Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-11 / 60. szám

1960. március 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 flgronómusok — sok szabadidővel Az agronómusoknak most igen sok munkája van. De — s éppen ez tűnik fel a mező­túri tsz-ek és pártbizottság vezetőinek — két agronómus ennek ellenére meglehetősen sok szabadidővel rendelke­zik. Nem az ő hibájuk, a munkakörük ilyen. A Mag­termeltető Vállalat mezőtúri kirendeltségének alkalma­zottai Bán István és Lévai Sándor. Bán István az apró­mag, LAvai Sándor pedig a ri . termesztést hív-.ott irá­nyítani. Körülbelül 4 ezer hold lucerna, vöröshere, len, borsó, repce stb, tartozik Bán István „fennhatósága’’ alá. Megköti a termelési szer­ződéseket, kijelöli a területet, ellenőrzi a vetést, növényápo­lást, betakarítást, magtisztí­tást; átveszi és kifizeti a megtermelt magvakat. Mégis már december végére több­nyire elkészül minden mun­kájával. M'retus közepéig, míg a vetések nem kezdődnek nem sok tennivalója akad. Nyáron június elejétől július közepéig, végéig ismét „mun­ka nélkül" marad. Még kevesebb a dolga Lé­vai Sándornak, mint „rizses”- nek. Körülbelül 3 ezer hold rizs termelési szerződését kell megkötnie, aztán csak a vetés, árasztás, gyomlálás és betakarítás ellenőrzése ma­rad, mert minősítéssel nem foglalkozik, az átvételt pedig o Terményforgalmi Vállalat intézi. A tsz építi a rizstele­pet, meghozatja a vetőmagot, elveti és gondozza is, hiszen már nem először csinálja. Amellett minden tsz-nek van saját agronómusa. Mit dolgo­zik hát Lévai Sándor? No igen, azért ő is kintjár a te­rületen, de Bán István szerint egy ember is el tudná látni o két reszortot, ha megfelelő jármüvet kapna. Fs a véleménye a városi pártbizottságnak is. Helyes­nek tartanák, ha a Magter­meltető Vállalat felülvizsgál­ná; vajon tényleg szükséges-e Mezőtúron két agronómust alkalmazni. Hiszen ha Bán István teszem azt a Bercsé­nyi Tsz-ben ellenőrzi az ap- rómagtermelést, miért kell ugyanoda kimenni Lévai Sán­dornak is megnézni, hogy ha­ladnak a rizsvetéssel. Előfor­dulhat, hogy a. Magtermelte­tő Vállalat többi kirendeltsé­gein sincs megfelelően ki­használva a beosztottak mun­kaideje. Több tsz-ben meg szakember-hiánnyal küzde­nek, Vajon jól van egy így? — pé — iiiiiniiHiiiiimiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii' — BOJTAR-ISKOLA nyílt a Nagykunsági Állami Gaz­daságban. A szakember után­pótlás biztosítására jelenleg hat, általános iskolát végzett fiatal sajátítja el az ősi fog­lalkozást és lép a híres kun­sági juhászok nyomdokaiba. Újabb lehetőségek sertésférőhelyek építésére A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány a háztáji gaz' daságokban történő sertéshizla­lás fokozására a tsz-eket anya­gilag is érdekeltté teszi. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek ebből eredően pénzt kapnak, a közös sertésállomány megterem­téséhez szükséges férőhelyek lé­tesítésére használhatják. A kö­zös sertésállomány kialakítása és a háztáji sertéshizjalás meg­kívánt mértékű fokozása érde­kében az Allatforgalmi Vállalat az alábbi szerződéses akciókat indította: 1960. ÉVI HÁZTÁJI SERTÉSHIZLALÁSI AKCIÓ Ennek keretében I960, február 25-től október 31-ig szerződés köthető az 1959. január 1 után alakult vagy területileg jelentő­sen megnövekedett termelőszö­vetkezetekkel. Ebben az esetben a termelőszövetkezet közremű­ködik a tagok háztáji gazdasá­gában lévő hizlalásra alkalmas sertések leszerződtetésében és segíti az Állatforgalmi Vállala­tot a szerződés lebonyolításában. A tsz a keretszerződésben köte­lezettséget vállalhat arra, hogy a tagok egyidejűleg leszerződött sertéseinek meghizlalásához ab­raktakarmányt juttat. Lehetőleg állami szabadfelvásárlási áron készpénzfizetésre, vagy a tag munkaegységelőlegének terhére. Ka a tsz csak a sertéshizlalás szerződéskötésének megszervezé­sében, ellenőrzésében és a hízók csoportos leadásában működik közre, 20—25 hízósertés egyszerre történő átadása esetén 0,50 forin­tot, 50-en felüli sertésállomány egyszerre történő átadása esetén forintot kap kilogrammonként. Ha mindezeken túl a termelő- szövetkezet a tagok sertéshizla­lásához legalább egy mázsa ab­raktakarmányt juttat sertés-da­rabonként, úgy az előbbi cso­portosításban egy. Illetőleg 1.50 forintot kap kilogrammonként. 1960. ÉVI HÁZTÁJI KOCATAR- TASI ÉS SULDONEVELÉSI AKCIÓ Az Allatforgalmi Vállalat 1960. február 25-től közös szerződést köthet a termelőszövetkezetek­kel, a tagokkal a háztáji gazda­ságban lévő koca szaporulatára és annak a tsz által történő át­vételére. A szerződés értelmében a ■ tsz kötelezettséget vállal a szerződéskötés megszervezésére, a lebonyolításban való közremű­ködésre, a kocaszaporulat átvé­telére, amelyre 1961-re szállítási határidős szerződés köthető. A termelőszövetkezet a szer­ződésben kötelezettséget váUal- hat arra is, hogy a háztáji ko­cák tartásához abraktakarmányt juttat. Az Allatforgalmi Vállalat a szövetkezeti gazdák részére kocánként 900 forint előleget biztosit. A termelőszövetkezeti tagoktól átvett süldőkért a min­denkori állami szabadfelvásárlá­si árnál 0,50 forinttal magasabb árat kell fizetni. A 30-60 kilo­gramm súlyú fehér hús-süldő kilogrammja 15,50 forintnál, a 30-60 kilogramm súlyú húsjelle- gű mangalica süldő kilogramm­Sa 14.50 forintnál alacsonyabb nem lehet. 1961. ÉVI HATÁRIDŐS SERTÉS SZÁLLÍTÁSI AKCIÓ Ennek keretében azokkal a tsz-ekkel lehet szerződést kötni, amelyekben a közös sertéshizla­lásra a lehetőség megvan, vala­mint az 1960. évi háztáji koca­tartási és süldőnevelési akcióban a tagokkal 1960. HL, illetve IV. negyedévi lejáratra kötöttek szerződést és az átveendő süldő­ket 1960-ban már nem lehet meghizlalni. 1961. ÉVI SÜLDÖKOCA HITELEZÉSI AKCIÓ Az Allatforgalmi Vállalat a szerződés alapján ivarérett sül­dőkocákat szállít a szerződőnek és azt a mindenkori állami sza­badfelvásárlási áron 90 filléres árrésen növelten adja el. A tsz-ek részére a Magyar Nemzeti Bank középlejáratú hi­telt ad, s abból a koca ellenér­tékét az Allatforgalmi Vállalat­nak megtérítik. A kocát igény­lő tsz vagy tasz tag a szerződés­ben kötelezettséget vállal arra, hogy a részére átadott kocát az átadástól számított 8 héten be­lül bebúgatja és a szaporulatból 10 hónapon belül kocánként 3 továbbtartásra alkalmas, leg­alább 40, de 60 kilogrammot meg nem haladó süldőt ad át a szerződésben kikötött szállítási hónapban. A szerződés alapján átvett sül­dőkért az Allatforgalmi Vállalat a mindenkori állami szabdfelvá- sárlási árnál 50 fillérrel többet fizet. Ezen akció keretén belül a kocák után 2 mázsa kölcsönta- karmányt igényelhet a tsz. A közösség érdeke Több tízezer dolgozó paraszt szövetkezeti gazdaként kezdte az idén a tavaszi munkát. Mindegyiknek külön- külön érdeke nemcsak doigozni, hanem a tervek teljesí­tését figyelemmel kisérni, s azt erejéből telhetőén segí­teni. Hogy ez mennyire igaz, azt bizonyítja a sok tízezer szövetkezeti ember közül néhány tiszasasi tsz tag példá­ja. Az egyik Mező István. Közös gazdaságában huszon­négy tehén gondozója. Egy ember. Amikor azonban a tervet készítették, rá is számítottak, neki is „kimérték” a ráeső részt. 1960-ban 2.500 liter tejet kell fejnie tehenen­ként. Rajta is áll vagy bukik a terv teljesítése. Érdeke jól dolgozni. jól dolgozni. HA VALAMIRE ráillik a „tarka” jelző, a Rákóczi Tsz- re nagyon. Az ezerarcú faiu különböző felfogású, tempe- ramentumu és vagyoni hely­zetű gazdái fogtak össze es önönerejükből alakítani kezdték az új életformát. A végletek szembetűnőek. De az az érdekes, hogy ezek a végletek nem éleződnek, ha­nem a közös erőfeszítésekben inkább tompulnak. A tagok jórésze középparaszt. Tiz-ti- zenöt hold föld mellett né­hány hold szőlő tartozott a kis gazdasághoz. Napszám náluk természetes és rend- jénvaló volt még a múlt év­ben is. A tsz-ben most a napszá­mosok egyenlő rangban — egjütt dolgoznak a volt kö­zépparasztokkal. S ez nem is olyan rettenetes, mint kó­lákban sokan elképzelték. — Sőt nem ritka dolog, hogy az egykori szőlősgazda dereka­san nagyobb felelősséggel munkálkodik, mint tavalyi napszámosa. Még buzdítják is az embereket. Kiss Lász­ló, a tsz elnökhelyettese a köz­ség jómódú középparasztja­ként írta alá a belépési nyi­latkozatot.' Elmondja, hogy az első héten úgy érezte, — nem bírja elviselni a válto­zást. Ma már a szíve, esze a szövetkezeté. Páratlan lel­kiismeretességgel jön, megy, intézkedik, vigyáz, hogy még egy istráng se szakadjon el. így vélekedik: „Csak egy évig úgy dolgozzon minden­ki a közösben, mint egyéni korában, Tiszasas a bőség vidéke lesz.” Nos, legtöbb középparaszt Kiss Lászlóval egyhitü. A VÉGLETEK azért egyre ritkábban ugyan, de néna összecsapnak. * Ez a miit években többször előfordult, s ehhez a szövetkezésnek semmi köze, legfeljebb any- nyi, hogy most az ilyen ösz- szecsapások a dolgok termő szetéből kifolyólag a tsz-ben történnek, miután mindenki oda tartozik. Szerdán két ember a kovács műhelyben egymásnak ugrott. A vere kedést a bor okozta, illetőleg okozta volna, de a közösség ereje meggátolta. A részeg kötekedőt hazazavarták. — Ezek a dolgok nem jellemző­ek. Annálinkább kezd az lenni a közösség újfajta em­bersége. A csökkent munkaképes­ségű embereket nem osztot­ták be brigádba, vagy mun­kacsapatba, hanem azok szá­mára külön adott a tsz terü­letet. Ott erejükből teliően munkálkodnak. így P. Mező Imre másfél hold szőlőt ka­pott és cukorrépát is vállalt. Hajdú Lajos, akit nem rég operáltak, — két hold sző­lőt kért. ök ott eldolgozgat­Legalább hatvan újítást várnak- A Járműjavító újítási hónapjáról ­Rendet a műszaki ellenőrzésben Sok a panasz az építkezé­sekre. Részben betudható ez annak, hogy a beruházó vál­lalatok műszaki ellenőrei na­gyon sokszor nem állnak hi­vatásuk magaslatán. — Vagy kiskirályoskodva oktalan ki­fogásokkal hátráltatják a munkát, vagy „nagyon jó em­ber” módjára elismernek olyan tételeket is, melyek nem illetik meg a kivitelező­ket. Sajnos, nagyon kevesen vannak olyanok, akik ponto­san elvégzik a tervek felül­vizsgálatát, ügyelnek a gazda­ságos anyagszállításra, s csak azt ismerik el, amiért meg­dolgozott a kivitelező vállalat. Ezért aztán — mikor a Be­ruházási Bank évenként fe­lülvizsgálja a költségvetési egységárakat, az anyagok szál­lítási útvonalát, a kifizetett számlákat — hatalmas össze­gek „visszahívására” kerül sor. A múlt évben a Szolnok megyei bankfiók által „vissza­hívott” összegből például egy háromemeletes, 70—80 laká­sos házat lehetne építeni. Bármilyen jól végzik is munkájukat a bankfiók revi­zorai és el'enőrei, kevesen vannak, nem tudnak minden létesítményt ellenőrizni. Ezért sürgető követelmény, hogy te­remtsünk rendet a műszaki ellenőrzésben, hiszen elsősor­ban a műszaki ellenőrök fel­adata, hogy ne engedjék hűt­lenül kezelni a népgazdaság vagyonát. Olyan embereket kellene megbízni ezzel a fel­adatkörrel mindenhol, akik­ben a kellő szaktudás felelős­ségérzettel párosul. Agócs János, a VlI/a (ko­csi) osztály lakatosa megállt az újítási iroda közepén. Kis­sé megkésve érkezett, mert Dávid József, a technológiai osztály időmérője megelőzte pár perccel. Mindketten ha­sonló célból keresték fel Sárkány Imrét, a Járműja­vító újítási előadóját. Elsőbb­ségi igényüket jelentették be újításokra. — Ez £gy, szokás nálunk, már 1948 óta, vagyis mióta minden évben megrendezzük az újítási hónapot — így Sár­kány Imre. Mert el ne fe­lejtsük, március 4-én ismét megkezdődött a Járműjaví­tóban az újítási hónap. A műhelyekben az épületek fa­lain plakátok, jelmondatok hívják fel a figyelmet a nagy eseményre. Azt is megtudtuk, hogy Drávái József, a mozdonyok csatlórúdjának marógépen való kupfuratos kimunkálá­sára nyújtotta be elsődleges újítási igényét, aki elmagya­rázta, hogy eddig fejpadon végezték a munkát, s az új eljárás a lakatosok melletti marógépen a nehéz alkatré­szek szállítását kiiktatva biz­tosítja annak elvégzését. — Az a célunk — mondot­ta Sárkány Imre újítási elő­adó —, hogy elsősorban az újítási feladattervben meg­jelölt pontokra hívjuk fel a figyelmet. A személy és te­herkocsi kerekek csapá­gyának leszerelése és az olaj összegyűjtés korszerűbbé té­tele, vagy a kerék-kovácsmű- helyi körtűz generátorgázzal való üzemeltetése szerepel a pontok között. De megtalál­juk a mérlegkéságyak csiszo­ló berendezéssel való meg­munkálásának feladatát is a régi kézierövel végzett eljá­rással szemben, ezenkívül a reszelők éleinek lemunkálá- sát balesetmentesen, korsze­rűbben. Mindez a kocsi és megmunkáló osztály munká­iét teszi majd eredményeseb-' bé. — Mik a mozdonyosztály legfőbb újítási feladatai? — A mozdonymunkáknál az illesztő síkfelület meg­munkálására a jelenlegi kézi hántolás helyett egy új kor­szerűbb, gazdaságosabb tech­nológiai eljárás kidolgozása. Továbbá korszerű javítási módok alkalmazása, a gazda­ságosság érdekében. Körül­belül 25 pontja van az újí­tási feladattervünknek. “ A 25-ből hány pont megvalósítását várják az újí­tási hónap idején? — Nyolc-tizet. Ennek ke­retében készülünk már most, az augusztus első vasárnap­ján megrendezendő vasutas napra. Hozzáfogtunk az akkor bemutatandó modellek elké­szítéséhez, s a tíz darabból hármat már megcsináltunk, három pedig április 4-ig, az újítási hónap végéig lesz kész. Hogy melyik készült el? Például darabológép idom­vasvágáshoz és egy mozdony léghuzam szabályzáshoz al­kalmazott készülék, továbbá egy olyan hosszgyalugép variáció, amire többkéses gyalufejet szereltünk. Elmondotta még Sárkány Imre. hogy az újítási hónap­ban az egyébként átlagosan benyújtott harminccal szem­ben hatvan darab újítást, vagy javaslatot várnak. Ér­demes azonban, az újítási előadó, következő szavait is feljegyezni. — Helyes lenne, ha a leg­jobb újítókat az őket megil­lető újítási díjon felül is ju­talmaznák. Mert az, hogy a szakvéleményeket időre és reálisan megadjuk — kevés. A jutalmazáson keresztül, bizonyára az idén is sikerül­ne biztosítani az elsőséget az ország nyolc járműjavító üzemi vállalata közül. Ezt a címet mint legjobb újí­tók, mint a legeredményesebb újítási mozgalom megvalósí­tói érdemeltük ki tavaly — és már jónóhányszor.;. *— bubor •** A harminc mázsás kukorica­termesztés módszereiről Szarvason csütörtökön ku­koricatermesztési ankétot rendeztek Békés, Csongrád és Szolnok megye mezőgaz­dasági szakemberei, a régi és az új termelőszövetkezetek elnökei. Több mint három­százan vitatták meg a har­minc mázsás kukorieater- mesztés módszereit. A vita­indító előadást Gonda Béla, a Földművelésügyi Miniszté­rium osztályvezetője tartotta. A tudományos kutatók, ter­melőszövetkezeti elnökök és agronómusok hozzászólásai­ból kiderült, hogy a három megye szántóföldjeinek jóré­szén elérhető a harmincmá­zsás szemeskukorica átlagter­més. Barkóczi Pál, a füzesgyar­mati Vörös Csillag Tsz elnö­ke közölte, hogy több mint ezer holddal csatlakozik a harmincmázsás kukoricater­mesztési m -galomhoz. A tanácskozáson a mező- gazdaság kiváló dolgozója jelvényt osztottak ki a leg­jobb kukoricatermelő szak­emberek között, öt járási és tíz községi tanács dolgozói pedig 56 000 Ft jutalmat ka­pott. (MTI) 1 Átnézte már? Feltétlen szerezze meg! Érdekes összehasonlító adatokat talál az alábbi könyvekben: MAGYAR STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 1959. 336 oldal. Ára műanyag kötésben 20.— Ft BUDAPEST STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 1959. 304 oldal. Ára műanyag kötésben 20.— Ft A FELSZABADULT BUDAPEST 15 ÉVE 1945—1959. 160 nagyalakú oldal. Ára díszkötésben 21.— Ft Mind a három kötetben sok színes kép és ábra szemlélteti a Központi Statisztikai Hivatal adatait Kapható minden könyvesboltban! KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KÖNYVESBOLT Budapest V., Nádor u. 8. szám. Főelárnsítók: EÖTVÖS LÓRÁND KÖNYVESBOLT Budapest, V., Kecske méti u. 2. nak s nem zavarja őket eset­leg az, hogy nem bírnak a: egészségesekkel együtt ha­ladni. A tavaszi munki egyébként szépen halad i Rákóczi tsz-ben s legutóbt a járási pártbizottság titkári ottjártakor elismerően be­szélt a tagok szorgalmáról. Ha a tervet teljesítik, jói járnak. Ha túlteljesítik, mé: jobban járnak. S most nézzül Mező István példáját. Hu­szonnégy tehenet gondoz s tsz-ben, 2500 liter a tejter­melési terv tehenenként. Me­ző István gondosabb takar­mányozással viszonylag könnyen túlteljesítheti ter­vét és növelheti a tejterme­lés átlagát 3000 literre. Eb­ben az esetben 6 ezer forint prémiumhoz jut, mivel a többlet 25 százaléka őt illeti, Érdeke tehát jól dolgozni ne­ki és a tsz valamennyi ál­lattenyésztői ének, A növénytermesztésben ha­sonló a helyzet. A túlteljesí­tést premizálják. Abban a2 esetben, ha négy hektoliter­rel túlteljesítik a brigádok a szőlő hozamát, kb. 100 liter mustot kap prémiumként mindegyik brigádtag. Nagyon is érdemes tehát minden em­bernek a terv túlteljesítésére törekedni. Arról nem is be­szélve, hogy a túlteljesítés kettős haszonnal jár, mert nemcsak a prémium, hanem a munkaegységek értéke is növekszik néhány forinttal. Ezt a Rákóczi Tsz gazdái értik és ezért dolgoznak szor­galmasan. Ifjú Diószegi Imre eddig 115 munkaegységet szerzett. Tompa Elek pár hó­nappal ezelőtt még nagyon ellene volt a közös gazdálko­dásnak, most 110 munkaegy­ség birtokosa. Sok ember ne­vét felsorolhatnánk. A tsz- ben minden ember munkájá­ra nagy szükség van, mert a terv mindenkire számít. S éppen ezért nemcsak az a fontos, hogy egy ember szor­galmas legyen, hanem az is nagyon lényeges, hogy min­denki egyformán serényked­jen, mert a kihúzók nemcsak önmagukat, társaikat is meg­károsítják. SZ. SZABÓ LÁSZLÓ erős fiatalember, Romhányi Ist­ván egészséges ember, ők még tájára sem mentek a tsz-nek, A szorgalmas tagok ezt ne tűrjék, mert Sz. Szabó László, Romhányi István és a többi dologtalan Mező Ist­vánt, ifj. Diószegi Imrét, Tompa Eleket, végsősoron a közösség minden tagját ká­rosítja, a terv túlteljesítését gátolja. Mező István tehát, ha szor­galmasan dolgozik, 6 ezer fo­rint prémiumhoz jut. Viszont a szorgalom még kevés, túr­jaival is törődnie kell, neki is ügye, hogy necsak ő, ha- aem mindenki egyformán dolgozzék. Nem elég a maga nunkájával törődni, hanem íppen a terv túlteljesítése ér­iekében másokat is serken- ;eni, segíteni s így a kettő sgyütt jelent biztos sikert. — sz p —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom