Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-04 / 54. szám
1980. március 4. SZÓI-NOK MEGYEI NÉPLAP 3 7- , IGAZGATÓI IRODA Emlékszem, én, megboldogult diákkorom mennyi rettegett félelme lapult e szó mögött: Igazgatón iroda. Az igazgatói iroda rendszerint nagyobb betűkkel vésődött az ajtóra, mint „Nevelői szoba", „Szülői fogadó”, „Tanári könyvtár”, s az igazgatói iroda mindig valami szentély félét jelenteit nekem, ahová töröletlen cipővel, je dett fővel belépni legkevesebb: szemtelenség. Ott mindig csodálatos festmények, nagykelyhű színes virágok, az egyetemes és a magyar kultúra legnagyobbjainak szigorú fényképe parancsolt fokozott tiszteletet. Így hát a Szolnoki Állami Gazdaság igazgatói irodájában majdhogy idegenül érzem magam. A fényűző berendezés helyett ízléses, otthonos szobában ülök Horváth Károly igazgatóval szemben. A fal mellett pálcikákból épített madárkalitka. — Dehogy — kacag fel avatatlanságomon Horváth elvtárs. — Ez a hordozható nyári sertésszállás modellje. Szathmári Mátyás építész újítása ez. Magas helyen bárhol, bármikor előállítható deszkából és szalmából, nagyon olcsón. Igaz, nyári alkalmatosság, de oldalát szalmával, csutkaszárral befedve, télen is hasznosítható. Egyszóval a sok pénzt megtakarító elgondolás makettje méltó arra, hogy az igazgatói irodában díszelegjem A szoba északi sarkában serlegek. Országos első, vagy második díjak emléktárgyai. Számszerint nyolc. A falon Rádióamatőrök összefogása megmentette egy argentin kisfiú életét Moszkva (MTI). Vlagyimir Belouszov moszkvai rádióamatőr nemrég egy olasz rádióamatőr hívását vette. Az olasz amatőr egy argentínai Cordobából érkezett kérést továbbított szovjet kollégájának. Cordobában súlyosan megbetegedett egy kisfiú és gyógyulását csak a Galanta- min nevű szovjet gyógyszer biztosíthatta. A Moszkvai Rádióklub azonnal továbbította a kérést az illetékes egészségügyi szervekhez, amelyek haladéktalanul eljuttatták a gyógyszert a beteghez. Cordobából érkezett jelentés szerint a rádióamatőrök összefogása lehetővé tette, hogy idejében megkapják a gyógyszert és a kisfiú ma már túl van a veszélyen. Új kezdeményezés: a háztáji hizlalás megszervezése Az öcsödi Kossuth Terme- őszövetkezetben közgyűlésen smertették a gazdasági bi- 'ottság új határozatát, ame- >yik a tsz-ek számára háztáji hizlalás megszervezését teszi ehetővé. A tsz tagjai már a közgyűlésen huszonhat hízót vállaltak. Ez mindkét fél számára előnyös, mert a tsz tag háztáji méretet meghaladó mennyiséget is hizlalhat, ha arra a termelőszövetkezettel szerződése van, s ha azt a tsz nagyüzemi módon értékesíti. Előnyös a tsz-nek is, mert így több hízót tud leadni és a hizlalás megszervezéséért, valamint a falkásításért úgynevezett lebonyolítási díjat kap. mégpedig az így leadott hízók minden kilogrammjáért 50 fillértől 1.50 forintig teriedő Összeget, amelyet beruházási eé’okra sertés férő helyek építésére fordíthat. pedig ugyancsak országos I. és 11. helyezéseket igazoló díszoklevelek, mégpedig kilenc. Festményt, keleti varázsa virágvázát ne keress itt. Fénykép is egyetlen egy található. Az viszont könnyen szemébe ötlik az embernek, mert a főhelyet foglalja el. Hosszúbajszú, fekefekala- pos, juhászbotos, csizmás, laj- bis parasztember kötelet szorít markában. A kötél végén derékig érő merinói tenyészkos. A birka két fülében (helyesebben: koskolosszum) nemzeti szín szalagok libbennek. Jelezvén: az Országos Mezőgazdasági Kiállítás első díját hozta el a juhász. S a termelés hősének fényképe felkerült az igazgatói iroda főfalára. Én nem tudom, lehet, hogy nincs igazam, de összefüggést látok e fénykép helye és a sok-sok termelési siker között — borzák — Kulcs helyett: szekerce- Hozom a szekercét - mondja egy fiatal építőmunkás, amikor arra kérem, nyissa ki az egyik új lakást. Csodálkozó pillantásomat látva megjegyzi:- Másként nem tudom kinyitni az ajtót. Hát ami azt illeti, szekercével is bajosan. Domborodó parketta állja útját. Annak „simításához” kell a szekerce. Püíüli is gőzerővel, egymás után mennek tönkre a parketta-lapok. — Úgyszólván mind a húsz új lakásban az a helyzet. Következményeként sok szobában megrepedt a fal. Csöppet sem ideális állapot ez, még akkor sem, ha az átadási jegyző- könyvön ez áll: „mennyiségi és minőségi kifogás nincs”. Az egyébként jó beosztású, tetszetős lakásokat már novemberben elkészítették — csak WC-t, fáskamrát, „elfelejtettek” tervezni hozzájuk. Most már pótolták, költözhetnének a lakók — ha a parkett rendben volna. Nagyrészét felszedik most, s újra lerakják. Sajnos, sok helyen a javítás sem vall mestermunkára. Az építőipari vállalat vezetőinek jobban kellene ellenőrizni ezt az építkezést, hogy annyi tortúra után végre otthonaikba költözhessenek a martfűi téglagyár munkásai. Utóvégre nemcsak az a lényeg, hogy minél több lakást építsünk, hanem az is, milyen állapotban bocsájtjuk azokat a lakók rendelkezésére. (si) Sok biztató szó kell ÉLED A HATÁR. Az első derűs, enyhe napok kicsalták az embereket a földekre. A szelevényi Szikra Tsz tagjai közül sokan nem tudnának már a tanyában maradni. Készítik a földet borsónak, árpának, tavaszinak. S a serény munka közben ezernyi kérdéssel traktálják az idegent, s bőven van mondanivalójuk is, amiből sokoldalú következtetést lehet levonni. Mindenek előtt azt, hogy ezeknek az embereknek vérükben, izmaikban van a nyugtalanság, beteggé tenné őket a tétlenség. Dolgoznak nagy-nagy szorgalommal, ahogyan a föld kívánja tőlük. . Pedig ők s velük együtt még kétszázan a 420 tag közül nemrég, a múlt év őszén barátkoztak meg a közös gondolatával. S bár a kezek mozgása, a derekak hajlása, a biztos, a megszokott, van sok minden, amiben bizonytalankodnak még. Vitatkoznak rengeteget. Mégsem fogy ki a kétely. Nem azért, mert Apróbb-nagyobb eseményekről, néhány olyan epizódról, amely a közelmúltban történt üzemeinkben, termelési és egyéb eredményekről, s a közeljövő néhány tervéröl nyújtunk át csokrot az olvasónak. Önmagában talán nem is tűnik „világrengetőnek” a csokor egy-egy szála, ösz- szességében azonban mégis bepillantást enged abba a munkába, amit mostanában végeztek megyénk ipari munkásai s az elkövetkezendő feladatokba is. 140 IPARI TANULÓ Teljes erővel készülünk az Sz—80 és Sz—100-as lánctalpas traktorok javítására, — mondotta a Szolnok megyei Mezőgazdasági Gépjavító igazgatója. — Március végén kezdünk hozzá az egyedi, áprilisban pedig a szalagszere javításhoz. Jelenleg a műhelyekben szükséges belső átalakításokat, az új célgépek beszerzését, munkába állítását, továbbá a szalagszeríi gyártás megszervezésének egyéb teendőit végezzük. — Mi újság van még? — Februári tervünket 103 százalékra teljesítettük. Fontos esemény lesz 140 ipari tanuló felvétele (80 motorszerelő, 20 kovács, 30 lakatos és 10 hegesztő), akik márciusban és áprilisban állnau munkába. NYILATKOZIK AZ ÜZEM ORVOS Dr. Szebeni Józseftől, a Járműjavító üzemorvosától azt kérdeztük: egészségügyi téren milyen fontosabb események történtek és történnek a megye legnagyobb vállalatánál? ■— Szombaton tisztasági napot tartunk — mondotta az üzemorvos. — A tizenkéttagu tisztasági brigád, mely két- hete fogott munkához, ellenőrzi a műhelyeket, ám az egész üzem dolgozói segítik, hogy hót végén rendben, — tisztán maradjon az egész gyár, s jobb érzésekkel kezdjék hét elején ismét a munkát. Vasárnap az osztályvezetőkkel együtt ismét tisztasági szemlét bonyolít le az említett bizottság. — Nem feledkezünk el üzemünk szépítéséről sem — folytatta Szebeni doktor. — Négyezer facsemetét vettünk, melyeket márciusban ültetünk el. Személy szerint engem is nagy öröm ért mostanában: rendelőnk egy rövidhullámú készüléket kapott, értéke 51 ezer forint. Ezenkívül 2 ezer forint értékű orvosi könyvvel segítette munkánkat a vállalat vezetősége. Még egy fontos eseményről kell szólnom. Dolgozóinkat eddig Szolnokon, vagy Budapesten részesítették tüdőszűrő vizsgálatban. Most Budapestről a MÁV Kutató Laboratóriumból minden három hónapban jön egy három-négy tagú bizottság amely .elvégzi ezt a munkát. S hogy egészségügy: téren is müven fontos eseményeknek lehetünk tanúi az elkövetkezendő időkben, bizonyság rá a május 14-én a Szolnoki Járműjavítóban megrendezendő egészségügyi ankét. IDÉNYKEZDÉS ELŐTT A Szolnoki Téglagyár vezetője a következőket: mon- dotia.— Az új szezonban megvalósítottuk üzemünk teljes villamosítását. A téli kényszer- pihenő alatt 250 folyóméter sínt, s közel 20 darab váltót állítottunk be. A két égetőkemence közül az egyiket egy millió forintos költséggel a belső részen átépítettük. — Mondhatom, eredményesen végeztük el az általános téli nagyjavítást, így hát nyugodtan nézünk a következő hét elé. — Mi lesz akkor? — Ekkor kerül sor a próbagyártásra. Azért is szeretnénk mielőbb munkához fogni, mert idei tervünk másfél millió téglával nagyobb a tavalyinál. Versenyfelajánlásukat dolgozóink is megtették. Félmillió darab nyerstéglával gyártanak többet, ami értékben 280 ezer forintot jelent. A minőség javításával, a selejt csökkentésével és a szén megtakarítással kapcsolatos felajánlás összértéke 50 ezer forintot tesz ki. NAGYON VÁRJUK A TAVASZT — Jóformán egész februárban alig tudtuk használni a „Csillag garázst”, — mondották az 51-es AKÖV 2-es számú forgalmi telepén. .Tárműveink a környéken (Mártírok, József Attila, Rákóczi, Széchenyi utcákon) parkíroztak. Az enyhe esős időjárás elsősorban teherforgalmi tervünk teljesítésénél éreztette rossz hatását. Busz és taxi vonalon már korántsem ilyen rossz a helyzet. Ellenkezőleg. — Február 20-ig mintegy 80 százalék volt a havi terv teljesítése. — Lesz-e buszjárat és taxiszám bővítés? — tettük fel a következő kérdést. — Igen. Mezőtúr kap még egy taxit, sőt Cibakháza és Kunmadaras, ahol még eddig nem volt, szintén rendelkezik már márciusban egy- egy taxival. Törökszentmik- lós és Martfű között pár napja, hogy bővítettük az autóbusz járatok számát, és a Tiszaföldvár—Szolnok útvonalon ugyancsak indítottunk egy új járatot. Zagyva- rékason helyi járatot indítunk a község és az állomás között. Az első negyedévben közel 30 új gépkocsit kaptunk, amely által még eredményesebben végezhetjük a szállításokat. 106 SZÁZALÉK Végül még egy hír, amely önmagáért beszél. A szolnoki Tisza Bútorgyár dolgozói februári tervüket 106 százalékra teljesítették. nincs ami felváltsa. Inkább azért, mert nincs, aki okos szóval eloszlassa a kételyeket. A tsz kommunistái nem tesznek eleget ezért. A PÁRTSZERVEZET létszámát tekintve, nem nagy, de élesztőnek, erjesztőnek egyelőre elég lenne ebben a megnövekedett közösségben is. Huszonhárom párttag. De nem ugyanennyi tettrekész, harcos, bátor ember, aki táplálná, irányítaná négyszázuk gondolatát, vonzaná az embereket, napról napra felújítaná bizakodásukat. A párttitkár Baranyi István elvtárs egyben agronómus, szakember is. Ha fiatal ereje legjavát adja, akkor is csak egy csepp abból, ami ebben a közösségben elkelne. Tisztázni az emberek közt, főleg az új tagok közt: Nem igaz, hogy milliónyi adósságuk van, ami hiteleket felvettek, azokból épületeket emeltek, tenyészállatokat, gépeket vettek stb. Megvitatni velük, hogy az idei termésátlagokat már nem a szűk mezsgyékre, nem az egyes ekékre, hanem egyenletes táblákra, bőséges műtrágyázásra, a gépekre tervezték, amiről jól tudják ők is, mennyivel magasabb terméslehetőséget jelent. Akkor bizonyára nem tartanák elérhetetlennek, nem vélnék azt. hogy „hiába erőlködtünk”. Segíteni kellene ebben nagyon. Segíteni, hogy gondolatban is túlléphessék a mezsgvét, amelyet a földeken már rég felszántottak. Megmutatni: ezernyi új lehetőség van a nagyüzemben, a gépekben, a sok okos javaslatban, az összefogott erőben. Nemcsak kivetni, megőriz- nivaló is nagyon sok van ezeknek a közöst kezdő embereknek gondolataiban. Azt mondják, nem boldogulunk, hisz egy-egy tagra közel 20 hold föld esik. Lám, itt milyen könnyen feladták a régit. Pedig ezzel várhattak volna még. Mennyire másképp alakulna íratlan kimutatásuk, ha nemcsak magukra, hanem családtagjaik erejére is számolnának a munkában. Legalább csak feleannyira, mint évekkel ezelőtt. Vagy ha számításba vennék, kiket keressenek fel, ki nem vette még fel belépő társaik közül a munkát, s hívnák, tartson velük ő is. AZ ELVTÁRSAK mondják, hogy tanácskoznak ők, az emberekkel s az új tagokkal is. Igaz. De a tanácskozás és a közelkerülés, a megértés nem mindenkor ugyanaz. Különösen a több mint két- száznyi új tag szemében nem. Mert annak, hogy meghallgassák a tervismertetőt, nincs akadálya. De hogy ott melegében elmondják a véleményüket, annak elejét veszi a lámpaláztól kezdve a számít- gatásokra szükséges időig minden. S ami borsóvetés, magtisztítás közben hangzik el, esetenként fontosabb, jelentősebb az értekezleti felszólalásnál. TÁJÉKOZÓDNI az emberek véleményéről, ismerni, ahol lehet, tisztázni, eloszlatni kételyeiket, a multhozté- rés helyett a jövőbe irányítani — ez lenne most a Szikrában a pártszervezet első dolga. L» ez sikerülne még akkor is, ha Baranyi elvtárs elfoglalt ember. Akkor és úgy, ha az alapszervezet vezetősége a szövetkezet egésze erejének javát vetné ezért latba. A pártonkívüliek, s a nemrég kezdők közül is ösz- szefocnák azt az erőt, amely képes a múltból a jövő felé terelni mind a régi, mind az új tagok gondolatát. Akik nem nézik, nem tűrik az üres évődést akár kisebb, akár jelentősebb kérdésekről legyen is szó. Ugyanakkor a tervek, a feladatok ismertetésével, az értük való lelkesedéssel belelendítik a szövetkezet egészét a közös munkába. ß. E. Hogyan növelhetjük a kocaállományt? Magas László megyei főállattenyésztő nyilatkozata Termelőszövetkezeteink jelenleg korántsem rendelkeznek annyi sertéssel, amennyit hízotton értékesíteni akarnak. Az idei — különösen pedig a jövő évi — hízlalási terv teljesítéséhez elengedhetetlen a tsz-ek anyakoca állományának nagymérvű növelése. El kell érni, hogy év végére minden száz holdra legalább négy anyakoca jusson. Legfontosabb a meglévő állomány szaporulatának felnevelése, illetve továbbtenyész- tése. Azt javasoljuk a termelőszövetkezeteknek, hogy neINDULÁSRA KÉSZÉN A fenti képűnkön látható a Cibakház! Gépállomás négy dolgozója. A képen balról jobbra: Gálfi Antal traktoios brigádvezető, mellette Horváth Gyula traktorlsta közöttük Sábián Imre pénzügyi e őadó s szélen Busi József brigádszerelő. Mind a négyen holnap a lipcsei nemzetközt vásárra mennek. A négy gépá lomási dolgozó összes költségeit a gépállomás vezetősége fizeti, jó munkájuk jutalmául csak a kimondott fajtiszta tény észanyagot szaporítsák, hanem az egészséges jóküllemű árusüldők egy részét is legalább egyszer fialtassák le hizlalás előtt. Jó példa erre a kungyalui Zöld Mező Termelőszövetkezet. amelyik a hizlalásra szánt állományból 60 süldőt választott ki továbbte- nyésztésre. Ezzel az irányszámost már túl is teljesítette, mert év végére öt anyakocája lesz minden 100 hold területre. Hasonlóképpen járt el a kunszentmártoni Búzakalász is. Vannak olyan termelőszövetkezetek, amelyeknél a ko- casürüség év végére lényegesen magasabb lesz a megyei átlagnál. Ilyen az újszászi Szabadság, ahol 6,6 és a me- zőhéki Táncsics, ' ahol 6,2 anyakoca jut 100 holdra. Nagy kedvezményt jelent — főleg az új és nagymértékben megnövékedett tsz-ek számára — a 3004'2-es kormányrendelet, melynek alapján az állami és kisérleti gazdaságoktól, valamint a törzstenyésztő termelőszövetkezetektől fajtiszta kocasüldőket kapnak. A kocaállomány növelésére fel kell használni az „egy süldő” mozgalmat is. A süldőket ugyan hízónak adják be a tsz tagok, a javát azonban ezeknek is ki kell válogatni és tenyésztésbe állítani, A hízó értékesítéssel kapcsolatban az eddigi összesített tervek azt mutatják, hogy a tsz-ek általában túl kívánják teljesíteni az irányszámokat. A kunhegyes! járás tsz-ei például 13 ezer helyett 18.880, a kunszentmártoni járás tsz-ei í pedig 11 ezer helyett 16.190 I sertés leadását tervezik. E ; tervek teljesítése és a jövő év ■ még nagyobb feladatai azonban a kocaállomány jelentős 1 növelését követelik.
