. Minden kukoricavetést, mely öntözésre alkalmas víz közelében fekszik, öntözzünk. Az öntözött kukorica 60—96 százalékkal többet terem. CUKORRÉPA 1. Cukorrépát a legjobb talajokon termeljük. Tavasszal 50—60 kilogramm pétisót vetéskor sorba, vagy vetés előtt szórva kell a talajba juttatni. 2. Tavasszal símítózással, szükségszerinti fogasolással, hengerozéssel készítsünk sírna, tömött magágyat. 3. Vessünk monogerm vagy koptatott magot, megkönnyíti az egyelést. 4. Vetés után hengerezzünk sorhengerrel vagy rendes hengerrel. 5. Kelés után azonnal sara- boljunk. Holdanként 60—65 ezer tőnek kell maradni. 6. Az egyelést kettő-négy- leveles korban végezzük. Minden napi késés komoly veszteség. 7. A vegetáció ideje alatt a talajt állandóan tartsuk gyommentesen. 8. A kártevők ellen, ha fellépnek, azonnal védekezzünk vagy a saját, vagy a Növényvédő Állomás gépeivel. Mezőgazdasági növényeinket károsító kártevők, betegségek és gyomok pusztítására való tekintettel a növény- védelem fokozott ellátása érdekében minden mezőgazda- sági üzemben május 15-ig növényvédelmi felelőst keli kijelölni. Az FM ezen intézkedésével a növényvédelmi szervezet kiegészítését kívánja megvalósítani, ugyanakkor a népgazdasági termelést biztonságosabbá tenni. A növényvédelmi felelősök elsőrendű feladata az üzem növényvédelmi jellegű kérdéseinek kézbentartása, irányítása. Üzemi jellegű megfigyeléseikkel és adatszolgáltatásaikkal még pontosabbá teszik az általános kártevő helyzetkép kiala<kítását. Különös figyelmet érdemel ez a dolog az új és a területileg megnövekedett termelőszövetkezetekben, ahol a vetési sorrend szabálytalansága fokozza az elgyomosodás és a kártevők elszaporodásának veszélyét. Ezzel kapcsolatban fel szeretnénk hívni a figyelmet a növényvédőszerek idejében történő megrendelésére. A gyakorlat azt mutatja, hogy sok esetben ennek hiányában nem tudunk idejében lecsapni a kártevőkre. A növényvédelmi felelősök a gyomok elleni küzdelem mellett ne feledjék az évről évre fokozódó kukoricamoly, csócsárló stb. kártételének megelőzését. Figyeljék az exportra szánt borsó, saláta, gyümölcs stb. betegségeit, mert ezek export esetén kizáró okot képeznek. Bízunk abban, hogy kísérleteink elvégzésében segítőtársakra találunk a növényvédelmi felelősökben és nemcsak számszerűen szaporodik a növényvédelmi szakemberek száma, hanem ennek mázsákban jelentkező eredménye is lesz. Csörgő Albin a Növényvédő Állomás körzeti agronómusa. A méz gyógyító és betegségmegelőző tulajdonságai A tél elvonultával a tengő- dési időszak leteltével megkezdődött az élet a szorgos méhcsaládok világában is. Nemcsak a kaptárak körül látunk serény munkát, hanem a méhész szakcsoportok tagjai is szorgalmasan dolgoznak, kötik a mézszerződéseket. Sajnos, nálunk Magyarországon kevés a mézfogyasztás, pedig ez nemcsak ízletes és tápláló élelmiszer, hanem gyógyszer és betegség- megelőző szer is. Körülbelül 60 olyan anyagot tartalmaz, amelynek fontos jelentősége van az ember egészségében. A méz alapanyagai a szőlőcukor és a gyümölcscukor. A gyomor és emésztőszervek gyógyításában a mézet nemcsak a népgyógyászatban próbálták ki, hanem a kievi, no- voszibirszki. kurszki, bakui, irkucki klinikákon is. Mézzel részben gyógyíthatók a gyomorsavtúltengéssel és a kevés gyomorsavval kapcsolatos bántalmak is. Szív- betegségnél azért hasznos a fogyasztása, mert a szívizom munkájához a szőlőcukor szükséges. Golomb profesz- szor betegeinek két hónapon keresztül napi 7 dekagramm mézet adott, s ennek eredményeként mindegyik betegnél javult a vérkép és a szív munkája. Az utóbbi években a mézet magas vérnyomás esetében is használják. De még sok betegséget gyógyítanak vele. Arra kell tehát törekedni, hogy minél több méz kerüljön a dolgozók asztalára. Éhben sokat segíthetnek az ifjú méhészek. A megyei tanács vb. művelődési osztályának segítségével 32 iskolában működik ilyen ifjú méhész szakkör. Tóth Sándor méhész szaktitkár. I/átdS'ZOluh'lc Vas Ferenené Jászberény, Telep u. 7. Azt kellene tudnia, hogy az említett területet hová tago- sították. Utána az illetékes tsz elnökével és párttitkárával beszélje meg a problémát. Ügyében legilletékesebb egyébként a járási tanács mezőgazdasági osztálya. Ott a tagosítására vonatkozó kérdésekre is választ kaphat. Nagy János Kunszentmárton. A múlt évben a Szolnok megyei állami gazdaságok jelentős sikereket értek el a termelésben, örömmel olvastuk elismerő sorait és arra kérjük, keresse fel többször levelével szerkesztőségünket. Kormos Mihály Jászalsoszent- györgy, Petőfi Tsz. Jó lenne, ha később írna a versengés eredményéről. A jászalsószent- györgyi Petőfi Tsz és a jászapáti Alkotmány Tsz vetélkedése nagyon hasznos s végső soron bármelyik tsz kerül ki győztesen, legtöbbet a tagok nyernek. özv. Tóth Mihályné Tiszaföld- vár T. Nagy Gábor u. 35. Panaszát kivizsgáltuk, s a tiszaföld- vári községi tanács VB véleménye szerint önnek van igaza. Az illető személy ellen indítson bírósági eljárást. X A közösség erkölcse Még egyéni gazda korában kezdődött ismeretségünk. Szőlősgazda volt, borhoz szokott ember abban a tiszamenti s a folyó nevére hallgató faluban. Kezdetben nemigen rajongott a szövetkezetért, ám mikor megmozdult a föld, s a falu egész lakossága heves szócsatákban arról vitatkozott, hogyan tovább, elsők között javasolta: fogjunk össze emberek. Alapitó tagja lett 1959 tavaszán termelőszövetkezetének. Gazdatársai tudására, gazdálkodási gyakorlatára, becsületes életmódjára tekintettel vezetőségi tagnak delegálták, brigádvezetőnek választották. Nem volt még egészében szövetkezeti ember. De nagyon okosan, higgadtan, megfontoltan és felelősségérzettel látta el tisztségét. Mindig örömmel újságolta, mennyire haladtak, s ebben mennyi része van ennek vagy annak az embernek, $ mit csinált ő a közös érdekében. Pár héttel ezelőtt, mikor már mindenki kint dolgozott a határban, s minden percet, minden órát jól kihasználtak a szövetkezeti gazdák, hogy időben földbe kerüljön a mag, haladjon a vetés, a növényápolás. Akkor feledkezett meg magáról a brigádvezető. Munkaidőben bement a kocsmába. H ócimborák „barátok° azonnal akadtak, s a brigádvezető úgy lerészegedett, hogy egész nap kiesett az irányításból a nagy munka közepette. S az az egy nap is nagyon érzékenyen érintette a közös gazdaságot. A munkacsapatok tőle várták, hogy eligazítsa őket, vesztegeltek a vetőgépek, kiesés történt a borsókapálásban. Leváltották. Beszéltünk vele. Ügy érzi nem érdemelte meg a büntetést. De igen Az igaz, hogy kívülálló szemével mérve túlságosan szigorúnak tűnik a felelősségre- vonás. Talán enyhébb is lehetett volna. De lehet, hogy úgy gondolkodtak a szövetke zeti gazdák: amíg az emberek dolgoznak, igyekeznek, s ha akkor éppen a brigádvezető a rendbontó, ez a legnagyobb erkölcstelenség. A közösség erkölcse éppen a vezetőtől kívánja meg, hogy példamutató legyen, s ha másoknak parancsol, tudjon magának is tiltószót mondani. A leváltott brigádvezető most tudja csak igazán, mi az, hogy közösség, közösségi erkölcs. A termelőszövetkezetben mindenki a közért, a közösséget alkotó minden egyes emberért dolgozik. S ezt a munkát a legnagyobb szorgalommal, becsülettel kell végeznie. Ha nem, akkor a közösség kiveti magából. Volt brigádvezető barátunk most megtanulta ezt. S még egyszer nem botlana el fogadkozik. Legyen tanulság az ő esete mások számára is,i B. U.
