Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-06 / 56. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. március 6, IDŐK PRÓBÁJA Immár hetek óta állna í a nemzetközi sajtó és közvélemény érdeklődésének középpontjában Hruscsov ázsiai országokban folytatott tárgyalásai. A szovjet kormányfőt Indonéziától Afganisztánig, Burmától Indiáig minden országban forró lelkesedéssel, mint a népek barátját, a szovjet békepolitika képviselőjét fogadták, akinek beszédei a békés együttélés tiszta szándékát, az emberiségnek a háború rémétől való megszabadulása szükségességét hangsúlyozták. A béke biztosítása Ez a törekvés kapott hatalmas visszhangot Hruscsov ázsiai körútja során. „Nem volt és nincs olyan nézeteltérés, amely beárnyékolhatná baráti kapcsolatainkat — mondotta Hruscsov Kabulban — országaink államformája és társadalmi rendszere különbözik egymástól, ez azonban nem akadályozza meg, hogy jó szomszédok és őszinte barátok legyünk. A szovjet-afgán viszony a békés együttélés és a különböző társadalmi és politikai rendszerű lállamok együttműködésének meggyőző példáját szolgáltatja, igen jó lenne, ha más országok is követnék ezt a példát." A szovjet kormányfőnek Neh- ruval, Sukamoval, Davud- dal, Nevinnel folytatott tárgyalásai során közös állás- foglalás alakult ki a legfontosabb kérdésekben, ami a közelgő csúcsértekezlet szempontjából is jelentős, hiszen ezen az úton került először szóba, hogy a csúcsértekezletet követő találkozón az ázsiai és afrikai országok is résztvehessenek s közös erőfeszítéssel segítsenek a legfontosabb nemzetközi problémák megoldásában. A baráti segítség mely a Szovjetunió külpolitikáját jellemzi, ugyancs )k jelentős tartalmat nyer a Szovjetunió és az ázsiai népek kapcsolataiban. Ennek az önzetlen baráti segítség- nyújtásnak valóságát minden meglátogatott országban létesítmények sora hirdeti a Bi- Iai Vasművektől a Kabuü Aszfaltgyárig és az Indonéziában szovjet segítséggel épült nagy ipari vállalatokig. A Szovjetunió segítsége önzetflen, feltételnélküli, <— nem jár nyomában sem támaszpontok építése, sem gazdasági behatolás és kizsákmányolás, mint a tőkés országok kölcsönei nyomán. — Egyetlen célja van: megszűri tetni a gyarmati rendszer súlyos örökségét, megteremteni a gazdasági elmaradott, országok gyors ipari és kulturális felemelkedésének feltételeit. Elősegíteni, hogy a gazdasá gilag elmaradott népek szerepe állandóan fokozódjék azáltal, hogy minél gyorsabban lerakják országuk gazdasági és kulturális függetlenségének alapját. Ennek a segélyprogramnak sikerét az biztosítja, hogy nincsenek mögötte rejtett szándékok a gyarmatosító politika régi és új módszerei, melyek a kapitalista államok politikai és gazdasági rendszer I ől elmaradhatatlanok. Amig az Egyesült Államokban. Angliában és Franc'a- országban tőkések, gyártu- 'ajdcmosok diktálnak, kezük benne van a kormányok intézkedéseiben, addig természetszerűleg ezeknek az országoknak az ázsiai és afrikai országokhoz való közeledési formája szükségszerűen sem lehet más, mint legfeljebb „új módszerű”, változott formákba burkolt, de szándékaiban és céljában változatlanul kizsákmányoló imperialista hatalmi politika. A másik út és ezzel már el is jutottunk a magyarázatához annak, — hogy Hruscsov ázsiai tárgyalásaival egyidőben Eisenhower dél-amerikai körútja miért mutat olyan rikoltóan más, kontraszként jelentkező tényeket. Míg Hruscsovot valamennyi meglátogatott ázsiai „államban igazi barátként, a béke embereként üdvözölték a népek, milliók gyűltek össze fogadtatására és az ázsiai államok vezetőivel folytatott tárgyalásai a legteljesebb harmónia, a nézetek azonossága jegyében bontakoztak ki. addig az amerikai elnököt Puerto Ricitol Montevidóig mindenütt ellenséges tüntetések vihara, _a tárgyalásain pedig súlyos szemrehányások, kellemetlen kérdések fogadták. Már útja első állomásán, Puerto Ri- coba érkezésekor szinte zendülés tört ki, emberek ezrei igyekeztek áttörni a rendőrök sorfalát „Jenkik takarodjatok haza”. „Szabadságot akarunk” jelszavakat kiáltva az amerikai elnök felé, akit a menetben vitt táblákon dollártenger közepén ábrázoltak. Buenos Airesben dermesztőén fagyos fogadtatás várta az elnököt s bár a fogadtatás idejére a dolgozók szabadságot kaptak, gyér sorok szegélyezték az útvonalat. Chilében letartóztatás, >k sora előzte meg Eisenhower érkezését s a „csillapító-kőrút” végén a tüntetők szétzaMegh IVÓ A nemzetközi nőnap ötvenedik évrodulója alkalmából ma 1960. év március hó 6.-án, vasárnap délután 5 órakor a Súgván Endre művelődési házban (Ságvári E. út 16) rendezendő díszünnepségre Előadó: Sípos Károly elvtárs, az MSZMP Szolnok városi bizottságának titkára. Az ünnepséget követő műsorban fellépnek városunk öntevékeny együttesei és a Szigligeti Színház művészei Szeretettel vár mindenkit a városi nStanács és a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa varására használt könnygáz; bomba maró felhőjében autózott át Montevideo főútvonalán. A 27.000 kilométeres út azokat a nyíltan feltörő elégedetlenségeket akarta lecsillapítani, melyek egyre erőteljesebben jelentkeztek a latin-amerikai államokban az Egyesült Államok önző, kizsákmányoló, nagyhatalmi érdekektől sugallt politikája nyomán. A lázongó szövetségesek mind hevesebben szólaltak fel egyrészt a politikai járószalag ellen, melyből egyre inkább elege van a dél-amerikai népeknek. Min- denekfelett azonban az angol érdekeltségeket felváltó USA monopóliumok gazdasági kizsákmányolásával szemben. Az észak-amerikai nagy részvénytársaságok a nyers- anyagárak leszorításával, az exportügyietek sorozatos felmondásával válságos helyzetbe sodorták a latin-amerikai államok gazdaságát. Másrészt az USA segélynyújtási programjából csak morzsák jutottak ezeknek az államoknak. kevesebb dollársegély jutott az egész Latin-Ameri- kára, mint Görögországnak, vagy Törökországnak és mindössze negyedrésze annak, — amit a dél-koreai bábkormány támogatására évenként fordítanak. Ilyen körülmények magyarázzák Eisenho- wer utjának külső jelenségeit és belső sikertelenségét, melyet az egyes beszédek után kiadott kommünikék hangja sem tud teljesen elleplezni. Hruscsov kabuli beszédében leszögezte Afganisztán népe felé: „Barátságunk kiállta az idő próbáját“ Az idő próbája mutatkozott meg a két körút kisérő jelenségeiben és tartalmában is Az Idő próbája, mely egyre világosabbá teszi: eljárt az idő a gyarmatosítás, a kizsákmányolás minden formája felett. A fejlődés elsöpri azokat, akik a népek életének, az emberiség értékeinek, a leigázott, embertelen sorsba taszított milliók felszabadulásának kibontakozásált, a haladást fel akarják tartóztatni. »Az elismerés megtisztelés népünk számára« — Hruscsov elvtárs beszéde a moszkvai sportpalotában — Moszkva (MTI). Hrus történt visszaérkezése alkalm gyűlést rendeztek a moszkvai jet főváros lakosságának töb lője gyűlt össze, hogy köszönt Moszkva (TASZSZ). — Hruscsov elmondotta, hogy indonéziai látogatása, amely a leghosszabb volt ázsiai látogatásai közül, rendkívül hasznosnak és gyümölcsözőnek bizonyult. A távoli Indonéziában — akárcsak a többi országban — nagy elismeréssel beszéltek a szovjet ország kimagasló szerepéről az emberiség szabadságáért és boldogságáért, a világbékéért folytatott harcban. Ez az elismerés — hangsúlyozta — nagy megtiszteltetés népünk számára. Az imperialisták a kommunizmus veszélyével ijesztgetik a népeket — mutatott rá Hruscsov — de hasztalan tesznek erőfeszítéseket arra, hogy gátolják a Kelet fiatal államai és a szocialista országok barátságának és együttműködésének fejlődését. A Kelet népei saját tapasztalatukból tudják, hogy a szocialista országoknak nincsenek önző céljai, hogy valóban készek a segítségre és segítenek Js minden olyan országnak, amely a független fejlődés útjára, a nemzeti államiság megszilárdításának útjára lépett. Tizenkétnapos indonéziai tartózkodásáról szólva Hruscsov kijelentette, hogy a baráti fogadtatás ebben az or- országban megindító módon tükrözte a Szovjetunió és Indonézia népeinek megbonthatatlan barátságát. A gyarmattartók és lakájaik rosszindulatú kitalálása az, hogy Indonézia népe és a többi gyarmati országok népei — elmaradott népek. Ezzel csak saját „civilizációs küldetésüket” szeretnék igazolni. Láttuk, hogy Indonézia ősi kultúrájú ország. Örömmel láttuk, — mondotta a szovjet kormányfő,— hogy a független Indonézia népe gyarapszik erőben, fejleszti gazdaságát és kultúráját. Hruscsov itt utalt az újabb szovjet—indonéz gazdasági és technikai együttműködési egyezménybe és elmondotta, hogy az indonéz nép és az indonéz kormány nagyra értékeli a Szovjetunió segítségét. E segítségben az internacionalizmus marxista- leninista elve ölt testet, amecsovnak ázsiai látogatásáról ából szombaton délután nagytéli sportpalotában. A szov- b mint tizenötezer képvise- se a szovjet kormányfőt. lyet a szovjet nép a gyakorlatban megvalósít. Hruscsov megelégedéssel nyilatkozott arról, hogy Sukarno elnökkel és más indonéz államférfiakkal folytatott tárgyalásai eredményeképpen Indonézia ismét megerősítette katonai tömbökön való kivül maradásának! politikáját. a gyarmati rendszer elítélésének politikáját. Álláspontunk egybeesik a békeharc, a gyarmati rendszer ellen folytatott küzdelem ösz- szes főbb nemzetközi kérdésében. Hruscsov megjegyezte, hogy jelenleg új fejezet kezdő'ük a szovjet—indonéz viszonyban. Indiai látogatáséról szólva kijelentette, hogy Nehru miniszterelnökkel folytatott megbeszélései — meggyőződése szerint — elősegítették a jobb kölcsönös megértést, valamint a Szovjeiunió és India baráti kapcsolatainak megszilárdítását. Hruscsov megjegyezte, hogy Bhilaiban különösen érezhető azs új. az épülő India légköre. Bhilaiban India óriási ipari gócpontja születik. Hruscsov emlékeztetett rá, hogy Indiában több olyan új vállalat létesül, amelyek építésében szovjet mérnökök, technikusok és munkások a legtevékenyebben részt vesznek. A korábbi hiteleken kívül a Szovjetunió mésfél milliárd rubeles újabb hitelt bocsátott India rendelkezésére. A Burmában töltött két nap — folytatta Hruscsov — nézetünk szerint igen ha-íz nos volt a szovjet—burmai viszony fejlődése szempontjából. Hruscsov hasznosnak nevezte a burmai elnökkel és a miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseit. Ismét meggyőződtünk róla, hogy a Szovjetunió és Burma viszonya helyes úton halad. Hruscsov hangsúlyozta, hogy Afganisztánban mindkét fél számára hasznos megbeszéléseket folytatott Mu- hammed Zahid Sah királlyal, Muhammed Davud miniszterelnökkel és más államférfiakkal. Ezek a megbeszélések a kölcsönös megértés és a szívélyesség légkörében folytak, s kétségkívül elősegítik a két ország barátságának és együttműködésének erősödését, a Közel- és Közép Kelet békéjének megszilárdulását. Hruscsov kijelentette, hogy e látogatás alkalmával, akárcsak az afgán királlyal és kormányfővel korábban folytatott megbeszélések idején „semmiféle nézeteltérésünk nem volt a nemzetközi Helyzet értékelésében”. Békeszerető politikánk — folytatta — megértésre talál az afgán királyi kormánynál, ugyanúgy, ahogy részünkről is megértésre és megbecsülésre talál Afganisztán semlegessé- gl politikája, valamint a katonai tömbökön való kivül maradásának politikája. A szovjet kormányfő kijelentette, hogy Afganisztán mindig számíthat a Szovjetunió baráti támogatására, nemzeti erőinek gyarapításáért, gazdasági életének és kultúrájának fejlesztéséért folytatott harcban. Hruscsov mégegyszer leszögezte, hogy amikor a Szovjetunió segítséget nyújt a gyarmati rabszolgaságból felszabadult hépeknek, ezt önzetlenül teszi, őszintén azt kívánja, hogy ezek a népek leszámoljanak a gazdasági elmaradottsággal. Ha ezek az országok megerősödnek, még erélyesebben fogják védelmezni a béke nagy eszméjét. A szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy az indiai, a burmai, az indonéziai és az afganisztáni látogatás ismét kifejezésre juttatta a Szovjetunió népeinek a Kelet népei iránt érzett, erősödő és növekvő barátságát, amely a békés együttélés elvein alapul. E látogatások ismét bizonyították a közös eltökéltséget a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a béke megszl- ládításáért folytatott harcban. Komoly és fontos tárgyalások következnek — mondotta Hruscsov — először Franciaország állami vezetőivel, De Gaulle elnökkel, majd valamivel később az Egyesült Államok, Anglia és Francia- ország államférfiaival. Hruscsov megjegyezte, hogy a Szovjetunió ezeken a tárgyalásokon kész lesz a többi állammal vállvetve felkutatni a nemzetközi feszültség további enyhítésének, a vitás kérdések békés rendezésének útjait. * BOR ZÁKLAJOS: A kisszoknya Azért mégis jó ebédszag terjengett a bádog vagy máz- talan cserépfazekak fölött. Bakos Mihály meg összehúzta a gyomrát éhségében. Azt mondta az ételhordó kocsis: elkésett a felesége, nem várhatta. Az istent a jó dolgába, tudhatná, tizenegykor vdn az indulás, így is negyed-, fél- egy mire a tanyákra kilötyög a leves. A pirított levesektől, a tanyai vizektől kitágult bendők teletömődtek. A gépészek, bent ebédelnek, ahogy a zsákosok délelőtt kiszagolták, csirkehúslevest mákos csíkkal. Még van egy cigarettá- nyi idő. Bakos Mihály már a másodikat rágja. Vécé-papírból csavart, az nem olyan büdös, mint az újságlap, a tűzköves meg nagyon drágán adja a cigarettapapírt Szegény embernek nem telik arra. ¥ aki Jóska, a kévevágó is kiengedett egy bodor füstöt — Elaludt az asszony, koma. — Nem tudom, mi lehet — vont vállat Bakos. Gáttér Jancsi rázárta a fedőt a lábasra. — Hát mire megszoptatja a családot, harangoznak. Nagy hahota tört ki. Nemigen volt itt senkinek öt-hat gyerekénél kevesebb, de Bakosnak 'll tizenkettediket keresztelték a tavaszon. Mióta megesküdtek, minden esztendőben egy-egy. Igaz, csak nyolc él belőle. — Julis a szoknyaráncból is gyereket ráz ki. Erre még a mogorva Palko- vics is felnyikkant. Julist, a Bakos asszonyát töpörödött- sége miatt Kisszoknyának csúfolta mindenki. Arra volt ez célzás. Ügy is nézett ki az a jellegtelen, kurtára nőtt teremtés, ha egy szoknyát felvett magára, mintha a ruhadarab vonszolná az asszonyt. A nagy Bakosnak derékig ha ért az oldalborda. Csúnya is volt, kis görbelábakkal, de szívós, amilyen egy szegény- ember asszonyának lenni kell. Bakos egy szót sem szólt. Ez még jobban felingerelte az embereket. Az elfojtott keserűség durva gúnyolódása most mind Bakosra szabadult. — Valaki alányúlkálhat a szoknyának, míg te velünk vagy. — Bizony, Mihály. Te itt gürcölsz, otthon meg a nyakába hajtja az aszonynak a szoknyát a szomszéd ember. Nem is nevetés volt ez már, inkább röhej. A toki lászportól berekedt torkok Qurgulásztak szabadon. Bakos csak ült magábaros- kadtan.-* így jár, aki szép asz- szonyt vesz. Szabályszerűen rázta a kaD akos Mihálynak mind*-* untalan teleszökkent nyállal a nyeldeklője, alig tudta türtőztetni magát. Üli a kazal tövén, a gép mint egy döglött óriás nekivetette oldalát a kéverengetegnek. .Pihent. Bakos Mihály körül ; malacéhséggel faltak az em- : berek. Ügy estek neki a leb- ! bencslevesnek, az üres zöld- ! babnak, tökkáposztának, mi- I egymásnak, ahogy megérkezett az ételhordó kocsi. Hajnali kettő óta lóhalálában futkározva, egész felleg- ; re való port nyeltek már el ; göthös tüdejükkel a cséplő- ; munkások. Az idő borongós- ; ra fordult, a gazda a beázás- ; tói rettegett, kikötötte a ban- dagazdával, ad egy zsák búzát ingyen, meg annyi aludt- ! tejet, amennyi az emberek hasába fér, ha estére végeznek. Ezerkeresztes rakomány, ; délig leeresztettek 192 mázsa ; búzát. Az osztagnak még mindig a jó fele. Nem is vállalkoztak volna erre a lehe- ’ tétlenségre, de Barna Ferenc- ; nek, a rudasnak már tegnap l.is üzent az asszony a leveshordótól, mikor osztanak, mert nem tud mit adni a gyerekeknek. Tizennegyedén csépel a banda — nagy dolog az a zsák búza. ö ajnali kettő óta úgy haj*--*■ szólták magukat, mint akit a halál kerget. A rudasok rövid fekete klottgatyája rátapadt izzadt alsótestükre. Derekukat veresre csípte az üszögporral együtt a kóréba folyó izíadságlé. A szalmát épülettetőzésre hordták, még azt is jó messzire. Ki volt mindenki. A zsákosok fogaslétrán a padlásra cipekedtek. Ha azt a sok káromkodást szabadjára engedhették volna most, amit hajnal óta magukba fojtottak, tele lesz vele a tanya. A megfáradt emberek izmaiban és lelkében vihar szunnyado- zott. Kimerültségük valami bujtó szikrát takart. De most kukkot se szólva, tömték magukba a kihűlt lötty-pöttyöt. Hús nemigen jutott senkinek. Gáttér Jancsi, az etető galambtestet majszolt nagy élvezettel. Gáttérnek saját galambosa van otthon, esténként, szerzett is mindig kevés ocsút nekik.
