Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-06 / 56. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. március 0. EGY EREDMÉNYEKBEN GAZDAG ÉV MÉRLEGE Egy eredményekben gaz­dag termelési év mérlegét készítették él a Megyei Ta­nács VB Mezőgazdasági Osz­tályán. összesítették a ter­melőszövetkezetek 1959. évi zárszámadását. A múlt évben a megye 7 városa és 72 községe terme­lőszövetkezeti várossá, illet­ve községgé alakult át, s ez­zel a megye mezőgazdaságá­nak szocialista átszervezése befejeződött. Az érvényben lévő rendeletek alapján zárszámadást készített 201 termelőszöretkezet az új termelőszövetkezetek közül pedig vagyonmérleget készített 116 tsz. A zárszá­madás szervezeti lebonyolí­tása ütemterv szerint és zök­kenő nélkül történt. Az előző évi. vagyis az 1958. november 1-i állapottól 1959. december 31-ig a ter­melőszövetkezetek összes föld­területe 360.237 kh. földdel szaporodott, a tagok száma pedig 49.885-el. Ezzel a vál­tozással. illetve növekedéssel alakult át megyénk termelő­szövetkezeti megyévé. 1959. évben a termelőszö­vetkezetek gazdálkodásában további jelentős javulás ta­pasztalható. A hitetlenkedök és kétkedők a fejlesztés ideje alatt arról beszéltek, hogy csökkenni fog a gazdálkodás színvonala, valamin* csök­kennek a hozamok is. Nem lett igazuk, pontosan ellen­kezője történt. Az átszerve­zéssel egyidőben javult a gaz­dálkodás javulását a követ vekedtek a hozamok. A gaz­dálkodási javulását a követ­kező számadatok bizonyítják: Az állami . és szövetkezeti szerveknek a tsz-ek 1958. nov. 1-től 1959. dec. 1-ig 409,7 millió Ft értékű árut értékesítettek a pénzbevéte­lük növelésére. A tervezett áruértékesítés erre az idő­szakra 358,6 millió Ft volt. Az áruértékesítés teljesítése, illetve túlteljesítése után a termelőszövetkezetek 19,4 millió forint kedvezményt kaptak az államtól. Ez mun­kaegységenként közel 1,50 Ft-ot jelentett. A termelőszövetkezetek vagyoni helyzete GAZDÁLKODÁSI EREDMÉNY. 1 kh. redukált szántóterületre jutó gazdálkodási eredmény 1959-ben 1.843,“— Ft 1 kh. ossz. területre jutó gazdái-* kodási eredmény 1959-ben 1,678.—“ Ft 1 kh. szántóterületre jntó gaz-* dálkodási eredmény 1959-ben 2.117.— Ft 1 rendszeresen dolgozó tagra ju­tó gazdálkodási eredmény 1959-ben 17.571.— Ft A zárszámadást készítő 201 termelőszövetkezet 1959. évi halmozatlan bruttó termelési értéke 949.6 millió Ft volt, ebből az új és a területileg megnövekedett termelőszö­vetkezeteké 675.8 millió Ft. a régi tsz-eké 273.8 millió Ft Növénytermesztés vonalán a vetésszerkezet alakulása je­lentősen javult. Jónak lehet értékelni, hogy a takarmány­termő terület tovább növe­kedett úgy, hogy az össz. szántóterületnek 47 százalé­kán közös takarmánytermesz­tés folyik. Javítani való van még a kukorica vetésterüle ténél, mely lényegesen nem növekedett az elmúlt évekhez képest. A silókukorica vetés- területe viszont megsokszoro­zódott. Az 1958. évi 1300 kh- al szemben, a múlt évben 10.260 kh fővetésű silókuko­rica került elvetésre. Lényeges emelkedés mu­tatkozik az elmúlt évekhez képest a terméshozamok ala­kulásánál is. FŐBB NÖVÉNYEK TERMÉSHOZAMÁNAK ALAKULÁ­SA (q-ban) Megnevezés; Mg. tsz. Mg. tsz. Egyéni 1958 1959 1959 Búza 8.4 11.0 8.8 Őszi árpa 10.3 15.6 11.4 Tavaszi árpa 8.0 11.9 10.4 Zab 6.0 8.8 88 Kukorica 12.2 16.5 16.5 Burgonya 42.8 58.6 56.5 Cukorrépa 104.4 131.8 122.9 Rizs 14.2 10.5 12.4 A- számok bizonyítják, hogy jelentős a termelőszövetke­zetek terméshozamának ala­kulása. Természetesen ehhez hozzájárult, hogy a talajerő­visszapótlásánál is növekedés van. Míg 1956-ban 49 kg., — 1957-ben 29 kg. volt az 1 kh. szántóterületre jutó műtrá­gya megyei átlagban, 1959- ben az évvégi terűiéit alap­ján. melyen közös termelés volt, 131 kg. jutott. A szervestrágya felhaszná­lása nem növekedett. 1959- ben a szántóterületnek 12 százaléka kapott szervestrá­gyát, átlag 140 q-át, amely nem mondható jónak. A kí­vánalom az lenne, hogy leg­alább a szántó 20 százaléka részesüljön szervestrágyázás­ban. Sok olyan lehetőség van, melyet nem használnak ki a termelőszövetkezetek. így p1. a háztáji gazdálkodásban lé­vő trágya kihordása. A gon­datlan kezelés miatt is nagy az értékcsökkenés. Megyénkben igen fontos a talajjavítás. Az elmúlt gaz­dasági évben olyan mérték­ben végezték ezt a munkát, mint még soha 1959-ben a terület 9.620 kh. volt, ebből meszezés 4.332 kh.. a digózás 5.288 kh. A talajjavítás évről, évre nagyobb tért hódit. Állattenyésztés Állattenyésztés terén Is je­lentős fejlődés van, mind a mennyiségi, mind minőség terén. Azonban a 100 kh-ra jutó létszám* csökkent. A visszaesés azért követke­zett be, mert a tagok által bevitt állatlétszám nem volt arányban a terület növekedé­sével. Ezen a téren még sok a tennivaló. Szinte kivétel nélkül minden tsz-nél növel­ni kell az állatsűrűséget. Az állattenyésztéssel kap­csolatos főbb mutatók szin­tén a növekedést mutatják. A szaporulati tervek teljesíté­sénél borjúból 120 4, malac* ból 106.1, bárányból 99.1 szá­zalék a teljesítés. A zárszámadási összesítő részletesén taglalja -z állat- állomány alakulását. Az álla­ti termékhozam terv teljesí­tése: tehéntejből 103%, gyap­júból 102 százalék, tojásból 119 százalék. f Árutermelés FŐBB TERMÉNYEK FELHASZNÁLÁSÁNAK ALAKULÁSA (q-ban) A termelőszövetkezetek kö­zös vagyona a következőkép­pen alakult: 1957-ben a beru­házott vagyon 438 millió fo­rint volt, 1959-ben 876 millió. A forgó vagy on 1957-ben 246 millió forint volt, 1959-ben 420 millió forint A közös va­gyonból 1 kh-ra 1957-ben 3348 Ft, 1959-ben 3871 Ft Az egy tagra jutó vagyon 1957­1 kh összterületre jutó tiszt»“ vagyon ................................­1 kh szántóra jutó tisztava­gyon ...............................................— 1 tagra jutó tisztavagyon...„, A fel nem osztható szövet­kezeti alap 1953-ban 1 kh-ra 263 Ft volt, 1959-ben 857 Ft. Számos adatot találunk még a forgóeszköz termelési alap, bankhitel, egyéb kötelezett­ségek, a szociális és kulturá­lis alap alakulására. Külön fejezetet képez a termelőszövetkezetek pénz- és hitelgazdálkodása. A pénzügyi fegyelem terén az előző évhez képest lényeges javulás van, azonban még mindig sok a kívánnivaló ezen a téren. Ez a fejezet tar­ben 36 697 Ft, 1859-be» 36 489 forint. A beruházott vagyon 1953- ban kh-ként 1009 Ft, 1959- ben 2617 Ft A 201 zárszám­adást készítő termelőszövet­kezetnél 1958. évhez viszo­nyítva az ingatlanok értéke 241 millió forinttal növeke­dett Szép növekedést mutat a tisztavagyon alakulása is. Ft Ft Ft na bh na 1 077 1166 1 391 1 411 1 528 1 575 11 812 13 015 13 113 talmazza a 3004/1/1959. sz. korm. hat. alapján nyújtott kedvezményeket A határozat alapján szö­vetkezeti gazdaságaink 122 272 000 Ft kedvezményt kaptak. Munkaegységenként az összes munkaegységhez vi­szonyítva 9,03 forint esik a kedvezményből. Ebben az évben az érvényben lévő 3004/2-es korm. határozat, főleg az állóeszközök növelé­sére ösztönöz, tehát a tsz-ek a jobb gazdálkodással érjék el a magasabb jövedelmet A szövetkezeti tagok jövedelmének alakulása A zárszámadási összesítő­ből kitűnik, hogy általában minden közös gazdaságban megelégedéssel zárták az évet Különösen jó eredmé­nyeket értek el azokon a he­lyeken, ahol jó volt a veze­tés, a munkaszervezés, a munkafegyelem. Kimagasló eredményeket értek el a me- zőhéki Táncsics Tsz-nél, ahol egy munkaegység értéke 40,19 Ft, a jászteleki Tolbu- chin Tsz-nél 44 Ft, a nagy- iváni Vörös Hajnal Tsz-nél 47,48 Ft, a jászágói Rákóczi Tsz-nél 55,72 Ft, a pusztamo­nostori Búzakalász Tsz-nél 41,34 Ft, a tiszaderzsi Ujba- rázda Tsz-nél 43,57 Ft, a mezőtúri Űj Élet Tsz-nél 34,76 Ft és még lehetne így sorolni számos termelőszö­vetkezetet A tagoknak kiosztott összes részesedés értéke 362,5 millió forint. A közös jövedelmen kívül jelentős az a mennyi­ség is, mely a háztáji gazda­ságokból származik. Jelenleg a termelőszövetkezeti tagok tulajdonába 19 995 szarvas- marha, 87 836 sertés, 7307 juh van. Minden család megkap­ta a háztáji földet és megyei átlagban a háztáji gazdaság­ból származó jövedelem 3— 5000 Ft-ot tett ki évente csa­ládonként. * Földjáradékként a tagok 13 680 000 Ft-ot kaptak. Vala­mennyi termelőszövetkezet — ahol bevitt föld van — fize­tett földjáradékot. A földjá­radék összege egy aranyko­ronára, megyei átlagban 7,28 Ft-ot tesz tó. Prémiumként kaptak a tagok terményben 1 699 000 Ft-ot, állatból 39 000 Ft-ot, pénzben 313 000 Ft-ot, összesen 2 051 000 Ft-ot kap­tak. Az új tsz-ek vagyonmérlege azt bizonyítja, hogy a 116 termelőszövetkezetnél az ál­lóeszközök értéke 101 988 000 Ft. Ebből az ingatlanok ér­téke 33 414 000 Ft, a gépek, berendezések, felszereljek, járművek értéke 19 292 000 Ft, a folyamatban lévő épít­kezések, beruházások 18 mil­lió 827 000 Ft, igás- és te­nyészállatok értéke 23 837 000 Ft. Különösen figyelemre­méltó, hogy az állóeszköz ér­tékből a saját forrás megha­ladja a 22 milliót. Ebből meg­állapítható, hogy a bevitt ál­lóeszközökből a szövetkezeti alap hozzájárulás az előírt 20 százalék felett van. Tehát az alapszabály idevonatkozó pontját betartották az új tsz- ek. Az állóeszközértéken kí­vül még rendelkeznek 54 mil­lió 040 000 Ft értékű forgó­eszközzel, ebből a termények, termékek, takarmányok érté­ke 16 541 000 Ft, a mezei lel­tár pedig 23 572 000 Ft. A for-, góeszközből saját forrás 7 millió 500 000 Ft. A zárszámadási adatok bi­zonyítják, hogy Szolnok me­gye termelőszövetkezetei az átszervezés és fejlesztés mel­lett az elmúlt évben eredmé­nyesen gazdálkodtak. Napról-napra MUNKÁBAN A TOR ÖKSZENTMIKLÓSi GÉPÁLLOMÁS TRAKTOROSAI Március első napjai kelle­mes tavaszi idővel köszöntöt­tek be a törökszentmiklósi járásban is. A gépállomás traktorosai gondosan kijaví­tott erő- és munkagépeikkel kivonultak a brigádszállások- ra és megkezdték szerződés­ben vállalt kötelezettségük teljesítését. Tizenkilenc lánc­talpas és 36 belorusz traktor — három híján — megkezdte a szántást és teljes erővel végzi a talajelőkészítést a kö­zös gazdaságok földjén. A traktorosok tudják: ebben az esztendőben már 25 terme­lőszövetkezet munkáját kell segíteniük úgy. hogy azok maximális terményeredmé­nyeket érjenek eL Ezért a kapások, elsősorban a kukori­ca alá jóminőségű talajt ké­szítenek és alkalmassá teszik gépi növényápolásra is. A gépállomás dolgozóinak első napokban végzett munkája biztosítékot ad arra, hogy évi feladataikat sikerrel teljesít­sék. MEGKEZDŐDTEK AZ ÉPÍTKEZÉSEK — SAJÁT ERŐBŐL 231 EZER JÓSZÁG RÉSZÉRE KÉSZÜL FÉRŐHELY A tavasz közeledtével egyre jobban élénkül a termelő­szövetkezetek majorjainak és tanyaközpontjainak környé­ke. A közös gazdaságok zö­mében megkezdődtek az épít­kezések, hogy mielőbb tető alá hozzák a várható szaporu­lat részére szükséges férőhe­lyeket. A 100 millió forintos állami támogatás mellett az idén sajáterőből is nagysza­bású építkezéseket hajtanak végre. Az olcsó, helyileg ki­vitelezhető épületekben több mint 231 ezer jószágot helyez­nek eL A nagykunsági termelőszö­vetkezeti városok: Turkeve. Karcag, Kisújszállás és Mező­túr közös gazdaságai az idén jelentősen emelik az aprójó- szágtenyésztés színvonalát Az állami segítség és a helyi lehetőség > felhasználásával több mint 70 ezer szárnyas­jószág elhelyezését biztosít­ják. A múlt év tavaszán ala­kult fiatal termelőszövetkeze­ti községekben is nagyarányú építkezéseket hajtanak végre. A jászberényi járásban a ki- szesek segítségével láttak munkához a tsz-ek tagjai. A jánoshidai Dimitrov Tsz-ben két tanya bontási anyagából egy 25 férőhelyes sertésfiaz- tatót és ezer férőhelyes csibe­nevelőt építenek március vé­géig. A törökszentmiklósi já­rás községeiben is megkezdő­dött a munka. Tiszatenyőn. Tiszabőn, örményesen és Fegyverneken szállítják az építőanyagokat és átalakítják a tanyákat sertésólakká éa csibenevelőkké. RIZSSZALMÁBÓL OLCSÓ BAROMFIÓL A mezőtúri Űj Remény­ség Termelőszövetkezetben értékes módszert alkalmaz­nak a baromfiólak építésénél. A közös gazdaság által ter­melt rizs eddig kevésbé hasz­nált szalmájából építenek fel egy ezer férőhelyes baromfi- ólat. A rizsszalmát bálákba kötik és azokból két méter magasságú oldalfalat képez­nek ki. A bálákat cirokszár­ral vonják be, amelyet nagy­szerűen lehet tapasztani. Ez­zel a megoldással tiszta, fer­tőtleníthető egészséges ólat építenek. Számításunk szerint a rizsszalmából készült ezer férőhelyes baromfiól mind­össze 25 ezer forintba kerül, szemben a téglából és cse­réptetővel készülő 60 ezer fo­rintos baromfióllaL A mező­túri Űj Reménység Tsz hasz­nos kezdeményezését a Nagy­kunság több más szövetkezeti gazdaságában is alkalmazzák. CJ SZÓLÓK ÉS GYÜMÖLCSÖSÖK Á JÁSZSÁGBAN ÉS A TISZA MENTÉN Tizenegy újtipusű rádiót, több lemezjátszós rádiót hoznak forgalomba az idén Az Orion Rádiógyár, a Te­lefongyár és a Székesfehér­vári Villamossági-, Televízió és Rádió Készülékek Gyára ebben az évben 18 féle rádió­készülékét ad a kereskede­lemnek. Ezek között 11 új lesz. Újdonság az Orion AR. 612 tipusu nyomtatott áram­körös. négy hangszórós ké­szüléke, a székesfehérvári I üzem R. 926-os 3 plusz 1-es, szuperrendszarű körzetvevő­je, s ennek ultrarövidhullá­mú, valamint lemezjátszős változata. Az Orion és a Te­lefongyár kooperációjával ké­szül az AR 412-es rádió le­mezjátszós és magnetofonos tipusa. összesen 102.000 rá­diót készít a belkereskede­lemnek a három üzem. (MTI). Megyénk termelőszövet­kezetei minden évben növelik a szőlő és gyümölcstermő te­rületek nagyságát. Az elmúlt gazdasági esztendőben csak­nem 21 ezer holdról takarí­tották be a termést, amely­nek jövedelméből több mint 12 millió forinttal növelték a közös vagyont. Az ősz fo­lyamán újabb, nagyarányú telepítéseket hajtottak végre. Elsősorban a jászsági és a tiszamenti homokot haszno­sítják, amely kiválóan alkal­mas a szőlő és gyümölcskul­túrák meghonosítására. A fegyvernek! Űttörő Tsz gazdái közel 50 holdon rak­ták le a gyümölcstermesztés alapjait és ezt a következő években tovább növelik. A jászszentandrási Haladás éa a jászapáti Zöld Mező Tsz-ek az ősz folyamán 15—15 hold földön ültették el a csemeté­ket. A közös gazdaságok ösz- szesen több mint 350 holdon létesítettek új telepet, most tavasszal pedig még újabb 180 holdon szándékoznak meghonosítani ezt a jól jöve­delmező üzemágat. A terme­lőszövetkezetek felkészültek a szőlőtelepítésekre is. Eddig közel 100 hold nagyságú te­rületre rendeltek vesszőt a legnemesebb fajtákbóL Az új termelőszövetkezetek terveik alapján szintén többszáz hold szőlőt éa gyümölcsöst telepítenek. A TAVALYINAK CSAKNEM HÁROMSZOROSÁT. 120 EZER SERTÉS HIZLALÁSÁT TERVEZIK MEGYÉNK TERMELŐSZÖVETKEZETEI Megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezetei a múlt évi mennyiségnek csaknem háromszorosát, több mint 120 ezer sertés hizlalását hatá­rozták eL A közössel párhu­zamosan a tsz tagok a háztá­ji gazdaságok terméséből 80 ezer hízottjószággal segítik az ország ellátását — Most folynak a szerződéskötések a felvásárló szervekkel, a leg- frisebb adatok szerint eddig már 81 ezer sertés szállítá­sára kötelezték magukat a termelőszövetkezetek. A kö­zös gazdaságok zömében fel­ismerték a sertéshizlalás jö­vedelmezőségét és a népgaz­daság érdekeit szem előtt tartva jelentősen emelik a száz hold szántóra eső hús­termelést.' A fegyvernek! Űt­törő Tsz gazdái úgy döntöt­tek, hogy minden 100 hold szántó után 60 hízottjószágot értékesítenek az államnak, A túrkevei Vörös Csillag Tsz- ben 3815, a karcagi Lenin­ben 2 ezer, a kunszentmárto­ni Zalka Máté Tsz-ben pedig 1500 jószágot hizlalnak meg az idén. — MÁRCIUS KÖZEPÉRE elkészül az abádszalóki Le­nin Tsz 16 ezer férőhelyes csi­benevelője. Az épületet saját beruházásból létesítik. Ha­sonló csibenevelőt épít az új- szászi Szabadság Tsz is. — JELENTKEZETT az IBUSZ Utasbál második díjának nyertese. Dávid Pé- temé jászberényi lakos 2 hetes üdülésen vesz részt Jósvafön. A harmadik díjat — háromnapos autóbusz-ki­rándulást — Juhai Erzsébet nyerte, a szolnoki Terménv- forgalmi Vállalat könyvelője. — HARMINC ORSZÁGBA exportálják a Tisza Cipőgyár készítményeit az idén. A martfűi cipőgyár első negyed­évi termelésének mintegy harminc százalékát kötötték le a külföldi megrendelők. Megnevezés: Kenyér- Takarmány Kukorica Burgonya Biza gabona gabona Értékesítés 325 397 91931 27 217 14 783 121 204 Alapokra 201 054 313 989 357 206 10 369 7 808 Tagoknak 393 077 152 745 104 541 20 260 13 542 ttMaeseni 919 528 558 665 488 964 45 412 142 554

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom