Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-06 / 56. szám

• i960, március 6 •SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 *> J C Eltűnnek a fehér foltok a kultúra és a népegészség térképéről — „Fegyvernek— ne menj oda, megvernek!” — ez a mondás járt a környéken évtizedeken át. A szellemi sötétségnek és elesettségnek ez a fészke, ahol a legszebb virtus a verekedés volt és nem volt igazi lakodalom, ahol nem folyt vér. már bele­szelídült az emberi közösség­be, s talán csak arra néznek összehúzott szemöldökkel az itteniek, aki a mondással a letűnt idők emlékeit felidé­zi. A nagy változás, amely az országban 15 év alatt vég­bement. itt Fegyverneken lát­ható igazán, bár nem épült se villamoserőmű, se kultúr- kombinát, mint sokfelé az országban. Fegyverneken az ideérkező csak azt veszi észre hogy épült egy új. nagy isko­la és egy egészségház, s hogy a 9 és félezer lakosú község lakói termelőszövetkezeti ta­gok lettek. Fegyvernek ilyen külszíne alatt azonban — ahol egyébként ma már őszinte ba­rátsággal fogadják a jószán­dékú odavetődőt — sok újat lehet látni, izgalmasan érde­keset. 360 analfabéta a lakosság 7 százaléka volt QTi tag. 98 százalék biztosított Várakozom ah orvosi ren­delőben. — Bocsánat kicsit későn ebédeltünk — mondta dr. Szendrődy Emil községi orvos. A 9 és félezer lakosú falu orvosi ellátását két körzeti orvos végzi. Szendrődy doktor ..napirendjéről” a falu egyik lakosa így beszélt: *— Nem tudok olyan későn feküdni és olyan korán kelni, hogy sötét lenne az ablaka... Ö maga így beszél a napi­rendjéről: — Reggel korán a szülő­otthonba megyek, majd fekvő betegeket látogatok. Ebéd előtt 5—6 órát töltök a ren­delőmben. Egy nap 20—30 beteg jelentkezik és 80—90 kezelés van. Az influenzás február számadata: négyszáz­tíz beteg és ezerkettőszázhar- minc kezelés. — Miért van ennyi beteg? — kérdezem. — A falu 98 százaléka biz­tosított lett — mondja. — Sokéves elhanyagolt dolgokat kell korrigálni. A parasztem­ber csak a legszükségesebb esetben ment orvoshoz. S gyakran jönnek hozzám most 10—15 éves sérvvel, gyomor­bajjal. Ezért nőtt meg az év eleje óta az orvoshoz fordu­lók száma. Szendrődy doktor ötven éves, haja már csaknem ősz, de a szíve fiatal maradt, s emberszeretete legendáshírű, Tizenkét éve van a község­ben. ezalatt többször hívták a városba dolgozni. S ha a kulturember számára csáb’tő is volt az ajánlat, a falu né- Dét szerető orvos mindig visszautasította; Nyolcszáz új ház, ötszáz motorkerékpár Hosszú lenne felsorolni mindazt, ami itt ma szebbé teszi az emberek életét. A KISZ szervezet felszabadulá­sunk ünnepére vállalta, hogy feltérképezi azokat a külső változásokat, amelyek 1945 óta végbementek Fegyyerne- ken. Tőlük kaptam a követ­kező adatokat isj .945 1960 11 78 15 30 73 3000 3 500 160 — az a szellemi felemelkedés, amely a megváltozott világ embereiben végbement. — Szendrődy doktor és a hozzá hasonló áldozatkész emberek munkája nyomán egy község gyógyul meg és lép ki a szel­lemi sötétségből. Sok a mun­ka? Igen. Áldozatokat kell hozni? De még mennyit! Az áldozatos munka nyomán azonban eltűnnek az évszáza­dos fehérfoltok a kultúra és népegészség térképéről. Ladányi Mihály De talán szóljunk előbb né­hány szót a régi községről. 1945 előtt hat földbirtokos uradalma foglalta el a határt, birtokukon 500 cseléd dolgo­zott. A községben átlag ezer­négyszáz munkanélküli lézen­gett. Tizenegy tanító végezte el az egyházi iskolában a ta­nítást. Chlumetzky tanító bá­csi így idézi pályájának ezt a szakaszát: — Egy tanteremmé kineve­zett parasztszobában százti- zennégy gyerek szorongott. Pad csak kevés volt, hazulról hoztak ülőkéket, fejőszékeket. A térdükre tették az irkát vagy a falhoz szorították, úgy írtak. Többévtizedes, avult iskoláskönyvek alapján taní­tottunk, minden útmutatás és módszertani segítség nélkül. Ma egy-egy kartárs sóhajto­zik, ha negyven gyerek van az osztályban... Olvastak-e az emberek? Nem vitték túlzásba. A nép­könyvtárban hetvenhárom könyv volt ezek között ifjú­sági regény egy sem. De na­gyon sok lakosnak nem is volt szüksége könyvre: 1945- ben háromszázhatvan volt a községbeli analfabéták száma. Hatvan újság hozta a külvi­lágból a híreket Az egészségi helyzet ennél is szomorúbb volt Mindössze Pedagógusok száma Tanterem Könyvtári könyv Motorkerékpár Analfabéta A többi adat közül érde­mes kiemelni a következő­ket: épült 800 ház, kisvasút, bölcsőde, orvosi rendelő, új iskola csaknem másfél mil­lió forintos költségen, a gye­rekek úttörőházat kaptak, — bővítették a villanyhálózatot és a művelődési házat, s az idén csaknem hetven felnőtt jár a -dolgozók általános is­kolájába. A sokmillió forintos beru­házással megszépült község­ben legalább olyan jelentős Az 51. sz. Autóközlekedési Vállalat fokozza munkáját az idén, — 152 ezer tonnával több árut szállít el, mint ta­valy. A jellemző szállítási tel­jesítmény meghaladja a 22 millió árutonnakilométert A szállítási igények növe­kedésének megfelelően bő­vült a vállalat gépparkja, <— az elmúlt félév alatt 115 ko­csit kaptak. Tíz tonna teher­bírású, billenőszerkezettel el­látott „Tátrák”, „Csepelek”, vontatók segítik a munkát. Az évi program szerint a vállalat központosítja az oxi­génszállítást a megye terüle­tén. Megszervezzük a terme­lőszövetkezetek zöldáruinak szállítását a szolnoki piacra és a fővárosba ia indítunk 1 millió 200 ezer tonna ^ as idén as 51• ss. caj a nevetőket. Bakot — mint akit megcsíptek — fel­ugrott — Ne mocskolódjatók, tu istent a fajtátokba. T/ égeszakadt mindennek. r De úgy felvillany oződ- tak a munkások, hogy szinte jókedvvel bújtak a törek- tyukba, másztak a kazalra, fogták a rudat Bakos villát kerített, délutánra a kazalra jutott ő is. Búgott a nagy gép, nyögdécselve emésztette a súlyos kévéket. Hullt az emberek szótlan verejtéke majdminden szalmaszálra. A dob mellett egyszeresek el­váltotta magát Laki Jóska, a kévevágó: — Ahun szalad a Kisszok­nya! Fogják meg, hej. Julis kocogott a dűlőúton, ahogy meggémberedett görbe lábait noszogatni tudta még. Zihálva, fújtatva érkezett meg, s a fűzfából font kosár­ból csepegő leves is elárulta, szaladt ez a szegény asszony hazától idáig. Bakos belevágta a villát a hozzá lenközelebb eső kévé­be. Ott volt a létra is nekitá­masztva a kazal farának, de arra ügyet sem vetett, nagy lendülettel ugorva dobta le magát a földre. Akkorra Ju­lis már törölgette a lábasról egy csutak szalmával a kilö- työgtetett levest. Pillanatra megállt a munka. — Most adják Bakosnak a pampuskát. ' — Most meg a kefét adják be neki. Aki hallotta, felvidultan röhörészett. Bakot is meghal­lotta. Az éhség, meg a rajta­csattanó csúfolódás egyszerre nekirontott agyánajc. Nagyot lépett, felemelte a kezét és teljes erővel akkora pofont vágott felesége arcá­ba. hogy az szótlanul tánto■> rodott a kerítésnek. Bakos már rajta is. Csontos öklével csépelte, püfölte az asszonyt, mint a gép. Az meg jajgatott, sivalkodott, ahogy a torkán kifért A gépész ijedten ugrott fel a hűvösről, ahová leheveredett. Levette a gázt a Hoff erről, mert a szíj maid szétrázta az üresen forgó do­bot A csuda tudja mi tör­tént az emberekkel, de jóle­ső érzéssel szemlélték az asz- szonyverést. Egésznapi inge­rültségük, a hajnal óta tartó állati iram tán most ütközött ki rajtuk és megnyugtatőlag hatott az óbégató szerencsét­len kis asszony. Bakos nekidühödten, féke- vesztve abriktolta a már las­san eszméletlen Julist. A munka leállt teljesen, az em­berek a kíváncsiság gyönyö­rével körbevették a civódó házaspárt. A sikongatásokra előkerült a gazda is. Ott állt a rongyosok között simára borotvált puhány, zsíros arc­cal, amelyen kiültök az élve­zőt rózsái. *— Adjad neki nem törik csontja — kacagott idegenes, kifinomult, csöppet sem hör­gő, inkább disztingvált csik­landozó hahotával. A perc töredékének műve lehetett, míg a gazdanevetés az emberek fejéből a szivükig hatott. A kárörvendés különb­sége hirtelen hideg zuhany­ként dermesztette meg őket. Mert az más, hogy ők maguk között mint szekálják egy­mást, de fajtánkivüll ne de­rüljön az 6 szerencsétlenségü­kön. Cáttér Jani vetette rá ma­gát elsőnek Bakosra. — Észen légy, te. Ketten fogták le a tomboló Bakost. A bandagazda elordította magát: — Törekesek, ponyecra, hu­zalosok kazalraI Szinte hangtalanul mind elhordta magát. A némult csendben jól hallatszott ahogy Pálkovics remegő felindult- sággal bódult rá a gazdára. — Maga se tátsa itt a szá­ját, elmenjen dolgára. Hirtelen borulás sötétítette el a napot. Valahonnan forgó­szél támadt, megzizzent a fák levele, mindenki tudta, vihar közeledik. Ti e az emberek mintha tudtára ébredtek volna valaminek, mogorva komó- tossággal jártak-keltek. szinte várták: csak derékba kapná a zápor a kazlat. ü7 Pártoktatásunk tapasztalatai Az 1959-60. pártokta­tási év fő feladatait a Po­litikai Bizottság határozata szabja meg. A határozat cé­lul tűzte elénk a párttagság elméleti felkészültségének fo­kozását és előtérbe helyezte pártoktatásunkban az elmé­leti színvonal emelését. Pártalapszervezeteink ered­ményes előkészítő munkájuk során biztosították közel há­romezer ember bevonását a szervezett pártoktatásba. A propagandisták jó felkészü­lésének, valamint a párt- alapszervezetek oktatással való fokozottabb törődésének eredményeként a megjelenési arány jobb, mint tavaly volt. Nagyobb hiba e téren csak néhány helyen, például a földművesszövetkezetnél, a ruházati ktsz-nél és az EM. I. főépítésvezetőségénél van. Biztató, hogy a városban a párttagság közel fele részt- vesz pártoktatásban. Azt is meg kell említeni, hogy az összes hallgatók 41 százaléka jelenlegi foglalkozását te­kintve, munkás. Oktatásunk hibája viszont, hogy a mun­kások elméleti képzése évről évre keveset halad előre. Sok Nyolc új sütőüzem epul Az idén tovább korszerű­sítik a sütőüzemeket és nyolc új sütőüzemet építenek az országban. Uj gépek egész sorának üzembeállításával javítják a sütőipar műszaki színvonalát. Kap az ipar többek között 153 lisztszitáló berendezést, negyvenhét dagasztógépet, — 173 dagasztócsészét, negyven kenyértészta gömbölyítő gé­pet, hefvenhat kiflisodró gé­pet, üzembehelyeznek hu­szonnégy új kemencét. (MTI). árút szállít AKÖV nagy ob szállítmányokat. A községekben a lovaskocsik helyett fokozatosan 2 tonnás tehertaxikat állítunk be. Szol­nokon megszervezzük a tüze­lőanyagszállítást. — Ugyanitt fuvarvállaló irodát léte­sít vállalatunk. A megrende­lések alapján a tüzelőanyagot mázsánként 3 60 forintért szállítjuk házhoz. A teherautókon való szál­lításnál súlyponti feladatunk az ömlesztett anyagok gépi utón történő rakodásának megszervezése; A teljesít­mény fokozására 730 ezer fo­rintért szerzünk be gépeket. — Az előzetes kalkuláció szerint a gépkocsik egy tonna súlyra jutó rakodási ideje 6 percről -1 percre csök­kenthető a gépesítéssel. A rakodó gépek vontathatok, rövid idő alatt bárhol üzetn- behelyezhetők; Személyszállítási feladata­ink is nagyok. Az idén 11 millió utast kell szállítanunk. Uj autóbuszokat és gépko­csikat kapunk ehhez a követ­kező hónapokban. Vállalatunk meghosszabbít­ja a távolsági járatok útvo­nalát, — a Tiszaroff—Kisúj­szállás vonalát Dévaványáig, a nyáron meg a gyöngyösi járatot Parádfürdőig. A Ti­sza Cipőgyár munkásai érde­kében Törökszentmiklós — Martfű vonalon is üzemelte­tünk egy járatot Uj vonal lesz Tiszakécske — Vezseny — Szolnok és Jászkaraj enő — Szolnok között Járatkiegészí­tést kap a Tisza püspöki — Szolnoki vonal Szolnokon a Fehérjefeldolgozóig indul új járat, kiegészítést cap a Szabadság-tér — Cukorgyár — Vegyiművek vonal. Csúcsforgalmi időben jó volna, ha a lovaskocsikat és a vontatókat a mellékutcák­ban közlekedtetnék s helyes lenne a József Attila úton a kerékpárok visszaállítása is. Bartók Miklós 51. ML AKOV tanul alapfokon, annak elle­nére, hogy jónéhányuk maga­sabb szinten is helytállna. Erre figyelnünk kell majd a következő pártoktatási év előkészítésénél. Az oktatás jelenlegi rendszere jó. Megfelelő • a párttagság egyre növekvő ideológiai továbbképzési igé­nyeinek is. A hallgatók egy- része azonban nem igényes. Eléggé jelentős számban van­nak, akik nem képzettségük­nek, képességüknek megfele­lő, hanem alacsonyabb okta­tási formákban tanulnak. Formailag igazolják ugyan, hogy párttagságukkal járó képzési kötelességüknek ele­get tesznek, a gyakorlatban mégis lebecsülik az ideológiai továbbképzést. Ez a tapasz­talat nem mai keletű, s le­küzdése szívós munkát kíván alapszervezeteinktőL Nem si­került maradéktalanul meg­valósítani a műszaki káde­rek bevonását sem a pártok­tatásba, sem hallgatóként, sem propagandistákként. En­nek egyik oka a szakmai to­vábbképzés egyoldali^ előtér­be helyezése. Részletesebben az Időszerű kérdések tanfolyamán örven­detes: sok olyan hallgató van aki először vesz részt pártok­tatásban. Az előző évinél — nagyrészt pártonkívüli — jobb, élénkebb az érdeklődés. A hiba, hogy jobban az elő­adásokra támaszkodnak, nem a tananyag mély, alapos ta­nulmányozására, feldolgozá­sára. Az MSZMP irányelveit a népgazdaság ötéves tervé­ről alaposan feldolgozták. Ez elősegítette a VII. kongresz- szusra való felkészülést és anyagának megértését. Vilá­gossá tett sok olyan kérdést a hallgatók előtt, mint pél­dául a munka termelékeny­sége, a munkaverseny, a tsz- ek megszilárdítása, tartalma, fontossága stb. E kérdések esetenként a hallgatók által már régeb­ben vitatott problémák vol­tak és ezért váltottak ki nagy aktivitást, másrészt a társa­dalmunkban zajló események iránti érdeklődést tükrözték. Törekedni kell a tanfolya­mokon, hogy az üzem, a tsz, a hivatalok és intézmények előtt álló közvetlen feladato­kat még jobban összekap­csolják a tanultakkal. A Pá­lyafenntartásnál, IV. körzet­ben, Gyógyszertár Vállalat­nál, az Építőipari Vállalat­nál és ff tsz-ekben az elmúlt évhez viszonyítva sokat ja­vult a munka e tekintetben. A marxizmus-leninizmus L évfolyamán magasabb alap- képzettségű hallgatók tanul­nak. Ennek ellenére a kívánt színvonalat nem tudtuk biz­tosítani. A foglalkozásokon csak óvatosan bocsátkoznak a hallgatók elméleti fejtege­tésekbe. Vitatott kérdés volt például a lét és tudat fogal­ma, a társadalom fejlődésé­nek törvényei, osztályharc je­lenlegi állapota stb. A marxizmus-leninizmus II. évfolyamán a hallgatók komoly vitakészségről tesz­nek tanúságot. Elfogadható az irodalom feldolgozása, ke­vés a hiányzás a foglalkozá­sokról, ami a hallgatók gon­dosabb kiválogatására utal. Az elvtársak a felmerülő kérdéseket nyilt, őszinte vi­ták során tisztázzák. Az elmúlt évhez vi­szonyítva a szakosított tan­folyamainkon tapasztalható a legnagyobb fejlődés. Ez aí hallgatók gondos kiválogatá­sának és a foglalkozás sze­rinti konferenciák kialakítá­sának köszönhető. E mód­szer elősegítette a színvonal egyenletességét, a nyílt, őszin­te légkört. A tanulmányi színvonal elfogadható, a legszembetű­nőbb hiányosság itt a mun­kások és a műszakiak ala­csony száma. A munkások és műszakiak bevonására legkö­zelebb alapos körültekintés­sel kell készülnünk. Javul a KISZ oktatás szer­vezettsége, tartalma. Segítet­ték ezt a pártalapszervezetek is. A fiatalok oktatását — néhány kivételével — a párt­oktatás szerves részének te­kintették. — Gondoskodtak KISZ propagandisták beállí­tásáról. Jelenleg a KISZ politikai körökön 349, — világtérképe előtti körön 212 fiatal tanul. Az Ifjúsági Akadémia elő­adásait rendszeresen 300— 350-en látogatják. Eredmé­nyesek a középiskolákban a „Kilián” próbák is. Most az alapszervezetek és a propagandisták azért tesz­nek erőfeszítéseket, hogy mi­nél eredményesebben dolgoz­zák fel az MSZMP VII. kon­gresszusának anyagát, 8 nem utolsósorban azért, hogy az elméleti színvonal fokozására való törekvések mellett a je­lenlegi létszámmal fejezzük be a pártoktatási évet Sándor László MSZMP városi bizottság». Szolnoki Épületelemgyár Ulan-Batorban A Mongol Népköztársaság fővárosában, Ulan-Batorban rövidesen megkezdődik egy hatalmas épületelemgyártó kombinát építése, amelynek műszaki terveit Moszkvában már kidolgozták. A gyár biz­tosítja a mongol fővárosban tervbevett széleskörű lakás­építés! program végrehajtá­sát. A nőmozgalom tevékeny részesei >;s | 8W* kadar aoostonné a szolnoki Rákóczi úti iskola pedagógusa 24 éve fáradha­tatlanul végzi oktató, nevelő munkáját. Mindemellett jut ideje és ereje segíteni a nő* mozK almai. BACSA ÁNTALNfi a KPVDSZ irodavezetője. Ti éve segíti az asszonyok nevi lését, a nőmozgalom feledi tgjnak megoldásét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom