Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-06 / 56. szám

Egy eredményekben gazdag év mérlege ELTŰNNEK A FEHÉR FOLTOK cA kiuz&knya Vasárnapi sportműsor TAVASZ KÖZELEDTEN Egy-egy nap még hűvös, borús. De a naptár, s a ha­tárban mozgolódó emberek, traktorok, gépek bizonyít­ják, hogy itt a munka, a tavaszi kezdés ideje. Az idei kezdés nemcsak egyszerűen megújúló tavaszt jelent. — Annál sokkal többet. Ben­ne lesz, máris benne rejlik az egész év sikere s ered­ménye is. A földszerető, földismerő emberek mind tudják, hogy aki tavasszal idejében kezd, annak nem ég a körmére a munka, jut és marad is ideje min­denre. Arra is, hogy év­közben áttekintsen munká­jának érlelődő gyümölcse felett. Tudja azt is, hogy a mezőgazdaságban a lema­radás veszélyesebb, mint bárhol. A kései vetés mag­ja megszorul, a gazos nö­vény elsatnyul. S a mérés­nél. a részesedésnél nagyon mélyre nyúlhat a szövet­kezet erszényébe a termé­szet. Ki láthatja mindezt leg­jobban szövetkezeteinkben más. mint a pártszervezet. És ki lehet más. aki az év­végi eredmények alapjai­nak megteremtésével már most gondoljon, mint a párttagok, a kommunisták, fik láthatják legjobban, hogy az évvégi bőségért nem akkor, hanem már most kell megkezdeni a szí­vós küzdelmet. — Mit tehetünk mi, mi­vel törődjünk azon túl, hogy a szervezeti életet ja­vítjuk — kérdezik egyik­másik pártszervezetben. A ló szervezeti élet minden­képpen nagyon fontos. De vajon mikor lehet 1* a szer­vezeti é’et? Csak akkor, ha tartalmát, alapját a min­dennapi munkák gondos megszervezése alkotja. Csak az a taggyűlés, az a ta- hácskozás lehet igazán elő­relendítő, ahol nem elvont dolgokkal foglalkoznak, há- nem a ma és holnapok ten­nivalóin tanakodnak. Azon. hogy ami föld tavaly szán­taiján maradt. • azt mielőbb felszántsák. Mert a föld csak úgy hálás, ha törő­dünk vele. Ahol pedig fel­szántották? Ott is van mit tenni. Simitőt, boronát reá, s lezárni a talajt, hogy ne veszítsen nedvéből. Olyan munkák ezek, amelyekben szinte egy-egy nap eltérés, elmaradás is veszteséget jelenthet. Máshol a belső készülődést kell szorgal­mazni. A vetőmagok — ta­vaszi árpa, búza, borsó ma­gok tisztítását, beteremté- sét, a szerszámok, gépek gyors kijavítását. Vannak helyek, ahol a munkaszervezetek kialakí­tását is érdemes ismét át­tekinteni. Ez sem olyan egy­szerű dolog. Helyenként várják, hogy jöjjenek, akik még nem vették fel a mun­kát. Várják, pedig a kom­munisták, az aktívák hívó szavára lenne nagyobb szükség. Hívni őket, hogy érezzék, szükség van rájuk. A földmunkás ember ilyen­kor már nem nyughat ott­hon. Ha tudja, melyik lesz az ő területe, hová tekint­het úgy már most, mint leendő munkahelyére, meg- x nyugszik, a töprengés he- ' lyett a munkára gondol, ar­ra készül. Régi termelőszövetkezeti pártszervezeteinkben ren­geteg példa adódik arra, hogyan segíthet ilyenkor leginkább a párttagság. Sok helyen már megvitat­ták a terveket; Cibakházán brigádokra, sőt egyénekre is felbontották. Grafiko­nokkal, képekkel érzékel­tették is, hol mi a teendő. Tanyázó esteken, kisgyűlé- seken vitatták meg, készí­tették el ezeket. Nem volt könnyű elkészíteni, de an­nál jobban lehet majd el­lenőrizni, mikor, hol tar­tanak a megvalósítással. Vannak okos kezdemé­nyezések kezdő szövetkeze­tekben is, amelyekben tük­röződik a pártszervezetek közreműködése. A jászbe­rényi járás sok szövetkeze­tében a kapás növények területét elosztják, a mű­velést egyénekre bízzák. És ezesetben sem nyugodhat­nak meg a párttagok olyan hitben, hogy mindent elvé­geztünk. Nem, mert itt több helyen nemesek a ka­pásokat, hanem a kalászo­sokat is ki akarják osztani. Mindezek között a gondo­latok között a párttagok­nak tudni kell azonnal el­igazodni, segíteni, hogy a lelkesedés heve ki ne hűl­jön és mindig jó irányba terelődjön. A tavasz nemcsak a nö­vénytermelésben hozott új gondokat a szövetkezetben. Az építkezésekre, a jószág­nevelésre kell gondolni. A csibék elszállásolásától az építőanyag beteremtéséig mindennel van gond, baj. Mindezekben felmérhetet­lenül sokat segíthetnek a párttagok előrelátó, meg­fontolt javaslatai. Az egyik abádszalóki tsz-nél hóna­pok óta húzódott a csibeól építés jelentéktelen indok miatt. A párttitkár elhatá­rozta, hogy végére jár a dolognak. Utána járt egyik nap, másnap megkezdték az alapozást. Munkák zöme, lehetősé­gek, megoldások sokasága áll termelőszövetkezeti párt- szervezeteink előtt. Ha mindezek közül a legfonto­sabbat, s a legjobbakat vá­lasztják ki minden alka­lommal, ha bátran, haloga­tás nélkül látnak az idő­szerű munkákhoz, tevé­kenységük eredményes lesz. S az lesz érte a legnagyobb elismerés, ha majd a szö­vetkezeti tagoktól azt hall­ják, hogy elégedettek az év eredményeivel... Hisz ez lesz és ez volt a legfőbb törekvésünk. Hruscsov hazautazott Kabulból KABUL (TASZSZ), Hrus- j gatást tett. Afganisztánban esov, a Szovjet Miniszterta- szombaton feggel repül^gé- náca elzsöke, aki baráti Uuo j pen hazautazott Kabulból, Jubiláns nőnap Karcagon C Csáki István elvtárs beszéde Megyénk területén Karcag város lakói ünnepelték eb­ben az évben elsőként a nemzetközi nőnapot. A szövetke­zetek, üzemek, intézmények és boltok do'gozóinak szá­mos képviselője gyűlt össze a város vezetőivel az élen a Déryné művelődési házban, hogy meghallgassa Csáki Ist­ván elvtársnak, az MSZMP megyei bizottsága titkárának ünnepi köszöntőjét — Kedves Asszonyok! Ked­ves Leányok! — fordult az ünnepeitekhez a szónok. — ötven esztendeje annak, hogy a Nők II. Nemzetközi Konfe­renciája március 8-át, a new- yorki textilmunkásnők 1908. évi sztrájkjának és győzel­mének napját a nők nemzet­közi összefogásának ünnepé­vé nyilvánította. Ezen a na­pon, az ötvenedik évfordulón vegyük számba mindazokat az eredményeket, melyek az első ütközettől napjainkig nem ritkán véres küzdelem­ben születtek. A nők ma' már a Föld jelentős részén nem elnyomottakként robotolnak, hanem a férfiak egyenjogú társaiként, szabadon dolgoz­nak. Csáki elvtárs ezt követően emlékeztetett arra, hogy a magyar asszonyok legjobbjai küzdöttek az első világhábo­rú mielőbbi befejezéséé^, részt vállaltak a fasizmus elleni harcból, de felszabadu­lásunk után hazánk úiiáépf- tésétől, felvirágoztatásától sem maradtak távol. A Ma­gyar Népköztársaság asszo­nyai s leányai a Nemzetközi Demokratikus Nős zövetsén mintegy kétszázmillió tagfá­val együtt harcolnak a társa­dalmi igazságosság tágabb érvényesüléséért, küzdenek a fasizmus, a háború sötét erő: ellen. A népek joggal bíznak abban, hogy a világ nőtársa­dalma a jövőben még maga­sabbra tartja azt a zászlót melyet félszázada Klara Zet­kin és társai emeltek fel; s mely zászlót a marxizmus, leninizmus eszméitől vezérel­ve annyi dicső győzelemre vitték. A nőknek a történelem fo lyamán elfoglalt helvzetének vlzsgálata után Csáki István elvtárs így folytatta: — Az a tény, hogy ma már kereken ezermillió ember él szocialista és szocializmust építő társadalmi rendben, be­szédesen igazolja; A nők maradéktalan felszabadulása csak a szocialista társadal­mon. belül lehetséges. E cáfolhatatlan igazság el­hangzása után az ünneplők a világirodalomból merftet* több példát hallhattak arról hogy a feudális, a tőkés, a keleti társadalmakban mi­lyen — mai ember számára szinte elképzelhetetlen — helyzetben éltek és élnek asz- szonyok. Kulturális szintiük is alacsony. Olaszországban például az írástudatlanok ke­reken 60 százaléka nő. Méltán vetette Jel Csáki elvtárs a kérdést; Milyen fel­adat vár az elkövetkező fél­évszázad első éveiben a vi­lág asszonyaira? — Ne felediiik — mondta —. hogy a Föld nagyobb ré szén még nem dőlt meg a tőke uralma. Elsősorban a nők dolga, hogy a családor belül megértessék a serdülő ifjúsággal, mit Is ielent va­lójában a kanitalizmus. hitetlenkedő tekintetekkel ta tálkoznak, akkor is — s akár többször — el kell monde- nlok; a ma természetesnek talált üzemi konuhn hóleső de. könnyű iskolázás, pa­raszti nvuodíi. beláthatatlan versnektivájú társadalombiz tosítás... ez mind-mind a szoeialtzmust építő társada lom vívmánya, a kapitaliz­musban pedig egyszerűen vágyálom. Megemlékezett arról, mint élnek s miért küzdenek ma a gyarmati népek asszonyai férjeik oldalán hazájuk füg­getlenségéért, mely meg­nyitja a felemelkedés útját. Napjaink asszonyaira mée nagy feladatok várnak a bé­ke megvédésében, megszilár­dításában. A Szovjetunió bé- kepolitikájg — melyet meg­alakulása óta következetesen folytat — ennek a közös fá­radozásnak erős bázisa. — A köznapok békés mun­kája is'része ennek az erő­feszítésnek. Az alig negyed­éve megtartott VII. párt- kongresszus megjelölte szá­munkra az utat, melyen nem­sokára a második ötéves terv korszakában járunk. A terv teljesítésének esztendejében iparunk kereken hatszor any- nvit termel majd, mint 1938- ban — jelentette be Csáki elvtárs. — Megyénk, mező- gazdasági jellegéből faka­dóan, elsősorban termények­kel, termékekkel járul ez öt­éves terv ;ikeréhez. Harcba hívunk minden becsületes Szolnok megyeit: Emeljük A jászberényi városi párt- bizottság, a Hazafias Nép­front és az MSZBT a jász­berényi fotósok, és pedagógu­sok segítségével kép- és do­kumentum kiállítást rende­zett a város felszabadulásá­nak 15. éves évfordulója al­kalmából. Az MSZBT javas­latára elhatározták; a kiállí­tás anyagát elküldik a Szov­jetunióba. A képanyag szöve­gének orosz nyelvű átdolgozá­sa a napokban elkészült. Teg­nap délután ünnepélyes ke­retek között adták át a Szov­jetunió képviselőinek. Szovjet részről jelen volt B. V. Gorbacsov, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vetségének első titkára; A. A. Korzin, a Szovjet Híradó főszerkesztője; P. Ny. Bárá­ny ikov, az Izv-sztyija ma­gyarországi tudósítója. Eljött V. M. Drigin ezredes, a Szov­jetunió Hőse, valamint Híd­végi István, az MSZBT kül­ügyi osztályának vezetője. A szovjet elvtársak az MSZMP járás) pártbizottsá­ga, a Hazafias Népfront és az MSZBT képviselőivel együtt délután megtekintenék a ki- á'lítás anyagát, maid a Fém­nyomó- és Lemezárugyátba látogattak el. Este ünnepi bé­kegyűlésen Bacsa Ferenc, az MSZMP városi titkára adta át a kiállítást jelképező albu­mot. B. V. Gebacsov elvtárs a következőket mondotta­Ez a kiá'lítás szemlélete­sen dokumentálja Jászberény iparának, mezőgazdaságának és kulturális életének tizenöt éves fejlődését. A mi népünk bizonvára nagy tetszéssel és szeretettel fogadja majd. A kiállítás anyagát Kievb'n, Vinyicában Uzsgorodon és még néhány ukrajnai város­ban mutatjuk be. Meggyőző­désem, hogy azok az elvtár­közös erővel 40—45 százalék­kal magasabbra mezőgazda­ságunk termelését, az 1958. évihez viszonyítva. A letűnt idők urai szépen csengő sza­vakat mondtak a táj lakói­ról; mi, kommunisták nagy­szer í tettekre hívjuk őket — asszonyaikkal, leányaikkal együtt. A megyei pártbizottság tit­kára ezután ismertette rész­leteiben i- konkrét gazdasági célkitűzéseinket. Mint Hrus­csov elvtárs számtalanszor, ő is arról beszélt, ami az em­bereket leginkább érdekli: a jobb életről s arról, amint azt maguknak megteremthe­tik. Ez az „amint” a tanulás, a művelődés szükségszerűsé- ét is magában foglalja. Ha­zánkban az 1959—60-as tan­évben kevés híján 30 ezer nő iratkozott be az álta’ános és középiskolákba. — Kedves Elvtársnők! A Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megyei bizottsá­ga nevében forró szeretettel köszöntöm Karcag város leányait, asszonyait. Kívá­nom,* hogy az elkövetkező időben társadalmi, politika! és gazdasági életünk minden területén érjenek el nagy si­kereket. Erőt, egészséget napsugaras boldog életet kí­vánok kedves mindnyájuk­nak! — fejezte be hatalmas tapssal fogadott ünnepi be­szédét Csáki István elvtárs. sak, akik ezt az anyagot el­készítették, hasznos és érté­kes munkát végeztek. Ez a kiállítás is újabb lépést jelent a két nép eredményeinek köl­csönös megismerésében és népeink barátságának elmé­lyítésében. Hasonló gondolatot tartal­maz a kiállítás első tablójá­nak szövege is; „Városunk Hruscsov, a Szovjet Mi­nisztertanács elnöke és Mu- hamitied Davud, Afganisztán minisztpreinöke péntek:;« aláírta a szovjet—afgán kö­zös közleményt. A közlemény e'mondja, — hogy a felek megállapították; a jószomszédi, baráti kapcso­lataik már kiállták az idők próbáját és tovább fognak erősödni a két ország népesé­nek javára. Afganisztán kitart a sem-e- gességi po'itikai mellett, nem vesz részt katonai csoporto­sulásokban. Ez a politika elő­segíti a nemzetközi feszült­ség enyhülését és a Szovjet­unió magyrabecsüli ezt a po­litikát. A felek kifejezték azt a vé­leményüket, hogy a katonai csoportosulások semmikép­pen sem segítik elő a béke megszilárdítását és csakis a nagy és kis országok együt­tes erőfeszítéseivel, barát’ 1. »működésével lehet el- a béke megszilárdításá­nak magasztos célját. Czinege Lajos elvtárs a maili nőnapon Március 7-én, hétfőn dél­után 1 órakor Czinege Lajos elvtárs, a megyei pártbizott­ság első titkára tart ünnepi gyűlést a Tisza Cipőgyárban, a nemzetközi nőnap ötvene­dik évfordulója alkalmából. A martfűi nőnapot mun­kás-paraszt asszonyok talál­kozójával kötik össze. A kunszentmártoni Zalka Máté Tsz nő-tagjal látogatnak ide, hogy megtekintsék az üze­met és szorosabbra fűzzék barátságukat a munkás asz- szonyokkal, lányokkaL Gábri Mihály elvlársat Jánoshidára várják János hi dán is készü'ődnek a nemzetközi nőnap 50. év­fordulójának megünneplésé­re. Március 8 án Gábri Mi­hály elvtársat a Központi Bi­zottság Párt- és Tömegszer­vezeti Osztályának helyer tes vezetőjét várják a község la­kói, aki az este fél hatkor kezdődő ünnepségen mond beszédet. dolgozói a szovjet nép önfel­áldozó testvéri segítségét so­ha nem felejtik el. Ezért küldjük el városunk 15. éves fejlődésének dokumentumait, hogy lássátok: véráldozatotok, segítségetek nem volt hiába­való.” Áz ünnepség szívélyes, ba­ráti légkörben ért véget. Afganisztán miniszterelnöke kijelentette, hogy Hruscsov szovjet miniszterelnöknek az Egyesült Államokban tett lá­togatása igen fontos lépés volt a nemzetközi feszültség enyhítésében és a népek köl­csönös megértésének megte­remtésében. A felek kifejezik azt a reményüket, hogy a kö­zelgő kormányfői értekezlet, valamint Eisenhower ameri­kai e'nöknek a Szovjetunió­ban teendő látogatása és a két ország államférfiainak eszmecseréje további hozzá­járulás lesz a vitás kérdések megoldásához és a béke meg­szilárdításához. Afganisztán miniszterelnö­ke támogatja azt az általá­nos és teljes leszerelési ja­vaslatot, amelyet Hruscsov, a a Szovjet Minisztertanács el­nöke terjesztett az ENSZ közgyűlése elé. A közleményben Afganisz­tán elismerését fejezi ki a Szovjetunió gazdasági segít­ségéért. Ünnepi békegyűlésen adták át a jászberényi kiállítás anyagát a Szovjetunió képviselőinek Szovjet—afgán közös közlemény / / VILÁG P ROUT ARJAI EGYESOUETEKt 'ImmkMEGYEI')Jk _ - » _ teufen? XI.- évfolyam, 56. szám. Al*a 60 fillér I960, március 6. vasárnap.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom