Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-04 / 54. szám

4 SZÓI .NOK MEGYEI Nt El, AT 1960. március 4. Nincs szerencséje A héten fogas kérdéssel for­dult szerkesztőségünkhöz egyik tiszaugi olvasónk. Szeretné pó­tolni hiányzó fogait. Az ember a/t gondolja, ennél mi sem egyszerűbb: mivelhogy biztosí­tott az illető, elmegy az SZTK- ba, ahol készségesen pótolják a kiöregedett táplálkozási szerszá­mokat. De az ember csak gon­dolja ezt, mert az embert fan­táziával áldotta meg a termé­szet és azt is ki tudja gondolni, ami valójában nincs úgy. Tiszaugi olvasónk — jó fantá­ziája révén — elindult a kun­szentmártoni SZTK-ba. — Ott azonban sokkal közelebb állnak az emberek a valósághoz, vagy­is ismerik ama rendelkezése­ket, amiket azért rendelkeztek az illetékesek, hogy az embere­ket időnként megkörnyékez­hesse a gutaütés. Ezek a gya­korlatias emberek közölték fog­híjas olvasónkkal, hogy fog­pótlás csak Szolnokon történik. Be kell utazgatnia, de útikölt­ségét csak akkor térítik meg, ha legalább tizenegy foga hiányzik, s nem kevesebb. A fogas kérdés itt kezdődik. — Olvasónknak csak kilenc hiányzó foga van. Ezt a pechet! Nincs szándékunkban, hogy az SZTK bölcs és humánus ren­delkezéseit kifogásoljuk. Sőt! Büntetni kellene azt, akinek tizenegynél kevesebb hiányzó foga van. Miért vigyázott?! L. M. Rendszeres anya- és csecsemővédelmi tanács­adás — jól működő vöröskereszt — állandó orvos Tiszatenyő egészségügyi helyzete Az ötvenes évek előtt két­ségbeejtő egészségügyi viszo­nyok között éltek a tiszate- nyői emberek. Földes, nyir­kos, fülledtlevegőjű házak­ban, gyakran egy kis szobá­ban hat-nyolc ember élt összezsúfolva. 1951-ben lét­rehozták a vöröskeresztes alapszervezetet. Kiss Sebes­tyénné, — aki azóta is a vö­röskereszt titkára — elmondta, hogy milyen nehéz volt a kezdet. — Még 51-ben történt: gyermekszülésben meghalt wT,rrrrrrv,TyTWTiTvrrrr,fmHTmnHiTW'mrrmT’TTrH'''TrrriT A feketefuvarhoz hasonlóan a peoás hídépítő is felhasználhatná a vállalati munkaeszközt. Nagystílű tolvaj — szájtáti emberek Szívós nyomozás után elfogták az építőipar fosztogatóját Hónapokkal ezelőtt felje­lentés érkezett arról, hogy Martfűn nem kevesebb tűnt el, mint — négy te'jes fürdő­szobaberendezés. A Krimina­lisztikában nem mindennapos esetre hosszas, fáradhatatlan nyomozás után derítettek fényt a Szolnok városi rend­őrkapitányság nyomozó1. — Kezdetben csupán vékony szálba kapaszkodhattak — végülis „nagy halat” sikerült fogniok. Rörpsödi Mihály,, az E. M. Szolnok megyei Építőipari Vállalat vízvezetékszerelője volt. A műszaki rajzolói ké­pesítéssel, érettségivel ren­delkező fiatalember megis­merkedett Orgován István­nal, a szentesi gyümölcs- és zöldségtermesztő szakszövet­kezet egyik tagjával. Orgo­ván megemlítette, hogy csö­vekre lenne szüksége. Kevés idő telt belé s Dömsödi már­is postázta a kívánt cikket, — melyet a vállalat szolnoki te'epéről. Anyaglopás teherautóval Röviddel a történtek után Dömsödi a vállalat mezőtúrj építkezéséhez került. O-go- ván ekkoriban a szentesi kertészet számára öntöző­csöveket kért tőle. Mivel Dömsödi akkoriban inkább munkakerüléssel és palánta­árusítással foglalkozott, — mint vízvezetékszereléssel, kapóra jött számára az újabb pénzszerzési lehetőség. Szép, csendesen összekészített 140 méter eternit-, 40 méter vas­csövet és sok egyéb szerelé­si anyagot. Ezek egy részét a raktárból emelte ki. Könnyű dolga volt. mert a raktár la­katját csak az nem vette le félkézzel, aki — nem akarta. Egy szabad szombaton felpa­kolt a szentesi kertészek te­hergépkocsijára és a megra­kott autóval odébbállott. Legközelebb a szentesi szakszövetkezet elnöke. Fejes Imre tudakozódott újabb cső- beszerzési lehetőség iránt. A készséges Dömsödi magafab­rikálta árjegyzéket tart a jó­hiszemű elnök elé, majd ígé­retet tett a kívánt áruk szál­lítására. . _ Előbb Szolnokon szimatolt „forrás” után, majd Martfű­re. motorozott, a cipőgyári építkezéshez. Nemsokára — ugyancsak maga készítette anyagszükségleti tervvel állí­tott be Martfűre. A portás és az iparőrség fondorlatos fél­revezetése után 10.000 Ft-nál többet érő vascsővel és egyéb anyaggal távozott — ugyan­csak tehergépkocsin. Vérszemet kap az ál-müvezető Dömsödi Mihály rövidesen mint megbízható szállító ver­gődött hírre Szentesen. Egy alkalommal Piti Pál kisipa­ros kért tőle fürdőszoba fel­szereléshez szükséges cikke­ket. A vérszemet kipott tol­vaj vállalkozott ezek szállí­tására is. Martfűre utazott s ott — hogy a dolgozók bizalmát megnyerje. — rövidesen mun­kába lépő üzemvezetőnek ad­ta ki magát. Elegendőnek vélt terepszemle és előkészí­tés után szekérre1 állított a családi házakhoz, melyek pincéjéből négv garnitúra fürdőszoba berendezést lo­Tfzenkét új lakás — emeletráépítéssel A lakáshelyzet megjavítá- íra eredményesnek ígérkező tgondolással foglalkoznak a 'zolnok városi tanács VB nűszaki osztályának dolgo­zói. Emeletráépítés útján ti­zenkét új lakáshoz szeretné­nek jutni. Elképzeléseik sze­rint a Halászcsárda épületé­re, a mellette lévő lakóházra, továbbá az Öra-, Ékszerbolt épületére és a kenyérbolt há­zára lehetséges lenne még egy-egy emeletet „ráhúzni”. Az új lakástulajdonosok te­hát nem akárhol: a város szí­vében jutnának otthonhoz. — Mindez még elgondolás csupán! — figyelmeztet Pélyi Ferenc, a városi tanács mű­szaki osztályának főmérnöke. — A jövő hét derekán az tm- lített épületek tövében két három aknát ásunk, hogy megtudhassuk: elég erős-e az alaptest, elbír-e még egy emeletet. Lehetséges, hogy helyenként némi megerősítés elegendőnek bizonyul. A lakásépítés jogilag új formájára kerülne sor a me­gyeszékhelyen. A javaslat szerint a költségeket az ér­deklődő vállalatok és a leen­dő lakástulajdonosok — OTP-hitel felhasználásával — közösen viselnék. Mivel a házak az állam tulajdonát képezik — az új lakások nem lennének a szó ismert értei mében vett öröklakások. Mi helyt bebizonyosodik, hogy lehetségesek-e egyáltalán az emeletráépítések — a jogi .kérdéseket is tisztázzák. pott el. Meglátogatta a rak­tárt is, mely távozása után három toaiettcsészével és ta tállyal, valamint két mosdó­val lett szegényebb. Jó, hogy szökőkút nincs Martfűn. — Ilyen éberség mellett azt is ellophatta volna. A lopkodásokból költekező Dömsödi a társadalmi tulaj­donban több, mint 30 ezer forintos kárt okozott. Teljes bűnlajstroma elkészült, rövi desen az ügyészség emel el­lené vádat. . ,. “ ; . ... tőlük lophatott A szokatlan jellegű, oagy. arányú bűncselekmény tragi- komikuma, hogv felje’entés- re csak a fürdőkádas fuvar után került sor. Annak előt­te senki fia nem kereste az É. M. Szolnok megyei Építő­ipari Vállalatnál, hogy hová lett a sok anyag Szolnokról, Martfűről. Mezőtúrról. A gyakorlat ismét bebizo­nyította ugyan a kútra járó korsóról szóló közismert igaz­ságot — ez azonban nem le­het ok arra, hogy a vállalat­nál ne vonják felelősségre mindazokat a száj'áti embe­reket, akiknek felületessége miatt Dömsödinek ennyi ide­je jutott a társadalmi vagyon fosztogatására. — borváró — egy asszony. A törökszent­miklósi orvos nem tudott kijönni hozzá. Későn vitték be, már a vérátömlesztés sem segített rajta. Kilenc ár­va gyermeket hagyott maga után... Azóta nem volt hasonló eset. 1956-ban állandó orvost kapott a község, s védőnőjük is van. Csakhogy... — Most Kétpónak nincs orvosa, — mondja a tanács elnöke, Szabó István — s ott is a mi orvosunk tevékeny­kedik. Védőnőnkkel hasonló a helyzet. Ügy próbáltunk segíteni, hogy a védőnőt át­költöztettük Kétpóra, ott ő el tudja látni a kisebb sérülé­seket, valamennyire mente­síti az orvost a túlzott meg­terhelés alól. Nálunk Kiss Sebestyénné segít sokat — akivel az előbb beszélt az elvtársnő. Egészségügyi tan­folyamét végzett, nagy segít­ségére van a védőnőnek. Jól működnek a vöröskeresztes aktívák, özv. Dávid Jánosné, vagy Bódi Bálintné is, aki az egészségügyi áb. tagja. Első­segélynyújtó tanfolyamot tartottak a termelőszövetke­zeti tagok részére. Hetenként rendszeres anya és csecsemővédelmi tanácsa­dás van a községben, a ta­nácsházán külön helyiséget adtak erre a célra. Eljámak-e ide az asszo­nyok? — Szivesen jövünk, mert nagyon sok érdekes felvilá­gosítást kapunk itt — mond­ja az egyik fiatalasszonyka, aki első gyermekét várja. — Nem félünk már a szüléstől, hiszen tudjuk, hogy az inté­zetben nagyon vigyáznak maid ránk... ök már intézetben szül­nek. Törökszentmiklósra, bonyolultnak Ígérkező eset­ben a szolnoki Bábaképzőbe mennek. Mészáros AJbertné ^ rend­szeresen elhoza két kis iker leánykáját a vizsgálatokra. — Bizony, sok segítséget kaptam, hiszen o'yan tehetet­len voltam kezdetben a két gyermekkel... Rocsikné is behozza időn­ként kétéves kisfiát, Ladányi Sándorkát is gyakran muto­gatja meg a mamája. — Csonterősítőt, vitamint kapnak itt a kicsinyek, s bi­zony elhozom én minden védőoltásra is. Nem tudnám magamnak megbocsájtani, ha valami baj érné, mert nem oltattam be... A tanácsadó szoba, az or­vosi rendelő felszerelése a helyi viszonyoknak megfelel. Havonta egyszer szakorvos is jön. S ha Kétpó külön orvost kapna — jelentősen fellen­dülne Tiszatenyő egészségü­gyi ellátása. — rónai — A Nap kél: 6.18 h-kor, nyugszik: 17.34 h kor. A Hold kél: 10.25 h-kor, nyugszik: 0.44 h-kor. Időjárás jelentés Várható időjárás: enyhe idő, változó felhőzet. Több helyen .kisebb esők, záporsze­rű esők. Mérsékelt szél, több­felé gyenge, vagy mérsékelt köd. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: 10—12 fok között. Vetnek Kőtelken is A kőtelki Ezüstkalász Ter­melőszövetkezet gazdái is ki­használják a kedvező időjá­rás adta lehetőségeket; öt hold mákot, ugyanannyi bor­sót, s mintegy 40 hold árpát már elvetettek. A munkát folytatják. — NÉGYES LOTTOTALA* LAT a megyében. Kanyó Bé­la csépai tsz-tag a kilencedik játékhéten 132 ezer forintot nyert. — TIZENKÉT tisztasági fürdő építését kezdik el az idén a megye községeiben a tanácsok községfej'esztési alapjából. A tizenkét fürdő a lakosság több mint 440 ezer forint értékű •munkafelaján­lásával együtt 13.2 millió fo­rintba kerül. — NEGYVENEZER forin­tot ajánlott fel a besenyszögi földművesszövetkezet tagsá­ga a napokban tartott évzáró közgyűlésen, egy korszerű új áruda létesítéséhez. SPORTBAL lesz már­cius 5-én a szolnoki Tisza Szálló termeiben a KPVDS2 Kulturbizottsága és a Vörös Meteor SK rendezésében. — MEGJELENT a Népi el­lenőrzés című lap második száma. A lap cikket tartal­maz az állami gondozásban lévő gyermekek helyzetéről és az ellenőrzés feladatairól a termelőszövetkezetek meg­szilárdításának munkájában. KÜLFÖLDI jutalom­üdülésre küldi hat dolgozó­ját a megyei FÜSZÉRT Vál­lalat. A jutalmazott dolgozók Csehszlovákiába utaznak. — NAPKÖZIOTTHONOS óvodát építtet saját költségén Kunszentmártonban a Búza­kalász, a Zalka Máté Terme­lőszövetkezet és az állami gazdaság. — KÉTHETES TANFO­LYAMOT indított a MÉSZÖV a földművesszövetkezetek k's- kereskedelmi üzemágvezetői részére Törökszentmiklóson. A tanfolyam a kereskedelmi szervezés, az áruforgalom, a tervezés és a társadalmi tu­lajdon védelmének kérdéseit ismerteti a résztvevőkkel — FELSZABADULAS1 AL­BUMOT ad ki a Kossuth Könyvkiadó. A március 26-án megjelenő díszes album a felszabadulás utáni 15 esz tendő gazdasági és kulturális eredményeiről számol be. — A MEGYEI Vendéglátó­ipari Vállalat negyven dolgo­zóját küldi áprilisban egy hétre Csehszlovákiába, az ottani vendéglátóipari techni­ka tanulmányozására. Ta­pasztalataikat a megyei táv­lati gépesítési tervben hasz­nálják fel. Az útiköltséghez 700 forinttal járul hozzá sze­mélyenként a vállalat. Négyszázhúszezer tonna cukrot pusztítottak el a légi kalózok Kubában Havana (UPI). A Cukor­ipari Dolgozók Szövetsége nyilatkozatot adott ki a cu­kornád-ültetvények ellen in­tézett bombatámadásokról. Az ellenforradalmárok — hangoztatja a nyilatkozat — a legutóbbi két hónapban végrehajtott gyújtóbombás támadások során az öt és fél­millió tonnás kubai cukorter- másből mintegy 420 000 ton­nát pusztítottak el. Tegucigalpa (Hondu­ras). A hondurasi képviselő­ház ülésén Jose Ildefonse Orellana liberálispárti képvi­selő vádolta az United Fruit Company amerikai trösztöt és Arias hondurasi pénzügy- minisztert, hogy hondurasi területről kiindulva agresz- sziót készítenek elő Kuba el­lentette: a miniszter megbí­zást adott egy pilótának, szál­lítson Guatemalából fegyve­reket, hogy lázadást robbant­sanak ki Fidel Castro kor mánya ellen. (MTI) fM'&'S&ChetlC C’C'it’C'tyt' Ml van megáldva. Tudom, hogy nem szép embertársaimról így vélekedni, de ez a szín­házi eset egészen felbőszített. Mert kérem mi történt? Ami­kor Irma, a feleségem meg­lökött, hogy induljak a ruha­tárba: először is felálltam. Ez ugve természetes. Felálltam és nyikor itt a szék. (Erről iga­zán nem tehetek, kérem én soha a légynek sem vétettem!) Tehát felállók és körülnézek, hogy merre menjek — ami­kor a mögöttem ülő öregúr nekifogott nyüszíteni, hogy nem lát. Biztosan összetévesz­tett valamelyik szemorvos ismerősével, pedig semmi kö­zöm a szem szakmához. Csak így lehetett kérem, mert kü­lönben miért pont nekem panaszkodott volna! Szeret­tem volna megvizsgálni, hogy jelen körülmények között mindez nem túl érdekes, mert már a mórnak is kampec — néhány perc és összecsapódik a függöny. Mindezt nem tehettem, mert megláttam, hogy Kram- Dulák megindul a kijárat leié. t Különben is az előttünk ülők csúnyán lepisszegték a vén hangoskodót, hogy mit zavar­ja az előadást, legyen csend­ben! A sor elején ülő nagy­hajú fiatal dromedárral azon­ban már hosszasan vitatkoz­nom kellett, mert a szemtelen kölyke egyből lemarházott! Nem volt kérem igaza, mert hibás vagyok én abban, hogy a két szék sor közé ra­kott lábra ráléptem a sötét­ben. Ha annyira érzékeny a hegyesorrú francia csukájára vagy a tyúkszemére, akkor miért nem húzza maga alá azt a nagy gólyalábait. Külön szemtelenség volt tőle, hogy hangosan, de tömör közbeszó­lásával zavarni merte a szín­padon szereplő művészeket Na, de tőlem jól megkapta! Tettem olyan megjegyzéseket a nevelésére, hogy bizonyára negyedizigleni ősei is pirultak sírjukban! Talán még meg is gyomraztam volna ott a hely­színen, ha észre nem veszem, hogy Krampulák már majd­nem a kijáratnál van. Vala­mit még ajánlottam a neve* letten ficsumak és a rohanó főbibész után vetettem ma­gam. Hiába! — a főbibész meg­előzött: már amikor a ruha­tárhoz értem kezében volt a kabátja. Ezen nem is csodál kozok, mert Krampulák vi­lágéletében erőszakos törtető ember volt. Csak látták volnc most is hogyan rohant a ka bátjáért! Mint valami vad­ember. Ezt megelőzően, már a sorban ahol ült letaposott mindenkit, átgázolt szórakozó embertársai cipőin, meg min­den. Mit érdekli ezt az em­bert, hogy a környezetében lévők elmélyültem kultúrál­tan szórakoznak? Mit érdekli ezt az embert a színészek szi- vet-lelket gyönyörködtető játéka, Shakespeare Vilmos csodálatos mondanivalója?! Nem, ezt az embert semmi nem érdekli, — azaz egy de. log mégis: elsőnek kapja meg a kabátját. Nem szeretem Krampulá- kot, nem szeretek erőszakos lenni, nem akartam zavarni műélvező dolgozótársaimat — így megkellett elégednem az­zal, hogy másodiknak kaptam meg kabátjainkat Sz. Is*. „Esküszöm, már az elején éreztem, sogy a mór valami nagy bajt csinál. Sejtettem, hogy megöli azt a nőt, mert kérem annak a feketének még a szeme se jól állt. Ab­szurdum. hogy egy ember ilyesmire képes legyen. Meg­fojtsa a saját feleségét es nekikezd morfondírozni, hogy „megcsókoltalak és megöltelek, megcsókollak és utánad megyek”, stb, stb... Szívtépő volt kérem! Szívté­pő! Megmondtam az elején, hogy szörnyű vége lesz. Bor­zalmas percek voták, de a fe­leségem átsegített a lelki krí­zisemen; oldalba bökött, hogy „Jenő, menj már a kabáto­kért, majd utánad megyek!“ Hát kérem, én indultam igye­keztem... Csak azt nem értem, hogy Krampulák, a Vadvirágbe­porzó vállalat főbibésze ho­gyan érhetett előbb a ruha­tárhoz, mint én? Ja, igen! Biztosan az idő alatt tett szert behozhatatlan előnyre, amíg én a nézőtéren vitatkoztam. Szomorú, hogy igy volt, de nem tehettem egyebet; kérem, én mint számember álllítom, hogy az emberek 99 °/0-a összeférhe­tetlen pocsék természettel

Next

/
Oldalképek
Tartalom