Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-27 / 74. szám

1960. március 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Sokat beszélünk e napokban a kukoricatermesztés- ről. Érthető, hiszen a szövetkezeti gazdálkodás eredmé­nyességének, a népgazdaság húsellátásának alapvető feltétele. Szolnok megye adottságai kiválóak kukorica­termesztésre. Fejlődő társadalmunk fokozódó igényei miatt sokat várnak megyénktől a húsellátásban. Első­sorban a szarvasmarha, a sertés és a baromfiállomány növelése a következő évek főfeladata. Mindez termé­szetesen a kukoricatermelés függvénye. Megyénk kukoricatermesztési adatai is jól mutatják, mennyire nem lehet eleget beszélni a kukoricáról. Az 1954—58-as esztendőkben 100 holdra megyei átlagban 32,5 mázsa hústermelés jutott. 1958-ban 42, 1959-ben 59 mázsa húst adtunk 100 holdanként. Ez évi tervünk pe­dig 62,8 mázsa hús 100 holdra. Az ötéves terv végére minden 100 hold szántóterületről 100 má«» húst kell adnia a megyének. Nagy felelősségérzetet ró ez elsősorban a termelő- szövetkezetekre és állami gazdaságokra. A hústerme­lés fokozásának kulcsa: a kukorica. Több kukorica, több hús TÖBB HASZON! Izinger Pál előadásából: Legközelebbi tennivaló a magas tőszám kialakítása és a gyommentesítés Szolnok megye és a kukorica Megyénk termelőszövetke­zetei nagy területen csatla­koztak a 30 mázsás kukorica­termesztési mozgalomhoz. — Ha kukoricaterületükön hol­danként csak egy mázsa ter­mésnövekedést érünk el, ak­kor közel 40 millió forint több­letbevételhez jutnak tsz-eink. Tapasztalatunk a kukorica termesztésben 1959-ben csatlakoztunk a 30 mázsás kukoricatermesztési mozgalomhoz. Ennek eredmé­karítottunk be. A számok bizonyítják, hogy fokozatosan növekedett az át­lagtermés és csökkent az ön­költség. Különösen nagy gondot fordítunk a tápanyag biztosí­tására. A kukorica nagy táp­anyagigényű növény és ma­gas termést csak megfelelő utánpótlással remélhetünk tőle. Éppen ezért arra törek­szünk, hogy a kukoricát mi­nél nagyobb százalékban is­tállótrágyázott területre ves­sük. Amennyiben valamelyik gazdaság nem rendelkezik elegendő szervestrágyával, úgy a kukorica esetében in­kább szórjon ki nagy terü­leten 100—120 mázsa istálló­trágyát és ezt műtrágyaada­gokkal egészítse ki, mintsem a kukorica területének csak kisebb részét tudja 180—200 mázsás istállótrágya adaggal megtrágyázni. A magas kukorica termés­hozam másik alapvető felté­tele a megfelelően elvégzett őszi mélyszántás. Tavasszal, amikor már károsodás nélkül rá lehet menni a talajra, fel­Versenyre hívjuk a megye kukoricatermelő brigádjait Brigádunk 31 mázsa májusi morzsolt kukoricát termeszt A túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetben meg­vannak a magas kukoricater­més elérésének reális lehető­ségei. A múlt évben holdan­ként 24—25 mázsa májusi morzsolt kukoricát takarítot­tunk be. Pedig csak másod- rangú növényként kezeltük a kukoricát. E gazdasági év­ben 453 hold területtel csat­lakoztunk a 30 mázsás kuko­ricatermesztési mozgalom­hoz. A magas termés elérésének lehetőségeit már a múlt nyá­ron, illetve őszön biztosítot­tuk. Százhatvanhárom holdon őszi árpa után termesztünk kukoricát, mégpedig úgy, — hogy e területen aratás után napraforgót vetettünk zöld- trágyának. Leszántás elölt rászórtunk 50 kilogramm pé­tisót, 150 kilogramm szuper­foszfátot és 40 centiméter mélyre leszántottuk. E terü­letre most tavasszal 80 kilo­gramm káli és 200 kilo­gramm pétisót szórunk ki és bedolgozzuk a talajba. Kilencven holdon 280 má­zsa istállótrágyázást végez­tünk, s kiszórtunk 200 kilo­gramm szuperfoszfátot, 200 kilogramm pétisót és 100 ki­logramm kálisót. A múlt év­ben cukorrépát termesztet­tünk rajta, most pedig kuko­ricát. E cukorrépaföldbe is­mét 200 kilogramm szuper- foszfátot, 200 kilogramm pé­tisót és 50 kilogramm káht használtunk fel. A talajt 40 centiméter mélyre szántot- tuk. Hosszú éveken keresztül kisérleteztünk különböző ^ ku­koricafajtákkal. A kísérlet során bebizonyosodott: leg­jobban terem a négyzetesen vetett, másfélszálasan ha­gyott martonvásári 1-es hibridkukorica. Ezt a kukori­cát termesztjük az idén is._ A közgyűlés határozata ér­telmében brigádom tagjai prémiumként kapják meg a 30 mázsán felüli terrnés- mennyiséget. Ez ösztönzően hat a tagokra és minden bi­zonnyal túlteljesítjük tervün­ket. Nálunk a növénytermesz­tési brigádok versenyeznek egymással. Brigádom tagjai úgy határoztak, hogy ver­senyre hívják a megye vala­mennyi kukoricatermesztő brigádját. Cél: holdanként 31 mázsás átlagtermés. Barta Mihály, a túrkevei Vörös Csillag Tsz brigádvezetője tétlenül el kell símííózni. Az elsímítózott területet a kuko­ricavetés idejéig gyommente­sen tartjuk. Erre a munkára kultiváto. , használunk. Fontos, hogy -elés utár azonnal fogrsoljuk meg a ki kelt kukoricát. Ezzel elpusz­títjuk a kelő gyomokat, s meglazítjuk a talajt a kuko­rica körül. Az idejében vég­zett fogasolás 'elér egy ka­pálással. Gyakran előfordul, hogy hirtelen záporeső a ta­laj felszínét összetömíti és a képződő cserepes réteg miatt a kukorica nehezen tud ki­kelni. Ezért a talajt megcse- repesedés esetén küllőskapá- val kell lazítani. Amint kukorica elérte a négv-ötleveles kort, vég zzük el az első sorkapálást és az egyelést. Az egyelés fontos munka, hiszen ekkor kell meghagyni a szükséges tőál­lományt. Négyzetes vetés ese­tén ezt a munkát feltét'enül kézzel végezzük el úgy, hogy a felesleges töveket oldalra húzzuk s a meghagyott nö­vényt ne bolygassuk. Az elmúlt évek tapasztala­tait felhasználva módszerein­ket tovább tökéletesítjük. El­érjük azt, hogy 1980-ban ku­koricatermésünk átlaga túl­szárnyalja az 1959-es év ered­ményét és a 30 mázsás moz­galom mellett 250 holdon 40 mázsás szemtermést takarí­tunk be. Ungar Gyula főagr. Héki Állami Gazdaság Izinger Pál, a Földművelésügyi Minisztérium Állami Gazdaságok Főigazgatóságának főigazgatóhelyettese már­cius 23-án a kukoricatermesztés időszerű kérdéseiről tar­tott előadást a megye mezőgazdasági szakembereinek és kukoricatermelőinek. Előadásában részletesen foglalkozott a kukoricatermesztés módszereivel, azokkal a lehetőségek­kel, melyekkel fokozni lehet a termésátlagokat. — A megye gazdaságainak 1500 vagon műtrágya áll ren­delkezés ahol a 30 mázsás mozgalo: . z csatlakoztak. Javaslom, hogy a rendelke­zésre álló műtrágyát, ha még nem szórták ki, a legrövi­debb időn belül szórják ki egyszerre az egész mennyisé­get, beleértve a nitrogén mű­trágyát is és a soronkövetke- j vetéselőkészítő kultiváto- rozásokkai minél mélyebben dolgozzák a talajba. Különösen nagy fontossá­got tulajdonítok a vetéselő­készítő munkáknál a kultivá- tor használatának. Tavasszal a tárcsa szemre szebb mun­kát végez, minőségre viszont rosszabbat. A tavaszi talaj­előkészítés eszköze a kultivá- tor. Akinek nincs kultiváto- ra, tárcsa helyett jobban te­szi, ha kormánylemez nélküli ekével túrja meg az őszi szántást. A vetést 9—10 cen­timéter mélységben kell vé­gezni, Az üzem helyi adott­ságának megfelelően válasz­szák meg a művelési módot Nagy jelentőséget tulajdoní­tok a korszerű, négyzetbe szemenként vető gépek alkal­mazásának. Ennek a gépnek két nagy előnye van. Az egyik, hogy meghatározott mennyiségű szemet meghatá­rozott távolságra vet. A má­sik nagy előnye ott jelentke­zik, ahol tényleg jó minőség­ben végzik a vetést. Itt a kézimunka-ráfordítást jelen­tős mértékben lehet csökken­teni. A kártevők elleni védeke­zésnél különös tekintettel a szemenként sorba vagy négy­zetbe vetésnél elsősorban a drótféreg elleni hathatós vé­dekezésre akarok rámutatni. Drótférges táblán 10 kilo­gramm vagy ez alatti vető­magmennyiséggel veszélyes kukoricát vetni. Az állami gazdaságok minden kukorica- táblát vetés előtt megvizsgál­nak dróféreg végett. Holdan­ként 8 helyen fél négyzet- méter nagyságú talajmintát vesznek és ahol a minták át­laga négyzetméterenként 4 drótféregnél többet mutat, kötelezően előírjuk holdan­ként a 40 kilogramm HT-vel való talajfertőtlenítést. A másik szintén napjainkban esedékes tennivaló a kukori­camoly elleni védekezés meg­kezdése. A felmérések szerint Szolnok megyében több mint 50 millió forint kárt okozott a múlt évben a kukorica­moly. A legközelebbi napok fel­adata az is, hogy mindenhol, ahol öntözési lehetőségek vannak, készüljünk fel az ön­tözéses termelés megszerve­zésére. Májusban, júniusban már nem lehet a mostani ké­sést behozni, mert az öntö­zött táblákon tervszerűen kell a vetési sorok irányát is kialakíta-.i. Az öntözés eddig inkább a rizstermelésre össz­pontosult. Meglévő műszaki berendezéseink mellett most általánossá kell tenni a szán­tóföldi, takarmány, kertésze­ti, illetve legelőöntözést is összegezve: az adott talaj­erőhelyzet talaj művelési fel­tételek figyelembevételével a legközelebbi hónapok tenni­valója, a jó vetéselőkészítés után a nagy növényszám ki­alakítása — holdanként 18— 22 ezer tő. A tenyészidő alatt minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítani keli a gyommentességet. Ameny- nyiben élünk a lehetőségek­kel, nem túlméretezett a cél­kitűzés, hogy a megye kuko­rica átlagtermése elérje a 20 mázsát, ezen belül az állami gazdaságok a 25 mázsát má­jusi morzsoltban. Termeljüok köztesként szárazbabot Ä kukorica legveszedelmesebb ellensége a kukoricamoly m Évenként közel 40 millió forint bárt okoz megyénkben. A kukoricaszár megsemmisítésével megakadályozhatjuk a kártételt. A kukoricaszárat május 15-ig fel kell használ­ni, a maradékot pedig meg kell semmisíteni, mert ezzel a telelő hernyókat pusztítjuk el. Ne használjuk a kukori- cászárát kerítésnek, tetőfedésre, mert ezzel nagy kárt okozunk. A szárazbab fontos nép­élelmezési cikkünk. Minden háziasszony étrendjén szere­pei ilyen vagy olyan elkészí­tési formában. Ezenkívül a hagyományos külföldi piaci kereslet is nagy a magyaror­szági szárazbab iránt. S te­gyük hozzá, érdemes is ter­meszteni. Kormányzatunk helyes árpolitikája következ­tében 1960-ban az eddigi árakhoz képest 60—80 forint­tal emelkedett a felvásárlási ár mázsánként. Sőt, az értéke­sítési szerződésre lekötött bab mázsánként még 20 fo­rintos szerződési felárat biz­tosít a termelőszövetkezetek­nek. A 20 mázsán felüli áta­dás esetében pedig újabb 20 forint nagyüzemi felár illeti meg a termelőt. A vetőmagot ugyancsak kedvezményes áron kapják a termelőszövetkezetek. A régi tsz-ek a lekötött mennyiség ellenértékének 60, az újonnan alakult szövetkezetek pedig 80 százalékig kaphatnak hi­telt a Magyar Nemzeti Bank­tól. A termelőszövetkezeti gazdák a háztáji földön ter­melt babért 100 forint kamat­mentes előleget kapnak a szerződést kötő földműves- szövetkezettől. Megyénkben igen nagy az érdeklődés a babtermelés iránt. A múlt évi mennyiség­nek kétszeresére kötöttek szárazbab értékesítési szer­ződést a MÉK és a földmű­vesszövetkezetek. A kendere- si Haladás Termelőszövetke­zet tavaly 62 mázsára szer­ződött. 1960-ban 120 mázsát kötött le. A túrkevei Táncsics 150. a zagyvarékasi Haladás 140, a csépai Alkotmány 140, az öcsödi Szabadság és török­szentmiklósi Alkotmány Tsz 100—100 mázsa babra kötött szerződést. A karcagi Béke Termelőszövetkezet és még több tsz köztesként termel ba­bot. így 400 mázsát ad le a karcagi Béke, az abádszalóki Ezüstkalász Tsz pedig 200 mázsát termel kukorica kö­zött. A szárazbab vetésideje még ezután következik. Ez azt is jelenti, még mindig nem ké­ső a kukorica vagy más ka­pások közé babot vetni. — Ugyancsak lehet még szerző­dést is kötni a helyi földmű- vesszövetkezetnél vagy a MÉK-kel. Helyesen teszik a termelőszövetkezetek vezetői, ha megállapodnak a tsz-gaz- dákkal, hogy az általuk mű­velt kukoricaterületen köz­tesként babot termelnek, s azt, vagy annak bizonyos há­nyadát a tsz-tagok kapják meg. Ugyanezt megtehetik a szövetkezeti gazdák háztáji területükön is. A földművesszövetkezetek igazgatóságai, elnökei felvá­sárlási üzemágvezetöi pedig szorgalmazzák a szerződéskö­téseket még az utolsó napok­ban is. Jó példa előttük Ju­hász Lénárd kunhegyesi járá­si felvásárlási felügyelő. Cse- te Lajos, a karcagi FMSZ igazgatóságának elnöke, és Puskás Lajos felvásárlási üzemágvezető. Ők tettek ed­dig a legtöbbet e fontos nép­élelmezési cikk szerződéses termeltetéséért a földműves­szövetkezeteknél. Csáti Lajos MÉK Föltfm&ve'éslgyi Mlitisztér'um köziem ánye A kukorica terméshozamok növelésének egyik fő eszköze a hibridkukorica-vetőmag használata! Az elmúlt évben az ország kukoricavetésterületének mint­egy 40 százalékán hibridvetőmagot használtak. A hibrid- kukorica vetőmag használata a szemes és a silókukoricá­nál egyaránt nagy termésátlagok elérését tette lehetővé. Az elmúlt évben a beltenyész téses hibridkukorica sok száz­ezer kát. hold terület átlagában is 20—25százalékkal adóit nagyobb termést a helyi kukoricafajtáknáL A kormány nagy anyagi ked vezménnyel biztosítja, hogy a termelők 1960 tavaszán az ország összes kukoricavetés­területének mintegy 60 száza lékán kiváló minőségű, bel- tenyésztéses hibridkukorica vetőmagot használjanak. — A hibridkukorica vetőmagot a termelőszövetkezetek a járá­si mezőgazdasági osztályon, az egyéni termelők a községi tanácsoknál igényelhetik. A vetőmagot a megyei Termény- forgalmi Vállalatok a helyi terményfelvásárló telepek címére szállítják, ahol a vetőmag cseretermény ellenében átvehető. 100 kg beitenyésztéses hibridkukorica vetőmagért cserébe adható: 200 kg szokványos ku korica (májusi morzsolt), vagy 200 kg takarmányárpa, vagy 160 kg sörárpa, vagy 220 kg zab. Minden termelőnek saját érdeke, hogy 1960. évben a ku­koricavetéshez hibridkukorica vetőmagot használjon. A KUKORICA TERMÉSHOZAMÁNAK NÖVELÉSE ÉR­DEKÉBEN CSERÉLJEN ÉS VESSEN HIBRIDKUKORI­CA VETŐMAGOT! Kukoricatermesztésünk az alábbi képet mutatja: 1954 1955 1956 1957 1958 1959 Vetésterület kh. 249 520 600 659 418 467 Átlagterm. mm q 21,5 24,1 13,1 23,2 19,2 32,5 Önköltség Ft 58.26 87.00 174.37 133.63 168.71 111.96 nyeként már a múlt évben 467 holdról 32,48 mázsát ta­karítottunk be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom