Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-11 / 60. szám

4 SZÓI .NOK MEGYEI NÉPLAP 1960. március 11. A HAZAFIAS NÉPFRONT HÍREI Mintegy 200 millió forint szociális juttatás egy év alatt a közalkalmazottaknak Ezekben a napokban tart­ják a Hazafias Népfront já­rási, városi bizottságai ülé­seiket, ahol az 1960. évi fel­adatokról tárgyalnak. Ezen- belül a „Tiszta város, tiszta falu’* mozgalom, a községfej­lesztési tervek teljesítésének segítségét, valamint a II. kongresszusra való felkészü­lést. Tegnap volt a törökszent­miklósi járási, Jászberényi városi és a túrkevei népfront bizottsági ülés. Ma Karcagon és a tiszafüredi járásban tartják. A március 16-ával lezáruló járási, városi bizott­sági üléseket a községiek kö­vetik, amelyeket március Sí­ig szintén mindenütt megtar­tanak. • Tiszasason a felvilágosító munka eredményeként a termelőszövetkezetek új tag­jainak ötven százaléka egy OBELISZK ÉPÜL AZ ODERA PARTJÁN pár tyúkot adott a közös ba­romfiállományhoz. * Kunmadarason tavaly a népfrontbizottság szervezte a társadalmi munkát. Kisgyű- léseken és személyes beszél­getéssel jelentős erőket moz­gósítottak a községfejlesztési létesítmények felkészítéséhez. Az idén a vízhálózat bővíté­se itt az egyik legfontosabb tennivaló. A földmunkát mind társadalmi munkával akarják elvégezni. A nép­frontbizottság a tömegszer­vezetek, termelőszövetkezeti vezetők segítségével szervezi a vállalásokat. Az érintett te­rületen kisgyűléseken ismer­tetik a lakossággal, hogy mit készítenek abban az utcában, s miként segíthetnek a lako­sok. Kisújszálláson az udvarok­ról mintegy 9 vagon szerves­trágyát szállítottak ki a ha­tárba. A népfront aktívái tovább munkálkodnak a tisz­tasági mozgalom sikeréért A Közalkalmazottak Szak- szervezete tanulságos össze­állítást készített arról, mi­lyen összegű szociális jutta­tásokban részesülnek a köz­hivatali dolgozók. A statisz­tika szerint a szakszervezet­hez tartozó dolgozók és csa­ládtagjaik orvosi és kórházi kezelésére mintegy 70 millió forintot, táppénzre körülbe­lül 50 milliót, gyermekágyi segély címén 6 millió forin­tot fizetett ki az állam. A társadalombiztosítási szol­gáltatások értéke tehát ösz- szesen mintegy 200 millió forintot tett ki a múlt év­ben. A múlt évben csaknem 10.000 közalkalmazottnak fi­zettek ki szülési, temetkezé­si, vagy más, rendkívüli se­gélyt, több mint 2,200.000 fo­rint értékben. A közétkezte­tésre az elmúlt évben 14 mil­lió forintot költöttek. A munka és védőruha ellátásra pedig csaknem 15 millió fo­rintot biztosított a kormány­zat. Munkásvédelemre, baleset­elhárításra, valamint az ál­lami hivatalok, közintézmé­nyek egészségügyi viszonyai­nak fejlesztésére a múlt év­ben 6 millió forintot jutta­tott az állam. 1959-ben csak­nem nyolcezren részesültek kedvezményes SZOT-üdülte- tésben, melyhez a költségek 70 százalékát állami támoga­tásként kapják a beutaltak. Ezenkívül a szakszervezet sa­ját erejéből, több mint egy­millió forint költséggel 2.600 felnőttet és mintegy 700 gyer­meket üdültet. (MTI). Miért keletien a kenvér? V VARSÖ (MTI). A szovjet hadsereg csapatai és a velük együtt harcoló lengyel egysé­gek 15 évvel ezelőtt egy Se- kerko nevű település határá­ban keltek át az Oderán és ezzel megnyílt az út Berlin felé. Ezen a helyen most 18 méter magas gránit obelisz- ket emelnek. Ennek talapza­tán a felírás: „Soha többé háborút!” És az átkelésben résztvett egységek elnevezé­se olvasható majd. (MTI). Szelevényen az iskolák tantestületének tagjai és a községi népfront bizottság vezetői beszélgetnek a VIII. osztályos tanulókkal, akik pályaválasztás előtt állnak Azok a fiatalok, akik nem tanulnak tovább, zömmel a termelőszövetkezetekben dol­goznak majd. Eredményesen zárt a nagy­körűi Vegyesipari KTsiZ 18 — 20 napi keresetnek megfelelő részesedés További tervek Tegnapelőtt délután zár­számadó közgyűlést tartottak a nagykörűi Vegyesipari Ktsz tagjai. Simon Béla Ktsz el­nök tavalyi munkájukat ele­mezve örvendetes fejlődésről adhatott számot. Következ­tetni lehet erre abból is, hogy éves tervüket 165,6 szá­zalékra teljesítették. Termelésük mintegy 2 mil­lió forinttal haladta meg az előző évűt, s ami a lényeg: döntő részben az egy főre eső termelés növekedéséből szár­mazik ez. Elismerésreméltó. szívós munkát végeztek tehát a ktsz tagjai, érthető volt a beszámoló utáni vidám han­gulat. A gazdaságosságra is ügyel­tek. Jól használták fel bér­alapjukat, 2 százalékkal csök­kentették önköltségüket, s nyereségük az előző évinek négyszerese lett. Mindebben sokat jelent az, hogy az elsők között csaj­lakoztak annak idején a kongresszusi munkaverseny- bez. Nagy segítséget nyújtot­tak a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek megerősítésé­hez — több mint egymillió forint értékű beruházási munkát végeztek számukra. Társadalmi munkában is közreműködtek, például az új Kossuth Tsz 150 férőhe­lyes juhhodályának szak­munkáit ők végezték el. A lakosságért Híven ahhoz az elvhez, hogy a kisipari termelőszö­vetkezetek elsőrendű felada­ta a helyi lakosság igényei­nek kielégítése, több mint 1 millió forint értékben tettek eleget a lakosság megrende­léseinek. Szép bútorok és ruhák, új családi házak di­csérik szorgalmukat. Figye­lemreméltó, hogy többszáz­ezer forint értékű javító-, szolgáltató munkát végeztek. Iskolát, járdákat, átjárókat is építettek. Ezekután joggal vetődik fel a kérdés; a termelés növeke­dése milyen haszonnal járt a tagok számára? — Jövedel­mük mintegy 18 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. „Tizenharmadik ha­vi“ fizetésük mintegy 18—20 napi keresetnek megfelelő lesz. Az idén közel egymillió forinttal növekedik ismét a szövetkezet évi terve. Fokoz­ni szándékoznák a közvetle­nül a lakosság részére vég­zendő munkát. A közelmúlt­ban tartott termelési tanács­kozáson behatóan foglalkoz­tak idei tennivalóikkal, s elhatározták, — a közgyűlé­sen megerősítették — hogy a lakosság részére előirányzott termelést 5 százalékkal, éves tervüket ugyanennyivel tel­jesítik túl. S ha továbbra is úgy dol­goznak, mint eddig, tartják helyüket az elsők között, sza­vuk — a megnövekedett fela­datok ellenére — megvaló­sítható. Idős néni megy az utcán, friss, illatos kenyérrel a ke­zében siet hazafelé. Szabó- dom egy ideig, megszólít- sam-e, talán megsértődik, ha feltartom, hiszen látni rajta mennyire igyekszik. Mégis megkérdezem: — Bocsánat... hol tetszett venni ezt a szép kenyeret? Pillanatra megáll, szabad kezével hátrafelé int, s mondja: — Itt, kedvesem, a 334-es- ben. Bemegyek a jelzett üzlet­be. A kenyérpultnál néhány vásárló áll, a polcokon szé- pensült, magas kenyerek so­rakoznak. Kezdem kétségbevonni, hogy a táskámban lapuló le­vélke jogosan panaszkodik a törökszentmiklósi kenyér mi­nőségére. Hiszen ez olyan gusztusos, jólsült, ropogós­héjú, — szinte étvágyat kelt az emberben. Kiábrándítanak. Az elárusítónő, elmondja, hogy bizony, a tegnapi nem ilyen volt. Sűrű, keletien, ragacsos. — Kifordul az ember szá­jából ... Elővesz egy fél veknit, mutatja. Sűrű, nehéz, mint a sár. — Tegnapi kenyér... Sok­Fa darab, seprűnyél, balta... börtön Faluszerte sokat beszéltek arról Csépán, hogyan élt Kocsi Ferenc és felesége. Kutya-macska életmód volt az. Mindketten iszákoskod- tak, s egy-egy italos állapo­tot rendszerint heves vesze­kedés tarkított. S egyszer az­tán az egészségileg teljesen leromlott Kocsi Ferenc meg­halt. A részletek a járásbíróság tárgyalótermében kerültek napvilágra. Az is, hogy Kocsi Ferenc halálát felesége okoz­ta, aki többször bántalmazta. A veszekedésre, verekedésre legtöbbször az italos állapot adott okot. S ez az ok sűrűn ismétlődött, mert különösen szüret idején Kocsi Ferencet ritkán lehetett józan állapot­ban találni. A pénzt pedig a férj kezelte. Amikor nem akart adni bevásárlásra pénzt a feleségének, az az it­tas embert egy darab fával fejbesújtotta. Mivel Kocsi Ferenc házkö­rüli tennivalóit nem tudta elvégezni, a veszekedések szaporodtak. Egy ilyen vesze­kedés után tavaly november­ben az asszony baltát raga­dott és azzal sújtotta fejbe többször az ágyon fekvő fér­jét. A férfi állapota egyre romlott s az utol ó vereke dés után — amelyben egv seprűnyél szerepelt ütőesz­közként — hamarosan meg halt. A járásbíróság, az orvos­szakértő véleményét is meg­hallgatva bűnösnek mondta ki Kocsi Ferencnét halált okozó súlyos testi sértés bűn­tettében, mivel a többször is­métlődő s vérrel is járó ve­rekedések közrejátszottak Kocsi Ferenc elpusztulásá­ban. Cselekményéért, nem jogerősen, kétévi börtönre ítélték. szór panaszkodnak a fogyasz­tók — és joggal. — Kis kék- fedelű füzetet tesz elém. Ide írják a vásárlók a panaszai­kat, kívánságaikat. Több be­jegyzés között például ilyet olvastam: „A kenyér minősége nem mindig kifogástalan.” Alatta olvashatatlan alá­írás. De hasonló szöveget írt a füzetbe Sándor Jánosné és még jónéhányan. „Szeretnénk friss, fehér, lelkiismeretesen elkészített, jó kenyeret enni!” Aláírás: Bocskár Ferencné OTP fiók. A 333. számú Élelmiszer- boltban hasonló vélemény hangzott el a kenyér minő­ségéről. — Előfordul, hogy két na­pig szép és jó, viszont három napig csaknem ehetetlen, mondja Batta Józsefné,. az üzletvezető. — Sőt! Jelen tős a különbség sütés és sü­tés között is. Áz éjjeli sütésű kenyér rendszerint keletien. Sajnos, ez az ingadozás elég régóta tart. Már az ősz­szel egyik pártnapon a Me­zőgazdasági Gépgyár dolgo­zói szóltak a rossz kenyér mi­att. — Ám azóta is maradt minden a régiben. — Az üzemi büfében min­dig kifogástalan minőségű kenyeret kapunk, s a város élelmiszerboltjaiban sokszor csaknem ehetetlen, keletien, sületlen kenyeret árusítanak — mondják a dolgozók. Főként a Sütőipari Válla­lat 1. számú sütőüzeme ellen merült fel sok panasz Az egész város lakossága elvárja — és tegyük hozzá: joggal — hogy — mint az üzemben a munkások teszik — a Sütőipari Vállalat dol­gozói is javítsák a minősé­get. — rónai — Bogaras és a K Ö Az ember kimért, férfias léptekkel méregette a köves- utat. 1 akürtre, hazafelé igyekezett a Bogarasból. Halkan dudorászott, úgy, ahogy akkor szokott valaki, ha unatkozik s nem kerül társa eszmecserére. Kapott a köszönésen, felvidult az arca. — Újság? — mosolyította el magát, mintha nagy titkot akarna elárulni — ledőlt a gólyafészek. Tudja, az ame­lyik úgy hozzátartozott Ti- szakürthöz, mint a pipához a kupak. Most nem tudom mi lesz, ha a hármas tavaszi név­napra megjönnek a gólyák? Másról nem tudok. Hacsak, azt nem mondom el, bele- kontárkodva a más dolgába, hogy Bogarason —, de inkább nem szólok. — Mit akart mondani? Le­gyen bizalommal — erősítet­tem volna a foszló beszédfo­nalat, de nem állt kötélnek. Elbúcsúzott s betért egy to- roköblítésre, meg egy parti biliárdra a vendéglőbe. Szemben a tanácsháza, nyúlfarknyi utca végén a hí­res park, arrább a fiúkollé­gium. Gyerünk a tanácshoz. Veres József, a községi tanács elnöke ebédről érkezik, Szűcs Ilona a titkár a járással vagy valaki mással telefonál. — Mit akart mondani Bo­garasról az én kevésbeszédű tá,"am? — kíváncsiskodom, mfntha legalábbis gondolat­olvasó tulajdonsággal látta volna el őket a természet: Válasz: — Dicsekedni akart, de meggondolta... Tiszakürt la­kóinak körülbelül harmada, ha nem több ott él a Boga­rason. S kicsit mostoha kö­rülmények között, elzárva. Nagy tanyavilág, kedvezőtlen viszonyok között. Azaz — pó­tolja a mondottakat a titkár — eddig azok között, mert idén közelebb kerülnek hoz­zánk. Papírt vesz elő: — Művelődési házuk szín­padot kap, két kilométeren mp^" —-C'Uák az utat idén- napközit nyitunk, berende­zést veszünk az otthonba műszert kap az or vosi rende­A könnyűipar legszebb terméke - titok Meglepetéssel, csodálkozva és nagy örömmel olvasom, hogy a Könnyűipari Minisztérium és az Iparművészeti Tanács az idén is meghirdette a versenyt a „Könnyűipar legszebb terméke” cím elnyeréséért. Ez az „idén is” arra enged következtetni, hogy hasonló hasznos versengé­sek már eddig is voltak• Továbbá ebből következően ke­reskedelmünk már eddig is többféle gyártmányt hozha­tott forgalomba a „Könnyűipar legszebb terméke” meg­jelöléssel. Ha forgalomba hozták, mindenesetre jól eldugták, mert ilyen megjelölésű gyártmányokkal se kirakatokban, sem üzletekben, se égen, se földön én még nem találkoz­tam. Húsznál több ismerősömnél érdeklődtem, azok se tudnak a „Könnyűipar legszebb terméke” gyártmány lé­tezéséről. Hát ha van ilyen és lesz ilyen — és mindenki örül, hogy van ilyen és lesz ilyen — ugyan miért és kik dugják el láthatatlan helyekre? — Ez a titok. Sz. P. A Nap kél: 6,06 h-kor, nyugszik: 17,43 h-kor. A Hold kél: 15.51 h-kor, nyugszik: 4,59 h-kor. Időjárásjetentés Várható időjárás: az ország délnyugati felében felhős idő, több helyen havazással, eső­vel. Északon és keleten ke­vesebb felhő, valószínűleg csapadék nélkül. Mérsékelt, a Dunántúlon élénk, helyen­ként erős délkeleti, déli szél. A hőmérséklet alakulásában nem lesz változás. Várható legmagasabb nappali hőmér­séklet: plusz 2—plusz 6 fok között. — HALÁLOSVÉGÜ közle­kedési baleset Kisújszálláson. Kisújszállás belterületén ve­zette a Talajjavító Vállalat vontatóját Bartha Lajos. Amikor a vele szemben ha­ladó másik jármű mellett akart elhaladni, a gép elé ke­rült kerékpárjával Daku De­zső 10 éves gyerek. Az úttest­re eső gyermeken a vontató átment. Daku Dezső, miköz­ben orvoshoz szállították, sé­rüléseibe belehalt. — MÁRCIUS VÉGÉIG még újabb tanfolyamokat szerveznek a termelőszövet­kezeti tagok részére me­gyénkben. Jászberényben 2 itatásos borjúnevelői, Karca­gon egyhetes méhészeti és kéthetes halászati, Szolnokon pedig szarvasmarha hizlalói tanfolyam kezdődik. — KEDVES ÜNNEPSÉ­GEN köszöntötték a nőnap alkalmából a dolgozó nőket a Jászdózsához tartozó nagy­halmi tanyavilágban. Az is­kolában megrendezett ün­nepségen mintegy százhar­mincán vettek részt a ta­nyák lakói közül. — A SZOLNOKI járásbí­róság dr. Hajnal Mihály ta­nácsa szombaton de. 9 óra­kor a megyei bíróság nagy­termében hirdet ítéletet He­gedűs Vilmos ügyében. — EGYHETES TANFO­LYAMON tanulmányozzák a KISZ megyei bizottságánaK szervezésében a kunszent­mártoni járás KISZ alap­szervezeteinek titkárai a me­gyei pártértekezlet és a párt- kongresszus határozatából adódó idei ifjúsági feladato­kat. — SZÁZNYOLCVAN férő­hellyel bővítik idén a napkö­zi otthonokat megyénkben községfejlesztési alapból. A tanácsok erre a célra a la­kosság 120 ezer forint értékű társadalmi munka felajánlá­sával együtt 470 ezer forin­tot fordítanak. — TALÁLT TÁRGYAK a rendőrségen. A Szolnok járá­si és városi rendőrkapitány­ság közli, hogy talált tárgy­ként 1 négyhetes malacot és 8 kerékpárt szolgáltattak be. Igazolt tulajdonosaik a talált tárgyakat Ságvári út 11 szám alatt a földszint 14-es szobában vehetik át. — EGY SORSOLÁS, KÉT NYEREMÉNY. A lottó leg­utóbbi tárgynyeremény sor­solásán két főnyeremény is került megyénkbe. A két gép­kocsi közül a Moszkvics 407- es típusút Válik László jász­berényi technikus, a Skoda Feliciát pedig Olasz János szolnoki lakos nyerte. — KIÁLLÍTÁSON MU­TATJÁK BE a megyei ta­nács nagytermében a község­fejlesztési alap segítségével több éven keresztül elért eredményeket. A megyei ki­állítást május elsején nyitják meg Szolnokon. — MINTEGY 3.4 MILLIÓ naposcsibét nevelhetnek idén megyénkben a termelőszö­vetkezetek és az állami gaz­daságok. A megyei keltető állomásokról 2.7 millió napos baromfi kerül ki, 680 ezret pedig más megyékből szerez­nek be. — SZIGLIGETI Színház mai műsora: Este 7 órakor Cigány­prímás. (Bemutató előadás.) MÍ ClUS 11 Péntek Szilárd ZS ÉG lő. Száznyolcvanezer forintot költ a tanács a bogarasiakra. Nem is méltatlanul, eddig ők fizették a községfejiesztési alap nagyobb hányadát. — Ezt akarta elmondani? — kérdem az ismét utamba kerülő bogarasi embert. Bó­lint. Biliárdoznak a teremben. Ki több, ki kevesebb sikerrel próbálkozik. Beszélgetünk közben. Vélemények hangza­nak el, s középpontjukban Tiszakürt. Miről is lehetne beszélni másról, ha a köz­ségről kérdezik az embert. — Minden fillér jól jön most — mondja, akit Gyulá­nak szólítanak a többiek. S ezért beszéltük meg, a ta­nácstagi beszámolón, hogy szállítunk mi homokot Cser- keszöllŐről Egy fuvart kibír, akinek lova van s a termelő- szövetkezet igája is szokott arra járni... így talán ha­marabb lesz művelődési háza Tiszakürtnek is. Hallgatódzom, mert nem az első ember, aki úgy beszél a művelődési otthonról mint elérhetetlenről. A helyzet ugyanis az, hogy a régi, te­hát a mostani szűk, szoros. Legutóbb, amikor a „Kép­zelt beteg” került színre, so­kan kívül maradtak az ajtón. A könyvtáros meg hetenként kétszer tart kölcsönzést, hogy elkerülje a sorbanállást. — Még a táncra is alig alkalmas már. A múltkor se fértünk el, amikor a gyere­keimet az úttörő karneválra kisértem — hangzik eg\ újabb megállapítás. Próbálom megmagyarázni hogy nem futja a pénzből. — Épület kellene nekünk csak — nyugtat meg a titkár nő, — a többit megcsinál­nánk magunk. Ott a nagy magtár, meg mellette a rég mosoda. Előbbi a Termény­forgalmi Vállalaté, másik a miénk. A kettőből tudnánk valamit csinálni. Dehát egyelőre még semmi... Nem részletezi, szót sem ejt arról, hogy valaki megta­gadná az épület átadását. Tü­relmesek, várják a tiszakür- tiek, hogy gondjuk mihama­rabb megoldódik, kéri a köz­ség a művelőlési házat, s re­mélhető: ha nem is máról i'oiP-ora; de előbb uitóbb megkapja. nagy —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom